Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-08-22 / 34. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Thursday, August 22, 1963 E. H. Neuwald: A munkássajtó fontossága A diktátorok és más érdekeltségek által pénzelt hamis propaganda terjesztőivel ellentétben egyedül a független munkás újságok megbízhatók “25 évvel ezelőtt Rafael L. Trujillo tábornokot egy beteg és eladósodott Karib-nemzet elnökévé választották. Ma ez a nemzet erős bástya a kommunizmus ellen és úgy emlegetik, mint a világ egyik legtisztább, legegészségesebb, legboldogabb nemzetét.” Amikor évekkel ezelőtt ez a szakasz sok száz amerikai újság vezércikkének egy részét képezte, az olvasók százezrei és milliói méltán gondolhatták, hogy a benne foglalt állítások fedik a valóságot. Elvégre is minek és kinek higyjenek, ha kedvenc újságjuk vezércikk Írójának nem hinnének?! Mit gondoltak, mit szóltak volna az olvasók milliói, ha a vezércikk elején vagy végén a következő megjegyzést olvasták volna: “"‘Ezt a vezércikket megfelelő dijazás ellenében a U. S. Press Association továbbította 1,399 amerikai újságnak. A cikket a Selvage & Lee, Inc. cég egyik alkalmazottja irta. Ez a cég éven- kint félmillió dollárt kap propaganda terjesztéséért a Dominikai Köztársaságtól és külön 75 ezer dollárt ilyen s hasonló vezércikkek Írásáért és terjesztéséért.” Ilyen megjegyzés persze nem szerepelt sem a szóban forgó vezércikk elején, sem annak végén, mert akkor az olvasók százezrei rögtön' átláttak volna a szitán és egyikük-másikuk még talán ilyen tartalmú levelet irt volna a szerkesztőnek: “Kikérjük magunknak, hogy bennünket hiszékeny gyermekeknek, vagy gondolkodásra képtelen ostoba felnőtteknek tartsanak.. Olyan vezércikkeket akarunk olvasni, amelyek fedik a valóságot és nem pénzen megfizetett hazug propagandát tartalmaznak.” Azt is elképzelhetjük, hogy milyen meglepetés volt félrevezetett százezrek és milliók számára, az a hir, hogy a “legtisztább, legegészségesebb, legboldogabb nemzet” megelégelte a Dominikai Köztársaság szerencsétlen népének sanyargatását és miután néhány elszánt polgára Trujillo tábornokot nyílt utcán agyonlőtte, a Trujillo-család tagjainak száműzetésével véget vetett a gyilkosok évtizedeken át folytatott fosztogatásának. A Fulbright-bizottság vizsgálata A fenti példa csak egy a sok közül, amely napvilágra került, amikor Fulbright szenátornak külföldi viszonyokat vizsgáló bizottsága maga elé idézte és kihallgatta olyan amerikai cégek tulajdonosait, amelyek külföldi kormányokat képviseltek, vagy képviselnek és az amerikai közvéleményt fizetés ellenében hazug propaganda terjesztésével mérgezik. A fent említett U. S. Press Association mellett a Hearst International News Service és a United Press is hajlandó volt jó pénzért az amerikai olvasóközönség tudatos megtévesztésére vállalkozni. A Selvage & Lee cég a Dominikai Köztársaság Amerikában fenntartott információs irodáján ki- vül Portugália diktátorának propagandáját is terjesztette olymódon, hogy a dicsőítő és hazug vezércikkeket a U. S. Press Association hirterjesztö csatornáján át 1,399 amerikai újsághoz továbbittatta. A kihallgatások során kiderült, hogy ezeket a vezércikkeket a világhírekkel együtt mind az ötven államban megkapták az újságszerkesztők, akikkel nem közölték, hogy azoknak terjesztéséért a reakciós kormányok: komoly összegeket fizetnek. Ha figyelembe vesszük, hogy a legtöbb vidéki újság kiadója minden figyelmét kiadványának terjesztésére, a hirdetések szaporítására és ezáltal jövedelmének fokozására fordítja; ha továbbá figyelembe vesszük, hogy a konzervatív és reakciós polgári lapok szerkesztői — még ha lennének is meggyőződéseik, — akkor se követhetnék azokat iráW W V T "V V-T ; RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA < \ 1437 Third Avenue, New York, N. Y. * I (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5t8484 < I * Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- ■* * Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország 4 ► minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva < saikban, hanem a kiadók zseb-érdekeinek megfelelő cikkek Írására kötelezték el magukat: akkor joggal feltételezhetjük, hogy ezek a kiadók és szerkesztők vagy nem vették észre a nyilvánvaló propagandát, vagy, ha igen, nem törődtek azzal, hogy napról-napra, hétről-hétre mérgezik olvasóik agyát. Számukra mindent szentesített egy-egy oly kitétel, hogy a (portugál, a dominikai, vagy akármelyik) diktátor a kommunisták esküdt ellensége. Állj résen! A Hearst International News Service 1956-ban egy havonkínt megjelenő rovatot kezdett, amelyet “On Your Guard” (magyarul: “Állj résen”) címen John Martin külföldi szerkesztő irt. A rovatot úgy tüntették fel, mint amellyel a kommunisták Dél- Amerikában kifejtett tevékenységét leplezik le. Ezt a rovatot megint csak az amerikai újságok százai, az előfizető 1,399 újság többsége, vette át és a jámbor amerikai újságolvasók százezrei és milliói igazságként szívták mellre. Biztosan dicsérték a Hearst-intézményt és saját lapjaik “önzetlen” szerkesztőit, amiért ilyen dicséretre érdemes szolgálattal óvták a délamerikai országok és — közvetve — az Egyesült Államok biztonságát. Az újságolvasók véleménye más lett volna, ha az “önzetlen” rovat elején ott szerepelt volna a bejelentés, hogy annak közléséért és terjesztéséért Trujillo new- yorki információs irodájától a Hearst Service havonta 2,000 dollár vérdijat vett fel. Ilyen pénzösszegek nem elégítették ki, hanem még fokozták a kapzsi hirterjesztö vállalótok telhetetlen étvágyát. így a Hearst I.N.S. égy évvel később egy második szerződést kötött Trujillo véres uralmának a dicsőítésére, amikor kötelezte magát, hogy HETI $502.50 ellenében a Dominikai Köztársaság híreit és film-ismertetését fogja terjeszteni a szolgálatára előfizető amerikai újságok között. Ezt az összeget a Hearst vállalat az említett havi 2,000 dolláron FELÜL zsebelte be minden héten.. Más cégek, más pénzek A Selvage & Lee ügynökség mellett még a következő cégek'kaptak komoly összegeket külföldi kormányoktól, kimondottan azért, hogy Amerikában rájuk kedvező — egyébként hazug — propagandát terjesszenek: Batton, Barton, Durstine & Osborne, Inc. West Nigéria kormányától; McCann-Erickson Franco spanyol diktátortól; Howard Chase Associates Curacao kormányától; Fred Rosen Associates Jordán kormányától és Win Nátháson & Associates Finnország kormányától. Meg kell jegyeznünk, hogy Fulbright szenátor bizottsága csupán amerikai cégek külföldi kapcsolatait vizsgálta felül és nem került sorra olyan amerikai cégek propaganda hadjáratainak kivizsgálása, amelyek a saját céljaik előmozdítására hírszolgálatokat vesznek igénybe és erőteljes lobbykat (kijárókat) tartanak Washingtonban. Pedig köztudomású, hogy ilyenek is vannak; hogy ez alkalommal csak kettőt említsünk a sok közül: az American Medical Association milliókkal pénzelt lobby-jának egyik fő célja, hogy az általános orvosi ellátás törvénybe iktatását akadályozza, lehetőleg meggátolja. A hadiszergyárosok, a rakétákat és repülőgépeket gyártó cégek még erőteljesebb lobby-jai mindent elkövetnek a hidegháború folytatása és lehetőleg időnkinti élesítése érdekében és azért, hogy a Pentagon magasrangu tisztjeit és a Kongresszus tagjait minél nagyobb hadirendelések szükségességéről győzzék meg. A "tájékozott" közönség Csoda-e, ha ilyen körülmények között a hirterjesztö vállalatok és a pénzért mindenre kapható újságok és magazinok, a gyilkos diktátorok bőkezűségét kihasználva, készséggel terjesztik a hazug propaganda özönét és folytatják az olvasóközönség kíméletlen agymosását? Az amerikai kormány és más hivatalos fórumok közegei szeretik hangoztatni, hogy nálunk “sajtó- szabadság” van, az újságok igazságnak megfelelő hírszolgálattal tájékoztatják olvasóikat és ez a magyarázata annak, hogy az amerikai nép a legtá- jékozottabb a világon. Ezzel szemben, ha eddig nem tudtuk volna, akkor a- Fulbright-bizottság vizsgálata révén megtudtuk, hogy az újságok és magazinok túlnyomó többsége tudatosan ködösíti az olvasók agyát és a legtöbbször nem “igazságot”, hanem propagandát terjeszt. Mi több: a kiadványok 99 százaléka még a Fulbright-bizottság vizsgálatának megdöbbentő leleplezéseit sem közli. Ez a körülmény részint arra mutat, hogy olvasóik előtt nem merik beismerni' múltbeli tévedéseiket, másrészt mutat arra, hogy az elhallgatással lehetővé akarják tenni annak a lehetőségét, hogy a jövőben is oly cégek rendelkezésére álljanak, amelyek százezreket zsebelnek be hamis propaganda terjesztésével. Mindennek következménye, hogy ellentétben minden hivatalos állítással, az amerikai nép nagy zöme tájékozatlan, félrevezetett és tudatosan hamisan informált. Magyar vonatkozásban ennél a pontnál megállapíthatjuk, hogy az amerikai magyar reakciós sajtó is hamisan informálta az olvasókat a világeseményekről és elsősorban, célzatosan Magyarországról. A tudatos félrevezetést folytatják, mert nincs bátorságuk beismerni tévedéseiket és tisztességük megirni az igazságot, hogy a magyar nép pia jobban él, mint valaha és biztos kezekkel épitl hazája jövőjét. Még arra sem vállalkoznak, hogy meglátogassák szülőföldjüket, mert félnek attól, hogy amit ott tapasztalnának, az döntő cáfolata lenne eddigi politikájuknak, a becsmérlésnek, az uszításnak. A munkáslapok régi olvasói tanuk rá, hogy azok hasábjain évtizedeken maguk az olvasók segítettek különféle szélhámosságok leleplezésében. Tanuk rá, hogy a lapbizottságok és szerkesztők soha kétes szerződéseket nem kötöttek sem külföldi kormányokkal, sem belföldi cégekkel, mert propaganda terjesztésre nem vállalkoztak, hanem a múltban — csakúgy mint a jelenben, — mindenkor olvasóik, a dolgozók érdekeit szolgálták. Ezért megnyugvással és elégedettséggel állapíthatják meg, hogy a munkás kiadványok — ellentétben a pénzért mindenkor és mindenre szolgálat- kész polgári lapokkal —, függetlenek és megbízhatóak, mert politikájuk irányát maguk az olvasók -szabják meg és képviselőiken keresztül szigorúan ellenőrzik. így volt ez a múltban és amig munkás lapok lesznek, igy lesz a jövőben is. T Á VVEZETÉKÉPITÉS — RAKÉTÁVAL A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban eredményesen kísérleteznek a rakétáknak a villamos távvezeték-rendszer kiépítésében való felhasználásával. A villamos távvezeték kiépítése ugyanis —• különösen hegyvidéken — sok nehézséggel jár. s sokszor alaposan próbára teszi az építőket. Az egymástól 200—600 méterre elhelyezett vezeték- oszlopok felállítása után először rendszerint segédkötelet húznak ki a két oszlop között, s ennek segítségével feszitik ki azután a végleges vezetéket. Csakhogy a két oszlop között gyakran mély szakadékok, széles folyók, sürü erdők vagy más akadályok helyezkednek el, s ez a körülmény nagyon megnehezíti és hosszadalmassá teszi a segédkötél kifeszitését. A gazdaságos, gyors és korszerű megoldást kutatva, a csehszlovák szakemberek arra a gondolatra jutottak, hogy a segédhuzal átjuttatására kitünően felhasználhatók a kisméretű rakéták. Az egyik oszlop mellett elhelyezett hordozható kilövőállványról felbocsátott kisméretű rakéta ugyanis könnyűszerrel “leküzdi” a legnehezebb terepet (szakadékokat, völgyeket, széles folyókat) is, s pontos célzás esetén röppályája végén becsapódik a másik távvezetékoszlop közvetlen közelében, a rákötözött szilonzsinórral együtt. Ily módon a segédkötél kifeszitésének olykor napokat is igénybevevő munkája néhány másodpercre rövidíthető. A rakétával átvontatott szilonzsinór segítségével azután már a hagyományos módszerrel kifeszithető a nagyfeszültségű távvezeték. A csehszlovák, kutatók tapasztalatai szerint az S15 tipusu kisméretű csehszlovák rakátéval 500 méteres távolságba juttatható a 0.7 mm átmérőjű szilonzsinór, s 250 méteres távolságba a 3 mm-es szilonzsineg. Uj eljárásukat már sikerrel felhasználták az Alacsony-Tátrán átvezető, továbbá a Moldvát keresztező villamos távvezeték építésénél. A kísérleteket folytatják, s a szakértők arra törekszenek, hogy a rakéták teljesítményének növelésével vastagabb köteleket is nagyobb távolságra lehessen juttatni.