Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-03-05 / 10. szám

Kórházak integrálását rendeli el a bíróság Érvénytelen az “egyenlő, de elkülönitett>> eljárás a déli államok kórházaiban A Legfelsőbb Biróság hely- j benhagyta egy alsóbiróság! döntését, amely megtiltja a; kormánysegélyt élvező kórhá-. zakban a faji elkülönítést ugv a betegekkel, mint az orvosi | karral szemben. Tizenegy néger orvos és fog orvos, valamint páciensek Greensboro, N. C.-ban két kór házzal kapcsolatban indítottak bírósági eljárást az 1946-os Hill-Burton-törvény azon sza­kasza ellen, amely megengedi “az egyenlő, de elkülönített” kezelést bizonyos népi csopor­tok számára.” Ez a rendelke­zés azt eredményezte, hogy néger betegeket vagy nem vettek fel a déli államokban fehérek számára fenntartott kórházakban, vagy elkülöní­tették őket és nem vehették igénybe saját orvosuk szolgá­latát. Néger orvosokat sem al­kalmaztak ezekben a kórhá­zakban. Ezt a szakaszt a Ne­gyedik Kerületi Szövetségi Fellebbezési Biróság még ta­valy novemberben alkotmány- ellenesnek találta és a döntést most a Főbiróság megerősítet­te. A döntés közvetlenül Ma­ryland. Virginia, West Virgi­nia. North és South Carolina kb. 2,000 kórházára vonatko­zik, amelyek a Negyedik Ke­rületben vannak, de várható, hogy a többi déli államok kór­házaiban is életbeléptetik. Greensboroban a szövetségi kormány 1,269,950 dollárral járult hozzá az egyik kórház felépítéséhez és 1,948,800 dol­lárral a másikéhoz. Ez a döntés a polgárjogi tör­vényjavaslatnak nap irenden levő szenátusi tárgyalására is kihatással lesz. A javaslat ha­sonló cikkellyel rendelkezik, de ennél tovább megy, ameny- nyiben megtiltja az elkülöní­tés gyakorlását minden intéz­ményben, amely kormánytá­mogatásban részesül. szabadonbocsáfására Egységes felvonulás Albanyba A társadalmi kérdések meg­oldásáért küzdő 6 különböző csoport egységes felvonulást tervez Albanyba jövő kedden avval a követeléssel, hogy a törvényhozók azonnal léptes­senek életbe hatásos törvénye­ket a társadalmi problémák sürgős megoldására. Az egynapos demonstráció vezetői kijelentették, hogy te­kintet nélkül politikai néze­tükre, a felvonulásban részt- vesznek négerek, portorikói- ak és fehérek és egységes so­rokba tömörülve juttatják ki­fejezésre a minimális órabér­ért, polgárjogokért, lakásépí­tésért, a jobb oktatásért és a szervezkedési jogért való kö­vetelésüket. Azt is kihangsú­lyozták, hogy a felvonulást követően, a legkiterjedtebb szavazó-regisztrálási kampány­ba kezdenek New Yorkban. A felvonulásban résztvesz- nek: az NAACP, a CORE, a Citywide Committee for De­cent Housing, a National As­sociation for Puerto Rican Ci­vil Rights, a District 65 és más szervezetek. Ezt a kérdést egyszer s min­denkorra el kell intézni.” Ennek a törvénynek a meg­szavazásával véget vethetnek a 18 éve fennálló terrornak, amely az 1946-—49-es évek népi felkelései óta börtönben sínylődő sokszáz hazafit és má sokat megfoszt attól, hogy al­kalmazáshoz jussanak, hogy hivatásukat gyakorolhassák, vagy hogy autóhajtási enge­délyt kivehessenek. A Kommunista Pártot Gö­rögországban 1947-ben betil­tották. A terror évei alatt a népi mozgalmak eleinte las­san, az utóbbi években na­gyobb megmozdulásokkal szer vezkedni kezdtek. Megalakult az Egységes Demokratikus Bal oldal pártja, amely maga köré csoportosította a haladó szel­lemű szervezeteket és sikeres politikával elnyerte a nemrég történt választásokon a szava­zatok egynyolcad részét. Ez kényszeritette az uj kormányt a liberálisabb álláspontra és (Folytatás a 15-ik oldalon) A NÁCI VESZÉLY HAZÁNKBAN Február 27-én zsúfolásig megtelt a Diplomat Hotel bál­terme és a közönség feszült figyelemmel hallgatta a társa­dalom minden rétegét képvi­selő szónokok leleplezését az Egyesült Államokban lapuló náci háborús bűnösökről és összeköttetéseikről az ameri­kai fasiszta irányú csoportosu­lásokkal. A haladást, a békét, a munkásság gazdasági javu­lását és a testvéri együttmű­ködést ellenző és elgáncsoló fasiszta szellem romboló ha­tását és veszélyét minden ol­dalról megvilágították a szó­nokok. akik valamennyien ki­váló vezetők társadalmi prob­lémák más-más küzdő terüle­tén. Sam Pevzner gyülésvezető, a newyorki Committee Against Nazism and Anti-Se­mitism szervező-igazgatója em lékeztetett, hogy Londonban, 1945-ben egyezmény jött létre a menekülő háborús gonoszte­vők és tömeggyilkosok felku­tatására és kiadására. “Az Egyesült Államok kormánya is aláírta, miért nem tartja te­hát tiszteletben ezt a megálla­podást?”, kérdezte. Charles R. Allen Jr.. a ni- (Folytatás a 15-ik oldalon) Vol. xni. No. 10. Thursday, March 5, 1964 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL 4-0397] AZ ELSŐ SZÁZ NAP Politikai szakértők az elmúlt héten Lyndon B. Johnson kiértékelésével foglalkoztak, miután az első 100 napot letöl­tötte elnöki tisztségében. Megállapodtak abban, hogy ezen rövid idő alatt még nem került felszínre Kennedy utódjának kezdeményező tehetsége. Mint ő maga is állította, felelősségét “óvatos körültekintés­sel” közelítette meg. Az események is azt mutatják, hogy Johnson, mint elnök, folytatta a Kennedy által elfogadott ál­lásfoglalásokat és nem tett önálló lépéseket eddig ki nem pró­bált irányba. Mint tapasztalt politikus, első lépése az volt, hogy megszilárdítsa kapcsolatait a belpolitikai élet jelentős 1 tényezőivel, a munkásmozgalom vezetőivel, az üzleti vezetők­kel. a polgárjogi mozgalom vezetőivel és sikerült a déli álla­mok politikusait is leszerelnie. Egyelőre megmaradt “minden­ki baratja", nem került még egyik érdekcsoporttal sem ko­moly összeütközésbe és a republikánus pártiak az elnökválasz­tási évre való tekintettel nagy igyekezettel keresnek sebezhető pontot, hogy eddigi népszerűségét megdönthessék. Ezt a lehe­tőséget a tornyosuló külpolitikai problémákban vélik megta­lálni. A tény az, hogy Johnson bonyolult bel- és külpolitikai helyzetet kapott örökségül. A gyorsan fejlődő események va­lóban határozottabb fellépést követelnek meg, mint amit Johnson eddig kifejtett. Ha az első 100 napot arra használta, hogy alaposabb betekintést nyerjen, különösen a külpolitika általa még járatlan területére, az idő döntő intézkedéseket sürget és sokan úgy látják, hogy elnökválasztás ide vagy oda, nehéz lenne novemberig halasztani az egyes problémák meg- i oldását. Az országon belül a munkanélküliség növekedése és a polgárjogi mozgalom kiéleződése két fontos probléma és ezek­nek látszólagos megoldására a Kennedy által megindított in­tézkedések kerülnek kivitelezésre. Ezt szolgálja az elfogadott adómódosítás és az elfogadásra váró polgárjogi törvényjavas­lat. A szakszervezeti vezetők együttműködési hajlamossága valószínűleg meg fogja kímélni a Johnson-adminisztrációt a nagyobb követelmények okozta kellemetlen helyzettől. A külpolitikai helyzet azonban ennél kíméletlenebb és nagyon is kidomborítja azt a tényt — amit lassankint itt is \ kezdenek tudomásul venni —, hogy Washington elvesztette vezető és ellenőrző szerepét a világeseményekben. Oda ju-' tottunk, hogy olyan kis országok, mint Panama. Kuba. Viet-I nam, képesek bátran szembeszállni a hatalmas Egyesült Álla­mok akaratával — és győzni. Ezért a helyzetért nem lehet Lyndon B. Johnsont egye­dül felelőssé tenni. A mai fejlemények kiindulási pontja a múltba nyúlik vissza, az Egyesült Államok imperialista hatal- j mi terjeszkedése jóval előtte indult meg. Ő előtte áll azonban . az a felelősség, hogy felismerje a megváltozott világhelyzetet és ennek megfelelően intézkedjen. Szövetségeseink józanabb meglátás alapján építik kap­csolataikat a szocialista országokkal, mint Amerika. Kuba tü­relmesen próbálkozik normalizálni viszonyát Washingtonnal is. A latin-amerikai országokkal fennálló domináló szerepét féltve, Washington nem mer engedményeket nyújtani sem Kubának, sem Panama jogos követeléseinek. A legkritikusabb és a világbéke szempontjából legveszé- j lyesebb helyzet Dél-Vietnamban alakult ki a már nyolc éve folytatott beavatkozási politikánk következtében. Sem a fran-! cia gyarmatosítók példája, sem a koreai háború kudarca. Laosz. Kambódia álláspontja, a felszabadító mozgalom erősö­dése és sorozatos győzelmei nem győzték meg Washingtont, hogy a népek függetlenségi követelményeit erőszakkal nem nyomhatjuk el. Az a megfélemlítő hir kapott szárnyra Wash­ingtonban — és éppen Johnson eresztette világgá —. hogy a dél-vietnami népellenes háborút kiterjesztik Észak-Vietiyun- ra. Ha ezt próbahiresztelésnek szánták, akkor a Szovjetunió figyelmeztetése, hogy “minden szükséges segítséget megad” a felszabadulási mozgalomnak és az általános megdöbbenés, amit a háború kiterjesztésének lehetősége a világon keltett, reméljük, jobb belátásra késztetik az adminisztrációt. Johnson első elnöki nyilatkozatában “békeoffenzivát” helyezett kilátásba. Eddig jóformán semmit sem tett ennek előbbrevitele érdekében. A külpolitikai problémák mindegyi­ke csak ebben a szellemben oldható meg kielégítően. A köz­vélemény még mindig kérdően tekint Johnson elnökre. Nép­szerűségének növelése attól függ, hogy megteszi-e azokat az intézkedéseket, amelyek a békét erősitik, amelyek a nének közti baráti viszonyt az igazság és az egyenlő jogok alapján fogják kiépíteni. A következő 100 nap kiértékelését csak Johnson elnök határozott békés irányú intézkedései tehetik számára kedve­zőbbé. Érdekes képkiállitás New Yorkban “Amerika Öntudata” (Thej A mükritikusok elismerés- American Conscience) gyűjtő- sei adóznak a változatos stílust név alatt rendkívül érdekes j képviselő kiállítás magas ni- kiállitás nyílt New Yorkban, vójának. Nekünk magyarok- a New School Art Centerben, nak külön büszkeségünk, hogy 66 West 12-ik Street alatt. Az a jelenkor egyik kiváló ma­amerikai festőművészet leg- gyár művészének Zilzer Gyula utóbbi 30 évének kiváló mü- nak egy festménye is látható veit mutatják be; olyan fest- a kiállításon. Képének cime: ményeket, amelyeknek tárgya j “A megnyitás”, amellyel sza- illuszírálja az országban és az tirikusan jellemzi a tipikus egész világon végbement tár- tárlatmegnyitáson résztvevő sadalmi küzdelmeket. közönséget. Remény a sörös: politikai foglyok Az athéni parlamentben március 19-én összeülő újon­nan megválasztott országgyű­lés első feladata lesz a politi­kai foglyok kegyelmével fog­lalkozó törvényjavaslat meg­szavazása. Polythronis Poly- chronidis igazságügvminiszter kijelentette, hogy “az uj, ja­vaslat sürgős elintézést kíván.

Next

/
Oldalképek
Tartalom