Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-10-10 / 41. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 10, 1963 A Kl limmNEQEHDOKOLIA (CV) A nemzetközi vita fejleményeképpen, vá­laszul egy aug. 15-i szovjet nyilatkozatra, a Kínai Népköztársaság szóvivője szeptember elsején rész­letes indokolással felelt a felmerült kérdésekre. A kinai nyilatkozat megerősítette azt a többször emlitett álláspontot, hogy a Szovjetunió eltért a marxizmus-leninizmus útjáról, félremagyarázza a világeseményeket és az atomcsend-egyezmény meg kötésével elárulta a Szovjetunió, a többi szocialista ország és a világ népeinek érdekeit. Ezek a kinai kormány kiemelkedő érvei: Válaszul arra, hogy a Szovjetunió azt állitja, hogy lényegesen megváltozott a nemzetközi helyzet, a kinai nyilatkozat kimutatja, hogy az 1961-es és 62-es atompróbák befejezésével a Szov­jetuniónak birtokába került mindaz az adat, amire a nukleáris fegyverkezés szempontjából szüksége volt. 1962-től egészen 1963 junius 15-ig a szovjet vezetőség váltig állitotta, hogy a nyugat atom-csend ajánlata elfogadhatatlan. Hogy történt meg ez a hirtelen pálfordulás 1963 junius 15-én a szovjet álláspontban, az eddigi hajthatatlan állásponttal szemben, holott addig váltig erősködtek, hogy sem­mi sem változott? A Szovjetunió nem akarja megadni Kínának az atomfegyverek gyártásához szükséges információt, mert evvel ellentmondana az atomcsend-egyez­mény szellemének. A szovjet érvelés szerint, nem tenne nagy különbséget, ha egy vagy több szocia­lista ország elő tudna állítani atomfegyvereket — folytatja a kinai szóvivő —, ellenben nagy baj len­ne, ha egy vagy több kapitalista ország jutna hoz­zá. Ezzel szemben mi a valóság? A háromoldalú szerződés aláírása után a NATO-hatalmak nagy hangosan folytatják a kölcsönös nukleáris fegyver­kezés kiterjesztését és rendben tovább folytatják az atomfegyverek szállítását Nyugat-Németország- ba. Az egyezmény csupán a Szovjetunió behódolá- sát jelenti a U.S. imperializmus előtt. A kinai szóvivő továbbá igy folytatja: A Szovjet­unió kormányának az a véleménye, hogy csak a három nagyhatalom kezében legyenek atomfegy­verek és hogy Kínának nincs szüksége arra, hogy ezeket maga gyártsa, mert számíthat a szovjet atomfegyvereire, a proletár nemzetköziség értel­mében. Azonkívül Kina gazdasági állapotára meg­erőltetés lenne ezeknek az előállítása. Erre Kina válasza az, hogy ha a szovjet kormány valóban a proletár nemzetköziség eszméit gyakorolná akkor nem lenne semmi oka megakadályozni a Kinai Nép köztársaságot az atomfegyverek gyártásában. Le­het, hogy a szovjet vezérek felüleletesen Ítélik meg Kina elmaradott gazdasági állapotát. Akár helye­sen, akár helytelenül Ítélik meg azt, és még ha száz évig is képtelen lesz Kina atomfegyvereket gyártani, akkor sem fog hasoncsuszva mászni a szovjet vezérek előtt, vagy hajbókolni az amerikai imperializmusnak — mondják. Arra a vádra, hogy Kina atomháborút akar, azt válaszolják, hogy akárki, aki csak kicsit gondolko­dik is rájön arra, hogy hogyan akarhat Kina nukle­áris háborút kezdeni, mikor egyetlen atomfegyve­re sincs? A forradalmi erők az egész világon tud­ják, hogy az imperializmus a háború kezdeménye­zője és elképzelhetetlen feltételezni azt, hogy a szocialista Kina világháborút kezdjen. A szovjet ve­zetők továbbá azt is állítják, hogy az a kinai fel- tételezés — mondja a kinai szóvivő —, hogy atom­háború esetén a félvilág lakossága elpusztul, túl­zott beállítás. Evvel szemben, az a sokat emlege­tett szovjet vélemény, hogy a világ háromezer millió lakossága elpusztul kevésbé túlzott? A szov­jet álláspont azt is kifejtette, hogy ha az imperia­lizmus őrültjei rászabadítják a világháborút az em­beriségre, a népek el fogják seperni a kapitaliz­must és örökre eltemetik. Erre joggal kérdezhet­jük: ha a világ teljes lakossága elpusztul, ahogy a Szovjet állitja, ki fogja akkor eltemetni az impe­rializmust? A kinai szóvivő avval is vádolja a Szovjetuniót, hogy ellenzi a nemzeti függetlenségi, imperializ­mus elleni harcokat. A kínaiak szerint, az a szovjet kijelentés, hogy a kis, helyi háborúk, a mai hely­zetben könnyen világháborúvá fajulhatnak, le- fegyverzi a függetlenségi harcokat. Azt állítják, hogy a szovjet vezérek véleménye szerint, ha egy ország népe forradalmi harcot mer folytatni az im­perializmus ellen, avval csak elősegíti a “gyönyö­rű halált” és a “hullák tömeges felhalmozását” és hogy Kennedy elnök, a U.S. imperializmus tábor­noka és más hasonlók szovjet állítás szerint, a “vi­lágbéke megóvására irányuló igyekezetei mutattak és próbálják elkerülni a háborút.” Evvel a szovjet vezetőség azt igyekszik bizonyítani, hogy a nukle­áris fegyverek mindent megváltoztattak, az imperia lizmus természetét és az egész korszak jellegét. En­nek következtében az elnyomott népeknek nincs más kiút, mint kapitulálni a nukleáris hatalmak­nak. Ha másképpen cselekszenek, őket fogják.okoz ni a világkatasztrófa kitörésével, ha a forradalom kalandor és kockázatos lépését teszik meg. Ezzel szemben a második világháború befejezté­vel, miután Amerika ledobta Hiroshimára és Na- gaszakira az első atombombákat, a U.S. imperia­lizmus feltételezte, hogy evvel a szuper-fegyverrel lehengerelheti a világot, kénye-kedve szerint. Eb­ben az időben az egész világon és Kínában is nagy félelem uralkodott az atomfegyverrel szemben, mert úgy gondolták, hogy evvel minden forradal­mi megmozdulást könnyen legyűrhetnek. Pontosan akkor tette Mao Tze Tung ezt a kijelentést Anna Louise Strong amerikai újságírónak: “Az atombom­ba papirtigris, amelyet a U.S. reakciósok a nép megfélemlítésére használnak. Ilyesztő a kinézése, de a valóságban nem az. Természetesen, az atom­bomba tömeggyilkolás eszköze, de a háború kime­netelét nem egy vagy másfajta fegyver határozza meg, hanem maga a nép. A reakciósok mind papir- tigrisek. Látszólag, ijesztőek, de a valóságban nem olyan hatalmasak. Végül is, nem a reakciónak, ha­nem a népnek van igazi hatalma.” Mi történt a második világháború után? Mig a U.S. imperialistáknak megvolt az atom-monopóliu­muk, a fenyegetés és megfélemlítés dacára a kinai nép győzelemre hozta hősies forradalmát. A U.S. imperializmus elvesztette a Korea ellen indított támadó háborút. A vietnami nép győzött a francia imperializmus elleni felszabadító háborúban. Több mint 7 évi keserves küzdelem után Algé­ria népe győzött a függetlenségi harcban. A U.S. imperializmus orra alatt, Kubában, a for­radalom fegyveres erővel győzött és Amerika egy­szer sem merte azt a fenyegetést tenni, hogy atom­fegyvereket fog használni Kuba ellen. A Dél-Vietnamban folyó küzdelemben a népi ka­tonaság győzedelmes küzdelmet folytat a U.S. im­perializmus ellen. A sokféle fegyverek mellett, Amerika még nem mert atomfegyvereket hasz­nálni. Az az oka ennek,' hogy az atomfegyverek hasz­nálatával egyrészt Amerika elveszítene minden tá­mogatást, másrészt a nukleáris fegyverek mindkét hadviselő félnek tömeges pusztulást okoznának. A kinai nyilatkozat állitja, hogy a szovjet veze­tők túlozzák az atomfegyverek jelentőségét és va­kon behódolnak neki, hogy lenézik a népet, mert elfelejtették, hogy a nép csinálja a történelmet; ehelyett az atomfegyverek imádói lettek. Kina vé­leménye szerint a Szovjetunió túlozza a saját birtokában levő atomfegyvereknek a világbéke megvédésére irányuló jótékony hatását, továbbá a kinai szószólók azt is állítják, hogy a Szovjet­unió tagadja a népek világszerte forrongó imperia­lizmus-elleni küzdelmének jelentőségét. Merész állításnak tekintik a szovjet kormány nemrég tett kijelentését, hogy a Szovjetunió atomfegyverei voltak a döntő tényezők a harc kimenetelében, vagy a támadás meghiúsításában 1956-ban, mikor Anglia és Franciaország megtámadta Egyiptomot, 1957-ben, amikor a U.S. fegyveres támadással fe­nyegette Szíriát és 1958-ban, amikor U.S. és angol előkészületek történtek Irak megtámadására. A kinai vezetőség nevetségesnek találja azt a szovjet hírlapban megjelent kijelentést, hogy “A Szovjetuniónak, annak az országnak a nukleáris hatalma mentette meg a sokmilliós kinai népet az atompusztulástól és mentette meg országuk szuve- rénitását, biztonságát és függetlenségét, amelyet most a kínaiak sértő vádakkal illetnek.” Kina kormánya azt is állitja, hogy Kruscsev mi­niszterelnök 1959-ben olyan kijelentést tett, amely arra céloz, hogy elfogadhatónak tartja ideiglenesen a “Két Kina” elismerését. A Karib-tengeri krízisre vonatkozóan, a kinai kormány véleménye nem fogadja el azt a szovjet kijelentést, hogy a Szovjetunió határozott, békés álláspontja elhárította a thermonukleáris háború veszedelmét. A kínaiak avval indokolják ezt, hogy a kubai krízis a U.S. agresszív, imperialista, Kuba-ellenes politikájából eredt és Kuba megtá­madásának veszélye fennállt már az októberi krí­zis előtt is. Mielőtt azonban a szovjet távlövegeket küldött Kubába, a nukleáris fegyverek használata nem volt kilátásban, sem nukleáris világháború nem volt kitörőiéiben. Ez az állapot csakis a szov­jet rakéták megérkezése és felfedezése után állt be: A kínaiak ezt a szovjet lépést kalandos cseleke­detnek tekintik. Annál is inkább hangoztatják ezt a véleményt, mert a rakéták visszaszállítása után a szovjet vezetőség kijelentette, hogy a modern, távlövegü rakétákkal, a Szovjetunió területéről is kellően meg tudják védeni Kubát. A kinai vezető­ség kifogásolja azt is, hogy csupán Kennedy elnök megnemtámadási ígéretére, a Szovjetunió kivonta a távlövegeket Kubából, anélkül, hogy ezt a kubai kormánnyal megbeszélte volna. Ezt a lépést, a ki­nai vezetők az imperializmus előtti behódolásnak tekintik. Végül is, a kinai nyilatkozat kijelenti, hogy Kina kormánya is egyetért a békés együttélés gondola­tával, de jobban látja biztosítva a tartós béke meg­valósítását, ha a szocialista országok tudomásul ve­szik, hogy az imperialisták által kezdeményezett világháború lehetősége még mindig fennáll és en­nek megfelelően kell készenlétben állniok minden lehetőségre. Szerintük ennek kihangsulyozása fon­tosabb, jobban megfelel a valóságnak, mint a bé­kés egymásmelleit élés kihangsulyozása. HAZAI HANGULATOK BÖRTÖN ELÖL A KÓRHÁZBA. James M. Landis, az éveken keresztül elkövetett adófizetési mulasz­tásért 30 napi börtönre elitéit jogtudós és magas- állású kormánymegbízott, engedeiyt kapott arra, hogy New York legelőkelőbb kórházi osztályán a Medical Center Harkness Pavilion-jában töltse le büntetését. Az eljárás etikai részét úgy oldották meg, hogy először bevonult egy közkórházba és az­után áututaltatta magát oda, ahova a színésznők és más előkelőségek idegbajukat mennek megpihen­tetni. Landis is azon az alapon, hogy “előbbi neur­ológiai bajai felujultak” kért és kapott engedélyt a büntetésének ilyen kiváltságos módon való letöl­tésére. A szoba ára 48 dollár naponta, aminek egy részét a kormány fizeti, vagyis annyit, amennyit egy börtönkórházban költené egy fogoly kezelésé­ért. PHILADELPHIÁBAN könyvégetést rendeztek a Messiah Luteran templom udvarán a templom lel­késze, a rendőrfőnök és az iskolaszék igazgatójá­nak jelenlétében. Ezzel indították meg a mozgal­mat az erkölcsi szempontból elitélendő irodalmi nyomtatványok ellen a városban. Az American Ci­vil Liberties Union tiltakozását fejezte ki az ismert és megbélyegzett náci eljárás — a könyvégetés —• gyakorlata ellen. C-fJ> BEVEZETTÉK A NŐI EGYENJOGÚSÁGOT a rend­őrségen. A Civil Service Commission kiadta a ren­deletet, hogy női rendőrök is folyamodhatnak elő­léptetésért — őrmesteri rangra. Ez volt a követ­kezménye annak a pernek, amit Felicia Shpritzer rendőrnő indított meg 1942-ben, megvádolva a rendőrséget, hogy női tagjait “megfosztja polgári joguktól.” C-K5 EPÉS KIJELENTÉS. William H. Chamberlin, a Wall Street-i érdekeltségek egyik szélsőjobb szó­szólója a N. Y. Times-hoz intézett levélben öntötte ki bosszúságát afelett, hogy a szocialista országok­kal való kereskedelmi korlátok lazulásának folya­matát észleli. “Milyen boldog lehet Kruscsev, Mao Tse-tung, Castro és más kommunista uralkodó, hogy még mindig van elegendő visszamaradt indi­vidualista farmer, akik létrehozzák azt a termény- felesleget, amivel az ‘előrehaladott’ kollektivistá­kat kihúzzák az élelmiszerhiány kátyújából.” Cso­dálkozunk Mr. Chamberlin kifakadásán. ö csak tudhatná, hogy a moszkvai arany csengése a leg­keményebb wall-streeti kereskedő szivét is meglá­gyítja. Még kaphat tőlük egy kis gazdasági leckét! A LEGÚJABB ANGOL IRODALMI MÜ, Lord Den­ning hivatalos jelentése a volt angol hadügyminisz­ter John Profumo kalandjairól Christine Keeler, és prostituált társai, valamint más angol előkelőségek társaságában, nemcsak Angliában, hanem az Egye­sült Államokban is nagy kelendőségnek örvend. A 2 dolláros könyv “best seller” lett New Yorkban és a könyvkereskedők utánrendelési adtak le, hogy a keresletet kielégíthessék. e-K9 JOHANNESBURG — Dél Afrikában a bíróság bű­nösnek talált hét bennszülöttet abban, hogy Ethio- piában katonai kiképzésben részesültek azzal a cél­lal, hogy azt a kormány által fenntartott faji meg­különböztetés elleni küzdelemben alkalmazzák. Mindegyiket 20 évi börtönbüntetésre Ítélték. 6___

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom