Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-03-19 / 12. szám
Thursday, March 19, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Bódog András: A képmutogatás Választási esztendőbe esünk az idén, ennek igen fontos tanujele az is, hogy a szokottnál is több szóbeszéd esik az “IMAGE”-ról. (Nagy betűvel Írtam a tiszteletreméltó szót, hogy bemutassam, belőlem sem hiányzik a mindnyájunktól elkivánt tekintélytisztelet.) Ez a nagyszerű szó valójában csak az utóbbi 10—15 év folyamán jutott méltósághoz. Azt mondanám, ha nem demokráciában élnénk, hogy úgyszólván bárónak nevezték ki, mert ilyesfélének felel meg előléptetése a szótár köznapi proletár szavai közül. Ilyen fontos állásba jutott ez az egyszerű szócska, amióta felvitte az isten a dolgát. Illik azonban teljesen magyarul beszélgetni, tehát megpróbálgattam visszaadni a kifejezés értelmét jó magyar szóval. Közönségesen véve ez nem is volna nehéz, mert a képmás szó elég közel esett hozzá, amig annyira még nem előkelősödött. De abban az értelemben, melyben most majdnem kizárólagosan divatban van, úgyszólván ellenkező a jelentése. Képmás ugyanis olyasféle dolog, ami valakinek a képét adja meg, mint pl. egy arckép, szobor, fénykép. De ahogy az angol beszéd ma érti és mondja, majdnem ellenkező jelentésében használja; mintha magyarul képmás helyett azt mondanánk: más kép. Gondoljuk csak meg, milyen kapcsolatokban beszélünk manapság image-ról. A politikusoknak van' image-juk, az üzleti vállalatoknak van image-juk, egy országnak van image-ja. Ami persze nem azt akarja mondani, hogy a politikust lefényképezték, vagy megfestették, vagy hogy a United Statesról élethü szobrot készítettek és ezeket mutogatják. Ezzel szemben, amikor holmi közönséges népekről mondjuk Lilli Brown kisasszonykáról akár meztelenül is készitenek fényképeket, ezeket mindig csak képmásként fogják emlegetni, sohasem image-ként, nyilvánvalóan azért, mert a szóban- forgó kisasszony képe valódi képmás, s az is akart lenni, ellenben X. szenátor jelölt, vagy Y. elnökségre pályázó úriembernél nem a képe mása a fontos, azaz a valódi egyénisége, hanem az image- je, vagyis, hogy képe legyen. Kereken szólva ez azt jelenti, hogy harmad- és negyedrendű az a tény, hogy az illető ur kicsoda, micsoda, mit tud, mit nem tud, miféle egyéniség — a fontos az, milyenfé'.eképpen képzelik el őt az emberek. Persze, hogy ez azért olyan döntő, mert a tisztelt választó közönség elképzeli magának, hogy milyen egy jó ember, vagy elnök és ha a jelöltek ilyesfajta benyomást keltenek, akkor meg is kapják a szavazatokat. Járatlan ésszel ugyan azt gondolhatnánk. hogy a legyeszerübb volna ezt elérni azzal, ha a jelöltek nemcsak ilyen benyomást keltenének, de valóban jó és alkalmas .emberek volnának a tisztségre. De mivel ez ritka eset, ennélfogva azt teszik, hogy képmás helyett más képet igyekeznek teregetni a nyilvánosság elé. Ez az a sokat emlegetett “image.” Pedig ez az eljárás körülményes és költséges és valóságos művészetté nőtt fel. Nagy nyilvánossági szakértők, hirdetési és sajtóügynökök, lélektanászok, statisztikusok egész légiója vizsgálja, számit- gatja, spekulálja ki, hogy miféle embert szeretnének látni a választók, aztán elkezdik csűrni csavarni, idomitani a tisztelt jelölt urat, nem hogy tehetA.ViERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Kérem küldjenek részemre .............. példányt az 1964-es Magyar Naptárból. (Ára példányonként $1.50.) Küldjenek naptárt a következő címekre: Név: ................................................................ Cím: ...................................................... Név: Cim: Mellékelek a naptárokért $................-t. A beküldő neve:........................................... Címe: ............................................................ séges is legyen, de hogy ezt a látszatot keltse. Tehát a mások által irt és utolsó szavakig kiagyalt beszédet úgy kell elmondania, mintha ő fontolta volna ki, még akadozzon is vele és gondolkozzon közben, mert a választó polgár olyan politikust akar, aki nem hebehurgya ötletekkel dolgozik, hanem felelősségteljesen beszél. Jó, ha közben meg- törölgeti többször, a pápaszemét, mert akkor a mélyen tisztelt közönség holmi atyai figurát láthat benne. Mostanában van olyan elnökjelöltünk is, aki a nyilvánossági manipulánsok tanácsára szemüveget, illetve üres szemüvegkeretet hord az orrán, mert ez állitólag bölcsebb kifejezést varázsol arcára. Ilyen és hasonló trükkök százait dolgozza ki a hirdető ipar az ország boldogulására. Ezeknek megfelelően a jelölt megjelenése éppúgy, mint minden eldadogott szava, pontos előirások szerint kell, hogy a megfelelő benyomásokat keltse, mindezek összessége értékének előirányzott image-ét adja. Hogy mindennek esetleg semmi vagy nagyon kevés köze van a valódi személyhez és gondolkozáshoz, azt mondani sem kell. Az image mesterségesen készitett más kép. Szent igazság azonban, hogy szimpla köztudomású dolgot írtam le, ezt az image dolgot senki sem tagadja és mindenki ismeri. Mindenki tudja, hogy ma a legtöbb politikus képe a hirdetőipar csinálmánya. Úgy megszoktuk, hogy a világ legközönségesebb dolgának tekintjük a manipulációit. Éppen ez az. Mindent meg lehet szokni. A megszokás teszi, hogy a legfaramucibb divaton is csak akkor nevetünk, amikor már elmúlt. A megszokás kritikátlanná tesz bennünket. Ha nagyon megszokjuk. hogy mindig becsapjanak valami uton-módon, akkor idővel nem háborodunk fel miatta, hanem az élet mindennapos jelenségeként vesszük tudomásul. így vagyunk az image-el is. Csak amikor a dolog való jelentőségét kiemeljük a megszokás szürkeségéből, akkor eszmélhetünk rá, hogy micsoda csúfságot jelent. Ezért próbáltam a szót magyarul kifejezni. Az image nem képmás, hanem más kép. De ez a fordítás még elég enyhe. Van egy név azokra, akik mindig arra törekednek, hogy másnak tűnjenek fel, mint amilyenek igazában. A szó: képmulató. Ez még jobb kifejezés az image értelmére. A különbség csak az, hogy a magyarban nagy sértés, ha valakit képmutatónak - neveznek, közéletünkben azonban egyenesen dicséretszámba megy, ha egy politikai nagyságról elmondják, hogy sikerült image-jét megteremtenie. ARTUR RUBINSTEIN A POLGÁRJOGOKAT TÁMOGATJA A hírneves zongoraművész a polgárjogi harcban való részvételre hívja fel ) a művészvilág tagjait Artur Rubinstein dicsérőleg emlékezett meg azokról a művészekről, akik nem hajlandók olyan közönség előtt játszani, amelyből a négerek ki vannak rekesztve. A National Association for the Advancement of Colored People (NAACP)-nek adott interjún a világhírű zenész kijelentette, hogy “a művészeknek is aktivan részt kell venni a polgárjogok biztosításáért folyó küzdelemben!’ és egyáltalán nem egyezik meg azokkal, akiknek az az álláspontja, hogy a művész ne avatkozzon a faji kérdés körüli vitába. A faji vagy vallási alapon folytatott diszkrimináció “emberi probléma”, mondotta Rubinstein és “ezzel mindenkinek szembe kell nézni.” Az NAACP kampányt indított, amelyben a koncert-művészekhez fordul azzal a kérelemmel, hogy bojkottálják a szegregációt és a faji elkülönítést gyakorló déli városokat. Hasonló kampányt indított a Congress of Racial Equality és a Student Nonviolent Coordinating Committee, polgárjogokért harcoló szervezet is. Mr. Rubinstein volt áz első a koncert művészek között, aki nyíltan tiltakozását fejezte ki a néger közönségnek a koncerttermekből való kizárása miatt. Ezzel ellenkező véleményt nyilvánított Nathan Milstein hegedűművész, aki azt mondta, hogy nem hisz a szervezett bojkottban, mert az a déli- fehér liberálisok ellenszenvét váltaná ki. Kevesen osztoznak ebben a véleményben, legfeljebb a német zongorista, Hans Richter Haaser, aki megjelent a Jackson, Miss.-ben csak fehér közönségnek megtartott koncerten és játszott, annak ellenére, hogy arra az estére szerződtetett más művészek, Gary Graffman és Leon Fleisher zongoristák, valamint Jaime Laredo bolíviai hegedűművész, visszavonták a szerződést, arravaló hivatkozással, hogy a koncerten néger hallgatók nem jelenhetnek meg. George Széli, magyarszármazásu karméster szintén csatlakozik azokhoz, akik a bojkottot támogatják. Julius Katchen zongoraművész, valamint a Marlboro Trio, ügyvezetőjüket bízták meg azzal, hogy négerek ellen diszkrimináló helyeken ne kössenek számukra szerződést. Mr. Katchen, aki gyakran játszik európai és ázsiai országokban, kijelentette, hogy a szegregáció a külföldön megjelenő amerikaiaknak “mély szégyenérzetét váltja ki és gyakran kínos helyzetbe hozza őket.” Különösen most, mialatt a kongresszusban vitatják á polgárjogi törvényjavaslatot “kötelessége minden művésznek megtagadni az előadások megtartását oly helyeken, ahol a szegregációs elveket gyakorolják,” mondotta. A koneertmüvészek álláspontjához más művészek is csatlakoztak. A televízió “Bonanza” cimü műsor szereplői szintén nem voltak hajlandók teljesíteni a Jackson, Miss.-be szóló szerződésüket, miután megtudták, hogy ott szegregált közönség lesz. Dan Blocker, aki a műsorban a “Hoss” szerepét tlöti be, sürgönyt küldött Charles Eversnek, az NAACP mississippi-i főtitkárának. “Mivel teljesen egyetértek a néger nép egyenjogúságáért folyó küzdelemmel, azért erkölcsi felfogásommal ellentétesnek és visszataszítónak találom bármilyen szegregált közönség előtti megjelenést.” Még a National Aeronautics and Space Agency fő adminisztrátora, James Webb és George P. Miller, kaliforniai dem. képviselő is visszautasította a Jackson-i Chamber of Commerce meghívását, hogy jelenjenek meg a Mississippi-i állami törvényhozó testület tagjai tiszteletére rendezett banketten. A Student Nonviolent Coordinating Committee értesítette a két meghívott szónokot, hogy az összejövetel szegregált lesz és tiltakozott, hogy mint kormányalkalmazottak azon részt vegyenek. A tiltakozásnak megvolt az eredménye. AZ ENSZ TITKÁRSÁGA okmányt tett közzé, mely arra világit rá, hogy Anglia és az Egyesült Államok szabotálja a i ENSZ-nek a Dél-afrikai Köztársasággal és Délnyugat-Afrikával kapcsolatos határozatait. ★ MAROKKÓ ÉS ALGÉRIA között ismét megindult a határkonfliktus kitörése miatt mostanáig szünetelt vasúti közlekedés. ★ ÖTVEN EMBERT tartóztattak le Szíriában szabotázsakciók és az állam biztonságát veszélyeztető cselekmények vádjával. ^ RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA < 1437 Third Avenue, New York, N. Y. < Y (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484 < I * íSgnonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- < j * Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország < ► minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva , \ AMERIKAI MAGYAR SZÓ í Á 130 East 16th Street 2 ^ New York 3, N. Y. J £ Elolvastam mutatványszámként küldött $ $ lapjukat és kérem, hogy további mutatvány- ^ £ példányokat küldjenek cimer, minden kö- J 5 telezettség nélkül. $ V % I ‘im • ................................................................. q Város: ......................................Állam:........... j J* Megrendelem lauiukat [H egv évre í □ félévre I (A lap kedvezmenyes előfizetési ára uj ol- í vasóknak egy évre $6.00, félévre $3.00.) t
