Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-11-28 / 48. szám

Thursday, November 28, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD- _______ ______~ _ . . i'. Ml HÚZÓDIK MEG A GÁLÁD BŰNTÉNY MÖGÖTT Az ember, akit a dallasi rendőrség letartózta­tott és Kennedy elnök meggyilkolásával vádolt, már nem él, hogy vallomásával némi világot ves­sen az eseményekre és hátterére. Majdnem két napi vallatás alatt Lee Oswald tagadta, hogy ő volt a tettes. A dallasi rendőrség mindvégig alkotmány ellenesen kezelte az ügyet, amennyiben nem nyúj­tott törvényes védelmet a vádlottnak. Nem bocsá­tott ügyvédet a rendelkezésére és a sajtónak ki­adott nyilatkozatokban már előre bűnösnek nyil­vánította a gyanúsítottat. A városi börtönből a me­gyei börtönbe való átszállításánál nem alkalmazta az előirt óvatosságot és igy történt az, hogy Jack Ruby, két dallasi éjjeli mulató tulajdonosa és bün­tetett előéletű ember,'képes volt egész közelről megölni a vádlottat. A körülmények gyanúsak.. Amint kiderült, a rendőrség értesítette a kórházat, legyen készen­létben arra a lehetőségre, hogy Oswald élete ellen merénylet történik. Mire lehet ebből következtet­ni? Nagyon sokra. A texasi államügyész kijelen­tette, hogy Oswald halálával “az ügy le van zárva.’’ Szinte kézenfekvő, hogy vannak érdekelt felek, akiknek egy nyílt tárgyalás nem kívánatos, akik az egész fantasztikus és még mindig hihetetlennek tűnő eseményt áthatolhatatlan sötétségbe akarják burkolni. Sajátságos megoszlása az amerikai büntető tör­vényszéknek az állami és a szövetségi bűntények feletti hatáskör. Ebben az esetben is, az ország el­nökének meggyilkolása nem képez szövetségi bűn­tényt, hanem az állami hatóságok hatáskörébe tar­tozik. így történhet az, hogy a dallasi végrehajtó szervek tetszésük szerint járhatnak el. Figyelmez­tető hangok hallatszottak már az orgyilkosságot követő napon, hogy a dallasi hatóságok nem kö­vetik a büntetőtörvények legelemibb szabályait sem és Oswald szinte tervszerűnek látszó meggyil­kolása után felzudult a méltatlankodás. A N. Y. Times vezércikke ezt Írja: “A dallasi ha­tóságok az újságok, a TV és rádió sajtó felbujtása és bátorítása mellett, a Lee II. Oswald ügyének kezelésében az igazságszolgáltatás minden elvét lábbal tiporták... A gyalázatos bűn, amelynek elkövetésével Oswaldot vádolták, kétszeres fontos­ságúvá tette azt, hogy a bűnösség megállapítását semmi se homályositsa el. De még mielőtt hivata­losan vádat emeltek volna ellene, a rendőrfőnök és a vádügyész bűnösnek nyilvánították Oswal­dot. A rendőrségi felelősség felháborító visszaélé­se volt az a mód, ahogyan Oswaldot nyilvánosan kitelték olyan körülményeknek, hogy könnyen éle­tére támadhassanak.” Az események háttere és sorrendje Texas állam mint az ultrareakció, a Birchisták, a fajüldözők, a States Rights Party főfészke isme­retes. Itt laknak a legnagyobb milliomosok, olaj- mágnások. akik minden reakciós, fasiszta, gyülö- lethintő, népbutitó megmozdulást bőkezűen tá­mogatnak. Dallas maga az a hely, ahol General Edwin Walker lakik. Az a Walker, aki a Mississippi egyetem előtt, mint elszánt hadvezér vezette a fel- heccelt tömeget James Meredith beiktatása ellen, s aki Kennedy elnöknek, a faji egyenjogúságnak hajlithatatlan ellensége. Dallas az a város, ahol nemrégen Adlai Stevensont leköpték, megütötték az ellene tüntető reakciós elemek. Ahol két nappal az elnök látogatása előtt röplapokat osztogattak, amelyeken “árulónak” nevezték Kennedyt. Ahol az Egyesült Nemzetek ellen agitálnak és ahol Earl Warren-nek, a Legfelsőbb Bíróság főbírójának ha­lálát követelik nyíltan. Két jólcélzott golyó másodpercek alatt végzett az Egyesült Államok elnökével. Az egyik a halánté­kán, a másik a torkán ment be. Egy harmadik go­lyó ugyanabban a kocsiban utazó Connally kor­mányzót sebesitette meg. Az autókaraván, amely eddig lassan haladt Dal­las főutján, hirtelen gyorsasággal megindult a kór­Published every week by Hungarian Word. Inc. IS« East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az USA-ban és Kanadában egy évre §10, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy évre $12, félévre $6.50. ház irányába. Az emberek pánikban a földre dob­ták magukat. Valaki állítólag körülnézett és egy épület hatodik emeletének egyik ablakán egy pus­ka csövét látta eltűnni. A rendőrség megrohanta az épületet, az emeleten állítólag megtalálta a gyilkos fegyvert. Két órával későbben, a színhelytől három mér­földre, egy moziban letartóztatták Lee Harvey Os­wald 24 éves munkást, két gyermek apját, miután egy nő felhívta a rendőrséget, hogy gyanúsan vi­selkedik, mert néhányszor ülést változtatott. Őri­zetbe vették és megindult a kihallgatás. A rendőr­ség tagjain kívül senki nem volt jelen és néhány óra múlva a rendőrfőnök és a kerületi ügyész ki­jelentette. hogy elég bizonyíték van a kezükben Oswald elítélésére — de még több is lesz néhány napon belül. Azzal is megvádolták, hogy egy rend­őrt agyonlőtt, aki őt útközben kérdőre vonta. Ki volt Oswald? Az első, amit a letartóztatott emberről hiresz- teltek az volt. hogy 1959-ben a Szovjetunióba ment és az amerikai követségen visszaadta útlevelét az­zal, hogy szovjet polgár akar lenni. A polgárságot azonban nem kapta meg és 1982 januárjában leve­let irt John Tower, texasi republikánus szenátor­nak. aki egyike a legreakciósabbaknak, legyen se­gítségére. hogy orosz feleségével visszajöhessen, A szenátor a levelet a State Departmenthez továb­bította, amely 435.71 dollárt előlegezett Oswald és családja utazási költségeire. Közben feleségének gyermeke született. 1982 májusában visszaérkez­tek a szovjet kormány kiutazási engedélyével. Júliusban New Orleansban megközelítette a Oastro-ellenes csoport vezetőjét, hogy részt akar venni a kommunizmus elleni harcban és 10 dollár adományt ajánlott fel. Néhány nappal később Os­wald ál lítólag Kubát támogató röplapokat'osztoga­tott az utcán. Erről a ténykedéséről készült film- felvételt. amely 3 percnél tovább tartott, mutattak be a televízión röviddel letartóztatása után. Ettől fogva a jelentésekben a legtöbb h inna gyár ázó már ugv emlékezett meg Oswaldról, mint “a gyilkos” és “kommunista”: Csak kezdetben idézték Oswald­JOHN F. KENNEDY ÉLETRAJZA A CSALÁDI HÁTTÉR A leghíresebb politikailag aktiv családok egyiké­ből származott John F. Kennedy. A közéletben be­folyásos családnak apai ágáról való első amerikai őse Patrick Kennedy, az 1845 utáni írországi éhín­ség idején vándorolt ki Amerikába. Mint sokezer más szegény ir bevándorolt, egy Cunard hajó har­madik osztályú utasaként érkezett meg és Boston keleti részén, a kikötővel szemben telepedett le. Legfiatalabb gyermeke, Patrick J. 1862-ben szü­letett és felnőtt életét, mint kikötői rakodómunkás kezdte. Magas, szőke, kékszemü, csendes modorú ember volt, aki korán üzleti vállalkozásokba kez­deti. Előbb italméréseket nyitott, majd szénkeres- kedelemmel és nagybani szeszesital árusítással foglalkozott, azután megalakította a Columbia Trust Co. bankot. Nemcsak az üzleti vállalkozás­ban volt nagy sikere, hanem a politikában is, mely ben aktivan részt vett. Minden politikai ambíció­ja teljesült, beválasztották a szenátusba és a bosto­ni ir lakónegyed nagybefolyásu politikai vezetősé­gének lett a tagja. Ugyanakkor egy másik irszármazásu család is előtérbé jutott a politikában. Ennek a családnak legkiemelkedőbb tagja John Fitzgerald, szintén Boston nyomornegyedében nőtt fel. Kilenc gyer­mek közül korban a harmadik volt és 16 éves ko­rában már szülők nélkül maradt. Kedves, vidám ember volt. aki könnyen megnyerte az emberek barátságát. Vámhivatali állással kezdte, de később, sikeres politikai- pályafutásán kétszer is megvá­lasztották képviselőnek, azután Boston polgármes­tere lett. Kollégái Honey Fitz néven becézték és ezen a néven emlékeznek rá ma is. Patrick J. legidősebb fia, Joseph P. Kennedy feleségül vette Honey Fitz leányát. Rose Fitzge- raldot. Joseph P. Kennedy szívós és makacs erőfeszí­téssel óriási vagyonra tett szert. 1960-ban a va­gyona értékét 200—400 millió dollárra becsülték' és a világ leggazdagabb emberei közé sorozták. A családi bankban való működésén kívül a Bethle­hem Steel-nek Ls vezető tagja lett. A pénzügyi naK a rendőrségen tett kijelentését, hogy “marxis­tának tartja magát, de nem kommunista”, a felfo­gását, hogyan különbözteti meg a kettőt és hogy nem tagja a kommunista pártnak. Úgy állították be, mint a Fair Play for Cuba New Orleans-i cso­portjának vezetőjét. A szervezet központi irodája New Yorkban nyilatkozott, hogy sem Dallasban, sem New Orleansban nincsen alosztálya. Oswald többi biográfiai adatai szerint, szegény munkáscsaládban született New- Orleansban, 1939- hen. Apját korán elvesztette, özvegy édesanyjával kínlódtak. Összeférhetetlen természete akkor tüiit fel, amikor két évi newyorki tartózkodás után visz- szakerült délre és*iskolástársai a beszédkiejtése miatt “yankee”-nek csúfolták. Ezért összevereke­dett velük. 15 éves korában a Ilosenberg-házaspár ügye keltelte fel érdeklődését és amikor a könyv­iárban marxista könyveket talált, sokat olvasott. 17 éves korában önként jelentkezett a tengerészei­nél és amikor leszolgált, ment el a Szovjetunióba. Csak miután Oswald meggyilkolása megerősítet­te a szállingó kifogásokat arról, hogy a dallasi rendőrség önkényesen és törvényellenesen kezeli az ügyet, Johnson elnök utasította az FBI-t, hogy folytasson vizsgálatot minden részlet és bizonyíték megszerzésére. De Washingtonban is hajlamosak arra, hogy Oswaldot nyilvánítsák Kennedy gyilko­sává. Pedig rengeteg kérdés vár válaszra olyan té­nyekkel kapcsolatban, amelyek ha nem is mutat­nak rá Oswald ártatlanságára, határozott kételyt támasztanak, hogy milyen más konspiráció húzó­dik meg az egész gálád eseménysorozat mögött? Miért nem nyújtottak biztosabb védelmet az or­szág elnökének? Miért nem őrizték a nagyobb ve­szélyt rejtő magaslatokat, épületek ablakait, te­tőit? Hogy van az, hogy a rendőrség először az épületben találta Oswaldot az orgyilkosságot köve­tő pillanatokban, aztán csak két órával később, 3 mérfölddel messzebb tartóztatták le? Miért nem adtak ügyvédet a számára? Mit keresett Jack Ru­by -a leellenőrzött újságírók között? És még sok más. A külföldi sajtó sokkal nyíltabban teszi fel eze­ket a kérdéseket és az ország népével együtt vár­ják, hogy az Egyesült Államok a teljes igazságot hozza nyilvánosságra. vállalkozások mellett színházi vállalkozásokkal, szeszesital importálásával és ingatlan vállalkozá­sokkal is gyarapította a családi vagyont. Nagy po­litikai ambíciói is voltak. Eleinte támogatta Frank­lin D. Roosevelt politikai vonalát és aktiv részt vett az első és a második választási kampányában. Ekkor nevezte ki az elnök köveinek az angol kirá­lyi udvarhoz. Később a nézetei reakciós irányban fejlődtek és ellentétbe jutottak F.D.R. politikájá­val. amelyből kifolyólag szakított az akkori kor­mánnyal. Az első gyermeke Joseph P. Kennedy Jr. volt, aki a II. világháborúban repülőszolgálat teljesítése közben meghalt. A második gyermek John F. Ken­nedy 1917 május 29-én született. Utána négy leány született: Rosemary 1919-ben, Kathleen 1920 ban, Eunice 1921-ben és Patricia 1924-ben, aki Peter Lawford moziszinész felesége lett. Azután szüle­tett Robert F., a mostani igazságügyminiszter, majd Jean és a legfiatalabb (most szenátor) Ed­ward (Teddy) 1932-ben. Kathleen 1948-ban repü­lőszerencsétlenség következtében elpusztult. Kennedy ifjúkora John F. Kennedy gyermekkori fejlődését és if­júságának kibontakozását elhomályosította fizikai­lag erősebb és nagyobb bátyjának Joseph-nak sze­repe. Az idősebbik fiú nemcsak fizikai vetélytárs volt, hanem szellemi képességeivel és agresszív, magabiztos fellépésével más téren is háttérbe szo­rította a szerényebb és csendesebb Johnt. Apjuk távollétében az idősebb fiú vette át a család veze­tését és sokszor ököllel hajtotta végre rendelkezé­seit. Többször előfordult, hogy a két fiú bírókra kelt egymással és minden alkalommal a kisebb, a fiatalabb és fizikailag fejletlenebb John húzta a rövidebbet. Korábbi tanulmányait privát iskolában végezte, csak egyetlen évet töltött katolikus iskolában. Kö­zepes tanuló volt és semmi jelét nem adta annak, hogy egyszer még az Egyesült Államok elnöke lesz. Magasabb tanulmányait a Harvard Egyetemen vé­gezte, ahol az első két év alatt szintén csak átlagos eredményt mutatott. Részt vett az egyetemi foot­ball játékokban és itt szerezte azt a hátsérülését, amelytől későbbi éveiben oly sokat szenvedett. Az elnök ekkor nevezte ki apját az angol királyi ud­varhoz követnek és Johnt is érdekelni kezdte a po­litika. Harmadéves tanulmányainak egy részét (Folytatás a 3-ik oldalon) 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom