Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-01-02 / 1. szám
14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 2, 1964 Bódog András: Újévi Írás Ilyenkor, az ünnepek táján illene és szokás is valami szivderitőt irni — mondom magamnak már csupa babonából is. Mert akármilyen rossz is volt az elmúlt év, tele bajokkal, problémákkal, meg nem valósult reményekkel, tragédiákkal — az emberek szeretik úgy fogadni a karácsonyt, meg az uj esztendőt, mint akik elvárják, sőt meg vannak győződve, hogy ezzel fordulnia kell a kockának; az emberiség tényleg szereti egymást két napig, az újév pedig meghozza ami eddig nem jött meg. Ez a remény pedig évről évre megismétlődik. Hogy sosem válik be, az aztán egészen más dolog. Nem kell feladni a bizakodást, hiszen bizonyos, hogy jövő ilyenkorra is lesz egy uj év. És kezdődhet az egész elölről. * * * Hát igy. Például ez a karácsony is jól kezdődött. A nvugat-berlini népek karácsonyra meglátogathatják kelet-berlini rokonaikat és barátaikat az ellentéteket áthidaló szeretet nevében. Igaz, a nagy felebaráti szeretet majdnem csődöt mondott ilyen fontos okokból: a nyugati felének nagyon ki kellett okoskodni, hogy milyen kacskaringós formában írják alá az engedélyeket úgy, hogy a nagy ünnepi felebaráti szeretet megmaradjon, de azért az atyauristen se értelmezhesse félre olyasminek, mintha ezzel tudomásul vennék Kelet-Németország és kormányának létezését. A keletiek fortélyos fickók és még képesek lettek volna kihasználni a pár napra szóló megállapodási formát, mondván, hogy ha békesség jó karácsony hetére, akkor jó lehet az egész esztendőre. Már pedig mi lesz akkor a nyugati rész nagy felszabadító háborújának reménységeiből, ha ilyen babonák elterjedhetnének. Tagadhatatlan, egy elismert kormányzat ellen se nehéz háborúra uszítani, de isten tudja, tán könnyebb a vallásos lelküek szive, ha minden félórában elmondogatják, hogy üsd, verd, mert nemcsak hogy nem apád, de nem is létezik. A németek persze ezt nem sajátmaguktól találták ki, hiszen mi is előljárunk a jó példával, valahogy igy beszélünk Észak-Koreáról, Kínáról. Ami pedig Vietnamot illeti, még egy Tépéssel előbbre is vagyunk — ott ugyanis megmutatkozik a nagy igazság, hogy mint lehet háború nélkül embereket ölni és falvakat bombázni anélkül, hogy hadviselők volnánk. Ezt csinálja utánunk valaki! * * * Hogy Kinát említettem, eszembe jutott a jó Komám, hogy mit mesélt el a napokban, ö sokkal járatosabb a világ politikai berkeiben, mint én, hát megkérdeztem tőle, mit gondol a USSR és Kina kormányainak ellentéteiről. A koma megvakarta a fejét és igy válaszolt. “Inkább elmondok neked egy régi tréfát. Olyan régi, hogy bizonyára hallottad már, de azért elmondom, mert kicsit megválaszolja kérdésedet.” Volt a faluban egy nagyon öreg, nagyon bölcs csodarabbi. Hozzáfordultak a hívek, nemcsak ta- nácsértr de ügyes-bajos dolgaikkal is, meg hogy tegyen igazságot, ha viszály kerekedett közöttük, így ment el hozzá valaki nagy panaszaival szomszédja ellen. Hogy igy, meg úgy, ezt és ezt csinálta a szomszéd ellene, ő pedig ezzel, meg azzal viszonozta — mondta el az egészet töviről hegyire órák hosszat. Hát tegyen a bölcs rabbi igazságot közöttük. A bölcs ember türelmesen végighallgatta a nagy esetet, hosszasan fontolgatta, még a könyveit is megtanulmányozta, aztán igy válaszolt: “Menj haza jó ember, nyugodj meg, kétségtelen, hogy neked teljesen igazad van az egész ügyben.” Az ember elment. De alig telt el egy-két nap, a bepanaszolt szomszéd próbálta ki az igazát a rabbinál. El is mondta a nagy visszásságot tövéről hegyére. a rabbi pedig megint megfontolgatta jól az ügyet, megint megtanulmányozta könyveit, aztán ezeket mondta neki: “Menj haza jó ember, nyugodj meg. kétségtelen, hogy neked van teljesen igazad az egész dologban.” Úgy történt azonban, hogy a bölcs rabbi felesége tanúja volt mindkét kihallgatásnak. Alighogy elment a panaszos szomszéd, a feleség szemrehányóan férjéhez fordult: “Micsoda dolog ez? Két napja, hogy itt volt az első ember, elmondta esetét részletesen és te azt mondtad neki, hogy neki van igaza és nem a szomszédjának. Most hogy itt járt a szomszédja, éppen az ellenkezőjét mondta el és neki is teljesen igazat adtál. Mind a kettőjüknek nem lehet egyszerre igaza.” A bölcs rabbi megsimogatta a szakállát, aztán igy válaszolt: Tudod mit, kedvesem. Neked is igazad van. Eddig tartott a koma tréfás története. Aztán hozzátette: “Hát igy vagyok én a kínai—orosz kérdéssel. Hiszen nem ismerem és meg sem ismerhetem a vita részleteit és hátterét, hogy vághatnék belé, hogy innen a világ másik végéből igazságot szolgáltassak? Amikor ketten vitatkoznak olyasmiről, amit nem lehet megitélni messziről, annak a harmadiknak van igaza, aki nem avatkozik bele.” Mit lehetett erre válaszolnom? Felcsaptam bölcs rabbinak és azt mondtam a komának: “Igazad van.” * * * Egyik régi tréfa a másikat juttatja eszembe. Ez meg olyan öreg, hogy még abból az öreg világból való, amelyben a háborúskodás mestersége igen tökéletlen volt, a technika csak a puskáig, meg a láncos ágyúgolyóig vitte. Ez utóbbi nagy találmány, pedig nem volt egyéb, mint egy nagy vasgombóc, amelyhez egy láncot erősítettek. Nem robbant fel, de ha valakit a golyó, vagy a lánc vége megütött, nem sokat panaszkodhatott utólag, hogy nem elég fejlett még a háború technikája. Hát egy ilyen régi háborúban történt, hogy a |: APRÓSÁGOK : I ► ^ < 1 ► Kovács Erzsi rovata * Szegény Mrs. Nixonnak nagy pechje van. Már kétszer “majdnem” first lady lett. Először, mikor a férje alelnök volt, President Eisenhower öreg is volt, szivattakot is kapott, majdnem meghalt. De csak majdnem. Másodszor pedig, amikor az elnökválasztás volt, Mr. Nixon a szegény megboldogult Kennedy ellen szaladt és bizony szégyenletesen kevés szavazattal veszítette el az elnökséget, vagyis Mrs. Nixon a first ladységet. “Mjdnem” first lady lett. Nagy bosszúság. De azért nagy bosszúságukban és bánatukban nem igen mentek tönkre Nixonék, mert egyszer csak mit látnak szemeink, mint a nagy újsághírt, hogy Nixonék New Yorkba jöttek lakni és ugyanabban a házban vásároltak lakást (a gazdagok nem bérelnek, hanem vásárolnak lakáíst), amelyikben Nelson Rockefeller lakik az uj feleségével. (Nem egészen uj, de azért az elsőhöz képest megjárja.) Hát ez már egy kis vigasztalás. Hogy honnan veszik a tömérdek pénzt? Hát a Nixonék még soha nem kérdeztek meg minket, hogy mennyi nyugdijat kapunk, van-e azonkivül más jövedelmünk, igy én sem érdeklődtem az ő anyagi viszonyaik iránt. Most aztán meg akarok nyugtatni mindenkit, aki esetleg megsajnálta ezt a peches kis asszonykát, hogy ne pazarolja a könnyeit, nincs semmi baj a Nixonékkal. SŐT! A New York Postban olvasom, hogy Mrs. Nixon most alakitotta át az egyik fürdőszobáját, amelyikbe a vendégeit ülteti és a legújabb divatnak megfelelően arany csapokat és arany díszeket rendelt, még pedig a legelőkelőbb fürdőszoba tervezőnél, Mr. S. Wagnernál. Aki még eddig nem tudta, kedves olvasóim, annak megmagyarázom, hogy a legújabb divat szerint a gazdagoknál attól függ valakinek a társadalmi állása, hogy milyen drága felszerelése van a fürdőszobában, A Mr. Wagnernál csináltatta a marokkói király, a barodai maharadzsa és néhány dúsgazdag hollywoodi mozisztár is a fürdőszobáját. Ugv kb. 25,000 dollár körül forognak az árak. Köztudomású dolog ,hogy Barbara Hutton, a Woolworth 10 centes sztórok örököse, a Mrs. Astor ég. a többiek arról híresek, hogy a vendégeiket legelőször a “powdér room”-ba vezetik Pukkasztani. csata elveszett és a katona szaladt, amint a lába buta. Futás közben rákiáltott egyik bajtárs, hogy segítsen, vigye a kötözőhelyre, mert meglőtték a lábát. A jószivü katona megsajnálta, hátára kapta a sebesültet és vitte a kötözőhelyre. Azonban amig futott, észre sem vette, egy láncos golyó eltalálta a sebesültet és elvitte a fejét. Vitte tovább és letette a szerencsétlent a kötözőhelyen, aztán odafordult az orvosokhoz: “Itt van egy sebesült, meglőtték a lábát.” Az orvos odanézett: “A lábát találták el? — mondta. — Hiszen ennek nincs feje.” Most látta meg csak a jó katona, hogy mi a helyzet. És felkiáltott: “Nézzenek oda, hogy becsapott engem. Nekem pedig azt hazudta, hogy csak a lábát találták el!” • • • Közép- és Dél-Amerika jónéhány nagyfiú diktátorának vannak mindenféle bajai. Csürhe banda üriti ki az országok zsebeit, rabolja nyersanyagát, mig a nép nagy tömege kínlódik, nyomorog és lázong. De a nagy urak csak kiabálják: “Nincs itt semmi hiba, csak néhány kommunista Castro-agi- tátor okvetetlenkedik. Segíts, Uncle Sam!” Uncle Sam azután kitalál valamit, mint pl. azt, hogy még a levélbélyegekre is ráteszi, hogy “Szövetség a Haladásért”, ami abból áll, hogy csomó pénzzel tovább gyarapítja a kormánytagok svájci bankbetétjeit, azután felrakja az urfiakat az amerikai adófizetők hátára, hogy “cipeljed még ezt is!” Az adófizető azután türelmesen cipeli, amig előbb-utóbb megesik, hogy észrevesz valamit és kénytelen elcsodálkozni. Akkor felkiált: “Nézd a nagy hazugot, hiszen ennek az országnak már nem feje. Elsöpörte az a néhány Castro-agitátor.” Igen ám, a nép dühe és haragja. • • • Hogy szokták mondani uj évre? Bort, búzát békességet azoknak, akiknek van, de azoknak is, akiknek nincs. Az elnökségre pályázó Goldwater szenátor is a Mr. Wagnernál csináltatta az övét, de azt mondják, hogy az sokkal többe került, mint a Mrs. Nixoné. Diósgyőrben a “fürdőszobát” egyszerűen budinak hívták, de abban nem volt semmi, de semmi aranyból, csak néhány szép női arckép a falon, ami nemcsak az arcát ábrázolta valamelyik hires szép nőnek, és fel volt írva egy pár érdekes, de le nem közölhető versike. Úgy látszik, hogy a Nixonék igen előkelő vendégeket várnak és nem maradhatnak le elegánciá- ban sem a Rockefellerek, sem a Goldwaterek mögött. Olvastam egyszer, hogy valaki megkérdezte Lenint, hogy ha már teljes kommün lesz és az aranyra nem lesz szükség, mire fogják a sok aranyat felhasználni?, mire Lenin azt felelte, hogy majd a “fürdőszobákat” fogják kibélelni arannyal, mert az nem rozsdái, könnyen tisztítható és igen tartós. Ki tudja, talán Mrs. Nixon is olvasta Lenint és ezt találta a leggazdaságosabbnak. Megváltozott az ENSZ összetétele Az Egyesült Nemzetek közgyűlésében az afrikai és ázsiai országok vannak többségben. A legutolsó ülésszakon, Kenya és Zanzibár csatlakozásával, az afro-ázsiai blokk nemzeteinek száma 58-ra emelkedett. Nagy hatalmat képviselnek ezek az országok, mert a legfontosabb kérdésekben egységes véleményen vannak és döntő szavazattal rendelkeznek. Az ENSZ többi 55 tagja között nincs egység, csak egészen kivételes esetekben hoznak egységes határozatot. A Dél-Afrikai Unió kivételt képez az afro-ázsiai országok között; a reakciós, a faji elkülönítést gyakorló kormány nem támogatja szavazatával az újonnan felszabadult országokat. Az afro-ázsiai országok befolyásának következtében az ENSZ közgyűlés határozatban ajánlotta a Biztonsági Tanács létszámának felemelését 11- ről 15-re, avval a célzattal, hogy 3 afrikai és 1 ázsiai taggal bővítsék ki. A véglegesítéshez az alapszabályok módosítása szükséges. Az ENSZ jelenlegi tagsága 113. 1945 óta, amikor a világszervezet 50 taggal megalakult* az afrikai országok tagsága 3-ról 34-re, az ázsiaiaké 9-ről 24-re emelkedett. wwwwmwwwwwwwwwwwwv u* A MAGYAR VÖRÖSKERESZT fővárosi szervezeteinek taglétszáma meghaladja a 170 ezret. A IV. és az V. kerületben van a Vöröskeresztnek a legtöbb tagja ; RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA « 1437 Third Avenue, New York, N. Y. * (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484 < y Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- < > Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország , ► minden részébe. — Este 1.30-ig nyitva ,
