Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-03-12 / 11. szám
14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 12, 1964 AZ EGYLETEK A Munkás Betegsegélyző és Önképző Szervezet (Folytatás) Mint előbb megírtuk, az 1900-ban alakult ÁLTALÁNOS MUNKÁS BETEGSEGÉLYZŐ EGYLET át lett szervezve és 1902-től már mint MUNKÁS BETEGSEGÉLYZŐ ÉS ÖNKÉPZÖ SZERVEZET működött. A M.B.Ö.Sz. fejlődése nem ment simán. Az akkori szocialista mozgalom két pártja erősen képviselve volt tagjai sorában. Az egyik a Szocialista Munkáspárt, Daniel De Leon vezetésével, melynek magyar csoportja az Amerikai Magyar Szocialista Munkás Szövetség név alatt működött. A másik csoport a Socialist Party volt, Eugene V. Debs vezetésével, melyben a magyarok az Amerikai Magyar Szocialista Szövetség néven működtek. E két párt ideológiai harcot folytatott egymás ellen, ami természetesen a M.B.Ö.Sz-ben is összeütközésekre vezetett. A két szocialista párt külön választási programmal lépett fel az amerikai választásokon. A Szocialista Munkás Párt 1900-ban — elnökválasztási évben — 33,405 szavazatot kapott a Szocialista Párt 96,831 szavazatával szemben. 1904-ben a Szocialista Munkás Párt (S.L.P.) 33,- 546 szavazatot kapott, vagyis az 1900-as szavazatokkal szemben az emelkedés kb. 150 volt. A Szocialista Párt (S.P.) ugyanakkor 408,230 szavazattal mintegy megnégyszerezte az 1900-ban kapott szavazatok számát. Ez a politikai harc az M.B.Ö.Sz. keretén belül is állandóan napirenden volt, ami hátráltatta a szervezet növekedését. Az 1905. évi konvención aztán véglegesen szakadásra került a sor. Az S.L.P. követői kiváltak a M.B.Ö.Sz.-bői és külön betegsegélyzőt alakítottak, a Munkás Betegsegélyző Szövetséget. Az M.B.Ö.Sz. növekedése megindult és 1910-ben már az ország minden részében voltak osztályai. Ebben az évben erélyes, jólszervező Intéző Bizottság működött Herrman Arthur elnöklete alatt. Alelnök: Béd Imre. Titkár: Horn Péter. Pénztárnok: Mészáros; jegyző: Konigsknecht, az Intéző Bizottság többi tagjai: Jencik, Jung, Vékássy, Villa, Eckert, Pelach, Smeskal és Perémi voltak. 1917-ben már 65 osztály működik, a nagyrabe- csült, tisztelt Kertész József központi titkár vezetésével. Ebben az időben a központ még a 351 E. 78-ik utcában volt, 1920-ban már az uj ötemeletes Munkás Otthonban, a 350 E. 81. St. alatt talált otthonra a központ. A huszas években rohamosan fejlődik a szervezet. Az uj bevándorlás Magyarországból ismét nagyarányban megindul, de most már politikai, nemcsak gazdasági okokból, mint a múltban. Az amerikai magyar munkásmozgalmi élet fellendül és az M.B.Ö.S.z. uj tagokat, vezetősége friss erőket kap. Az M.B.Ö.Sz. nemcsak betegsegélyt és haláleseti járulékot fizetett ki, hanem társadalmi szervezet volt, amely tagjai kulturális szükségletét is igyekezett kielégíteni úgy a művészeti, mint a tudományos téren. Nem volt olyan M.B.Ö.Sz. osztály, melynek ne lett volna értékes, jól felszerelt könyvtára, ahol a legigényesebb tagok is megtalálták a keresett magyar és angol könyveket. Szinielőadások, a nagy magyar költők verseinek szavalása, tudományos előadások, az amerikai és a magyar történelem ismertetése, gyermek- és felnőtt tánccsoportok szervezése volt az M.B.Ö.Sz. egyik legfőbb feladata. A sport is fontos szerepet játszott az aktivitásokban. Az 1029-es bronxi. osztály különösen jó sportcsoporttal rendelkezett. A szervezet arra törekedett, hogy tagjai jó amerikai polgárok legyenek, ezért polgárosító tanfolyamokat szervezett, ismertette Amerika természeti szépségeit, hogy a tagok megszeressék uj hazájukat. Résztvettek a helyi közéletben is. Egyik tipikus példája ennek az a jelentés, amelyet Chehy István, Fairfield, Conn.-ból adott: “Fairfieldi otthonunk a magyar kultúra egyik központja. Ebben az otthonban számtalan felvilágosító, társadalmi- és kultur megmozdulást rendeztünk. Műkedvelő előadások, fiatal tagjaink részére tánciskola, kosárlabda versenyek váltogatták egymást téli estéken. A városunkban lévő Community Chest és a Vörös Kereszt intézményeket pénzbeli adományokkal támogattuk. A Rákóczi Betegsegélyző Egylet 69-ik osztálya tagjaink segítségével otthonunkban alakult meg. Két katolikus és egy református templom építéséhez ebben az otthonban kezdték az első dollárokat gyűjteni mulatságok rendezése által. “Szórakozni és tanulni kívánó tagjaink részére könyvtárat állítottunk fel, melyhez Fairfield város is több könyvvel járult hozzá. Dalárdát alakítottunk. Vagyis mindig, mindent elkövettünk, hogy tagjaink kulturális és társadalmi igényeit kielégíthessük.” Fairfield nem volt egy különleges, egyedülálló jelenség. Nézzük meg Los Angelest, mi volt ott a helyzet? Uhrin János Írja: “Rövid néhány év alatt osztályunk a magyar kulturális élet vezetője lett. Elsőrendű műkedvelő szinielőadásokat tartottunk és szinte eseményszámba ment egy-egy ilyen előadás. Abban az időben kevés magyar egylet volt, egyházak egyáltalán nem voltak s igy a kis magyar kolónia ilyen helyeken jött össze kulturális igényeinek kielégítésére. Különböző felfogású emberek örömmel csatlakoztak a már jóhirnevü műkedvelő gárdához és hosszú ideig a legnagyobb összhangban folytatták kedvenc kedvtelésüket, miáltal önmagukat képezték, másokat pedig nevelve szórakoztattak. Ezzel párhuzamosan ismeretterjesztő előadásokat tartott ez a lelkes csoport és előadóink egymást felváltva tartottak kulturelőadásokat. Ezeket sokan látogatták és élénk viták voltak. 1931-ben, a bányászok nagy bérharca idején, egy magyar egyház- és egyletközi bizottság alakult, melyben mi is aktiv részt vettünk. Ennek révén jelentékeny segítséget tudtunk nyújtani a keleti államokban élő és nélkülöző magyar bányász családoknak.” Vagy keletre visszaugorva, nézzük meg, mit tett Easton, Pa.-ban a M.B.Ö.Sz. a magyar nyelv érdekében: “Műkedvelő gárdánk Ferenczy Lajos vezetésével magyar népszínműveket, tanulságos társadalmi színdarabokat és vígjátékokat adott elő. Egységes akaraterő tartotta össze a gárdát, mert mindannyian azon voltak, hogy a legjobbat adják a közönségnek.” Nem hagyhatjuk ki Ordell Károly egyik jelentését Trenton, N. J.-ből: “A kezdet bizony nehéz volt. De tervünk szép sikerrel haladt előre. A sok más bevándorolt magyar is érezte a hiányát egy szervezetnek, ami az érdekünket szolgálja. Csatlakoztak hozzánk hazai régi szakmunkások és sokan mások. Rövid időn belül felépítettük az osztályt 300-on felüli tagsággal. A múlt évi határozat szerint, lapunk 1964-es országos konferenciája New Yorkban lesz Labor Day alkalmával, márcsak azért is, hogy a konferenciára ellátogató lapolvasók egyúttal az idén megnyíló világkiállítást is megtekinthessék. Reméljük, hogy olvasóink minél nagyobb számmal élni fognak evvel az alkalommal és nem fogják elmulasztani ezt a kettős eseményt. Mit nyújt a kiállítás A kiállítás végső összetételében sajnos nem felel meg mindenben a szenzációs hirdetések által felcsigázott várakozásoknak. Különböző okok miatt, számos ország nem vesz részt benne és a résztvevő kiállítók között is előtérben van a kiállítás üzleti kihasználása; a kulturális jellegű anyag másodrendű, mint ahogy egy előző lapszámunkban megírtuk. Mégis tagadhatatlan, hogy az április 22-én megnyíló világkiállítás, amely egyúttal New York város 300 éves évfordulóját is megünnepli, nagyszerű képet ad a technikai fejlődés, az ipar, a közlekedés és a tudomány vívmányairól és bizonyos mér tékben a kiállító országok kultúrájáról is. A kiállítás 5 részből áll: nemzetközi, ipari, közlekedési, U.S. és szórakozási részlegekből. Szerencsére a nagy területen számos jármű közlekedik és megerőltetés nélkül lehet a kiállítás egyik végéről a másikra eljutni. Lesznek üvegtetejü autóbuszok, nyitott oldalú vonatok és négyüléses taxik. A kiállítási épületeken belül mozgó karosszékek, kényelmes autók, űrhajót utánzó ülések és mozgólépcsők szolgálják a látogatók kényelmét. A látványosságok között lesz a termonukleáris fúzió első szemléltető bemutatása a Ford Idő Alagút, melyben a dinosauruszok korától a mai napig követhetjük a történelem fejlődését és bepillantást kapunk a jövőbe. Számos látnivaló lesz a U.S. épületében/ amelynek szerkezete már önmagában látványosság. A Gyönyörű könyvtárt és műkedvelő kört alakítottunk s éjjelenként fáklyafény mellett építettük Munkás Otthonunkat. Meg is nyertük a trentoni magyarság bizalmát. Bármilyen megmozdulást rendeztünk, a magyarság százas tömegekben jött el hozzánk.” És igy volt másutt is, egy lelkes kis csoport magyar nyelven terjesztette a kultúrát, a szépért való rajongást; magyar nyelven járult hozzá, hogy a szervezet tagjai hívei legyenek az amerikai demokráciának. E. S. (Folytatjuk) Furcsa válóokok Az Egyesült Nemzetek Szervezete 105 oldalas, statisztikai adatokkal kiegészített ismertetést adott ki a “még nem keresztény országok” (!) házassági viszonyairól és szokásairól. Az egyik fejezet ismerteti az egyes országokban törvényesnek elismert válóokokat. íme néhány példa: Dél-Rhodesia: “Ha feleséged, lába emlékeztet anyósodéra, ne habozz tőle elválni.” Borneóban elégséges a feleség súlyos betegsége vagy egy kiskorú fia halála, Ceylonban az asszony túlságos elhízása, Észak-Rhodesiában pedig “antipatikus magatartása” ahhoz, hogy a férj ismét szabaddá váljék. Zanzibárban a férjnek legalább tiz tanút kell megneveznie, akik egyöntetűen állítják, hogy a feleség “csúnya és elviselhetetlen.” Sok arab államban, ha a férj kijelenti a mecset szószékéről, hogy felesége hűtlen, már elváltnak tekintik, s kereshet is másikat magának. “Vegyi kártyák” — parkolásmérő automaták helyett A legtöbb nagyvárosban olyan nagy a személyautó-forgalom, hogy a közlekedés érdeke megköveteli a parkolási idő korlátozását. Ennek ellenőrzésére a parkolóhelyen érmével működtetett költséges automaták szolgálnak. Most azonban olcsóbb és jobb megoldást találtak. Az uj, “parkolási bélyegnek” nevezett időmérő vegyi anyaggal bevont sötétzöld kártya, műanyag védőburokban. Ezt az autós a szélvédőüveg mögé dughatja. A kártya egyik végén levő gombostüfejnyi nyílást ragasztószalag fedi. A “mérő” megindítása úgy történik, hogy letépik a ragasztószalagot. így a kártyát levegő éri. A vegyi anyag összetétele olyan, hogy az “egyórás” bélyeg színe hatvan perc alatt sötétzöldből halványsárgára, sőt majdnem fehérre válik. villanyipar épületéből kibocsátott 12 milliárd gyertyaláng erősségű fénycsóva az egész várost bevilágítja és éjjel 100 mérföldre is látható. A Vatikán pavilonjában Michelangelo eredeti remekműve, a “Pieta” kerül kiállításra. Amerika kivételével más országok művészeti kiállításai is érdekessé teszik a világkiállítást. Sokfajta szórakozás is rendelkezésére áll a látogatóknak. Minden nap lesznek zenekar és énekkari előadások, léghűtőit sátorban tartott cirkuszelőadások és számos egyéb látványosság. Lesz bő alkalom az étkezésre is, mert a “snack-bar”-októl kezdve a legpazarabb vendéglőkig 113 étterem áll a közönség rendelkezésére. A fenti képen látható a kiállítás egyik legnagyobb és legérdekesebb épülete. Ebben talál helyet többek között az “Utazás a Holdba” nevű kiállítás, amelyet egy 96 láb hosszú “Spacearium”- nak nevezett dóm alatt a Cinerama Corp. mutat be. Mindenki okvetlen tekintse meg a fenti Transportation and Travel pavilont, amelyben ezek az érdekes kiállítások lesznek. Az épületben még van kiadó kiállítási hely. Akit érdekel, annak szívesen ad további felvilágosítást a pavilon magyar ügyvezetője: László Balog, Transportation and Travel Pavilion, Inc., N. Y. World’s Fair, 1964—1965, Time and Life Bldg., Rockefeller Center, New York 10020. A VILÁGKIÁLLÍTÁS NEW YORKBAN MAGYAROK AMERIKÁBAN
