Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-10-31 / 44. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.T Vox. Ail. No. 44. Thursday, October 31, 1963 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL 4-0397. ••••«••••••••••■•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••«•••■•••••■•••••eeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeM RDSK NY.-NÉHETORSZÁGBAN Jól esne már olyan kezdeményezést látni az amerikai kormány részéről, amely tetteiben is igazolná a szólamaiban elég gyakran kifejezett békekivánságát'. A gyakorlatban azonban az domborodik ki, hogy a szó és a tett között ellentmondás van. Nem elegendő ünnepélyes szónoklatokat mondani, amelyekben az amerikai nép felé a kormányvezetők békés arculatukat fordítják, utána pedig a hadviselés eszközeit és módozatait emelik magasabb tökélyre. Ezt tette a Pentagon, amikor a múlt héten egy egész hadosztályt, 15,000 katonát szállított át repülőgépeken legerősebb hadipartnerének, a Német Szövetségi Köztársaságnak földjére, ahol már hat divízió állomásozik annyi rengeteg hadi felszereléssel, hogy a 15,000 ember azonnal megkezdhette velük a hadgyakorlatokat. A háborús felkészültség erősítését szolgálta Rusk külügyminiszter is Frankfurtban, ahol beszédében arról biztosította Ludwig Erhard uj német kancellárt, hogy Amerikának nincs szándékában egyetlen katonáját sem kivonni Európa területéről. Lám az “airlift” is azt szolgálta, hogy most már hét amerikai divízió van Németországban! Sőt, az a célunk, mondta Rusk, hogy “az atlanti államok társulása terjedjen ki az atomfegyverekre is.” De hiszen ez a kijelentés megcáfolja a Moszkvai Egyezmény pontjait, amit pedig az Egyesült Államok és Nyugat- Németország is aláirt. Adenauernek legnagyobb ambíciója volt a kezét az atombombára rátenni és valószínű, hogy utóda örökölte ezt a tulajdonságát. Csakhogy ennek ára van, amit Rusk nem is titkolt, hanem nróbált kicsikarni európai szövetségeseitől. Az ár gazdasági behódolás, vagyis az európai szövetségeseknek gazdasági önállóságra .való törekvésüket kellene alárendelniük az amerikai gazdasági követelményeknek. Az export-import és a vámtarifák olyan módon való rendezését várja Amerika az európai országoktól, ami az amerikai gazdaság előnyét szolgálná. Ez azonban nehéz dió, hiszen a Közös Piac pontosan azért alakult, mert a tagállamok védelmet kerestek más országok, főleg Amerika gazdasági elnyomása elől. De még az amerikai megszálló hadsereg ki nem vonásának is van ára, amit Rusk szintén szellőztetett. És pedig, hogy az európai partnerek osztozkodjanak a költségeken, járuljanak hozzá a katonai kiadások fedezéséhez. Az Egyesült Államok félrebillent fizetési mérlegének egyensúlya ezt igy kívánja. A megoldási lehetőség ebben a kérdésben sem kecsegtető. Az egyetlen megoldást a Szovjetunió ajánlja. Ennek a magyarázata abban rejlik, hogy az ajánlat a békés megoldás, a békés egymásmellettélés jegyében van megtéve, a német békeegyezményre és a NATO-államok, valamint a Varsói Szövetség államai közötti megnemtámadási egyezményre szólítja fel a Nyugatot. Ezen az utón haladva nem volna szükség csalétekként lebegtetni az atombombát és a kereskedelmi lehetőségek előtt is szélesre tárulnának az eddig mellőzött országok piacai. A washingtoni kormány vezetői legyenek következetesek saját szólamaikhoz, aláírásukhoz és kövessék a békés egyezkedés már megkezdett útját. US cég kukoricát szállít Magyarországba A kereskedelmi minisztérium megadta az exportengedélyt a minneapolisi Cargill, Inc. cégnek 1.2 millió véka (bushel) takarmánykukorica szállítására Magyarországba. Az 1 millió 929 ezer 384 dollár értékű üzletet röviddel azután kötötték, hogy egy szovjet buzavásárlási küldöttség Washingtonban kormányvezetőkkel tárgyalt 250 milliárd dollár értékű amerikai búza megvásárlására. A vásárlásra a megállapodások megtörténtek, de a szállítás körül még nem simították el az akadályokat. A szovjet kormány kifogásolja az amerikai teher- hajózási cégek rendkívül magas szállítási dijait. MAI LAPSZÁMUNKBÓL: A meghalás amerikai színvonala E.H.N.: Calif ormában nincs megállás Bálint Imre: Közvetlenül Paál Máthé: Hazudnak rendületlenül Elbeszélések 3,500,000,000 dollár külföldi segély ez évben Bár nem jár a megkívánt eredménnyel, a törvényhozók folytatják az óriási kiadást Az adminisztráció 4.2 milliárd dolláros külföldi segély javaslata képezi most vita tárgyát a szenátusban. Még az adminisztráció leghűségesebb támogatója; J. W. Fulbright szenátor is úgy nyilatkozott a külföldi segély programról, mint ami “elavulófélben van,” de ugyanakkor azt mondta, hogy “ha túlságosan letérünk eddigi irányvonalunkról, megkockáztatjuk egész külföldi politikánkat.” Wayne More (D., Ore.) szenátor határozottabb hangon támadta a programot, “értelmetlen megalkuvások zagyvalékénak” nevezte, mely “köny nyelmü pazarlás és sok tekintetben veszélyes külföldi politika.” Megkritizálta a törvényhozókat, hogy meggyőződésük és jobb belátásuk ellenére is folytatják a dollármilliók pazarlását, “segélyt nyújtanak olyan országoknak, melyeknek már nincsen rá szükségük, hogy azt a benyomást keltsék, mennyire érdeklődik Amerika a sorsuk iránt és főleg, hogy a Szovjetunió által nyújtott megsegítést ellensúlyozzák.” A javaslat ellenzői arra is rámutattak, hogy “az ország vezetői sokmillió dollárt kidobtak abban az eredménytelen igyekezetben, hogy a terjedő kommunizmust gáncsolják és hogy a lángban álló világot oltogassák.” A képviselőházban 700 millió dollárt levágtak a külföldi s e g é lvprogram összegéből, amely igy 3.5 milliárd dollár kiadást jelent a jövő júniusban végződő financiális évre. A szenátus valószínűleg alkalmazkodni fog ehhez az összeghez. •••••••••••••••••••••••a SZOVJET NYILATKOZAT FONTOS KÉRDÉSEKRŐL Múlt szombaton az Izvestia szovjet napilap közölte azt a sajtóinterjut, amelyet Krus- csev miniszterelnök 50 haladó szellemű külföldi újságírónak tett Moszkvában. A feltett kérdésekre adott válaszban ecsetelte a Szovjetunió álláspontját a fontos nemzetközi és belföldi kérdésekben. A Szovjetunió és Kina között fennálló vitás polémiákban, a szovjet külügyminiszter jónak látja a viták beszüntetését. “Mi úgy látjuk, hogy a leg bölcsebb dolog a szocialista országok, a kommunista és munkás pártok részéről, ha a szocialista egység érdekében abbahagyják a vitákat.” “Ha egyes kérdések-átértékelésében és magyarázatában különbségek vannak . . . akkor legjobb ha az idő adja meg a választ arra, hogy kinek van igaza,” mondotta. Kijelentette, hogy jelenleg a Szovjetunió nem tervez hold- baszállásra Űrrepülőket küldeni. így magyarázta: “Olvastam egy jelentést, hogy az amerikaiak 1970-ben Űrrepülőket szándékoznak a Holdba küldeni. Kívánunk nekik szerencsét hozzá! Mi majd csak nézzük, hogyan jutnak oda, hogyan szállnak partra, illetve Holdra és ami a legfontosabb, hogyan fordulnak meg és jönnek vissza. Mi tanulni akarunk a tapasztalataikból. Nincs szán dákunkban a holdbajutásban versenyezni kellő előkészület nélkül. Semmi haszna nincs az ilyen versengésnek, sőt csak veszteség lehet belőle, mert emberáldozattal jár. . . Ha komolyan akarunk evvel a kérdéssel foglalkozni, még sok munka és előkészület kell ahhoz, hogy sikeres Űrrepülést tegyünk a Holdba.” (Folytatás a 2-ik oldalon) KORMÁNYOK, NÉPEK SIETNEK KUBÁT SEGÍTENI Washington ridegen elzárkózik az emberséges eljárás elöl a hidegháború szellemében Az Egyesült Államok kormánya nem hajlandó a Kuba- ellenes blokádot megszüntetni. Ez volt a State Department nyilatkozata, miután Fidel Castro, az országhoz intézett beszédben az amerikai kormányt a közvélemény itélőszé- ke előtt felszólította *a blokád beszüntetésére, különösen Kuba jelenlegi szükséghelyzetére való tekintettel. “A mi álláspontunkat Cast- roval szemben annak kommunista jellege határozza meg,” mondta Mr. Closky, a' State Department sajtókezelője, “az irántunk viseltetett ellenséges érzülete és más kormányók megdöntésére irányuló erőszakos, terrorista és felforgató tevékenysége.” Ha nem volna olyan elszomorító, akkor nevetni lehetne í tények ilyen 180 fokos kiforgatásán. Talán Castro intézett fegyveres támadásokat \merika ellen, vagy próbálja I íz amerikai népet kiéheztetni a világkereskedelemre kény- szeritett bojkottal, blokáddal, más országok hajóinak megbüntetésével, stb., stb.? Most nem is ez a lényeg, hanem az, hogy az öt napig dühöngő, óránkénti 180 mér- földes erővel száguldó Flora nevű orkán, amelynek létezését, irányát és erejét a meteorológiai intézet ismerte, de nem A világ egyetlen női miniszterelnöke, Banda- ranaike asszony Ceylonból, 9 napos látogatást végzett a . Szovjetunióban. Tiszteletére a kormány a Kremlinben fogadást rendezett. Negyven bányász vesztette el életét agy nyugatnémet vasbányában, amit a viz elöntött. 79 munkás megmenekült, három munkás élve bennrekedt 259 láb mélységben. Ezek kiszabadításáért fúrási munkálatok folynak. közölte Kuba hivatalos illetékeseivel, s igy a szükséges védelmi intézkedések nem történtek meg, felmérhetetlen ka tasztrófát idézett elő a kis országban. Most már felmérték a károkat és nyilvánosságra hozták. Az anyagi kár maga egy milliárd dolláron felül van. (Folytatás a 2-ik oldalon) Marseilles-ben a rakparti munkások sztrájkolnak a kormány bérrögzitési politikája ellen, amivel az inflációt igyekszik meggáncsolni. Sztrájkolni készülnek a bányászok, közszolgálati alkalmazottak, banktisztviselők, tanítók, repülőtéri technikusok és mások. A vasutasok 84 órás tiltakozó sztrájkot rendeztek a múlt héten és 12 százalékos béremelést követeltek.
