Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-08-15 / 33. szám

Ent. as 2nd Class Matter Dec. 3l?T»52'under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N Y„ N.Y Vol. XII. No. 33. Thursday, August 15, 1983 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL 4-0397. AZ AMERIKAI MAGYARSÁGHOZ! A SZENÁTUS KEZÉBEN A MOSZKVAI EGYEZMÉNY Valamennyien, akiknek “két hazát adott végzetük”, a nemzetközi fejlemények közepette különleges figyelemmel ki­sérjük a “két hazánk” közötti békésebb viszony kifejlődését. Az utóbbi hónapok ezirányu biztató jeleit megerősítették az elmúlt hét hírei arról, hogy a State Department készül helyre­állítani a normális diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal és hogy határozott lépéseket készül ezirányban tenni. Ez a hir minden józanul gondolkodó embert örömmel tölt el, de különös jelentőséggel bir azokra az amerikai magyarokra, akiknek hő vágya az Egyesült Államok és Magyarország kö­zötti rendes kapcsolatok létrejötte. De ki is lehetne ellene az ilyen fejleményeknek, különösen most, amikor a hidegháború folytatásának hiábavalósága olyan kézzelfoghatóan bebizonyult a nemzetközi eseményekben? A magyar kormánynak az utóbbi hét évben Kádár János miniszterelnök vezetésével irányított kül- és belpolitikája és annak eredményei, az egész világon elismeréssel találkoznak. Kádár nemrégen kijelentette: "A Magyar Népköztársaság nemcsak a barátaink részéről növekvő tekintélyt és tiszteletet élvezi a külföldön, hanem a rendszerünket ellenző erők is kénytelenek bevallani kiemelkedő előremenetelünket." Miben nyilvánul meg a külföldnek Magyarország iránti elismerése? A reakciós erők minden gáncsoló erőfeszítése elle­nére, Magyarországnak ma kb. 60 állammal van diplomáciai kapcsolata. 100 országgal folytat kereskedelmi forgalmat. Képviselteti magát az Egyesült Nemzetekben s ezenkívül még 330 nemzetközi szervezetben van képviselve. Bekapcsolódik az események irányításába, amiről az is tanúskodik, hogy az ENSZ utóbbi közgyűlésén nyolc benyújtott javaslatnak volt a társszerzője, továbbá hogy a magyar képviselet tagjai részt vesznek számos ENSZ-bizottság munkájában és minden jelen­tős kérdéshez érdemlegesen hozzászólnak. A magyar nép gaz­dasági és politikai erősödése elkerülhetetlenül odavezetett, hogy az Egyesült Államok nem gátolhatta meg a magyar kér­dés eltávolítását az ENSZ napirendjéről. Májusban a State Department ajánlatot nyújtott be a kongresszushoz a Magyarországgal való diplomáciai kapcsolat normalizálására, azon az alapon, hogy a “helyzet jelentősen javult” szülőföldünkön. Mint emlékezetes, 1956-ban az ameri­kai követet visszahívták Budapestről és azóta kisebbrendü tisztviselő intézi ott az ügyeket. Május óta a State Department és a kongresszus reálisabb belátását a nemzetközi feszültség enyhülésének más jelei, s különösen a Moszkvai Egyezmény létrejötte az atomrobbantások beszüntetéséről, is nagyban be­folyásolták. Humphrey szenátor, a Külpolitikai Bizottság tag­ja “a Kelet-Európa iránti politikánk teljes átértékelését” he­lyezte kilátásba az egyezmény ratifikálásával foglalkozó sze­nátusi vita alkalmával. Hol áll az amerikai magyar társadalom? • Kennedy elnök, az amerikai szervezetek és polgárok ezrei nyilat­koznak az atomtilalmi egyezmény érdekében. A világ országai képviseletük aláírásával pecsételik meg hozzájárulásukat Kennedy elnök személyes üzenete kíséretében ^utalta át a Moszkvai Egyezmény egy pél dányát a szenátushoz ratifiká­lás végett. Ehhez a szenátus kétharmad többségének a sza­vazata szükséges. Ugyanakkor három főváros­ban, Washingtonban, Moszkvá­ban és Londonban, a világ or­szágainak ottani hivatalos kép­viseletei ünnepélyes keretek között egymásután aláírták a három nagyhatalom által el­fogadott és külügyminiszterei­nek aláírásával ellátott Moszk­vai Egyezmény angol és orosz nyelvű eredeti példányait. Az Egyezmény akkor lép ér­vénybe, amikor mindhárom or­szágban ratifikálták. A szená­tusban ez előreláthatólag 3-4 hetet fog igénybe venni. Az el­nöki üzenet a szenátushoz fel­tüntette az Egyezmény létre­jöttének mindazon előnyeit, amelyek a veszedelmes fegy­verkezési verseny megszünte­téséhez, a világbéke megterem téséhez, az általános és teljes leszereléshez adnak lehetősé­get. (Folytatás a 7-ik oldalon) GEORGE MEANY A KERÍTÉSEN Az AFL-CIO központi elnö­ke, George Meany, az integrá­ciós mozgalomban is középutas álláspontot foglalt el, s ezzel éket vert a központi bizottság­ban az A. Philip Randolph ál­tal benyújtott javaslattal kap­csolatban. Randolph, a szak- szervezetek egyetlen néger képviselője a központi bizott­ságban, az augusztus 28-iki washingtoni tömegfelvonulás 3ékedij-alapitványt létesített a Vatikán avval a 160,000 dollárral, amit XXIII. János pápa a Balzan Alapít­vány békedijaként kapott ha­lála előtt három héttel. Az Alapítvány János pápa nevét viseli és minden három évben oszt jutalmat a világbéke ér­dekében kifejtett tevékenység­ért. erkölcsi és anyagi támogatá­sára kérte fel a szakszervezeti vezetőséget. Néhányan közü­lük arra az álláspontra helyez­kedtek, amit az integráció el­lenfelei is hajtogatnak, vagyis, hogy a tömegfelvonulás hátrál­tatni fogja az adminisztráció polgárjogi javaslatainak elfo­gadását, mert a kongresszus reakciós tagjai rossz néven ve­szik az akciót és a törvényja­vaslatok ellen fognak szavazni. Meany csak a felvonuláshoz való “jogot” ismerte el, de ké­telkedett az eredményességé­ben. Kijelentette, hogy ő ma­ga nem vesz részt benne, mint- ahogy életében még egy piket- vonalban sem vett részt. Wal­ter Reuther nemcsak részt vesz a demonstráción, de az autómunkások szakszervezete nagy delegációval is képvisel­teti magát Washingtonban. Kefauver szenátor korai halála megrendítette az amerikai politikai köröket. A demokrata szenátor szívro­ham áldozata lett. Először 1939-ben került a kongresz- szusba, mint képviselő, majd 1949-ben szenátorrá választot­ták. Működése a szervezett bű­nözők kivizsgálására, a külön­böző iparok — u. m. az acél, a villamossági gépek és a gyógy­szer — árdrágító üzelmeinek kipellengérezésére terjedt ki. A kongresszusban támogatta a liberális javaslatokat, a nége­rek polgári jogait és hive volt az atomrobbantások beszünte­tésének. A történelem legnagyobb vonatrablása tör­tént London közelében. Egy jól­szervezett banda a síneken meg­állított egy postavonatot s éksze rekben és készpénzben 7 millió dollárnál nagyobb értéket tartal­mazó postazsákokat távolított el az első két kocsiból. 728,000 dol­lár jutalomdijat tűztek ki elfo- gatásukért. Radványi János tárgyal Washingtonban Ebben a pezsgő, eseménydus helyzetben természetszerű­leg felmerül a kérdés: hogyan kapcsolódik ebbe bele az ame­rikai magyar társadalom? Fel tudja-e mérni történelmi fele­lősségét? Vállalkozik-e arra, hogy a többoldalú amerikai-ma­gyar kapcsolatok kiszélesítéséhez aktiv segítséget és támoga­tást nyújtson és ezzel elősegítse a békés egymásmellettélés nemzetközileg elfogadott elvének gyakorlati megvalósulását? Ezekre a kérdésekre már indirekt választ adtak az ame­rikai magyarszármazásu rétegek nagy csoportjai, amelyek az utóbbi években egyre nagyobb számban látogatnak el szülő­földünkre és minden évben jobb és jobb jelentésekkel térnek vissza. Mit látnak azok, akik most “otthon” járnak? Látják elő­ször is a hatalmas gazdasági haladást. A mezőgazdaság teljes kollektivizálásával a termelés nagymértékben javult, élelmi­szerben nincs hiány, több nyersanyag jut ipari feldolgozásra is. Az életszínvonal az egész országban jelentősen emelkedett és emelkedik. A magyar népnek soha ilyen kulturális lehető­ségei nem voltak, mint most. Az ország külkereskedelmi kap­csolatai növekednek. Ez évben 25 nemzetközi vásáron vesz részt és különleges kiállításokat rendez a világ minden részé­ben. A Budapesti Nemzetközi Vásáron minden évben emelke­dik a résztvevő külföldi cégek száma. 1963-ban 27 államból 716 cég állította ki termékeit. Minden országból utaznak turisták Magyarországba. 1961- ben 336,000, 1962-ben 464,000 látogató járt ott, ebben az év­ben még többre számítanak. Nem lekicsinvlendő az amerikai látogatók száma sem. Nemrégen a detroiti William Penn (volt Verhovav Egylet) tagjainak egy csooortia jött vissza a Ma­gyarországra szervezett túráról. Művészek, tudósok, üzletem­berek, magyarok és nem-magyarok megelégedéssel térnek vissza látogatásukból. U Thant, ENSZ-főtitkár is elismerőleg (Folytatás az 5-ik oldaton) Radványi János, magyar kö- vetségi ügyvivő, megszakította szabadságát, visszatért Wash­ingtonba és Magyarország ne­vében aláírta a három atom- hatalom által elfogadott atom­tilalmi megállapodást. Mr. Radványi a State De- partmentben tárgyalt illetéke­sekkel az Egyesült Államok és Magyarország közötti normá­lis diplomáciai kapcsolatok visszaállításának kérdéseiről. Washingtoni jelentések sze­rint e hét folyamán Richard H. Davis helyettes államtitkár­ral, az európai ügyek intéző­jével fog még értekezni. A State Department megis­mételte a tavasszal tett kije­lentését, hogy rendezni sze­retné a két ország közti vi­szonyokat. A jelek arra mu­tatnak, hogy a kormánynak a szocialista országokkal szem­beni külpolitikája alapos át­vizsgálás előtt áll, aminek nagyméretű enyhülés lesz a következménye. A dolgok ily fejlődése egyenes következmé­nye azoknak a körülmények­nek, amelyek a Moszkvai Egyezményt is létrehozták. Salazar, portugál miniszterelnök kije­lentette, hogy háború árán is ragaszkodik Portugália afrikai gyarmataihoz. Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa nemrégen Portugália fegyverellátásának korlátozására vonatkozó javas­latot fogadott el. A State Department hozzájárult Jimenez volt vene­zuelai elnök kiadatásához, akc 13 millió dollár állami vagyon el sikkasztásával van vádolva s ev­vel kapcsolatban bírósági eljárás van ellene folyamatban. FELHÍVÁS a lapxonferenciára Újból elérkezett az ideje an-; nak, hogy lapunk hűséges ol-l vasói és jóbarátai megtegyék a szükséges lépéseket a lap­konferencián való részvételre. Már több városban megtartot­ták a gyűléseket a delegátusok megválasztására és határozati javaslatokat hoztak, amelyeket a lapkonferencián óhajtanak; megtárgyalni. Kaliforniában és Pittsburghban már megvá­lasztották a delegátusokat. New Yorkban augusztus 23-ra tűzték ki a lapolvasók gyűlé­sét, Floridában 24-ére hívták egybe lapunk barátait. A detroiti lapolvasók is ke-1 rületi gyűlést tartottak, ahol kihangsúlyozták, hogy a lap­ban bővebben kell foglalkozni az országos lapkonferencia ügyeivel. Megválasztották de­legátusaikat, valamint azokat a munkástársakat, akik a fo­gadó bizottságban a delegátu­sok elhelyezése körül tevé­kenykednek. Talán még sohasem éltünk ilyen óriási világhelyzeti és társadalmi változások és meg­mozdulások idejében, mint (Folytatás a 3-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom