Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-10-31 / 44. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 31, 1963 Munkás és szakszervezeti hírek 65 centes amerikai órabér Floridában ismét igazolást nyert az a marxista igazság, hogy a rabszolgamunka a “szabad” mun­kás életnívóját is lehúzza. Maga a Labor Depart­ment játszott szerepet abban, hogy az amerikai mezőgazdasági munkást lenyomja, s ezzel meg­könnyítette a farmtulajdonosnak, hogy még ol­csóbb, rabszolga éhbérért West India-ból importált munkásokat alkalmazhasson. A Labor Department hosszabb kihallgatás után a hazai mezőgazdasági munkások minimális órabé­rét 95 centben állapította meg. Ez magában is 30 centtel kevesebb, mint a más iparokban dolgozó munkások törvényileg megállapított minimális óra­bére. A keleti partvidék államaiban a farmtulaj­donosok elfogadták ezt a bérezést, kivéve a flori­dai farmereket. Ott 65—70 centet szoktak fizetni a nehéz, hajló munkát végző amerikai farmmun­kásoknak, miért fizessenek most többet? A flori­dai szenátorokat megbízták, hogy Washingtonban intézzék ezt el a számukra. Miután a szenátorok­nak bejárásuk van magához Kennedy elnökhöz is, jött is nemsokára az üzenet Wirtz munkaügyi mi­nisztertől, hogy miután “újabb adatok birtokába került”, felfüggeszti a 95 centes órabér hatályát, mig az ügyben újabb kihallgatást nem tart. Az eredmény most az, hogy a floridai farmtulajdono­sok szabadon importálhatnak küföldi munkásokat és ha amerikai mezőgazdasági munkások is akar­nak dolgozni, akkor kénytelenek ők is azt a fize­tést elfogadni, amit a munkáltatók felajánlanak nekik. Nincs törvényes védelem a számukra. Vannak, akik felháborodnak az ilyen eljáráso­kon. A N. Y. Times vezércikkben emlékezik arra, hogy Kennedy elnök még 1961-ben élesen megkri­tizálta a külföldi farmmunkások kihasználását oly­módon, hogy általuk az amerikai munkások munka­bérét még jobban lenyomják. Akkor még aláírta annak a törvénynek két évi meghosszabbítását, amely Mexikóból behozott munkások ellátását sza­bályozza, azzal a kikötéssel, hogy az amerikai mun­kanélküliségre való tekintettel a külföldi munká­sok behozatalát be fogják szüntetni. A farmérde­keltségek követelésére azonban ebben az évben ezt a törvényt a kongresszusban újból meghosszabbí­tották. Három hónapig sztrájkoltak Több mint három hónapi sztrájk után, a U.S. Rubber Co. 2,200 munkása a vállalat Eau Clair, Wis. üzemében viszatért dolgozni, miután a szak- szervezet és a vállalat megegyezett az uj munka- szerződés részleteiben. A munkamódszerek meg­változtatása volt a fő ütközőpont és a United Rub­ber Workers Union 19-es lokáljához tartozó mun­kások szavazattal adták beleegyezésüket az egyez­ményhez. A vállalat más üzemeiben, u. m. Los Angelesben. Chicopee Falls, Mass.-ben és Indianapolisban még folyik a sztrájk. Csúszik a talaj a lábuk alól A National Right-to-Work Committee, amely or­szágszerte működik a munkáltatók érdekében, hogy a szakszervezeteket gyengítse és főleg hogy a szervezett zárt üzemet törvényen kívül helyezze, kedvezőtlen megvilágításba került legújabban. A Labor Department felszólította a District .of Co­lumbia szövetségi bíróságot, hogy a Landrum-Grif- fin-törvény alapján követelje a szervezet regisztrá­lását, mint amely “üzemvezetőségi tanácsadói” szerepben működik. Az L-G törvény szerint az ily minőségben működő intézményeknek teljes jelen­tést kell készíteni az alkalmazóktól szolgálatukért kapott pénzösszegekről, amit a Right-to-Work Com­mittee eddig nem tett meg. Az, hogy a szervezet vezetői a korporációkat ' pénzért kiszolgálják, kitűnt abból az üzleti jelen­tésből, amit a Virginia-Carolina Chemical Corp. nyújtott be és amelynek egyik tétele szerint W. T. Harrison, a Right-to-Work Comm. volt elnöke fize­tést kapott azért, hogy a vállalat által a munkásai részére rendezett pikniken beszédet tartott. A vál­lalat floridai telepén akkor éppen szervezési kam­pány folyt és Harrison a szakszervezeteket támadta beszédében. Nixon volt alelnök a U.S. News & World Report ban nyilatkozott olyan értelemben, hogy Barry Goldwater maga alatt vágja a fát, ha tovább is tá­mogatja a “right-to-work” törvényeket. Nixon biz­tos abban, hogy az ipari államokban Goldwater el­nökjelöltsége nem talál majd támogatásra ilyen alapon. Példaként említette, hogy 1958-ban Ohio államban a republikánusokat ezért érte súlyos ve­reség és hogy Californiában is ez a kérdés “ölte meg Knowland szerencséjét.” KELL ENNÉL JOBB BIZONYÍTÉK? Ezért keli elfogadni a King-Anderson-javaslatot A “Milwaukee Labor Press”, a megyei AFL-CIO tanács hetilapja, két egymástkövető számban fog­lalkozott Mrs. Theresa O’Connor Schultz özvegy­asszony esetével, és e tragikus körülmények kö­zött hívja fel a közvélemény figyelmét arra, hogy milyen óriási szükség van az időskorú polgárok ál­lamilag kezelt egészségügyi ellátására. Mrs. Schultz volt férje, a 67 éves Peter, ez év április 4-én megbetegedett, kórházba került és 22 óra letelte után meghalt. Az orvosi kezelésért, amit ezalatt a rövid idő alatt kapott, az özvegynek 1,737 dollárról és 15 centről szóló számlát küldtek. Az özvegy, akinek nem volt ennyi pénze, levelet irt Henry Reuss milwaukee-i demokrata képviselőnek, amelyben segítségét kéri. így került az ügy a nyil­vánosságra, az újságokba és mindenkit megbotrán­koztatott, aki olvasott róla. Peter Schultz szívbajos volt és ezért úgy a Blue Cross, mint két megánbiztositó társulat visszauta­GYARAPODIK A TEAMSTERS UNION A Teamsters Union végzi a leghatásosabb szer­vezési tevékenységet az országban jelentette Ar­nold Ordman, a National Labor Relations Board jogtanácsosa egy sajtó interjún. Az NLRB-re esik ugyanis az a feladat, hogy az újonnan szer­vezett munkások között a szavazást lefolytassa arravonatkozóan, hogy melyik szakszervezet kép­viseletét fogadják el. A Teamsterek újabban a déli államok dohány- feldolgozó vállalatai munkásainak megszervezé­sét kezdeményezték. A szervezők Winston-Salem, N.C.-ban létesítették a központot és onnan ter­jesztik ki munkájukat más városokba. Az AFL- CIO-hoz tartozó Tobacco Workers International Union azt állítja, hogy North Carolina dohány­munkásainak 75 százaléka tartozik a kötelékébe. A Teamsterek szerint a munkásoík nincsenek megelégedve a szakszervezet képviseletével és ki­jelentették, hogy ha a Teamsters Unon nem veszi be őket, akkor független szervezetet alakítanak maguknak. Tavaly Michigan államban 1,000 szi- varkészitőt szerveztek be a Teamsterek. Ez év junius hónapja óta a Teamsterek 1,077 NLRB választás utján 40,000 uj tagot szereztek országosan. Jelenleg 1,800,000 a taglétszámuk, 400 ezerrel több, mint az autómunkásoké. A legna­gyobb unió az országban. A teherkocsivezetők Detroitban megtartott konvencióján Hoffa azt a kijelentést tette, hogy csak idő kérdése, mig a Teamsterek ismét az AFL-CIO-hoz fognak tartozni. 130 országos unió közül 110 kérelmezte a Végrehajtó Bizottságot, hogv a Teamster Uniót vegve fel, soraiba, állította Hoffa. “Ha George Meanv ellenezni fog bennünket, akkor ez az ő kizárását fogja eredményezni. Véle­ményem szerint Meany úgy is túl öreg erre a ve­zetői állásra, zavarosan gondolkodik”, mondotta Hoffa. A Teamsters Union politikai akciójának kere­tében harcolni fog a 40 órás munkahét leszállítá­sáért, 35 és végül 32 órára. Mivel ezt országos szükségletnek tekinti, egyelőre nem terjeszti ki a harcot a munkáltatókkal való tárgyalásokra, amit amugvis megnehezít az a körülmény, hogy a déli munkások még nincsenek eléggé megszer­vezve és ezért az északi államokban nehezebb el­érni ezt a célkitűzést. Hoffa személyesen harcban áll a Kennedy ad­minisztrációval és ezért a Republikánus párt felé irányítja támogatását. Már felszólalt Rockefeller jelölése érdekében, de sokan a szakszervezetekben ugv látják, hogy ezzel is az ultrareakciós szár­nyat és végeredményben esetleg Goldwater jelölé­sét segiti elő. Épp annyira helytelenítik Romney, Michigan állam kormányzójának támogatását, aki az adótörvények módosításával 266 millió dollár sitotta, amikor kórházi és orvosi szolgálati bizto­sításért folyamodott. Az 1,737 dolláros számla, amit egy napnál kevesebb szolgálatért felhalmoz­tak, a következő tételekből állt: Dr. Miles B. Smith kezelőorvosnak 545 dollár, segédjének, dr. Collen- tine-nek 100 dollár, dr. Isidro L. Maranan érzéste­lenítő orvosnak 105 dollár, Veronica L. Heiden ápolónőnek 21 dollár, Clinic for Internal Medi­cine-nek 38 dollár, a St. Michaels kórháznak 907.15 dollár, s ebben az utolsó tételben 405 dollár vér­átömlesztésért van felzsámolva. Reuss képviselő és kérésére többen vérado­mányt adtak a kórháznak, ezzel leszállították a számlának errevonatkozó tételét. így is, a számla kiegyenlítése teljesen kifosztotta Mrs. Schultz pénzkészletét és most szerény nyugdijára van utal­va létfenntartása szempontjából, mert 66 éves ko­rában nem számíthat arra, hogy munkához és vala­mi keresethez jusson. Ez a szörnyen magas orvosi díjazás félelmet és aggodalmat kelt az emberekben, különösen az idő­sebb polgárokban, még akkor is, ha valami bizto­sítási kötvény vagy egy kis megtakarított összeg van a kezükben, ami szétfolyik mint a viz, ha va­lami baj érné. Mrs. Schultz esete nem szokatlan és “ez még jobban meggyőzi az amerikai polgárokat arról, hogy a legjobb védelmet és biztosítást a szö­vetségi törvényhozás, a King-Anderson törvényja­vaslat elfogadása nyújthat,” mondja a Labor Press. “Nem tudjuk megérteni, hogy az orvosi kar, amelynek tagjai az emberiség megsegítésének er­kölcsi elvére esküdnek fel, hogyan ellenezheti a Medicare- törvényhozást. Minden más civilizált or­szág már évekkel ezelőtt megoldotta ezt a problé­mát.” A Labor Press felszólítja olvasóit, hogy Írjanak be a képviselőiknek és sürgessék őket a javaslat támogatására és elfogadására. uj adóterhet helyezne a michigani fogyasztókö­zönség vállára, mialatt 154 millió dollár adóval könnyítené a munkáltatók kötelezettségeit. 100 százalékos béremelésért sztrájk SAO PAULO. — Brazília legnagyobb központjá­ban 87 szakszervezet általános sztrájkot tervezett, amelyben 700,000 ipari munkás vesz részt. Főkö­vetelésük a munkabérek 100 százalékos emelése a január 1-én érvényben volt bérezéshez viszonyítva. Az infláció következtében a megélhetés rettenete­sen megdrágult Brazíliában. A szakszervezetek má­sik követelése az, hogy az Ipari Munkáltatók Szö­vetsége az egységes szakszervezeti mozgalommal tárgyaljon, nem pedig az egyes szakszervezetekkel külön-kiilön. A munkáltatók mind a két követelést visszautasították. A sztrájk ideje egybeesik az Alliance for Prog­ress Sao Pauloban megnyíló második évi kiértéke­lési gyűlésével. A munkaügyi miniszter személye­sen jött le, hogy a sztrájkot megakadályozza. Elhanyagolt gyermekek az utcán A világ leghíresebb és leggazdagabb városában, New Yorkban a hatóságok becslése szerint 2,500 elhanyagolt gyermek ^ltalanul csavarog az utcá­kon. A legtöbbjének van valamiféle otthona, me­lyek azonban többnyire bajjal teli nyomortanyák, szétzüllött családi élettel és zsúfolt lakásviszonyok­kal és semmi esetre sem azok az édes, boldog ott­honok, ahova a fiatalok szívesen visszatérnek. A napról napra tapasztalható kilátástalanság, a nyomor és reménytelenség következtében szét­bontott családi élet nem adja meg ezeknek a gyer­mekeknek az alapot arra, hogy tanulni tudjanak, vagy valamilyen hasznos tevékenységben résztve- hessenek. Iskolak'erülők lesznek, céltalanul róják az utcákat és gyakran valamelyik ifjúkori bűnöző csapat hálójába kerülnek. A Department of Welfare megállapította, hogy a fiatalok zöme néger és portorikói családok gyer­meke, akik a legrosszabbul fizetett rétegeit képe­zik a város lakosságának. A városi hatóságok be­hatóan kezdenek foglalkozni evvel a kérdéssel, de a tessék-lássék megoldásokon kívül eddig még semmi komolyat nem javasoltak. Előzetes jelentés November 17-én, vasárnap délután 2 óra 30 perces kezdettel Nők Világa Évforduló ünnepség lesz a Savoy Manor, 120 E. 149. St., Bronx, N. Y. cimen, az 5-ös számú teremben. Szép film kerül bemutatásra, kávé és sütemény. Bazár-asztal. Mindenkit szívesen lát a Nők Világa Bizottsága. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom