Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-03-19 / 12. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 19, 1964 Pássá Corps-tél a börtönig Mississippiben Megrázó történetről számol be William Ware, fiatal néger Jackson, Miss.-i lakes, amikor leirja a műit augusztusban Natchez, Miss.-ben vele történt eseményeket. Errevonatkozó nyilatkozatának egyes részleteit itt közöljük. A déd fehér ember megfélemlítéssel és nyers erőszakkal reagál mindenre, különösen, ha az ille­tő néger, aki szerinte veszélyezteti a faji alapokra épített kaszt-rendszert. Engem is ezek közé soroz­tak, mert 1) Egy autótöltő állomáson a “fehér” illemhelyét akartam használni; 2) miután a fehér kiszolgáló nem engedte meg, hogy a “fehér” illem­helyet használjam, felszólitottam, hogy hagyja ab­ba a teherkocsim tartályának megtöltését. Fizettem annyiért, amennyit beletöltött, aztán elhajtottam egy másik, közeli töltőállomáshoz. Öt percen belül nyomomban volt a rendőrség és gondatlan hajtás, gorombáskodás és hasonló vádak alapján letartóztatott. A bíróságon, eskü alatt be­ismerték, hogy nem láttak, hajtani. A letartóztatás után, mielőtt a börtönbe vittek, az egyik rendőr botjával olyan erővel ütött a szá­jamra, hogy egyik fogamat darabokra törte és az ajkam úgy nézett ki; mint a nyers hús; több mint SO öltéssel kellett összevarrni. Ilyen tapasztalatok után azt várják, hogy a feketebőrü ember megta­nulja. “hol a helye.” A szokásos módon a rendőrség mosakodott. 1) Tagadták, hogy bántalmaztak. 2) Azt állították, hogy én támadtam meg őket. 3) Nem adtak semmi magyarázatot arra, hogy miként sebesültem meg. Szeretném jó ügyvéddel képviseltetni magamat, nemcsak azért, mert az ellenem felhozott vádak teljesen hamisak, hanem azért is, mert erélyes törvényes védelmem nagy hatással lesz a Nathez-i és környékbeli emberekre. Ha a rendőrség megússza, amit ellenem elköve­tett, akkor az átlagos iskolázottságu négereknek semmi alkalmuk nem kínálkozik többé jogaik vé­delmére. Ezt azért mondom, mert a néger közön­ség szemében bizonyos kiválóságra tettem szert. Sokan Natchez környékén úgy tartják, hogy nagy utat tettem meg, amióta 1935-ben elhagytam a részes-arató gazdaságot, amelyen születtem. Szem előtt tartják a natchezi St. Francis High Schoolban szerzett előmenetelemet, amelynek révén ösztön­díjas tanuló lettem a St. John egyetemen, College- ville. Minn.-ban. Csodálkoztak, amikor főhadnagyi ranggal jöttem vissza a hadseregből, mert tudták, hogy a mississippi-i tisztképzőben egy néger sem érhet el ilyen rangot. Később anyámtól hallották, hogy egy St. Paul, Minn.-i high school-ban tanítottam és azt is, hogy később, mint a Peace Corps dolgozója, Ghánában tanítottam. Aki rajtam és népemen segíteni akar, az küldje adományát a következő címre: William D. Ware, 5381/2 N. Farish St., Jackson, Miss. VÉGET ÉRT A NÉPSZAPORODÁS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN Az utóbbi néhány év adatai szerint nem fog be­következni a U.S.-ben a népszaporodás olyan nagy­fokú fellendülése, amit a ’60-as évek végére vár­tak. 1957-ben-hanyatlás állott be a születések szá­mában és ez azóta is fokozódik. A statisztikai szakértők többféle módon próbál­A/Y\CRIKAI ^ w Published every week by Hungarian Word, Inc. ISO East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1379, to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az USA-ban és Kanadában egy évre $10, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy évre $12, félévre $6.50. p 84 ják megmagyarázni ezt a jelenséget; avval is, hogy a születési arányszám időszakonként normálisan váltakozik, meg avval az érvvel, hogy szélesen el­terjedt a születések korlátozásáról szóló informá­ció. A szakértők végül is kénytelenek beismerni, hogy 1957 óta a születések csökkenése egyre na­gyobb arányokat öltött és hogy e jelenségnek ko­moly gazdasági okai vannak. Az adatokra alapított számítások azt mutatják, hogy a születések kb. az évi 4 milliónál maradnak, annak ellenére, hogy egyre több szülő korban lévő nő van és 1970-ben 8 millióval kevesebb lesz a la­kosság, mint amennyire a fellendülő születési sta­tisztika idején számítottak. Az előre jósolt rendkí­vüli népszaporodás (population explosion) nem fog bekövetkezni. A tanulmányokból kitűnik, hogy a nemvárt fej­leményt az idézi elő, hogy a közönség tisztában van a családfenntartás egyre nagyobb költségeivel. A magasabb fokú iskoláztatás költségeit a leg­több család nem engedheti meg magának. Ugyan­akkor mindenütt kihangsúlyozzák, hogy a jobb ál­lások betöltésére egyre több iskolázottság szüksé­ges. Minél nagyobb a család,-annál kevesebb a lehetőség a gyermekek egyetemi tanulmányára. Nemcsak az iskoláztatás, hanem a megélhetés is egyre nehezebbé válik a nagy családok részére. A sokgyermekes családnak nagyobb házra, több éle­lemre és ruházatra van szüksége, aminek beszer­zése a növekvő árak mellett fokozatosan nehezeb­bé válik. ­Az irányzat arra mutat, hogy a házastársak újab­ban kisebb családokat alapítanak és igy inkább megengedhetik maguknak a modern életszínvonal kivánaiemainak megfelelő életmódot és kulturális lehetőséget. Másik fontos tényező a fiatalkorúak között elter­jedt munkanélküliség, ami miatt sok házasság ha­lasztást szenved és a családalapítás is későbbre marad. Mindezek á tényezők lényeges átértékelé­sét kívánják az ipar és kereskedelem részéről azok nak a lehetőségeknek, amelyekre a korábban jó­solt népszaporodással kapcsolatban számítottak. A születések csökkenése elsősorban azokat1 az iparágakat érinti, amelyek a gyermekek szükség­leteit elégítik ki. mint a gyártott csecsemő-étel, a gyermekruha, a játék és a gyermekszoba felszere­lési cikkek. A népszaporodás csökkenése érinteni fogja az egyéb iparágakat is. A lakáskereslet előreláthatólag tartós lesz a kis lakásokban. A házvétel is későbbre marad és a várhatóan kisebb családoknak kisebb házra lesz szükségük. Most jut felnőttkorba a második világ­háború után született generáció és az akkori meg- növekedett születések következtében a fiatal fel­nőttek számában nagy növekedés várható. Az irányzat azt mutatja, hogy a most felnőttkor­ba jutott fiatalok, amellett, hogy tovább maradnak gyermektelenek, később is kevesebb gyermeket fognak világra hozni, mint az előbbi generáció. A fiatal generációban több a dolgozó nő is. A születések egyre határozottabb csökkenésével az iskola-épitkezés problémája nem lesz olyan kri­tikus, mint az egyetemek és más felsőbb iskolák kiterjesztésének kérdése. Várható, hogy az auto­matizált gazdasági rendszerben megkívánt maga­sabb képzettség következtében a gyermektelen fiatal házaspárok közül egyre többen végeznek ma­gasabb fokú egyetemi tanulmányokat. Lan@ a Warren-bizoffság előtt Mark Lane, volt newyorki államképviselőt is be­idézte kihallgatásra a Warren-bizottság, amely Kennedy elnök meggyilkolásának körülményeit kutatja. Az elnök meggyilkolásával vádolt Lee H. Oswald védelmére, aki maga is gyilkosság áldozata lett, édesanyja, Mr. Lane-t nevezte ki. A gyilkosságok„ óta, egészen az utóbbi hetekig, Oswald védelmére nem jelöltek ki ügyvédet és kezdettől egyedül őt tekintették a vádlottnak anél­kül, hogy beletekintettek volna az ügy hátterébe. Csak a legfőbb tanuk kihallgatása után, négy hét­tel ezelőtt, nevezett ki hivatalos védelmet a War- ran-bizottság Oswald képviseletére. Mr. Lane fel­ajánlotta szolgálatait, de a bizottság nem fogad­ta el. A bizottság előtt történt kihallgatása után Mr. Lane úgy nyilatkozott, hogy “szerintem nincs sok jelentősége annak, hogy megjelentem a kihallga­táson. Nem tudom kellően megvédeni a kliense­met anélkül, hogy jogomban állna a beidézettek- hez keresztkérdéseket intézni.” Mr. Lane a vizsgáló bizottság előtt felolvasta az Oswald védelmére megfogalmazott védőbeszédét, amelyet a saját maga által végzett, önálló kutatá­sokra alapított. Ebben megemlítette azt az infor­mációt is, amely szerint két. héttel Kennedy meg­gyilkolása előtt, három egyén találkozott a Jack Ruby tulajdonában levő Carousel Club-ban. A megjelentek egyike J. D. Tippitt rendőr volt, akit állítólag, röviddel a gyilkosság után, Oswald le­lőtt; a másik személy a newyorki ultra-konzervativ Bernard Weissman, ki a gyilkosság napján, Dallas­ban Kennedy ellenes uszitó hirdetést tett közzé egy napilapba; a harmadik személy nevét Mr. Lane csak a bizottság zárt ülé:én volt hajlandó meg­mondani. Miért tűnt el Kennedy autója? A Warren-bizottság március 9-e óta tanukat s tit­kos rendőröket hallgat ki. Az autót, amely­ben Kennedvt lelőtték, rövid időn beiül javítómű­helybe vitték, avval az indokolással, hogy kellő át­alakításokkal és páncélvédelemmel Johnson elnök rendelkezésére fogják bocsátani. Sokan furcsának találták, hogy egy ilyen fontos bűnjelet egyszerre kivonnak a forgalomból, holott sokan azt vallották, hogy az autó szélvédő üvegén is voltak lövések. A sajtó gyakrabban tett említést az elölről leadott lö­vésekről, amelyeket egyes szemtanuk állítólag hal­lottak. Végül a múlt hé-en a szélvédő üveget is be­mutatták a bizottsági kihallgatáson. Mrs. Marguerite Oswald, a vádlott anyja azt ál­lítja, hogy fiának viselkedése és kijelentése arra vail, ho^y a CIA (Central Intelligence Agency), ál­lami kémszervezet szolgálatában állott. Sokan gyanítják, hogy Oswald vagy a CIA-nek vagy az FBI-nak. vagy mindkettőnek a szolgálatában állott, ami magyarázatul szolgálhat arra, hogy Oswald, miután feladta amerikai polgárságát a Szovjetunió ban és utána kiábrándultán visszatért, minden to­vábbi nélkül, egv nap alatt, uj útlevelet kapott a Szovjetunióba szóló utazásra. A nők békefeivonyiása Washingtonban A Women Strike for Peace békeszervezet több mint 400 képviselője március 4-én a Fehér Ház előtt felvonulást tartott, hogy kifejezésre juttassa az ország számos békeszerető lakosának vélemé­nyét a nemzetközi problémák háborús megoldása ellen. Konyhatörlőkből összevarrt hosszú teker­cset bontottak ki. amely az egész utcablokk hosszá­ban kiterjedt és különböző nagyvárosokban lakó nők aláírását tartalmazta a kihirdetett békeprog­ramjuk támogatására. A nők békeküldöttségének proklamációjában el­lenezték a NATO hadiflottának nukleáris fegyve­rekkel való felszerelését és a fegyverek feletti rendelkezés kiterjesztését más NATO államokra. Sürgették az ország gazdasági életének békés ala­pokra való átszervezését és követelték a dél-viet- nami konfliktus békés megoldását. A tüntetés után a nők kis csoportokban meglá­togatták képviselőiket és szenátoraikat, hogy érté­sükre adják az ország béke-erőinek célkitűzéseit. Megkérdezték Kenneth B. Beating N. Y. rep. szenátortól, hogy támogatja-e a McGovern gazda­sági átszervezési törvényjavaslatot (S2274). Ä sze­nátor kijelentette, hogy támogatja és még hozzátet­te: “semmi kétségem sincs az iránt, hogy foglal­kozni kell avval a gondolattal, hogy mi történjék akkor, amikor majd az általános leszerelés napja elérkezik. Egészséges gondolat evvel foglalkozni.” A WSFP delegációja kihangsúlyozta, hogy elke­rülhetetlenül szükséges az atomtilalcm kiterjesz­tése a földalatti robbantásokra is, mert a föld alól kiszivárgó atom-melléktermékek továbbra is meg­mérgezik a légkört és ellentmondanak az atom­egyezmény lényegének. A képviselők látogatása után tartott nagygyűlé­sen megállapították, hogy a legtöbb képviselőt a hadügyminisztérium szakértői látják el tanáccsal, akik mind a NATO nemzetközi nukleáris flotta mellett foglalnak állást. Azt is jelentették a gyű­lésen, hogy a kongresszusban a McGovern-javas­latra minden hozzászólást elnapoltak és az előké­szítő bizottságnak nem utaltak ki összegeket a ja­vaslat kidolgozásának megtárgyalására. Útban hazafelé a nők megállapították, hogy ha­bár az atomcsend-egyezmény megkötése előtti időkben sem terítették ki a delegációk előtt ven­déglátásul a piros szőnyeget, mégis sokszor emle­gették a WSFP nevét a kongresszusban az arravo- natkozó tárgyalásokkal kapcsolatban. A jelen eset­ben is úgy érezték, hogy fontos szerepet játszanak az országban fennálló békehangulat kihangsulyo- zásában. ELŐZETES JELENTÉS! A Magyar Szó newyorki lapbizottsága rendezésé- ban tartandó Nagy Keleti Népünnepély 1964 jú­nius 14-én, vasárnap egész nap lesz a Castle Har­bour Casinoban 1118 Havemeyer Avenue, Bronx, N. Y. címen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom