Amerikai Magyar Szó, 1964. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-02-27 / 9. szám
Vol. XIII. No. 9, Thursday. February 27, 1964 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. Teleíon: AL 4-0397, 1lÖVETIEZETLENSÉG DIJA Az adminisztráció külpolitikai intézkedései a szélben ide- oda hajladozó nádszál gyengeségéhez teszik hasonlóvá a kormány magatartását. A politikai megfigyelők nagy megrökönyödéssel szemlélik ezt a folyamatot, a számos kudarcot és a nagy zavarodottságot, amit ez a határozatlanság létrehoz. Azt lehet mondani, hogy Washingtonban az egyik kéz nem tudja mit csinál a másik, de azt is, hogy a csökönyösség hadakozik a jobb meglátással. A Kubával szembeni merev, engesztelhetetlen álláspont naponta újabb bonyodalmakkal állítja szembe az adminisztrációt. Legközelebbi szövetségeseink sem hajlandók elfogadni Washington diKtu fiiul és megfosztani nemzetgazdaságukat a | Kubával folytatott kereskedelem előnyétől. Anglia. Francia- ország. Spanyolország és a többiek kapnak az alkalmon, hogy kereskedelmi szerződéseket kössenek Castroval. Nem ijednek meg Washington fenyegetéseitől, amelyek erőtlenek és keresztül nem hajthatók. Az intézkedésekben nincs meg az egység: a tegnap kiadott rendeletet holnap megváltoztatják. Nem volt foganatja annak a fenyegetésnek, hogy a Kubába szállitó országok hajóit bojkottálni fogják az Egyesült Államok kikötőiben. Rusk külügyminiszter az elmúlt héten az angol importáruk bojkottálására ösztönözte az amerikai vásárlóközönséget. de néhány napon belül a State Department egy másik szószólója tagadta, hogy a kormánynak valóban ez volna a célja. Egy másik fenyegetés a külföldi segély megvonását he lyezte kilátásba a Kubával kereskedő országoktól, köztük Spa- nyolirszágtól is. Négy nappal kétőbb az adminisztráció, meggondolta magát, miután nagy szüksége van a Spanyolországban levő haditámaszpontokra és visszavonta elhatározását, különös tekintettel arra, hogy Franco úgysem hajlandó megváltoztatni a Kubával megkötött kereskedelmi egyezményeit. A szövetségesek hivatkoznak az amerikai gabonaeladásra a szocialista országoknak. Ha az Egyesült Államok ezt megteszi önérdekből, akkor ők is megtehetik, amit saját érdekük megkíván. A Zanzibárban megalakult uj kormányt Washington Castro-nevelt, kommunista kormánynak bélyegezte meg. mely egész Afrikára és a nyugatra nézve veszélyt jelent. Mégis az elsők között volt az uj kormány elismerésében, állítólag azért, hogy a többivel együtt a nyugati befolyást helyreállítsák és gyengítsék a kommunizmusra Zanzibárban esetleg megnyilvánuló hajlamosságot. A legszámottevőbb latin-amerikai országok sem egyeznek meg Washington eljárásával Kubával szemben. Ez most újból megnyilvánult Johnson elnök és Lopez Mateos mexikói elnök találkozása alkalmával. A találkozáskor valószínűleg a latin-amerikai kérdések, főleg Panama és Kuba, voltak az értekezlet főtémái. Az ezt követő sajtókonferencián Mateos mégis ugv nyilatkozott, hogy a kubai problémát az Egyesült Nemzeteknek kell elintézni. Pedig az elintézés ilyen módjától Washington nagyon irtózik. Ez csak arra mutat, hogy Johnson és Mateos meglátásai nem azonosak Kubát és Panamát illetőleg. Miután a kormány megalkuvása alkalmat adott Floridának a külpolitikába való beavatkozásra az «lfogott kubai halászok ügyében, most szinte tehetetlenül áll szemben a rakparti szakszervezetek vezetőinek hasonló önkényeskedésével, amivel a Szovjetuniónak eladott búza elszállítására megkötött kormány-megállapodást akarják megdönteni. Ezek a vezetők, miután éveken keresztül tűrték, hogy amerikai hajóvállaíatok fehérhajóikat más országok zászlói alatt működtessék, főleg a szakszervezeti munkabérek és munkaviszonyok megkerülése céljából, most a szovjet búza szállításának jogát követelik maguknak, annak ellenére, hogy erre nem áll elég amerikai hajó a rendelkezésükre. Ezek az eredmények a majdnem két évtizedes hidegháborúnak, a mesterségesen szitott szovjetellenes propagandának. a hazai fasisztákkal és ultrajobboldali reakciós elemekkel való megalkuvásnak a következményei. Mialatt más országok kormányai számolnak a beállt nemzetközi változásokkal, alkalmazkodnak az általánosan enyhült viszonyokhoz és saját nemzetgazdaságuk követelményeihez, a Johnson-adminisztráció ugylátszik, nem mer szembeszállni a renublikánus reakciós politikusok támadásaival. Inkább ezek előtt hajlik meg, mintsem a minden oldalról előretörő fejlemények felismerésével uj és bátor állásoontra helyezkedjen és olyan politikát folytasson, amely a békés viszonyokhoz és az általános enyhüléshez vezetne. Pedig a körülmények előbb utóbb az Egyesült Államokra is ezt a meglátást fogják rákényszeríteni. KÖZELEBBI KAPCSOLATOK KILÁTÁSBAN A magyar kormány kezdeményezésével Owen Jones U. S. diplomáciai ügyvivő és Szilágyi Béla helyettes külügyminiszter másfélórás megbeszélést folytattak Budapesten. A múlt év tavaszán a magyar kormány megszüntette az ame rikai diplomáciai kar utazási korlátozásait és az újabb fejleményekből a két ország viszonyának további javulása várható. A gazdasági helyzet és a politikai élet megsziládulásával Magyarországon bizalomma tekintenek az elkövetkező hó napok elé. Április 4-ét, az or szág felszabadításának évfordulóját, az idén az eddiginél még ünnepélyesebb keretek között szándékoznak megtartani. A tervek szerint Krus- csev miniszterelnök személye sen fog résztvenni az ünnepségekben. A N.Y. Times kedvező han gu cikksorozatban számolt be Magyarország elért eredményéből. A sorozat egyik legutóbbi cikkében, az iró pesz- szimista hangot üt meg, amikor igyekszik kihangsúlyozni II.S. ÉS MAGVARDESZÁG KÖZÖTT az építőiparban és a földművelésben fennálló nehézségeket. Önmagával kerül ellentmondásba, mert ugyanebben a cikkben megemlíti azt is, hogy az ország virágzó gazdasági életében, a múlt évben, a termelékenység 7 százalékos növekedést mutatott. Azt is írja, hogy Magyarország örvend a legnagyobb jólétnek í szocialista országok között. A Magyar Szocialista Munkáspárt háromnapos nagygyűlésén hozott határozatokban kihangsúlyozták az építőipar kifejlesztésének fontosságát s bejelentették, hogy az állam kölcsönt folyósít egyéni házépítésre is. A mezőgazdaságban minél nagyobb földterületek megművelését és az állami traktorállomások újjászervezését ajánlották. Lybia az U. S. hadibázisok elen Lybia kormánya kijelentet te, hogy nem szándékszik meg újítani az országban levő ame- j rikai és angol hadibázisok szer ződéseit. A Tripoli melletti Wheelusban van az Egyesült Államok legnagyobb külföldi katonai támpontja, amelynek szerződése 1971-ben jár le. I Anglia katonai támpontjára' 1953-ban Írtak alá 20 éves] szerződést. Ellenszolgáltatásul Lybia mind a két országtól segélyt kap. A lybiai kormánynak ez a kijelentése válasz az Egyesült Arab Köztársaság elnökének Gamal Abdel Nassernek előzi nap megtartott beszédére. amelyben a külföldi hadibázisok felszámolását javasolta Ciprusban és Lvbiában. ügy nyilatkozott, hogy a I.ybiában felállított katonai támpontokat az Egyesült Arab Köztársaság ellen hozták létre, imperialista célzattal és figyelmeztette Lybiát, az ezekbő! eredő és minden arab államot fenyegető veszélyre. Nasser elnök kijelentette, hogy: “Mindent meg kell tennünk ezeknek a hadibázisoknak a felszámolására, mert egyik ország sem tekintheti magát függetlennek, melynek területén külföldi katonai támaszpontok vannak.” UISK0LAKÖTE1EZETTSÉSIIEGHOSSZASBITÁSA Az ifjúság hosszabb ideig tartó és alaposabb oktatá ;a csökkentené a munkanélküliséget Willard Wirtz munkaügy’ miniszter azt a véleményét fejtette ki. hogy a munkanélküliséget nagyban csökkentené az iskolakötelezettség határidejének felemelése. Úgy gondolja, hogy a három és fé1 millió 16 és 19 év közötti ifjúból, akik ma az ország munkaerő táborát növelik, legalább két milliónak az iskolában volna a helye. Ez nemcsak csökkentené a munkanélküliek táborát, hanem alkalmat adna az ifjaknak arra, hogy a kor technológiai követelményeinek jobban megfeleljenek, több tudással és jobb felkészültséggel a munkára. Wirtz kijelentette azonban, hogy ez nem a komránv álláspontja, csak a saját véleménye és hogy ennek az elgondolás- egyes államok anyagi felelős- nak a kivitelezése az államok- sége volna, s ez máris kilátástól függ. A high schcol után talanná teszi Wirtz egvbéként még két évi ingyenes oktatást egészséges ajánlatának gya- tart szükségesnek. Mindez az korlati kivitelezését. Éhségliintetés Ghicagoban Chicagóban több mint 250 szülő és gyermek, idős és nyomorék ember tüntetett *a városháza előtt, hogy a novem berben 10 százalékka lecsökkenteti segélyjuttatási állítsák vissza. Legtöbbjük segélyen levő egyén, de amit kapnak, az nem elég a legszükségesebbek kielégítésére sem. Januárban az állami segélyhivatalban ülősztrájkot rendeztek a segélyre szorultak, amikor szintén követelték a 10 százalékos levágás helyreállítását, valamint élelmiszer juttatást a kormány élelmiszerfeleslegéből. Daley polgármester Ígéretet tett a tüntetőknek, hogy senkinek sem kell éhezni a városban, vagy ruhaneműt nélkülözni. Rév. Henry Mitchell, mindkét tüntetés vezetője kijelentette, hogy ha a segélyigére- teket nem valósítják meg, akkor a tüntetéseket megismétlik. NYOMOR A LEGGAZDAGABB VÁROSBAN Mindenki tudja, hogy az amerikai nagyvárosokban a jómód és fényűzés mellett nyomor is van. Kevesen tudják azt, hogy ez a nyomor milyen kiterjedt és a nagyvárosokban a tartós nyomorban élők nagy tömegei a legreménytelenebb életre vannak ítélve. Az egyik newyorki napilap cikksorozatban ismertette a városban ma már krónikus jellegű nyomort és i bennük felmutatott számadatok világosan kimutatják a beteg gazdasági rendszer legkomolyabb szimptomáit. New Yorkban egymillió ember a legkimondotta bb nyomorban él. Több mint 850 ezren évi 3,000 dollárnál kevesebb jövedelmű családok tagjai. 150 ezer magányos egyén a legnagyobb elhagyatottság- ban él, évi 1,200 dollár jövedelemmel. Ezeket az adatokat a város munkaügyi és jóléti hivatala, a legújabb népszámlálás adataiból állította össze. Ennek az egymillió nyomorban élőnek majdnem a fele közsegélyből él, a másik 500 ezer keservesen kicsikart exisz tenciával tartja fenn magát. Ezeken kívül, még további 600 ezer ember a nvomor áll. Több mint 400 ezren 3,500 (Folytatás a 2-ik oldalon)
