Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-02-27 / 9. szám
AMERIKA! MAGYAR SZÓ — HUNGARI4 N WORD Thursday, February 27, 1964 10. Mt TönTémn+zóhAíAban Jégtorlaszok a Dunán Megmozdult a folyók jégpáncélja. Az Országos Vizügyi Főigazgatóság parti és légügyi megfigyelői állandóan ellenőrzik a jég mozgását. Az utóbbi napokban több helyütt árvizvédelmi készültséget rendeltek el. A főmérnök elmondotta, hogy a Duna osztrák szakaszán az esőzések következtében megindult az olvadás, s ennek hatására fokozatosan bomlik a jég a Duna magyar szakaszán is. Győr környékén kisebb jégtorlódást és vizszintemelkedést okozott az olvadás. Ezen a szakaszon kedvezően alakul a helyzet, megszűnt az árvizvédelmi készültség, sőt a véneki téli kikötőben rekedt hajók elindultak Bécs felé. A fővárosi Duna-szakaszról a lejjebb vonult jégtakaró tovább csúszott és felső vége már Ercsi közelében van. Ercsinél kisebb torlódás keletkezett, ezért egyik éjszaka másodfokú árvizvédelmi készültséget rendeltek el. Bölcske térségben azonban mintegy 2 kilométer hosszú, helyenként 4 méter vastagságot is elérő jégtorlasz alakult. Itt a honvédség alakulatai robbantással 40 méter szélességű, úgynevezett vezérárkot vágnak a jégbe. A Tiszán egyelőre nagyobb beavatkozásra nincs szükség, mindenütt áll a jég, mintegy 30—40 centiméter vastagságban. Néhány kisebb méretű jégtörőt azonban a Tiszalöki Duzzasztómű közelébe szállítottak, hogy olvadás esetén megvédjék a jégtől a duzzasztómüvet, az erőmű turbináit. Az árvizvédelmi töltéseket valamennyi folyó mentén megerősítették. 1963-ban 93 millió forintot fordítottak árvízvédelemre és 65 millió forintot költöttek folyamszabályozásra. Tavasszal elsősorban a Duna—Sió-torkolat és a déli országhatár közötti szakaszon kell tovább erősíteni a töltéseket. Uujabb eredmények az Almásfüzitői Timföldgyárban A legnagyobb magyarországi timföldgyárban, az almásfüzitőiben, jelentős erőfeszítéseket tesznek azért, hogy csökkentsék a gőzfogyasztást; a timföld gazdaságos termelése ugyanis elsősorban a felhasznált gőz mennyiségétől függ. Januárban már 3.3 tonna gőzt használtak fel egy tonna timföld gyártásához; ezt az eredményt a technológia módosításával, egyes ^berendezések átalakításával, a hőveszteségek fokozatos, tervszerű csökkentésével érték el. Most valamennyi üzemrész feladatait pontosan részletező intézkedési tervet dolgoztak ki. Ennek végrehajtásával az év végére 2.8 tonnára szeretnék csökkenteni a gőzfelhasználást. Startolnak a Növényvédő Szolgálat repülőgépei Megérkeztek a Növényvédő Szolgálat repülőgépei Szolnok megyébe. A nagy összefüggő gabonatáblák mentén tiz repülőteret készítettek elő a gépek zavartalan le- és felszállásához, s a kijelölt helyeken nagy mennyiségű nitrogénműtrágyát tartalékoltak. Két repülőgép a Szolnoki Állami Gazdaság piroskai üzemegységében egy-két nap alatt 1500 hold kenyérgabonát fejtrágyáz. A másik két repülőgép a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet rákócziujfalui üzemegységében lát munkához; itt 1100 holdas búzatáblát jelöltek ki fejtrágyá- zásra. Az állami gazdaságok határában összesen tízezer a termelőszövetkezeti gabonaföldeken több mint 20,000 holdat mütrágyáznak a levegőből. Uj gimnáziumok Pest megyében Tovább fejlődik Pest megye középiskolai hálózata. A megyében jelenleg három gimnázium épül; közülük az érdi és a dabasi az uj tanév kezdetére nyitja meg kapuit, s ezzel mintegy ezer diákot kiméinek meg a napi több órás utazástól. A harmadik középiskola Vácott épül, ahol több régi lakóházat bontottak le, hogy helyére felépítsék az ország egyik legkorszerűbb, 12 tantermes iskoláját. A város lakosai társadalmi munkával segítik az építkezést. A tervek szerint Cegléden, Dunaharasztin, Pilis- vörösváron, Dunakeszin és Szobon is épül majd gimnázium. A nyolc tantermes iskolák beruházási programja már elkészült, s jóváhagyásuk után kerül sor a kivitelezési tervek összeállítására. A gimnáziumok építését valószínűleg már az év második felében megkezdik. Huszonhatezer elsőévest vesznek fel a főiskolákra és az egyetemekre A felsőoktatási intézmények nappali tagozatára felvételt kérők jelentkezésének határideje — a művészeti főiskolákat kivéve — március 21-e, az esti és levelező tagozatokon pedig május 15-e. Az idén — tervek szerint — mintegy 14,000 első éves hallgatót vesznek fel a különböző felsőoktatási intézmények nappali tagozataira, az esti és levelező tagozatokra pedig, a tavalyihoz hasonlóan, körülbelül 12,000-et. A tapasztalatok szerint még mindig elég aránytalan a pályázók szakszerinti megoszlása. A jelek szerint megint igen nagy lesz a túljelentkezés a budapesti általános orvostudományi a budapesti bölcsész- és jogi karra, valamint a különböző művészeti főiskolákra. A vidéki tudomány- egyetemeken — Debrecenben, Szegeden és Pécsett — a jelentkezések megoszlása aránylag egyenletesebb, azonban mindhárom városban körülbelül két és fél-háromszoros a túljelentkezés az általános orvostudományi karra. Viszonylag kevés a pályázó a debreceni természettudományi kar tanárszakaira. A vegyész (nem tanári) szakra, megint csak minden második, harmadik jelentkezőt vehetik fel. A tudományegyetemek és a tanárképző főiskolák természettudományi szakaira úgyszólván minden jó vizsgaeredményt elért fiatal felvétele biztosítható. A Budapesti Műszaki Egyetemen különösen a vegyészmérnöki és villamosmérnöki kar iránt nagy az érdeklődés. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen aránytalanul sok a jelentkező az épi- , tészmérnöki karra. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen — főként a kohómérnöki karon — több jelentkezőt is szívesen fogadnának, a Veszprémi Vegyipari Egyetemre viszont olyan sokan kérik felvételüket, hogy a jelentkezőknek kb. 50 százalékát el kell utasítani. A műszaki egyetemeknél a jelentkezéseknél tapasztalható aránytalanságok indokolják, hogy ezek a felsőoktatási intézmények — a pályázóval egyetértésben — szükség esetén a karok közötti átirányítás lehetőségével élnek. Borsodi fiatalok a mezőgazdaságért Borsod megyében mind ez ideig nagy gondot okozott a traktoroskérdés. Nem tart már sokáig a tél, s itt a tavaszi munkák ideje. A megye mintegy 650 erőgéppel gazdagodik az idén, de kevés a gépekhez értő szakember, s különösen kevés a traktorvezető. A 12 hetes tanfolyamokra a szükséges iétszámnak csak mintegy fele jelentkezett. A borsodi KISZ-fiatalok elhatározták: becsületbeli ügynek tekintik a gépkezelői tanfolyamokra való beiskolázást. Az akció három hete indult, s eddig 250 fiatal jelentkezett felvételre. A KISZ-aktivisták politikai kérdéssé tették a traktorosképzést. Magyarázták a fiataloknak: okos, gépekhez értő emberekre van ma szükség vidéken, s ebben az úttörők szerepét vállalni— megtiszteltetés, s igazi, fiataloknak való feladat. S aki elvégzi a traktorvezetői tanfolyamot, utána tovább is tanulhat. Megtanulhatja a gépszere lést, s beiratkozhat a mezőgazdasági, gépészeti technikumba. Rendkívül nagy problémát jelent a megyében a mezőgazdasági gépalkatrészek pótlása. Ezért úgy nevezett 20 órás mozgalmat indítottak a nagyüzemi fiatalok. A Diósgyőri Gépgyár, a Lenin Kohászati Müvek fiataljai és mások vállalták: egy-egy fiatal 20 óra társadalmi munkát végez az alkatrész megmunkálásánál a mezőgazdaságnak. Az akció sikeréhez azonban az kell, hogy a gépállomások az eddiginél gyorsabban gondoskodjanak az alkatrészek legyártásához szükséges anyagokról és a műszaki rajzokról. iAMVUVVVVUV\MA(\AMVVV)MVVV(AAfU\AMA«WVVtf v0 AZ ALFÖLD egyik legszebb barokk stilü templomának, a kalocsai székesegyháznak a restaurálását megkezdték. Az István király által alapított székesegyház külsejét az idén teljesen felújítják. 3 év alatt 72,750 hold gyümölcsöst telepítettek Magyarországon Szabolcs megye mezőgazdasági szakembereinek, kertészeinek és agronómusainak részvételével tanácskozást rendeztek Nyíregyházán, amelyen megvitatták a kertészeti termelés fejlesztésével, korszerűsítésével és a járulékos beruházásokkal kapcsolatos problémákat. Dr. Fejes Sándor Kossuth- dijas, a Földművelésügyi Minisztérium kertészeti főosztályának vezetője vitaindító beszédében elmondotta, hogy a második ötéves terv első három esztendejében az ország különböző vidékén 72,750 hold gyümölcsöst telepítenek, s 1964 tavaszára újabb nyolcezer holdra elegendő csemetekészlet áll rendelkezésre. Szabolcsban a jonatán, illetve a téli almák tájkörzetében 1965—1970-re ötvenezer hold nagyüzemi almáskert lesz már, s a termés- mennyiség megközelíti majd a 32,000 vagont. Ezért mielőbb gondoskodni kell a járulékos beruházásokról; a megyében legalább száz, egyenként 400 vagonos tárolót kell építeni. Vonatkozik ez, bár kisebb mértékben, az ország többi gyümölcstermelő tájára is, mert nagy számban lesznek olyan szövetkezeti gazdaságok, amelyek 500—1000 vagonos terméssel számolhatnak majd. A további fejlesztés érdekében meg kell oldani a szaporitóanyag-problémát is. A jövőben minden egyes tájkörzet maga szaporítja el a legjellegzetesebb gyümölcsfajt. A nagyüzemi telepítésekhez szükséges szaporítóanyag mellett gondoskodni kell a háztáji gazdaságok igényeinek kielégítéséről is. és fokozatosan pótolni kell a házi kertek faállományát. Nagy Sándor, Szabolcs-Szatmár megye kertészeti felügyelője a tárolási veszteségekről szólva elmondotta, hogy az 1963-as szabolcsi almaszüret előtt határszemlét tartottak, s akkor megállapították, hogy az almatermés 90 százaléka exportminőségü. Mire azonban az alma elszállításra került, a termésnek csupán 50—60 százaléka érte el az exportminőséget. A hatalmas veszteséget főként a göngyöleg és a tárolóhelyiségek hiánya okozta. Felkérte az illetékes szerveket, adjanak támogatást a termelőknek tárolóhelyiség építésére. Véleménye szerint helyes lenne, ha az évi gyümölcstermésnek 60 százalékát a kereskedelmi szervek, 40 százalékát pedig a termelőszövetkezetek tárolnák. HŐERŐMŰ SZÍN nélkül A Tiszamenti Vegyiművek kénsav gyárához olyan hőerőművet építettek, amelyhez nem kell se szén, se olaj, se földgáz. Az erőműben a turbinák hajtásához szükséges gőzt a kénsavgyár technológiai folyamata szolgáltatja. A kénsavgyártásban ugyanis ként égetnek el, s a felszabaduló hőt fordítják a gőztermelésre. A négy és fél megawattos turbo- generátorral termelt villamos energiát — a terheléstől függően — részben a gyár villamos berendezéseinek táplálására, elektromotorok hajtására használják fel részben pedig az országos hálózatra kapcsolják. Ugyanakkor a turbina megcsapolásával gőzzel látják el a vállalat ipari és fűtési hőigényét. Ezzel feleslegessé vált hagyományos kazántelep létesítése, külön tüzelőanyag-vásárlás és szállítás. Az erőmű berendezéseinek egy része szabadtéri Több, nagy helyet igénylő tartályt helyeztek el a szabadban, ami csökkentette az épület méreteit. A szabadtéri erőmüvei szemben táplált korábbi aggályokat és előítéletet — hogy a szabad térben elhelyezett tartályok, csövek, szelepek, műszerek elfagynak — megcáfolta a tél, az erőmű kifogástalanul működött a legnagyobb hidegben is. Előnye viszont a beruházási program megvalósításához szükséges idő rövidsége és a beruházás költségeinek gyors megtérülése. Az erőmüvet két év alatt helyezték üzembe, az átlag szükséges 7—8 év helyett, s a beruházás másfél milliós költsége — az átlagos 10—15 évi megtérülés helyett — egy éven belül megtérül. Pozdorjalemezgyár épül Nagylakon A második ötéves terv időszakában újabb pozdorjalemezgyár épül. Helyét Nagylakon, az ottani kendergyár mellett jelölték ki. Az uj gyár évente mintegy 30 ezer köbméter anyagot ad majd a bútorgyártáshoz, ugyanannyit, mint amennyi a már meglevő kisüzemek összes termelése. A nagylaki Bútorgyár, amely világviszonylatban is korszerű pozdorjalemez-üzem lesz, a jövő év végén kezdi meg működését. ^ RÁDIÓKKAL, HŐPALACKOKKAL és más termékekkel vesz részt a február végén megnyíló tri- poli nemzetközi vásáron az ELEKTROIMPEX Külkereskedelmi Vállalat.
