Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-07-05 / 28. szám

Thursday, July 11, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Szakszervezetek szerepe napjainkban (Folytatás az első oldalról) * A munkásosztály alapszükséglete, a munkaal­kalmak megteremtése, a munkanélküliség meg­szüntetése. A szakszei'vezeti mozgalom általában stagnál az országban. Szervezés — kisszámú esetek kivételé­vel — nem történik. Hatásköri (jurisdictional) harcok állandóan folynak, úgyszintén egymás tag­jainak az eltulajdonitása (raids). Ez a helyzet a ha­józási és a rakodó iparban, ilyen támadás folyik a teamsters unió és a Mine Mill and Smelter Work­ers unió ellen. A néger nép egyenjogúságának megtagadásá­ban az amerikai szakszervezeti mozgalom éppen olyan bűnös, mint az egész társadalmi rendsze­rünk, amely 300 éven keresztül super-profitot hú­zott a négerek fokozottabb, többoldali kizsákmá­nyolásából. A régi AFL és a vasutas szakszerveze­teket különösen terheli a bűn, mert nemcsak hall­gatólagosan járultak hozzá a faji megkülönbözte­téshez, hanem alapszabályok által rekesz­tették ki a néger munkásokat a szakszervezeti élet­ből. A leszámolás ideje azonban megérkezett. A néger nép és a progressziv mozgalom harca a tel­jes egyenjogúságért behatol a társadalom min­den megnyilvánulásába és igy a szakszervezetek­be is. Sőt, itt még határozottabb formában jelent­kezik. Visszautasba a token-izmust, nem elégszik meg azzal, hogy a látszat kedvéért jelképesen egy-két néger szakszervezeti vezetőt kinevezzenek. A feltételnélküli egyenlőség van a történelem napirendjén. Alapos változásra van szükség. Nem tűrhető többé az, hogy pl. délen jim-crow lokálok vannak. Hogy északon a néger ifjúságnak lehetet­len bekerülni az iparok jó részébe. Utóbbi időben ebben a kérdésben a tüipari és épitőipari szakszer­vezetek kerültek a közérdeklődés központjába. Közelebbi betekintés azt mutatná, hogy diszkrimi­náció mindenütt van kisebb-nagyobb mértékben. Ezt teljesen meg kell szüntetni a szakszervezetek­ben, még ha bizonyos fájdalommal is járna a mé­reg kiirtása. A legteljesebb fokú integrálás a né­ger munkásoknak a szakszervezetek tagságában, tisztviselőségében, vezetésében való részvételét követeli meg, nem kvóta alapon, hanem szabadon, minden korlátozás nélkül. Itt-ott történtek lépések, de ez koránt sem elég. A nagy forradalmi megmozdulásban a szakszer­vezeti vezetőség még nem veszi ki részét, mint pl. az egyházak és más társadalmi szervek vezetői. Még vannak erők, amelyek szeretnék a haladást visszatartani. Ugyanakkor vannak olyan vezetők, mint New Yorkban a District 65-nél (a kereske­delmi kiszolgálók szakszervezete) és a Közlekedési Munkások Uniójában, akik a történelmi fejlemé­nyek megértésében elől járnak és cselekednek saját hatáskörükben. Olvasóink és a szakszervezetek magyar tagjai vizsgálják felül lekiismeretesen saját viszonyukat ehhez a kérdéshez. Nekünk is vannak feladataink az integráció létrehozásában. Mi, akik a haladás utján mindig elől jártunk nemcsak támogatói, ha nem alkotó résztvevői vagyunk társadalmunk és azon belül a szakszervezetek demokratizálási fo­lyamatának. KORSZERŰEN berendezett kollégiumban laknak a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem diákjai. Az egyetem csaknem 300 személyes kollégiumában kényelmesek a szo­bák, Ízlésesen berendezett ebédlőben, jó el­látást kapnak az egyetemi hallgatók. 5 Ml TókTéfW(Az ŐH4zAbAN Kincset érő ötlet A “száraz” baranyai termelőszövetkezetekben— vagyis azokon a helyeken, ahol öntözésre alkalmas vizfolyás nincsen — a viznyerés uj módszerét al­kalmazzák a tagok. Megfelelő helyeken úgyneve­zett sirkutakat ásnak, amelyekben összegyűjtik a talajvizet, illetve a források vagy az erek vizét. A sirkutak tulajdonképpen viztárólók, csupán alak­juk miatt kapták ezt a komor nevet és persze te­metői siroknál sokkal nagyobbak. Elsőként a bolyi Kossuth Termelőszövetkezetben szereztek ilymódon vizet a hatvan holdas kertészet számára. A gazdaság földjeit csupán egy parányi ér szeli át, olyan kicsi, hogy a térképek nem tüntetik fel és neve sincsen. Csekély vízhozama miatt közvet­lenül öntözni belőle nem lehetett. Az ötletes szö­vetkezeti gazdák a vizfolyásban — kb. másfél ki­lométeres szakaszon — öt sirkutat ástak, s ezek­ben gyűjtik össze a vizet. A lépcsőzetesen épitett tárolók pezsgőpoharak módján töltődnek fel. Ami­kor a legfelső sirkut megtelik, a többlet viz lecsu­rog a következőbe és abból tovább. A napközben kiöntözött vizet az éjszakai órákban pótolják az érben levő források. A tárolókban ilymódon állan­dóan átlag 4 méter magasan áll a kristálytiszta viz. A bólyi példa nyomán a pellérdi Uj Barázda és a szabadszentkirályi Uj Élet Termelőszövetkezetben is épitenek sirkutakat. Pellérden most készült el az első siralaku viztároló. Ehhez két — egyenként 165 méter hosszú — tápcsatorna csatlakozik, amelyeknek az a rendeltetésük, hogy minél na­gyobb területről gyűjtsék össze a talajvizet. Ez a sirkut teljesen talajvízre épült, amellyel a közel­ben levő kertészetet öntözik majd. Szülési segély, táppénz a belvárdgyulai termelőszövetkezetben A belvárdgyulai Közös Ut Tsz, amely a családi tervezés kialakításával tette a nevét országos hi- rüvé, most újabb érdekes kezdeményezéssel hiv- ta fel magára a figyelmet. Az eredményes zár­számadás után a tagok megváltoztatták az alapsza­bály egyik pontját. A közgyűlési határozat szerint az eddigi két százalék helyett a tiszta jövedelem négy százalékát forditják ezentúl szociális és kul­turális célokra. A szövetkezeti gazdák itt igazán el­mondhatják, hogy a születéstől a halálig állandóan érzik a közösség gondoskodását, támogatását. Pél­dául szülés, házasságkötés, haláleset alkalmával ötszáz forint rendkívüli segélyt kap az illető tag vagy a hozzátartozója. A rendkívüli segélyeknél is nagyobb jelentősé­gű azonban a Közös Ut Tsz-ben kialakult, jól be­vált táppénz-rendszer. Az állami üzemekhez, vál­lalatokhoz, intézményekhez hasonlóan a termelő- szövetkezet dolgozói betegségük idején ötven szá­zalékát megkapják annak a keresetüknek, amelyet az előző év hasonló időszakában elértek. A táp­pénz egy évig illeti meg a tagokat, illetve tbc ese­tében két évig. A szülőasszonyoknak három havi szabadság jár és ez idő alatt ők is az egy év előtti részesedésük felét kapják. Ugyanigy gondoskod­nak azokról, akik iskolán, tanfolyamokon vesznek részt. Mivel Belvárdgyulán készpénzfizetés van, a beteg, szülő vagy tanuló tagok is természetesen készpénzben és azonnal hozzájutnak az őket meg­illető segélyhez. A táppénzrendszer fenntartása, igaz nagy áldozatot jelent a dolgozó tagoknak, mégsem panaszkodik senki. Az okos gazdálkodás következtében ugyanis a jövedelmük nem csök­ken, sőt az 1962. évre hárommillió forinttal na­gyobb részesedést kaptak, mint a megelőző esz­tendőben, A parasztok ellen a múltban gyakran elhangzott a vád, hogy az öregeket, munkaképteleneket nem becsülik meg, nem gondoskodnak róluk megfele­lően. S ez sok esetben igaz is volt. A falusi embe­rek megváltozott gondolkodását, a szövetkezeti gazdák humanitását jól példázza a belvárdgyulai helyzet. Itt 167 idős asszony és férfi él, akik mint tsz-tagok nyugdíjban részesülnek. A termelőszö­vetkezettől ingyen kapnak kenyérgabonát és ked­vezményesen más terményt is, ezenkívül háztáji földet, amelyen díjtalanul elvégeznek helyettük minden munkát. Most, hogy az öregek megléheté- se biztosítva van, gondoskodnak arról is, hogy a hátra lévő éveiket szépen, kényelmesen töltsék el. Határozat született tehát, hogy a Közös Ut Tsz-hez tartozó öt faluban felállítják az öregek napközi otthonát. Rádió lesz bennük, újságokat és folyó­irtokat fizetnek elő a számukra, s mindennap in­gyenes uzsonnát kapnak a termelőszövetkezettől. L^Röviden^J A BORSODI Vegyikombinát műtrágyagyárá­nak második bővítését az idén megkezdik. A mun­ka 1965-ben fejeződik majd be, s az uj üzemrész 1966 első felében fog teljes kapacitással dolgozni. A bővítési költségekre félmilliárd forintot irányoz­tak elő. Cf-S Árubemutatót rendezett julius 1-én a földközi- tengeri Málta szigetén a Magyar Külkereskedelmi Vállalalt. Elsősorban magyar gyártmányú kéziszer­számokat és fémedényeket mutattak be. A Magyar Élettani Társaság 28. vándorgyűlését jul. 2—4 között tartották meg a Magyar Tudomá­nyos Akadémia épületében. cr+J) ÉLETMENTÉS a Tiszán. A Szabolcs megyei Kisar község tiszai strandján a viz elsodorta Varjú Ilo­na 15 éves kislányt. A közelben tartózkodó Pozso­nyi Ottó mérnöknek sikerült kimentenie az esz­méletét vesztett fürdőzőt, aki csak huzamosabb orvosi beavatkozás után tért magához. A TEHERVONAT mozdonyból kipattanó szikra felgyújtotta a Kiskunhalasi Állami Gazdaság tan­gazdasági üzemegységének ősziárpa-tábláját. A tűz a rendkívüli melegben gyorsan terjedt, s mint­egy 20 holdnyi termés — a tűzoltóság és a kör­nyékbeli dolgozók beavatkozása ellenére leégett. A NAGYLENGYELI Kőolajtermelő Vállalatnál sikerrel alkalmazzák a román és magyar kőolaj­ipari szakemberek által kidolgozott hosszú távú olajtermelés technológiáját. E módszer segítségé­vel a vállalat julius 1-ig több mint 17 ezer tonna olajat hoz felszínre félévi tervén felül. ORSZÁGOS kislakás-építkezési tanácskozás kez­dődött Siófokon. A kétnapos tanácskozáson meg­vitatták a kislakás-építkezéssel, valamint a Bala- ton-parti üdülők építésével kapcsolatos problé­mákat. Felépült az Árpád-hidfői lakótelep legnagyobb épülete, amelynek hat lépcsőházából összesen 256 lakás nvilik. A lakótelepen az év végéig több mint 600 lakást adnak át. KÉT szobrot emeltek le a napokban talapzatáról a budai Várnegyedben; a Disz téri 1848-as emlék­művet és a Bécsikapu téri 1686-os emlékszobrot. Mindkettőt restaurálják, s talapzatukat is rendbe hozzák. . .320 EZER fenyőfát csapoltak meg egy hónap alatt a dunántúli fenyvesekben. A Zalaegerszegi Gyantagyárban a napokban kezdték meg az idei gyantatermés feldolgozását. BEFEJEZŐDÖTT a faluvillamositás Zala megyé­ben, ahol az 50-es évek elejétől 252 községet kap­csoltak be a villanyhálózatba. TIZENNÉGY emeletes toronyház épül a Déli pá­lyaudvar mellett. Az impozáns irodaházban össz­pontosítják a villamosenergia-ipar műszaki és gaz­dasági irányitó apparátusát. Az építkezés előre­láthatólag 1966-ban fejeződik be. HÁROMSZÁZ személyes hangversenytermet ren­deznek be Gyulán, ahol az ifjúság körében különö­sen nagy tért hódított a zenetanulás. GÁZVEZETÉK építését kezdték meg a kardos- kuti gázinditó állomás és Orosháza között. Két csö­vet fektetnek le, az egyiken a városba, a másikon az épülő üveggyárba vezetik a gázt. A SZEGEDI Tisza Szálló korszerűsítését befe­jezték; a szállodát julius elsején nyitották meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom