Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-10-17 / 42. szám

Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of NY., N.Y. Vol. XII. No. 42. Thursday, October 17, 1963 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL 4-0397. SEGÍTSÜK ÄJ AZORKÁNSUJTOTTA KUBÁT GYARMATOSÍTÁS ELLEN SZAVAZTAK A U.N.-BEN Az utóbbi hónapokban nagymérvű természeti katasztró­fák rendítették meg az emberiséget. Hatalmas emberi és anya­gi áldozattal járt a földrengés Skoplje, Jugoszláviában, a Fló­ra nevű orkán Kubában és más Karib-tengeri országokban és a borzalmas gátszakadás Olaszországban. Ezek a feltartóztat­hatatlan és gigászi erővel sújtó elemi csapások védtelenül érik a lakosságot, amely nem képes ellenállni a rombolásaiknak. Az emberek ezrével pusztulnak el és a megmaradtak hajlék és élelem nélkül, egészségüket veszélyeztető körülményekkel néznek szembe. Ilyenkor fellángol az emberiség részvevő szim­pátiája és segíteni akarása a szenvedések enyhítésére. És ez természetes. Az Egyesült Nemzetek köz­gyűlése többségi szavazattal elfogadott egy javaslatot, mely arra sürgeti Angliát, hogy tar­tózkodjon Dél-Rhodézia jelen­legi kormányát teljes katonai és politikai hatalommal felru­házni. Dél-Rhodézia jelenleg ön- kormányzattal rendelkező an­gol gyarmat. Kormánya a szi- nesbőrü bennszülötteket el­nyomó fehérekből áll, amely fehér hadsereget tart fenn ha­talma megvédésére. Három angol gyarmat, Nyaszaföld, Észak- és Dél-Rhodézia 10 év óta szövetséget alkot, de ez a szövetség ez év végével felosz­lik. Ebből az alkalomból akar­ja a fehér kormány átvenni a teljes hatalmat. Afrika országai a rabszolga­tartó fehérek uralmát törek­A Flóra nevű orkán az Egyesült Államok déli részét is veszélyeztette. Ámde megakadt Kuba és Haiti hegyvidékein és ott kiadta erejét. Különösen Kubában és annak is két leg­gazdagabb tartományában, Oriente és Camaguayban, végzett óriási pusztítást a cukor, kávé, rizs, banán és más termésben, az állatállományban. 40,000 ember vált hajléktalanná, a halót-1 tak száma kb. egyezer. Az ország minden szerve, a kor­mányügynökségek, a katonaság, a sújtott területre irányítot­ták figyelmüket, segítségüket. Fidel Castro személyesen, az élete kockáztatásával, vizsgálta felül a helyzetet és intézke­dett, hogy a legsürgősebb szükségleteket azonnal kielégítsék. Kubának azonban külföldi segítségre is nagy szüksége j van ebből a katasztrófából kifolyólag. Nincs kétség afelől, | hogy az amerikai nép, amely minden szenvedéssel szemben | nagylelkűségéről tesz tanúságot, Kuba népe iránt sem marad j érzéktelen. De ahhoz, hogy az amerikai segítség eljuthasson Kubába, az amerikai kormány és hatóságok hidegháborús, gyűlölködő álláspontjában kell változást létrehozni. Mint ismeretes, Kuba évek óta blokád alatt áll Amerika részéről. Az itteni érdekeltségek mindennemű kereskedelmi i kapcsolatot beszüntettek Kubával és más országokra is pró- j bálták ezt az álláspontot rákényszeríteni. A cél a kubai nép kiéheztetése volt, számítva arra, hogy ez a szocialista kormány bukását hozza létre. Kuba nyílt fegyveres megtámadása, a termés és gyárak gyakori felégetése, a szabotálok és ellenfor­radalmárok kiképzése és felbujtása az amerikai imperialisták tervszerű megtorló intézkedései voltak és leplezve ma is foly­nak titkos amerikai segítséggel. Nem lehet azért csodálkozni, hogy az öntudatos kubai nép kétkedőén fogadta az amerikai Vöröskereszt felajánlását a segítségre. A Kubai Vöröskereszt “hipokráciának” nevezte, “ami olyanoktól jön a megpróbáltatásunk óráiban, akik a blokáddal és állandó agresszióval a kubai nemzet nyomorát és pusztulását célozzák.” Kuba jelenlegi súlyos helyzetében Washingtonnak köte­lessége volna a blokádot azonnal beszüntetni, hogy a jóakara- tu amerikai nép önkéntes felajánlása szabadon juthasson el Kuba népéhez. A felszabadulás óta a kubai nép szorgalmas munkájával pótolta azokat a hiányokat élelmiszerekben és más szükségletekben, amikkel a forradalom előtt az Egyesült Államok importja látta el az országot. Az orkán most meg­semmisítette munkájának gyümölcsét, ami országosan súlyos helyzetet teremtett. Helyre kell állítani a normális kereskedel­mi kapcsolatokat a két ország között, hogy Kuba az amerikai árufeleslegből beszerezhesse sürgős szükségleteit. Magyarországi ENSZ delégáció vezetőjének előadása Newarkon bér 20-án, d. u. 3 órakor lesz a Presbyterian Church-ben, 580 South 12th St. alatt a kö­vetkező címmel: “Magyaror­szág és az Egyesült Nemze­tek.” Tekintettel az újabb fej­leményekre, ez a témakör a magyar közönség mély érdek­lődését fogja felkelteni. A Rendező Bizottság minden kit szívesen lát az előadásra. Belépődíj nincs. szenek megszüntetni Afrika egész területén. A Tunézia ál­tal benyújtott Javaslatot elő­ször az ENSZ Gyámsági Taná­csa tárgyalta és fogadta el, s igy került a közgyűlés elé. A javaslat mellett 90 állam foglalt állást. Két ország sza­vazott ellene: Portugália és Dél-Afrika, az elnyomás és faj­üldözés apostolai. Anglia, a gyarmattartó, nem vett részt a szavazásban azzal a kifogás­sal, hogy a 111 tagú közgyű­lésnek nincs joga a kérdéssel foglalkozni. 13 ország tartóz­kodott a szavazástól, köztük az Egyesült Államok és más nyu­gati országok. Az afrikai országok ereje és felszabadulásra törekvő ke­mény elhatározása nyilvánult meg a javaslat elfogadásánál. A szavazat után Ghana szószó­lója tette meg észrevételét, a- melyben elitélte a nyugati or­szágok magatartását, amivel Portugália és Dél-Afrika olda­lára kerültek. »••••MUMUUM »••f DR. PAULING MEGKAPTA A NOBEL-BÉKEDIJAT A béketábor kiváló szószó­lója, a California Institute of Technology professzora, a tu­dományos munkájáért 1954- ben Nobel-dijat nyert dr. Li­nus Pauling kapta az 1962- es Nobel-békedijat. Az idei bé­kedijat a Nemzetközi Vöröske- reszt-nek és a Vöröskereszt Egyesületek Ligájának Ítélték, de a multévi békedij felett mindez ideig nem döntöttek. Az atomcsend egyezmény meg kötésével valószínűleg azért hozták most ezt a határozatot, mert dr. Pauling fáradhatatlan munkájával kimagasló érdeme két szerzett az atompróba ti­lalom megvalósításában. Dr. Pauling 62 éves. 1925- ben szerzett doktorátust a Ca­lifornia Institute of Techno­logy egyetemen, ahol később, európai tanulmányútja után a professzori tanszéket foglalta el. A vegyészeti fakultás ha­táskörében lévő számos, a be­tegségek eredetét kutató tudo­mányos csoportnak a vezető­KÖNNYGÁZBOMBA A GYERMEKEKNEK A déli fajüldözök a “States Right” jogán követnek el brutalitásokat a szabadságáért küzdő néger nép ellen. Alkotmánymódosításra van szükség Plaquemine, Louisianában a rendőrség nyolc könnygáz­bombát dobott egy néger temp lomba, mert 75 néger tanuló gyűlést tartott ott, hogy az is­kolák szegregálása ellen tün­tetést tervezzen. A tanulók a templomba előzőleg az utcáról menekültek, ahol a rendőrség a felvon ulásukat szintén könnygázbombával verte szét. Plaquemine fehér fajüldözői az iskolák integrálását nem hajlandók végrehajtani. A né­ger high school 500 tanulója napok óta bojkottálja az isko­lát, követelve az integrációt. 30 diákot kizártak az iskolából emiatt. Dennis Songy rendőr­főnök kiadta a parancsot: “A templom az isten szolgálatára való, nem engedem meg, hogy erődítményként használják.” De a tüntetéseket a szabadban sem engedélyezi. Vizfecsken- dezővel és könnygázbombával oszlatja szét az összegyűlt tün­tetőket. A négerek a Ply­mouth Rock templomot átke­resztelték Freedom Church- nek és a teret, ahonnan szét­kergették őket Freedom Lót­nák. (Folytatás a 2-ik oldalon) je és uj teóriákon dolgozik az érzéktelenités terén is. Számos kitüntetésben részesült a világ minden tájáról. A nukleáris leszerelésért fo­lyó fáradhatatlan tevékenysé­gében erősen kihangsúlyozta a lecsapódás veszélyét és kimu­tatta, hogy az abból eredő ki­sugárzások milyen káros ha­tással vannak a jövő nemze­dékre. Megnemalkuvó, bátor fellépéséért a szenátusi bizott­ság részéről meghurcoltatás­ban is volt része, de mégsem sikerült a hires tudós elgán- csolása. 1952-ben a külügymi­nisztérium, avval a váddal, hogy kommunista hajlamú, megtagadta tőle az útlevelet. Csak miután megkapta a ve­gyészeti Nobel-dijat, adták meg az utazási korlátokhoz nem kötött útlevelét. 1960-ban az egész világot bejárta a nukleáris próbarob­bantások ellen általa kibocsá­tott kérvény, amit 11,021 tu­dós irt alá 49 államban. Ezt követően a Senate Internal Security albizottság kihallga­tás céljából beidézte és azt követelte, hogy a kérvényeket az aláírásokkal, valamint a tu­dósokkal való levelezését bo­csássa a biztonsági bizottság rendelkezésére. Ezt Pauling kereken elutasította. Kijelen­tette, hogy nem hajlandó tönk retenni mások karrierjét, akik a békemunkában támogatói voltak. Bátor egyéniségére jel­lemző az is, hogy a múlt év­ben egy délután a Fehér Ház előtt piketelt a leszerelés ér­dekében, amikor ugyanaznap este a Fehér Ház vendégeként jelent meg a Nobel-dijasok tiszteletére rendezett diszebé- den. Dr. Pauling gyakran meg­cáfolta dr. Edward Teller ki­jelentéseit, amelyekkel az atompróbák folytatása mellett érvelt és meggyőzően leleplez­te dr. Teller félrevezető kife­jezéseit. Dr. Pauling azt a megállapí­tást tette, mikor telefonon kö­zölték vele a kitüntetést, hogy ez az esemény az egész vilá­gon serkenteni fogja mindazo­kat, akik a békéért fáradoz­nak. “Sok évig nem volt tisz­teletreméltó dolog a békéért fáradozni,” mondotta. “Talán a norvég Nobel-dij-bizottság határozata segít abban, hogy tiszteletreméltó legyen.” MAI LAPSZÁMUNKBÓL: Négy magyar szerelmi vallomása Búzatermelés a nagyvilágban Magyarok Amerikában Paál Mát hé: Teller, Molnár és Speed Automáció a Szovjetunióban NEWARK, N. J.-ben ma- gyarszármazásu polgárokból rendező bizottság alakult, amely meghívta Csatorday Ká­roly magyar nagykövetet, az Egyesült Nemzetek Szövetsége magyar küldöttségének vezető­jét, hogy tartson előadást Newark és környéke magyar­ságának. Mr. Csatorday a meg­hívást elfogadta. Az előadás vasárnap, októ-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom