Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-08-22 / 34. szám
Thursday, August 22, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 Bebrits Lajos: Kaukázusi tájak ír. Folytatjuk a kaukázusi vidékek leírását. Az elő- ^ ző cikkben a hegycsúcsokon kezdtük, a hegyolda- < lakról irtunk. De még mindig van mondanivaló e tájakról és a folytatásban még mindig csak a he- ( gyek lábáig jutunk el. A szovjet Riviéráról akarok szólni. A Fekete-tenger keleti partvidékén terül ez el. < Tuapszenél kezdődik és jó 300 kilométer távolság- < ra, majdnem Batumig húzódik. A magas kaukázusi 1 hegyláncok itt közvetlenül a tengerpartig érnek és meredeken esnek le a vízig. A hegyláb és a tenger j között végtelenbe húzódó szalag, de egész keskeny. Némelyik helyen egészen megszakad és az itt dél felé vezető vasútvonalat és keskeny utat csak úgy lehetett elhelyezni, hogy a sziklaoldalba robbantották a pályának szolgáló helyet. Végtelen láncolatát a nyaralóknak, üdülőknek, szanatóriumoknak láthatjuk itt. Egyes helyeken nemcsak a tenger mellett, hanem a hegyoldalt is elboritóan, a he-, gyek csúcsáig felérően fekszenek az épületek. Még a múlt században a cárizmus kezdte felhúzásúkat, a Szovjetunió azután gigászi méretekben folytatta. A nagyobb telepek: Gagri, Szuhum, Adler, de nagyságban, széles elterjedésben, épületek mennyiségében, lakosság, de főleg az üdülők számában vezet köztük Szocsi. Egybefüzi mindezt a közvetlenül a tenger mellett húzódó vasút- és utszal3g. Már fekvésében is csodaszép e táj, és most már nem elég a keskeny szalag a hegyoldal, hegycsúcs, hanem az egyre tovább épülő üdülőhely és szanatórium- csoda-palota — sok közülük tömegeket képes befogadni —, átnyúlik már a hegyek túlsó oldalára, egészen a völgyig érően, a Kaukázus belső oldalán. A tenger is csodaszép. Kristálytiszta, a meleg napsugárban hőmérséklete is jó és az év jó kétharmadrészében fürdésre alkalmas, de van néhány hiányossága, amit a természetnek kell felróni. A part nem homokos,' nincs fövénye, hanem köves. A part olyan, hogy már az első félméter után négyöt méter a mélység és vagy tiz méterre a parttól 30—40 méterre nyúlik le. Itt tehát tulajdonképpen csak jó úszók fürödhetnek. A strandnak kijelölt részek kavicsszerü apró kövekkel vannak fedve, de homokot itt nem lehet biztosítani. A gyerekek és az anyák részére kisebb öblöket állítottak elő mesterségesen, és itt az efajta látogatók biztonságosan fürdőzhetnek. Kitűnő koszt, húsfélében, gyümölcsben, zöldségben, főzelékben; ez a kaukázusi táj a leggazdagabb termő vidéke a Szovjetuniónak. Kitűnő borok teremnek itt. Van tehát miből élni és jól élni. A szállás is biztosítva van. Egész éven át nyitva itt minden üzem, a leghidegebb hónapokban legfeljebb a fürdőzés elmarad, de a napsugár nem hiányzik akkor sem — üdít, $zép és vidám létet biztosit. Több millió ember jön ide az északi vasútvonalakkal Tuapszén keresztül, 4—5 hétre .További építkezések újabb milliók részére jelentenek ilyen lehetőséget. Az orvosi kezelés is megfelelő, és a legkülönbözőbb betegségek találnak itt megfelelő orvoslást. A leghíresebb ilyen gyógyvizes kezelőhely Maceszta, melynek világhíre van. A gazdag Grúzia A Kaukázus délnyugati lejtőjén, a Kúra völgyétől a Fekete-tengerig terül el Szovjet Grúzia. Az örök jéggel fedett hegyek aljától Grúzia tájait zöld vegetáció borítja egész esztendőn át. E jórészt szubtrópikus vidék Dél-Kaliforniához hasonlítható. A telet nem ismerő kitűnő kiima, a föld gazdag termőképessége, az egymás mellé sorakozó gyümölcsösök, szőlők, végtelenbe nyúló zöldséges kertek ugyanolyan képet nyújtanak, mint Dél-Kali- fornia. Csak az öntözőmüvek hiányoznak e képekről. Grúziában nem öntöznek, mert bőven van csapadék. Gazdag az aratás és a szüret. Mily mérhetetlenül gazdag Grúzia, azt akkor láthatjuk legjobban, ha egymás mellé rakják különféle termékeit. A Szovjetunió moszkvai mezőgazdasági kiállitásá*- nak gruziai nagy pavilonjában kapunk erre kitűnő alkalmat. A mesék fantáziái válnak benne valóra. Ezer szin, ezer illat. Egész hegyek a legkülönbözőbb gyümölcsökből: narancs, citrom, dinnye, alma, füge, körte, barack, szőlő; szakadatlan glédája a borosüvegeknek, a vörös színtől a feketéig. Teával és a hires gruziai dohánnyal telt csarnokok. Zöldségféle annyi és olyan, hogy az ember kedvet kap az örök vegetáriánusságra. Óriás kerekek a különböző sajtokból. Újabb termek: a legérdekesebb köztük a bőrök, a gyapot, a selyem terme. Mindenből egyre több lesz, mert egyre nő a megművelhető talaj és legelő. Vegyük példaként a teával beültetett területet. Még 1925-ben alig tett ki 900 hektárt, 1931-ben már 16 ezer hektár volt. 1941-ben 50 ezer hektár, 1950-ban 100 ezer hektár, 1960-ban 140 ezer hektár. Még gyorsabban nő a hektáronkint termelt teamenyiség. Hektáronként 1200 kilogrammról felszökött négy tonnára, majd ötre, rövidesen nyolcra, majd 11 ezer kilogrammra és ma már a 22 ezer kilogrammnál tart. Majdnem ugyanilyen az emelkedés a narancsültetvényeknél. Ugyanez a szőlőknél. Már most is órákig fut az automobil az egyre szebb szőlő- és más gyümölcs- ültetvények mentén; még sok a hegyoldal, sőt a lankás völgy, mely a szőlőtőkére, vagy más gyümölcsre vár. Mindenre sor kerül. A szőlőfajta sokhelyütt pezsgő előállítására alkalmas. 1936-ban még csak 130 ezer üveg pezsgőt adtak a pezsgőgyárak, 1940-ben már 1.5 millió, ma már pedig a 20 millió körül jár a megérett pezsgősüveg. Ugrásszerűen nő mindenütt az állatállomány: mind a szarvasmarhaállomány, mind a sertések, juhok és kecskék száma. A gruziai mezőgazdaságba győzelmesen vonul be a gép. Mechanizálás, sőt automatizálás mindenütt. 350 nagy gép- és traktorállomás, több mint 15 ezer traktor szántja a földet, több mint 3,500 különböző kombájn van munkában. Nemcsak a gabonát aratja, hanem a gyapotföldeken is működik. A legfejlettebb a gyapotszedő kombájn. Eddig a teát kézzel szedték, de most már az Ingiri állami gazdaságban nagy eredménnyel használják a már félig automatikus teaszüretelő gépeket, amelyek már úgy szedik a leveleket, hogy figyelnek a minőségi különbségre is. Az agrotechnika óriási ugrásokban fejlődik. A legbővebb használata a műtrágyának mindenütt. Rendszeres, tudományosan szervezett harc folyik a kártevő férgek ellen. Az uj narancsültetvényeket egy ideig komoly veszély fenyegette: a kártevők lerágták a zöld hajtásokat. De megtalálták ellenük az eredményes védekezés eszközeit és elpusztították a férgeket. A magasabb helyeken megtalálták a fagy elleni védekezés módját, és a nagy gyümölcsterméseket jórészt ennek köszönhetik. A kolhiz Grúzia leggazdagabb területe a Fekete-tengeri partvidék, a Kolhiz. Erről részletesebben kell beszámolni. A régi görögök nevezték el a vidéket Kolhiznak. A mondabeli Jázon, az ógörögök egyik merész tengerjárója fedezte föl. Az argonauták voltak a matrózai. A hires aranygyapjat hozták el innen. Ma uj argonauták élnek és dolgoznak itt. Nem az aranykeresés a fő munkájuk. Az aranygyapjat is megfosztották romantikájától. Megállapították róla, hogy az aranykeresés legkezdetlegesebb módja volt. Az ókori aranymosók kövekkel terhelten báránybőrt eresztettek a folyók fenekére, és a viz sodrától hordozott aranypor megakadt a gyapjú szálaiban. Jázon és társai, de a későbbi kolonizálok is futva menekültek azonban Kolhizból a malária és más mocsárbetegségek miatt. Az uj argonauták nem félnek már ettől. Minden erejüket lat- bavetve, kiszárítják a mocsarakat, elkergetik a maláriát, és a világ legnagyobb melegházát alapítják itt meg. Olyan melegház ez, amelyben a nap a kályha és a kék égbolt a tető. Ügy volt, hogy e tájon a Rión és az Iva medrei a hordalékkal kitöltve, nem mélyen, hanem tulma- gasan feküdtek. A Po alsó folyása Lombardiában hasonló jelenséget mutat. A folyó kiemelkedik a síkságból, és magas töltések között ömlik az Adriába. A Kolhiz folyóinak sem volt esése, és a legkisebb vizemelkedés azzal járt együtt, hogy a folyók kiöntötték és a vidék áttekinthetetlen mocsárrá változott. Olyan sik volt a vidék, mint valami papírlap. Az esés nélküli folyók vize meglassult, alig mozgott. A legcsekélyebb tengerár vagy hullámverés is visszakergette a folyók vizét felső folyásukba, és ez is nagyban hozzájárult a terület elmocsarasodásához. A szubtrópikus kiima csodás erőt kölcsönzött a növényzetnek. Egy nyár alatt szinte szemmel láthatóan három-négy métert nőttek a fák és a bokrok. Az örökös árvizek, a feneketlen mocsártalaj azonban megakadályozta a gazdag növényvilág kialakulását. A fáknak nem volt mibe gyökeret verniök, mire támaszkodniok. Kidöntésükhöz nem kellett fejsze, vagy fűrész. Kötelet vetettek törzsük köré, néhány ember megkapaszkodott benne, és pár perc alatt a fa gyökerestől kidőlt. Fü, virág, apróbb növények sem nőhettek rendesen. Tulajdonképpen láp, sivatag volt ez a vidék. Mi volt a teendő? A folyók esését kellett megnagyobbítani, meggyorsítani a viz folyását. Csatornákra volt szükség, olyan medrekre, melyek a legrövidebb utón vitték a tengerbe a folyók vizét. A folyók partvidékét magasabbra kellett emelni, hogy egyszersminden- korra elejét vegyék a mocsárképződésnek. A mocsárüledék helyébe kemény termőtalajt kellett alakítani. Felettébb bonyolult volt a feladat, de elvégezték. óriási arányú földmunkák árán mindezt megteremtették. Évekig tartott ez a gigászi munka. Az alkalmazott eljárást sokszor meg kellett ismételni, de a talaj egyre emelkedett és a folyók most már völgyszerü, mélyebb fekvésű medrekben folynak el; az uj talaj kemény, gazdag televény volt, melyben gyökeret verhetett és kinőhetett a legváltozatosabb szubtrópikus vegetáció. A Kolhiz feneketlen, halálgőzös mocsaraiból ekként lett Grúzia és az egész Szovjetunió leggazdagabb földje. 15 ezer féle tropikus növény termeszthető itt; technikai növények is, amelyek eddig csak az egyenlítői szélességeken voltak ismertek, szintén megteremnek. Számos eukaliptuszt ültettek. Kitűnő ez a fa, különösen itt. Az ötéves eukaliptusz ugyanannyi famennyiséget ad, mint egy 200 éves oroszfenyő. Ez a fa a legjobb mocsárszáritó. Az eukaliptusz levelei mindig szélükkel fordulnak a nap felé, és árnyékot nem adnak. A nap elszívja alóluk a föld fölös nedveit. Étertartalmu leveleinek szagát nem bírja a maláriaszunyog. Ahol eukaliptusz nő, ott nincs malária. Az uj argonauták egészségben és teljes teremtő készségben élnek errefelé. Ipar, kultúra Iparilag is jelentős szerepet játszik Grúzia. Grúzia területén fekszik Csiaturi, hires mangánércbányáival. A világ ismert mangánkészletének több mint 60 százaléka a Csiaturi-hegyek mélyében rejlik. A Csiaturi bányákat még a cárizmus alatt nyitották meg és évenként 900 ezer tonna termelési értek el. Ma már ez többszörösen túlhaladott. Mangánolvasztó üzemek épültek, melyek ellátják a Szovjetunió gépiparát elsőrendű öntvényekkel, de külön hajópark viszi az egész világba exportként a csiaturi mangánt. Van több szénbánya és olajmező Grúziában, melyekben a termelés évről- évre nő. A gyümölcskonzerváló üzemek végtelenbe nyúló sorát találjuk itt. Van több nagy teljesítőképességű hidroelektrikus telep. Az első utasítást létesítésükre még Lenin adta. A Kúra és Rión melletti villanytelep a legnagyobb ezek közül. Majd 2000 éves a grúz kultúra. A szovjet hatalom lehetővé tette teljes kifejlődését. Grúzia lakossága csaknem 4 és fél millió. Nem sok talán, de a szerepük jelentős. Elsőrendű kiképzésükre nagy súlyt helyeznek. Iskoláik száma, a tanulók felvételi képessége több mint tízszerese a forradalom előttinek. Grúzia régóta azzal büszkélkedik, hogy területén az analfabétizmus teljesen megszűnt. Grpzia mélyén, Borzsom körül, bazalthegyek között vájta útját a sebes folyású Kúra. Itt, a szűk völgyben három kastély áll egymás mellett. A% első a folyó felett kiugró sziklacsucsra épült, és már romokban hever. A monda szerint a vár urai, két testvér, széplány birtoklása fölött összetűzve, karddal rontottak egymásra és halálos sebbel mindkettő lezuhant a vár faláról. Holdvilágos éjszakákon újból és újból megismétlődik a viadal és a gyászos vég — igy szól a monda. A valóságban rablólovagok vára állt itt, akik megsarcolták a jobbágyparasztokat, a Kúra melletti utón haladó i kereskedőket. A második kastély közvetlenül a folyó mellett épült és cári nagyherceg lakott benne, i A legkulturáltabb Romanovnak tartották, mert tá- ■ voli égtájakról gyűjtött exotikus növényeket a kas- i tély melletti füvészkertben, és klozetje ülőkéjéből i operaáriák hangzottak, ha rátelepedett. A,valóság- ban ez a kastély is rablólovag hajléka volt,ünodern i rablólovagé, aki a kastély körüli 35 ezer hektár i termőföld, mező és erdő ura volt, aki vérig kizsák- mányolta a parasztokat. A Kúrán át külön hidat- építettek a nagyur részére, amelyen csak ő és kísérete haladhatott, a kastély környékére nem jöheí (Folytatás a 12-ik oldalon) «HHUMWmtuMmmmwwvvuwvwHUMi MINDENKI IRHÁT Jó ANGOL LEVELET Több mint száz levelet tartalmazó könyv. — Gyakran használt angol szavak és nevek szótára A KÖNYVET TANÍTÓ IRTA Megrendelhető $1.25-ért a Magyar Szó kiadóhivatalában 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. | ________________________________C
