Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-03-05 / 10. szám
Thursday, March 5, 1964 11 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Művelődés és nemzetiségek MAGYARORSZÁGON a nemzetiségek összlétszá- ma a lakosságnak alig egyhuszada, körülbelül 500 ezer. Közülük több mint *200,000 a német, 100— 110,000 a szlovák, 80—100,000 a délszláv és mintegy 20,000—25,000 a román anyanyelvűek száma. Ez a viszonylag csekély arány sem terelte el a kormány figyelmét arról, hogy a nemzetiségek minden irányú szükségleteiről messzemenően gondoskodjék. Mivel a nemzetiségek által lakott községek száma viszonylag nagy — kb. 200 községben németek is laknak, kb. 110-ben szlovákok, vagy 80-ban délszlávok és mintegy 25-ben románok (de gyakran találunk arra példát, hogy ugyanabban a faluban németek, délszlávok és magyarok élnek együtt) — nem kis feladat a nemzetiségekről való gondoskodás. A viszonylagos szétszórtság sem lehetett akadálya annak, hogy érvényesüljön az alkotmány nak az a rendelkezése, mely kimondja: “A Magyar Népköztársaság polgárai a törvény előtt egyenlő- ek és egyenlő jogokat élveznek. A polgárok, bármely hátrányos megkülönböztetését nemek, felekezetek, vagy nemzetiségek szerint a törvény szigorúan bünteti.” Egyébként már korábban, 1948-ban törvény rendelte el annak a megbüntetését, aki az országban élő nemzetiségekre lealacsonyító kifejezéseket használ. Tudjuk, hogy a nemzetiségeket anyanyelvűk használatában senki sem korlátozza, a biróságok előtt például anyanyelvükön tehetnek vallomást, a tanácsok egyik törvényben rögzített feladata a nemzetiségek politikai, gazdasági, kulturális jogainak biztosítása. A jogi rendelkezések azonban egymagukban aligha lettek volna elegendők ahhoz, hogy a nemzetiségek között megvalósuljon a teljes egyenlőség. A kormány az intézmények egész sorát hívta életre és tartja fenn a nemzetiségek érdekében. Elsősorban is a németek, szlovákok, délszlávok és románok számára külön-külön nemzetiségi szövetséget szerveztek. Valamennyi nemzetiség saját újsággal rendelkezik. (Évről évre minden szövetség kalendáriumot is megjelentet a maga nyelvén.) A nemzetiségi kulturcsoportok száma több mint 80. Működik egy nagy, Központi Nemzetiségi Együttes, amely országos viszonylatban is jelentős művészi színvonalat képvisel, s fellépett már Csehszlovákiában és az NDK-ban is. Fontos szerepük van a nemzetiségek közötti testvériesség ápolásában a járásonként megrendezett nemzetiségi találkozóknak. Némelyik ilyen eseménynek országos visszhangja van, mint például a nemrégiben Budapesten megrendezett nagy sikerű Sváb Bálnak. A nemzetiségi községek könyvtáraiban nagy számban találnak az olvasók német, szlovák, délszláv vagy román szépirodalmat. S a hatékonyabb közművelődést szolgálja az az autóbusz, melyet a Művelődésügyi Minisztérium arra a célra tart fenn, hogy a nemzetiségi kulturcsoportokat a legeldugottabb falvakba is eljuttassa. Az iskolapolitika messzemenően gondoskodik arról, hogy a nemzetiségek az óvodáktól az egyetemig kifogástalanul elsajátíthassák anyanyelvűket. Az óvodák között találunk nemzetiségi nyelvű óvodákat, továbbá magyar óvodákat, ahol heti két alkalommal a községbeli nemzetiség nyelvén folynak a foglalkozások. Ami az általános iskolákat illeti, ott is két különböző iskolatípus működik a nemzetiségi vidékeken. A nemzetiségi tanítási nyelvű iskolák, ezek száma a legutóbbi tanévben 26 volt, és az úgynevezett nyelvoktató általános iskolák —, ezek olyan magyar tannyelvű iskolák, ahol tanítják a nemzetiségi nyelvet is. Az utóbbiakból nem kevesebbet, mint 318-at tartanak fenn. A nemzetiségeknek összesen 8 gimnáziumuk van, 4 a németek, 2 a szlovákok, 1—1 a szerb-hor- vátok, illetve a románok számára. A nemzetiségi diákotthonokban elhelyezett általános iskolás és gimnáziumi tanulók száma meghaladja az 1,200-at. Arról, hogy a nemzetiségi iskolák megfelelő számú és képzettségű tanárt, illetve tanítót kapjanak, a pedagógiai főiskolákon szervezett nemzetiségi tanszékek gondoskodnak. Ezek az adatok és tények. Az élet sokkal egyszerűbben, mégis melegebben válaszol ezekre a kérdésekre. így: Munkácsy-dijat kapott Bieber Károly, a német anyanyelvű kovácsmüvész; a Parlament folyosóján egyszerre három képviselőt is hallok, hogy szlovákul beszélnek egymás közt; legutóbb a népművészet mestere címet nyerte el egy falusi ember, mert szép román népmeséket mond; Baranyában, Bács-Kiskunban több tucat a hírneves délszláv tsz-elnökök száma. Mert mi más HAMISÍTJÁK a pulit Eredeti példányokkal látják el a bugaci pásztornépet. — Idegenforgalmi vonzóerő az okos magyar kutya Még a múlt nyáron egy holland újságíró járt Magyarországon, hogy lapjainak fényképes tudósításokat készítsen a külföldieket vonzó magyar specialitásokról, romantikus tájakról, a puszták népének színes életéről. Kecsekeméten is megfordult, szívesen fogadták, erre-arra kalauzolták. Az újságírónak azonban volt egy “titkos” megbízatása, amit felfedett a hirös város idegenforgalmi hivatalának vezetője előtt. A Postiljon cimü amszterdami turisztikai folyóirat kérte tőle: fényképezzen le a pusztán egy eredeti magyar pulit. Holland vendégünk előadásából kiderült, hogy Nyugaton sok országban hamisítják a világszerte ismert és kedvelt magyar pulit. Minden hájjal megkent vállalkozók drága áron elkorcsosult, kis intelligenciájú ál-pulikutyákat adnak el az ebrajongóknak, különösen Párizsban, ahol most divat kutyával vagy oroszlánbébivel sétálni. Elő hát egy eredeti pulit, állítsuk a fotolencse elé. De hiába kerestek a pusztai embereknél, juhászoknál, csikósoknál, igazi pulit egyetlen egyet sem találtak. Hiánycikk a puli — magyarázták a hollandusnak — nem tudunk annyit tenyészteni, amennyit a világpiac felvenne. Azonkívül a “magyar puszta” is halad a korral. Egyik-másik pásztor furulya helyett már magnóval jár. De hát erre nem nagyon kiváncsiak a külföldi turisták, ők a romlatlan természetet és a népélet érintetlen romantikáját keresik és kedvelik nálunk. Puli-portré nélkül utazott hát el a hollandus; nehezen értette meg, hogy elhanyagoljuk az olyan vonzó látványosságot, mint az “okos puli a pusztaságban.” A kecskeméti Idegenforgalmi Hivatal vezetője ezúttal is rugalmasnak mutatkozott. Értesülésünk szerint hamarosan fajtiszta pulikat szereznek be, nevelésükről a bugaci pásztorembereknek kell gondoskodni. Az eredeti pulikat közkívánatra terelő tevékenységük közben mutatják be a külföldi vendégeknek. Erről az intézkedésről udvarias levélben értesítették holland újságíró vendégünket. Emez megköszönte az értesítést, és levelét igy fejezte be: “Gondolom, hogy a pulik hálából szobrot emelnek majd “megmentőjüknek” Bugacon. Négy sarokkővel...” Sz. J. A mezőgazdasági kiállítás épülő területén Egy álmodó kis országban járok — harminchárom hektár területű kis ország fővárosában — két éve, hatvankettő deresedő őszén zárta le a látogatók előtt határsorompóit, csukta be kapuit, második éve tért pihenni. Kőbánya és Zugló határán: fehér hólepel alatt pihen most a mezőgazdasági kiállítás. Egy hektárral nőtt a területe: uj kiállításra, éb- redezésre készül. Már most ébresztik, az igazgatóság nagy apparátussal már szervezi, tervezőintézetek már elkészültek ennek a kis országnak uj építészeti terveivel. Mert a régi mezőgazdasági kiállítás teljesen megújul, valóban egy kis ország lesz a fővárosban. Egy kis ország: Magyarország majd minden jellegzetes tájáról földet szállítanak ide, húszezer négyzetméteren harminc—ötven centiméter mélységben “talajt cserélnek”: a hajdani kőbányai föld helyett nyírségi, dunántúli, kecsekeméti földben mutatják be egy-egy magyar vidék homoki, réti és szikes legelőgazdálkodását. A bejárat sem a régi: ácsok, kőművesek, a hajdani alacsony bódészerü bejárat-épületeket lebontják, a 25 méter magas, toronnyal impozáns főbejáratot építenek. A toronyból színes poliészterrel fedett előtető árnyékolja majd be a bejárati teret és a két pénztársor között is fedett folyosó Íveli át majd a főbejáratot: még esős időben is sétálni, várakozni lehet. Ébred a vásár területe: ácsok szekercéinek csapása, anyagot szállító teherautók, vontatók zúgása az ébresztő. Folyik a bontás. Nem látjuk már többé a hajdani nádtetős halászcsárdát, a volt moziépület felől is elhordták a tetőt: a SZÖVOSZ bont építkezik, uj, hatalmas vendéglátókombinátot emel majd. (Az építkezésnek, a gazdagodásnak örül az ember, de mégis feljegyzi az újságíró a noteszába: iWWVIMAnMMAAAAWWWUWMMIlUVAMWMWVWVW volna a helyes nemzetiségi politika bizonysága, mintha boldogul az ember, bármilyen nyelvet is beszéljen?! Bajor Nagy Ernő kétévenként használják majd ezt az uj épületet, megér-e ez hatmilliót, amikor a régi is megtette. Sőt: lehántva a régi moziról a tetőt, kiderül, hogy mily gyönyörű, szinte lebegő, könnyű betonszerkezet tartotta, s az építész remekét csak a felül-alul préselt lemezek csúfították. A szép betonszerkezet ép, meg kellene gondolni, hogy nem lehetne-e felhasználni, mielőtt a csákány belevág.) Külön pavilonok az idén nem lesznek. Csak három nemzetközi bemutató pavilon: a nemzetközi takarmánybemutatóé, a nemzetközi gép- és mü- szerkiállitásé. A baráti államokkal együtt, közös pavilonban mutatják majd be a nyugati cégek is gépeiket, műszereiket. A kulturális program gazdag lesz: mindennap más-más vidék népi együttese szerepel és augusztus végén itt tartják majd meg az európai ifjúsági lovasbajnokságot. Százezer cserép, növény díszíti majd a pavilonokat és a sétautak szegélyét. A kertekben 30 ezer egynyári növény virít majd. Egyszerre nyílnak, bomlanak majd ki a kiállítás megnyitása idején. A salviákat, agerátumokat, begóniákat, petúniákat a kertész most ülteti, s márciusban palántázza. Itt, a kiállításon kicsit később vetik a magokat, de amikor megerősödnek, levágják, dugványról gyökereztetik, hogy egyöntetű magasságot kapjanak, s későbben egyszerre virágozzanak. K. I. Népi együttes alakult Szanyban Szép hagyományai vannak Szany községben az öntevékeny művészeti mozgalomnak. Sokan emlékeznek még ma is az egykori “Bokréta” nagysikerű szerepléseire. A község vezetői már a népművelési évad elején elhatározták, hogy a műkedvelő csoportokat központi irányítás alá vonják. Januárban megalakították a népi együttest, s máris hozzákezdtek egy nagyobb szabású műsor összeállításához. Az öregek ma is gyakran beszélnek arról, hogy Mátyás király, meg Sobri Jóska, a hires betyár is járt egykor a községben. Érdekes népszokások is voltak Szanyban. Például minden pünkösd hétfőn kerékre vetettek egy faragott bábut, népi nevén: Pászton Böskét. A legények körbehordták a faluban, s ezzel kezdődött a nagy vigalom, a pünkös- dözés. Kézenfekvő volt, hogy a szájhagyományban ma is élő legendákat, népi alakokat életre keltsék. Dr. Volly István vállalkozott arra, hogy Szentes Ferenc, a termelőszövetkezet brigádvezetőjének népdal- és versgyűjteményei, valamint a még fellelhető szájhagyományok utján ránk maradt eredeti népi izek, táncok, énekek, rigmusok felhasználásával egész estét betöltő műsort állít össze. A forgatókönyv már elkészült. A műsor négy képből áll. Az első kép a fonóban játszódik, a második a szanyi búcsúban, a harmadik Buda várában, a negyedik kép pedig A szanyi lakodalmas lesz. Dr. Volly István avatott kézzel ötvözte a Mátyás-legenda köré a népdalokat, néptáncokat és népi figurákat. A népi együttes már megkezdte a próbákat is. A műsorban mintegy száz személy szerepel: táncosok, énekesek, zenészek, színjátszók. A tervek szerint május elsején mutatkoznak be uj műsorukkal. Korszerű, jól felszerelt uj óvodákat kapnak a budapesti lakótelepek A szakemberek számításai szerint Budapest uj lakótelepein a jövő év végéig 20,000-rel növekszik a népesség száma. Ez jelentékeny járulékos beruházás — köztük számos uj óvoda — építését teszi szükségessé. Az igények kielégítésére az idén és a következő évben körülbelül ezer hellyel növelik a lakótelepi óvodák befogadóképességét. A pestlőrinci Lakatos utcai telepnek 1965-ben előreláthatólag már mintegy 8,000—10,000 lakosa lesz. Itt két, egyenként 100 személyes óvodát építenek. Ugyancsak korszerű, nagy óvodát nyitnak e zév májusában a lágymányosi lakótelepen, a jövő évben pedig a Kacsóh Pongrác úti és az Üllői úti telepen. Több 75 személyes óvoda megnyitása is szerepel a kétéves programban. így többek között Kőbányán, a Harmat utcai telepen, Angyalföldön az Árpád-hidfői, Óbudán az Árpád fejedelem úti lakótelepen létesül hasonló intézmény. Az előírások szerint valamennyi óvodának virágos udvara, illetve megfelelő nagyságú játszótere is lesz. «WWWVWWX^WWilWVVVVWWVWWVVVVVVWUWWWVWWW t* HETVENÖT ÍRÓT terjesztettek elő a világ különböző országaiból az irodalmi Nobel-dijra. A svéd Nobel-bizottság megkezdte az előterjesztett irók müveinek tanulmányozását, hogy szeptemberig véleményt adhasson róluk.
