Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-10-03 / 40. szám

Thursday, October 3, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 31 Felnőtt, a saját lábára állt az Abasári Rákóczi Termelőszövetkezet Az abasári Rákóczi Tsz. határában pompás, duzzadt szemű csemegeszőlő fürtöket szüretelnek az asszonyok, s közben halkan énekelnek, mint­ha ezzel is a határ ünnepélyes csendjét tisztelnék. Távolban a Mátra, mint csodálkozó öreg óriás, idekönyököl a sikság dúsan terített határ-aszta­lához. Mindenki a maga helyén Mennyi mindent hallottam két és fél évvel eze­lőtt Abasárról. Hányán jósolgatták, hogy az itte­ni 1400 hold ^szőlőt nem lehet nagyüzemi módon megművelni, hogy e község virágzó szőlőkulturá- ja elenyészik a szövetkezet neve alatt. Az ezer főnyi tagság között sokan bizalmatlanok voltak, egyesek ellenséges indulattal figyelték a vezető­ség első lépéseit. Nem csoda hát, ha szenvedélyes belső viták olvasztó tüzében lassan formálódott ki a szőlőművelés nagyüzemi munkaszervezése, eleinte nehezen olvadt fel az emberekben a szö­vetkezettel szembeni fagyos, közönyös érzés... De mindezek már a múlt ködébe vesznek. Az idén 28 millió forintos bevételi tervvel dol­gozik az abasári Rákóczi Tsz. Negyven és ötven forint között mozog egy munkaegység értéke, az 1400 holdon kialakultak a nagyüzemi szőlőtáblák, 150 hold uj szőlőt is telepitettek. Minden ember megtalálta a maga helyét, munkakörét, gépekkel, s modern permetlé keverő toronnyal szerelkezett fel a gazdaság. Mint egy hatalmas szerkezetben, e szövetkezetben is egymásba illeszkedtek az apró és nagy fogaskerekek, amelynek. eredményeként ma már óramű pontossággal jár a munka. S ha e porszemek a szerkezet fogaskerekei közé kerülnek, ez még nem okoz kapkodást, ijedtsé­get. A hibát gyorsan kijavítják, hiszen két és fél esztendő alatt felnőtt, a saját lábára állt a tsz- vezetősége, élén dr. Tóth Dezsővel, a Földműve­lésügyi Minisztériumból ideválasztott szakember­elnökkel. került a szövetkezet vendégkönyve, s az egyik la­pon felfedeztem Erdei Ferencnek, a Tudományos Akadémia főtitkárának a szövetkezetről alkotott ítéletét, arany súlyú szavait. Talán nem neheztel meg azért, ha bejegyzéséből egy-két mondatot újságban idézünk: “Az Abasárról tudott sokféle szóbeszéd után állítom, hogy az igazság a következő: 1. A szőlő szebben miveit, mint valaha... 2. A szőlőoltvány- iskola lenyűgöző (a kultúra, a munkaszervezés és az a látvány ott a lignitmezők tetején!) 3. A sző­Az első dekád után - Sarkadon A Sarkadi Cukorgyár tavaly ünnepelte fennál­lásának félévszázados jubileumát, és az idén, mű­ködésének 51. esztendejében, a cukorgyártási szezon első dekádja igen jól sikerült. Már az el­ső napon 186 vagon cukorrépát dolgoztak fel, s ezzel majdnem a teljes kapacitást sikerült kihasz­nálni. A gyár ugyanis teljes üzem esetén 205— 210 vagon répa feldolgozására képes naponta. Az eredmény s az a tény, hogy azóta elérték a napi 205 vagonos átlagteljesítményt — első­sorban a lelkiismeretes előkészületnek köszönhe­tő. Idejében felmérték a megyében várható cu­korrépatermést, s a szállítás folyamatosságát is jobban megszervezték, mint eddig. Az idén még csak egyszer, a nagy esőzés napján akadt emiatt gondjuk, de a Mezőhegyesi Cukorgyár kisegítette őket 200 vagon répával, kölcsönképpen. Az előze­tes felmérés alapján azt is tudják már, hogy a tervezettnél hosszabb ideig, valószínűleg február elejéig tart majd a munka, mert a gyár körzeté­ben a vártnál több cukorrépa termett az idén. Hanem az előkészület lényegesebb része mégis­csak az, hogy korszerűsítették légtisztitó beren­dezésüket. Az usztatókat is átalakították, s igy már vizsugárágyuval mossák be a répát. Kint a határban, ahol a nyárvégi nap arany­sugaraival simogatja a mézédes szőlőíürtöket, egy izmos, barna fiatalember Kiss István munka­csapatvezető áll mellettem, aki 24 családot igaz­gat a' Mátra szelíd lankáinak szőlőiben. Valiskó megfigyelése — Én megtaláltam itt a számításomat, azt hi­szem ők is — mutat a szőlőt ládázó asszonyokra. Ennek igazságát vagy harminc személygépkocsi, mintegy négyszáz motorkerékpár, sorra épülő két-háromszobás modern ház, megannyi uj rádió, televízió bizonyítja a faluban. — Két év alatt —• folytatja Kiss — mindenki elhelyezkedett ottho­nosan a közösben, aki csak dolgozni akart. Ez a mi brigádunk már a szocialista cimet is felvette, úgy megértjük egymást a munkában. — Nagyon tanulságos volt megfigyelni — avatkozik a bontakozó beszélgetésünkbe Valiskó Andor elnökhelyettes —, hogy a volt szőlősgaz­dák, meg az egykori napszámosaik hogyan mele­gedtek össze az elmúlt két év alatt. Mostanában gyakran rendeztünk közös kirándulásokat, ahol még a volt haragosok is kibékültek.. . Nem voltam jelen, amikor a szorgalmas abasá­ri nép a szövetkezet alakításakor a paraszti élet­forma sorsforduló napjait élte. Nem tudom hát, mennyi vita, töprengés, tervezés és munka előzte meg a közös 70 holdas szőlőoltvány-iskola kiala­kulását, amelyben most már nyolcmillió szőlő- vesszőt növelnek. Az iskola rendezettsége, ápolt- sága egyenesen példamutató. A kert közepét dü- lőut szeli át, ittjártamkor néhány ember ezt a? egyébként jól gondozott tiszta utat gyomlálta. Miért e kinos tisztaság? A tagok azt válaszolták: osztrák vendégeket várnak, s nekik nem mindegy, hogyan vélekednek szövetkezetükről az osztrák parasztok.. . Azt hiszem ma már az sem mind­egy, hogy a környék miként vélekedik Abasárról. Erre is kényesek az itteni gazdák. Végezve a határlátogatással, újból találkoztam dr. Tóth Dezső elnökkel. Jóleső, megnyugtató ér­zés olyan emberrel beszélgetni, aki érzi, hogy két és fél éves munkája nem volt hiábavaló. Tóth szavaiból az alkotó erhber szerény büszkeségét éreztem, amikor egy kérdésemre ezt mondta: Aranysulyu szavak — Az alapokat sikerült Abasáron is lerakni a szövetkezet további működéséhez. Nem volt könnyű munka. Bárki járt nálunk, egy valamit mindenki elismert: bátor vállalkozás volt a miénk, megmutattuk, hogy a nagyüzem virágzó­vá teheti a szőlőgazdálkodást is. Beszélgetés közben egész véletlenül kezembe Jövőre tovább korszerűsödik a gyár: több fél­automata centrifugát kapnak az NDK-ból. 1965- ben a raktározás gépesítésére uj siló cukorraktár épül. Most tervezik azt az uj erőmütelepet, amely 1967-ben kezdi meg működését, a már 50 esz­tendős kazánházat helyettesitendő. Szívesen Ír­nánk ide a fejlesztés egy másik tervét is, de er­ről mindeddig csupán ígéretek s nem konkrét adatok állnak a sarkadiak rendelkezésére. A gyár legnagyobb problémájáról, a szenny viztárolásról van szó. A régi tároló kicsiny az uj, nagy telje­sítményekhez, márpedig, a szennyvizet élővízbe — itt a Körösbe — csak akkor emelhetik át, ami­kor a viz már beért, vagyis a benne levő szerves anyagok elkorhadtak. Az idén nagy költséggel ki­tisztították, tehát mélyítették a régi tárolókat, de a hely még mindig kevés. Tárgyalt a gyár a, környékbeli tsz-ekkel is a viz locsolásra való át­adásáról, de ez bizonyos beruházásokat igényelt volna a közös gazdaságoknál, amelyek vonakod­jak ettől. Addig is, amig nagyobb összegű beru­házás segít a gondon, ajánlatos lenne mielőbb, akár a megye segítségével is átmeneti megoldást találni e gondra, mert ha a gyár nem tudja a na­pi 5,000 köbméternyi szennyvizét elvezetni, akkor vagy le kell állnia, vagy bele kell nyugodnia, hogy a tárolók kiöntenek, s termőföldeket árasztanak el. A gyár mintegy másfél millió forintot áldoz azért, hogy dolgozói számára a jelenleginél jóval korszerűbb szociális létesítményeket építsen. Már épül az uj fürdő és öltöző épülete. A gyártól nem messze, a telepen már vagy 100 lakásban a gyár állandó dolgozói és családjaik laknak. A telep új­donsága az az 50 méteres uszoda, amelyet nemrég adtak át rendeltetésének, s amelynek építését igen sok társadalmi munka segítette, gyorsította. Ünnepélyes fogadás Kairóban Kairóban kedden szept. 24-én ünnepélyesen fo­gadták a MALÉV uj légi járatának első utasszál­lító rejülőgépét. Az inditójárattal Kairóba érke­zett magyar küldöttség fogadására megjelent a repülőtéren Abdel Vahab el Bishri, az EAK had­ügyminisztere, valamint több vezető légügyi szak ember. Jelen volt a fogadásnál Szíjártó Lajos, a magyar kairói nagykövet is. A repülőtér díszter­mében Bishri hadügyminiszter meleg szavakkal köszöntötte a magyar küldöttséget; az üdvözletre Rónai Rudolf közlekedés- és postaügyi miniszter- helyettes válaszolt. Az EAK hadügyminisztere kedd este vacsorát adott a magyar küldöttség tiszteletére. A magyar küldöttséget szerdán fogadta Abdel Vahab el Bishri hadügyminiszter, majd dr. Musz­lőmüvelés kollektiv-individualista ( a társasága mellett is családonkénti, tehát egyéni,)—A szerk. megjegyzése) szervezése különösen szerencsésen sikerült egysége, a szövetkezeti gondolkodás és az egyéni kézművesség lényeges elemeinek. A táj és a borok és az emberek — ezzel együtt illik egymáshoz.” A táj, a bor és az ember összeillik. Két és fél év kemény, szorgalmas munkája bizonyítja, hogy ezt a harmóniát nem sértette meg a szőlő kollek­tiv megmunkálása, sőt a szövetkezet uj távlato­kat nyitott Abasár fejlődése előtt. Griff Sándor !•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••« tafa Khalil közlekedésügyi miniszter, a déli órák­ban pedig dr. Abdel Kader Hatem művelődés­ügyi és tájékoztatásügyi miniszter. Az EAK kor­mányának tagjai szívélyes légkörben baráti be­szélgetést folytattak a magyar küldöttség tag­jaival. , | MAGYAR HUMOR... NÁLUNK EZ LEHETETLEN Undorral és megvetéssel olvastam a lapokban a nagy angliai vasúti postarablásról. Régóta ki nem állhatom a kapitalizmust, de ez a bűncselekmény valóban alkalmas arra, hogy kicsorduljon a pohár. Ilyesmi valóban csak ott fordulhat elő, ahol az em­bereknek a vérében van az extraprofit. Nem a leve­gőbe beszélek, figyelmesen elolvastam a bűncse­lekmény minden visszataszító részletét. A postavo­natot körmönfont módon hamis vörös lámpával megállásra kényszeritették, külön elem táplálta a vörös lámpát, miközben a zöld lámpára kesztyűt gomboltak. Elvágták a telefonvonalakat, hogy a postások ne kérhessenek segítséget. Harminc bű­nöző szállta meg a vasúti pálya környékét, meg­bilincselték a személyzetet, percek alatt kiürítet­tek 110 postazsákot, a pénzt egy várakozó teher­autóba öntötték, majd elrobogtak mintegy 300 mil­lió forintnak megfelelő angol pénzzel. A károsult bankok és biztositó társulatok már mintegy 30 mil­lió forintos dijat tűztek ki a nyomravezetők szá mára. Azt hiszem, mindenki számára világos, hogy ez nálunk lehetetlen. Kétségtelen, hogy vannak még hibák, kevés a jég, csatáraink nem tudnak kapura lőni, az éttermekben vontatott a kiszolgálás, de ilyen bűncselekménynek nálunk hiányzik minden előfeltétele. Először is a harminc tagú bandából legalább négy beteget jelentett volna, nyolc egy másik vasúti töltéshez ment volna ki, három a Ba­laton mellől táviratozott volna, hogy csak két nap múlva jön, ketten nem is táviratoztak volna. A ke­gyetlen kapitalizmusban persze ilyesmire gondolni sem mernek a bünszövetkezeti dolgozók, mert az utcára lökik őket. Ami a zöld lámpa elíödését ille­ti, csak gondoljunk arra a számos panaszos levélre, amelyek szerint nem lehet szemaforra való kesz­tyűt kapni, hiába Ígéri az ipar és a kereskedelem,, változatlanul hiánycikk. Ami a telefonvonalak átvágását illeti, mivel vág­nák át a mieink a telefondrótot, amikor a telefon­drótvágó ollót készítő gyár tervteljesitésének érde­kében jelenleg hamutálcát gyárt? De amit már fej? tegetésem elején kellett volna mondanom: nálunk a postavonat vagy két órát késett volna, s hol van olyan kötélidegzetü, a frontátvonulásokra fittyet hányó bandita, aki ezt ki tudja várni? Megvallom, gúnyos kacaj hagyta el ajkamat, amikor olvastam, hogy a banditák a pénzt teher­autóra dobták. Ezt megtehették Angliában, de ná­lunk, ahol az Autójavító V. csak három hónapra vállal javítást, ugyan mire rakták volna a zsák­mányt? És tegyük fel, ha valamilyen csoda követ­keztében sikerült volna nálunk a rablótámadás, vajon hány banditát ütött volna meg a guta, ha kiderült volna, hogy a postazsákokban multheti táviratok vannak? Arra már nem is érdemes szót vesztegetni, hogy nálunk nem is tűztek volna ki jutalmat. Tervgazdálkodásban erre nincs keret. Talán a bankettalapot csonkították volna meg? Ugyan, kérem! Minden egyébtől eltekintve nálunk ilyesmire már csak azért sem vállalkoznak az emberek, mert félnek a súlyos büntetéstől. Tudják, hogy ha kide­rül a turpisság, alacsonyabb beosztásba helyezik őket. F. L. »•••••••••••••••••••••••••••••••••••«••a PEKING, Kínából jelentik, hogy a kormány felfüg­gesztette a kínai parthoz közelfekvő Qemoy szige­tek másodnaponkénti bombázását e hét keddjén és csütörtökjén, hogy alkalmat adjon a szigetek la­kosságának a Kinai Népköztársaság megalapítása 14-ik évfordulójának megünneplésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom