Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-03-19 / 12. szám

Thursday, March 19, 1964 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Bódog András: A képmutogatás Választási esztendőbe esünk az idén, ennek igen fontos tanujele az is, hogy a szokottnál is több szóbeszéd esik az “IMAGE”-ról. (Nagy betűvel Ír­tam a tiszteletreméltó szót, hogy bemutassam, be­lőlem sem hiányzik a mindnyájunktól elkivánt te­kintélytisztelet.) Ez a nagyszerű szó valójában csak az utóbbi 10—15 év folyamán jutott méltósághoz. Azt mondanám, ha nem demokráciában élnénk, hogy úgyszólván bárónak nevezték ki, mert ilyes­félének felel meg előléptetése a szótár köznapi proletár szavai közül. Ilyen fontos állásba jutott ez az egyszerű szócska, amióta felvitte az isten a dol­gát. Illik azonban teljesen magyarul beszélgetni, te­hát megpróbálgattam visszaadni a kifejezés értel­mét jó magyar szóval. Közönségesen véve ez nem is volna nehéz, mert a képmás szó elég közel esett hozzá, amig annyira még nem előkelősödött. De abban az értelemben, melyben most majdnem kizá­rólagosan divatban van, úgyszólván ellenkező a jelentése. Képmás ugyanis olyasféle dolog, ami valakinek a képét adja meg, mint pl. egy arckép, szobor, fénykép. De ahogy az angol beszéd ma ér­ti és mondja, majdnem ellenkező jelentésében használja; mintha magyarul képmás helyett azt mondanánk: más kép. Gondoljuk csak meg, milyen kapcsolatokban be­szélünk manapság image-ról. A politikusoknak van' image-juk, az üzleti vállalatoknak van image-juk, egy országnak van image-ja. Ami persze nem azt akarja mondani, hogy a politikust lefényképezték, vagy megfestették, vagy hogy a United Statesról élethü szobrot készítettek és ezeket mutogatják. Ezzel szemben, amikor holmi közönséges népekről mondjuk Lilli Brown kisasszonykáról akár mezte­lenül is készitenek fényképeket, ezeket mindig csak képmásként fogják emlegetni, sohasem image-ként, nyilvánvalóan azért, mert a szóban- forgó kisasszony képe valódi képmás, s az is akart lenni, ellenben X. szenátor jelölt, vagy Y. elnök­ségre pályázó úriembernél nem a képe mása a fontos, azaz a valódi egyénisége, hanem az image- je, vagyis, hogy képe legyen. Kereken szólva ez azt jelenti, hogy harmad- és negyedrendű az a tény, hogy az illető ur kicsoda, micsoda, mit tud, mit nem tud, miféle egyéniség — a fontos az, milyenfé'.eképpen képzelik el őt az emberek. Persze, hogy ez azért olyan döntő, mert a tisz­telt választó közönség elképzeli magának, hogy milyen egy jó ember, vagy elnök és ha a jelöltek ilyesfajta benyomást keltenek, akkor meg is kap­ják a szavazatokat. Járatlan ésszel ugyan azt gon­dolhatnánk. hogy a legyeszerübb volna ezt elérni azzal, ha a jelöltek nemcsak ilyen benyomást kel­tenének, de valóban jó és alkalmas .emberek vol­nának a tisztségre. De mivel ez ritka eset, ennél­fogva azt teszik, hogy képmás helyett más képet igyekeznek teregetni a nyilvánosság elé. Ez az a sokat emlegetett “image.” Pedig ez az eljárás körülményes és költséges és valóságos művészetté nőtt fel. Nagy nyilvánossági szakértők, hirdetési és sajtóügynökök, lélektaná­szok, statisztikusok egész légiója vizsgálja, számit- gatja, spekulálja ki, hogy miféle embert szeretné­nek látni a választók, aztán elkezdik csűrni csavar­ni, idomitani a tisztelt jelölt urat, nem hogy tehet­A.ViERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Kérem küldjenek részemre .............. pél­dányt az 1964-es Magyar Naptárból. (Ára pél­dányonként $1.50.) Küldjenek naptárt a következő címekre: Név: ................................................................ Cím: ...................................................... Név: Cim: Mellékelek a naptárokért $................-t. A beküldő neve:........................................... Címe: ............................................................ séges is legyen, de hogy ezt a látszatot keltse. Te­hát a mások által irt és utolsó szavakig kiagyalt beszédet úgy kell elmondania, mintha ő fontolta volna ki, még akadozzon is vele és gondolkozzon közben, mert a választó polgár olyan politikust akar, aki nem hebehurgya ötletekkel dolgozik, ha­nem felelősségteljesen beszél. Jó, ha közben meg- törölgeti többször, a pápaszemét, mert akkor a mé­lyen tisztelt közönség holmi atyai figurát láthat benne. Mostanában van olyan elnökjelöltünk is, aki a nyilvánossági manipulánsok tanácsára szem­üveget, illetve üres szemüvegkeretet hord az or­rán, mert ez állitólag bölcsebb kifejezést varázsol arcára. Ilyen és hasonló trükkök százait dolgozza ki a hirdető ipar az ország boldogulására. Ezeknek megfelelően a jelölt megjelenése éppúgy, mint minden eldadogott szava, pontos előirások szerint kell, hogy a megfelelő benyomásokat keltse, mind­ezek összessége értékének előirányzott image-ét adja. Hogy mindennek esetleg semmi vagy nagyon kevés köze van a valódi személyhez és gondolko­záshoz, azt mondani sem kell. Az image mestersé­gesen készitett más kép. Szent igazság azonban, hogy szimpla köztudo­mású dolgot írtam le, ezt az image dolgot sen­ki sem tagadja és mindenki ismeri. Mindenki tudja, hogy ma a legtöbb politikus képe a hirdető­ipar csinálmánya. Úgy megszoktuk, hogy a világ legközönségesebb dolgának tekintjük a manipulá­cióit. Éppen ez az. Mindent meg lehet szokni. A meg­szokás teszi, hogy a legfaramucibb divaton is csak akkor nevetünk, amikor már elmúlt. A megszokás kritikátlanná tesz bennünket. Ha nagyon megszok­juk. hogy mindig becsapjanak valami uton-módon, akkor idővel nem háborodunk fel miatta, hanem az élet mindennapos jelenségeként vesszük tudo­másul. így vagyunk az image-el is. Csak amikor a dolog való jelentőségét kiemeljük a megszokás szürkeségéből, akkor eszmélhetünk rá, hogy mi­csoda csúfságot jelent. Ezért próbáltam a szót magyarul kifejezni. Az image nem képmás, hanem más kép. De ez a fordítás még elég enyhe. Van egy név azokra, akik mindig arra törekednek, hogy másnak tűnje­nek fel, mint amilyenek igazában. A szó: képmu­lató. Ez még jobb kifejezés az image értelmére. A különbség csak az, hogy a magyarban nagy sér­tés, ha valakit képmutatónak - neveznek, közéle­tünkben azonban egyenesen dicséretszámba megy, ha egy politikai nagyságról elmondják, hogy sike­rült image-jét megteremtenie. ARTUR RUBINSTEIN A POLGÁRJOGOKAT TÁMOGATJA A hírneves zongoraművész a polgárjogi harcban való részvételre hívja fel ) a művészvilág tagjait Artur Rubinstein dicsérőleg emlékezett meg azokról a művészekről, akik nem hajlandók olyan közönség előtt játszani, amelyből a négerek ki vannak rekesztve. A National Association for the Advancement of Colored People (NAACP)-nek adott interjún a világhírű zenész kijelentette, hogy “a művészek­nek is aktivan részt kell venni a polgárjogok bizto­sításáért folyó küzdelemben!’ és egyáltalán nem egyezik meg azokkal, akiknek az az álláspontja, hogy a művész ne avatkozzon a faji kérdés körüli vitába. A faji vagy vallási alapon folytatott diszkri­mináció “emberi probléma”, mondotta Rubinstein és “ezzel mindenkinek szembe kell nézni.” Az NAACP kampányt indított, amelyben a kon­cert-művészekhez fordul azzal a kérelemmel, hogy bojkottálják a szegregációt és a faji elkülönítést gyakorló déli városokat. Hasonló kampányt indí­tott a Congress of Racial Equality és a Student Nonviolent Coordinating Committee, polgárjogok­ért harcoló szervezet is. Mr. Rubinstein volt áz el­ső a koncert művészek között, aki nyíltan tiltako­zását fejezte ki a néger közönségnek a koncert­termekből való kizárása miatt. Ezzel ellenkező véleményt nyilvánított Nathan Milstein hegedűművész, aki azt mondta, hogy nem hisz a szervezett bojkottban, mert az a déli- fehér liberálisok ellenszenvét váltaná ki. Kevesen osztoz­nak ebben a véleményben, legfeljebb a német zon­gorista, Hans Richter Haaser, aki megjelent a Jackson, Miss.-ben csak fehér közönségnek meg­tartott koncerten és játszott, annak ellenére, hogy arra az estére szerződtetett más művészek, Gary Graffman és Leon Fleisher zongoristák, valamint Jaime Laredo bolíviai hegedűművész, visszavonták a szerződést, arravaló hivatkozással, hogy a kon­certen néger hallgatók nem jelenhetnek meg. George Széli, magyarszármazásu karméster szin­tén csatlakozik azokhoz, akik a bojkottot támogat­ják. Julius Katchen zongoraművész, valamint a Marlboro Trio, ügyvezetőjüket bízták meg azzal, hogy négerek ellen diszkrimináló helyeken ne kös­senek számukra szerződést. Mr. Katchen, aki gyak­ran játszik európai és ázsiai országokban, kijelen­tette, hogy a szegregáció a külföldön megjelenő amerikaiaknak “mély szégyenérzetét váltja ki és gyakran kínos helyzetbe hozza őket.” Különösen most, mialatt a kongresszusban vitatják á polgár­jogi törvényjavaslatot “kötelessége minden mű­vésznek megtagadni az előadások megtartását oly helyeken, ahol a szegregációs elveket gyakorol­ják,” mondotta. A koneertmüvészek álláspontjához más művé­szek is csatlakoztak. A televízió “Bonanza” cimü műsor szereplői szintén nem voltak hajlandók tel­jesíteni a Jackson, Miss.-be szóló szerződésüket, miután megtudták, hogy ott szegregált közönség lesz. Dan Blocker, aki a műsorban a “Hoss” szere­pét tlöti be, sürgönyt küldött Charles Eversnek, az NAACP mississippi-i főtitkárának. “Mivel telje­sen egyetértek a néger nép egyenjogúságáért fo­lyó küzdelemmel, azért erkölcsi felfogásommal ellentétesnek és visszataszítónak találom bármilyen szegregált közönség előtti megjelenést.” Még a National Aeronautics and Space Agency fő adminisztrátora, James Webb és George P. Mil­ler, kaliforniai dem. képviselő is visszautasította a Jackson-i Chamber of Commerce meghívását, hogy jelenjenek meg a Mississippi-i állami tör­vényhozó testület tagjai tiszteletére rendezett ban­ketten. A Student Nonviolent Coordinating Com­mittee értesítette a két meghívott szónokot, hogy az összejövetel szegregált lesz és tiltakozott, hogy mint kormányalkalmazottak azon részt vegyenek. A tiltakozásnak megvolt az eredménye. AZ ENSZ TITKÁRSÁGA okmányt tett közzé, mely arra világit rá, hogy Anglia és az Egyesült Álla­mok szabotálja a i ENSZ-nek a Dél-afrikai Köztár­sasággal és Délnyugat-Afrikával kapcsolatos hatá­rozatait. ★ MAROKKÓ ÉS ALGÉRIA között ismét megindult a határkonfliktus kitörése miatt mostanáig szüne­telt vasúti közlekedés. ★ ÖTVEN EMBERT tartóztattak le Szíriában szabo­tázsakciók és az állam biztonságát veszélyeztető cselekmények vádjával. ^ RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA < 1437 Third Avenue, New York, N. Y. < Y (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484 < I * íSgnonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- < j * Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország < ► minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva , \ AMERIKAI MAGYAR SZÓ í Á 130 East 16th Street 2 ^ New York 3, N. Y. J £ Elolvastam mutatványszámként küldött $ $ lapjukat és kérem, hogy további mutatvány- ^ £ példányokat küldjenek cimer, minden kö- J 5 telezettség nélkül. $ V % I ‘im • ................................................................. q Város: ......................................Állam:........... j J* Megrendelem lauiukat [H egv évre í □ félévre I (A lap kedvezmenyes előfizetési ára uj ol- í vasóknak egy évre $6.00, félévre $3.00.) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom