Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-01-09 / 2. szám

Vol. XIII. No. 2. Thursday, January 9, 1964. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL 4-0397, AZ ELNÖK BÉKE-0FFENZEVÁJA Johnson elnök minden alkalmat megragad és még Ken- nedynél is határozottabb formában fejezi ki a béke iránti szándékát. Az ENSZ közgyűlése előtt kijelentette, hogy “a háborús veszély megszüntetését... a hidegháború befejezé­sét” akarja látni. Erhard német koncellárral közösen kiadott hivatalos közleményben hasonlóan... “a kelet-nyugati viszo­nyok javitása, a feszültség enyhülése, az állandó és igazságos béke lehetőségeinek kiszélesitése...” volt kihangsúlyozva. Kruscsev szovjet miniszterelnök békés reményeket kife­jező újévi üdvözletére Johnson elnök a következőket vála­szolta: "Az ó-év az emberi törekvések számos területén ered­ményezett jelentős áttörést, de a vegyész minden munkája a laboratóriumban, a tudósé a légürben és az agronómusé a termőföldön hiábavaló lesz, ha nem tanulunk meg békésen együttélni. A fizikai tudományok teljesitményei nem veteked­hetnek a politikai tudományéval, amely békét teremthet a földön. "Az amerikai nép és kormánya a béke erősítését tűzte ki legmagasabb céljául az uj esztendőben. Én magam a népek közötti jobb megértés kutatására kötelezem magam. "Nem szükségszerű, hogy a 'Béke a földön és jóakarat minden ember iránt' illúzió maradjon; valósággá tehetjük. Elmúlt annak az ideje, hogy a békéről csak beszéljünk — legyen 1964 az az év, amelyben további lépéseket teszünk a cél felé. Ebben a szellemben törekszem a két országunk vi­szonyának tökéletesítésére. A mi kezünkben van a béke sor­sa és milliók reménysége; buzgón remélem, hogy e felelősség­nek jó intézői leszünk." Johnson elnök nagyon hatásosan fejezte ki az amerikai nép békeóhaját. Kijelentéseinek meg lesz az az erkölcsi ha­tása, hogy megerősiti a népek béketörekvéseit nemcsak ha­zánkban, hanem mindenütt a világon. Amerikában nagyobb bátoritást nyújt a béke erőinek, hogy a reakció alattomos tá­madásait visszaverje, hogy az elnököt és a kormányt a békés lépések megvalósitására sürgesse, hogy az ultrajobb és hideg­háborús reakció nyomását ellensúlyozza. Johnson régi és edzett politikus és elnökké való újravá­lasztását népszerűségének erősítésével akarja biztosítani. Az ország népe még mindig vizsga szemmel figyeli, mit mond, mit tesz, mint uj kormányos milyen irányban vezeti az or­szág hajóját? Ha csak hatáskeltés céljával teszi a félreérthe­tetlen békésirányu kijelentéseket, akkor Johnsonnak számol­nia kell az amerikai nép erejével. A feszültség enyhülését számos probléma megoldása se­gíthetné elő. Ezek között van a majdnem 20 éve késleltetett német békeszerződés megkötése, Berlin semlegesítése, a NATO és a Varsói Szerződés államainak megnemtámadási szerződése, az általános leszerelés fokozatos megoldása és a legújabb szovjet ajánlat, hogy minden ország vesse el a terü­leti viszályok fegyveres erőszakkal való megoldásának a mód­szerét. Az utóbbi tétel része annak a_20 oldalra terjedő béke­jegyzéknek, amit a Szovjetunió az újév kezdetén intézett min­den kormányhoz. Az ultrajobb elemek e megoldások egyikét sem hajlan­dók támogatni, mert még mindig füti őket a remény, hogy a szocializmust eltörölhetik a föld színéről. Ezzel szemben a jó­zan emberiség reális meglátással a világbéke megteremtésé­hez vezető lépésekhez ragaszkodik, mint a biztos jövő egyet­len biztosítékához. A háború mindinkább mint egy lehetetlenné vált és soha többé megvalósításra nem kerülő borzalom él az emberiség tudatában, kivéve a legelvetemültebb rétegnél, amely ostoba rövidlátással önérdekből ragaszkodik az elintézés ezen mód­szeréhez. Ezért a leszerelés a legfontosabb kérdés, mert ennek megoldása az emberiség életmódjának gyökeres megváltoz­tatásához fog vezetni, miután az eddig fegyverkezésekre köl­tött óriási összegek és értékek az emberi szükségletek terme­lésére lesznek forditva, ami viszont az általános jólét megte­remtéséhez fog vezetni. Johnson elnök történelmi szerepe, hogy az idevezető utat egyengesse. Nem csekély feladat, de halhatatlansághoz vezet. Ebben a munkában számíthat az egész amerikai nép élkes támogatására. Pierre Messner francia hon­védelmi miniszter felajánlot­ta tankok, teherkocsik és ha­direpülőgépek szállítását a kambodzsai kor mányfőnek, Norodon Szihanuk hercegnek, az ország semlegességének vé­delmére. A múlt hónapban Szihanuk herceg elutasított minden US fegyveres és gazdasági segélyt és kijelentette Kambodzsa semlegességét a kelet és a nyugat közötti viszályokban. Nem lesz atomhajtásu villany telep New Yorkban A lakosság szervezett tiltakozása győzött a monopólium felett A megfélemlített lakosság együttes fellépése megakadá­lyozta, hogy a Consolidated Edison Co. atomerővel műkö­dő elektromos energiatermelő üzemet építsen New York Queens kerületének Ravens- wood nevű lakónegyedében. Az Edison villanymonopóli­um kijelentette, hogy vissza­vonja az atomhajtásu energia- fejlesztő telep felépítésére az Atomic Energy Commission- hoz benyújtott kérelmét. Ki­hangsúlyozta azonban, hogy erre a lépésre “nem a közvé­lemény tiltakozása a terv el­len” késztette, hanem tisztá­ra anyagi érdek, mert úgy ta­lálta, hogy olcsóbban is hoz­zájuthat a szükséges villany­energiához. Történetesen az Atomic Energy Commission- nak ezzel a kérdéssel foglal­kozó bizottsága éppen New Yorkban tartózkodott, amikor az Edison Co. ezen elhatározá­sát nyilvánosságra hozta. Queens lakossága örömmel üdvözölte győzelmét a villany­társulat felett. Szervezetten s más városrészek lakóinak, va­lamint vezető egyéniségek tá­mogatásával folytatott tiltako­zásuk azt eredményezte, hogy a városi tanácshoz javaslatot nyújtottak be, amely betiltaná atomenergiával működő áram- fejlesztő telepek építését New York területén. Öt millió ember él annak a területnek ötmérföldes körze­tében, ahova az atomtelepet szándékozták építeni. Az üze­met ellenző szakértők szerint az atommal működő energia­fejlesztő legnagyobb veszélye abban a lehetőségben van, hogy a működésben beállható váratlan hibából kifolyólag “láncreakció” áll be, amit nem lehet kontrollálni. Egy pillanat töredékében a reak­tor hőemelkedése következté­ben, atomhőanyag gőz formá­jában kiszabadulhat és robba­nást okozhat. Ezáltal radioak­tiv anyag kerülhet a levegő­be, ami a város lakosságának tömeges pusztulását okozhat­ja­David E. Lilienthal, az AEC volt elnöke, valamint Paul R. Screvane, a városi tanács el­nöke nagy megelégedésüket fejezték ki az Edison Co. meg másított terve felett. “Ez az elhatározás nagy befolyással lesz az ország többi városaiban építendő atomreaktorok jövő terveire nézve,” mondotta Mr. Lilienthal. Az Edison Co. Kanadából szándékszik villanyerőt vásá­rolni. Kijelentette azonban azt is, hogy nem szándékszik tel­jesen feladni tervét, hogy New York város területén va­lamikor hasonló telepet épít­sen. Pál pápa és Athenagoras pátriárka találkoztak A vallási egység érdekében Jordánban és Izraelben tett kőrútján, Pál pápa Jeruzsá­lemben, a bibliai hagyományú Olajfák Hegyén levő katolikus delegáció épületében fogadta Athenagoras pátriárka, a gö­rögkeleti egyház fejének láto­gatását. A két egyházfő ölelés­sel és az egységet jelképező szimbolikus csókkal üdvözölte egymást a történelmi talál­kozáson, amely 1439 óta az el­ső ilyen jellegű találkozás volt. 1054 előtt a római pápa képviselte a keresztény egyhá­zat az egész világon, de abban az évben a felekezet két egy­házra oszlott, a görög-keleti és a római katolikus egyházra. Mikor a pátriárka értesült Pál pápa tervbevett jeruzsá- lemi látogatásáról, megragad­ta az alkalmat arra, hogy ta­lálkozást ajánljon, abban a re­ményben, hogy ez a találko­zás idővel az összes keresz­tény egyházak vezetőinek ta­lálkozását fogja elősegíteni. A pápa a beszélgetés folyamán kijelentette, hogy minden igaz kereszténynek legfőbb óhaja a vallási egység helyreállítása. A találkozás után a pátriárka úgy nyilatkozott, hogy a val­lások teológiájában úgy a ke­leten, mint a nyugaton “az évszázadok folyamán a szavak elvesztették eredeti értelmü­ket.” Evvel azt engedte sej­tetni, hogy a különbségek in­kább a kifejezésekben és for­mákban, mint a lényegben vannak. Nagy jelentőségű ez a ta­lálkozás olyan értelemben is. hogy a katolikus egyház, fenn­állásának történelmében elő­ször, hajlandóságot mutat más vallások 1 é t jogosultságának az elismerésére. A zsinat multévi ülésszakán, az elhunyt XXIII. János pápa kezdemé­nyezésére az egyház jelét mu­tatta annak, hogy az idők kö­vetelményeinek' n y o mására nemcsak vallási téren, de vi­lágviszonylatban Ls kész en­gedményeket tenni. Tudomá­sul véve a szocialista rendsze­rek elterjedését és a béke megvédésének mindent túl­szárnyaló szükségességét, Já­nos pápa türelmet és tesvéri- séget hirdetett, politikai kü­lönbségek figyelembevétele nélkül, az egész világon és fel­szólította a világ vezetőit, hogy aktivan munkálkodjanak a béke érdekében. Felavatása alkalmával Pál pápa fogadal­mat tett, hogy folytatja az elődje által megindított újítá­sokat és célkitűzéseket. A pápát Jordánban Hussze­in király és kormányvezetők személyesen fogadták, Izrael­ben pedig a határon Zalman Shazar elnök, Eshkol minisz­terelnök és más magasrangu kormánytagok üdvözölték ün­nepélyes keretek között. A pá­pa, a kormányfőkhöz tett üd­vözlő beszédeiben előtérbe he­lyezte a béke és a népek kö­zötti testvériség kérdését. GYŐZTEK A HÁZBÉRSZTRÁJKOLÓK A bíróság törvényesnek ismerte el a sztrájkot Harlemben, New York vá­ros néger negyedében, egyes lakók végre megunták azokat a lakásviszonyokban uralkodó tarthatatlan állapotokat, ame­lyekben élve évek óta hiába várják, hogy az uzsoráskodó háztulajdonosok javításokat eszközöljenek. Az épületek még jobban rongálódtak, a gondozatlan falakon a patká­nyok szabadon jártak ki és be a lakásokba, a melegvíz és fűtési szolgálat elmaradt és mindennek nyomán néhány héttel ezelőtt házbérsztrájk indult meg, amely most már több mint 2,000 lakót foglal magában és tovább terjed. A lakók nemcsak visszatartották a házbért, de eljárást indítot­tak a városi hatóságoknál, hogy vegyék kezelésükbe az épületeket, vagy kényszerítsék a háztulajdonosokat a javítá­sok mielőbbi eszközlésére. Az egyik házügynök bir6- 1 ságra vitte házbérkövetelését. A feljelentett lakók döglött patkányokkal jelentek meg a biró előtt. A bírót a tanuk vallomásai meggyőzték, jogos- ! nak nyilvánította a sztrájkot és elrendelte, hogy a lakók a bírósághoz fizessék be a ház­bért, amit ezentúl az épületek rendbentartására fognak for­dítani. A lakók győzelme nagy ( Folytatás a 2-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom