Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1963-09-25 / 39. szám

Thursday, Sept. 25, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD n HOGYAN LAKNAK? A legutóbbi népszámlálás alkalmával nagyon sok adatot vettek fel a lakásokról is. Az adatok végleges feldolgozása most fejeződött be a Ma­gyar Központi Statisztikai Hivatalban. A nép­számlálási kiadványsorozat uj kötetete őszinte helyzetképet fest a hazai lakáskörülményekről. A népszámlálás időpontjában az országban 2,758,000 lakás volt, 931 ezerrel több, mint 1920- ban és 291 ezerrel (12 százalékkal) több, mint tizenegy évvel ezelőtt; 1949 óta Budapesten 16, a megyei jogú városokban 21, a járási jogunkban 18, a községekben 8 százalékkal növekedett a la­kások száma. A lakások 62 százaléka egyszobás, 33 százaléka kétszobás, 4,7 százaléka három- vagy ennél több szobás. A lakások fél százalékában nincs lakószo­ba. 1949 óta majdnem háromszázezerrel emelke­dett a kétszobás lakások száma. Az egy-, valamint a három szobás lakások szá­ma alig változott. Örvendetes, hogy a lakószoba nélküli lakások száma felére csökkent. Az egy- és kétszobás lakások aránya a városokban és a köz­ségekben majdnem azonos; a három- és a több szobás lakások aránya Budapesten és a városok­ban lényegesen magasabb, mint a községekben. A lakások 94 százalékában van konyha. A 172 ezer konyha-nélküli lakás több mint 90 százaléka egyszobás; ezek egyharmada Budapesten van. 1920-hoz viszonyítva ötszörösére, az elmúlt tizen­egy évben 78 százalékkal emelkedett a fürdőszo­bás lakások száma. Ma már minden hatodik — összesen 446 ezer — lakásban van fürdőszoba. Budapesten a lakások 42, a megyei jogú városok­ban 26, a járási jogú városokban 19 és a közsé­gekben 6 százalékához tartozik fürdőszoba. Az uj ipari városokban a lakások 50—70 százaléka fürdő­szobás. Magyarországon száz lakásra 343 lakó jut, 1920 óta — a lakók számának 20 százalékos emel­kedésével szemben — a lakásállomány 51 száza­lékkal emelkedett; ennek eredményeként száz la­kásra 87-tel kevesebb lakó jut, mint negyven év­vel ezelőtt. Az elmúlt tizenegy évben a lakók szá­ma 5 százalékkal növekedett, igy 1960-ban száz lakásban 23-mal kevesebb lakó élt, mint 1949-ben. A helyzet tehát javuló tendenciát mutat. A laksürüség Budapesten, a megyei és járási jogú városokban az országos átlagnál alacso­nyabb, a községekben magasabb. Az előző népszámlálás óta sokat javult a laká­sok felszereltség« A vízvezetékkel ellátott laká­sok száma 48 százalékkal emelkedett, a villannyal ellátottaké 79, a gázzal ellátottaké pedig 66 szá­zalékkal. Ez mutatja a fejlődést. De mit mutat a jelen? 1960-ban a lakások 23 százaléka volt ellátva vízvezetékkel (1949-ben 17 százalék). A nép- számlálás napján a lakások 74 százalékában vilá­gított villany. (1949-ben csak 46 százalékában!) A növekedés a községekben a legnagyobb, a falu- villamositás eredményeként. A lakások 14 száza­lékában főzhetnek gázzal. Vizőblitéses árnyék­szék a lakások 16 százalékában van. A lakások 62 százaléka magántulajdon, 33 szá­zaléka főbérleti, 1 százaléka társbérleti és 4 szá­zaléka szolgálati. 1949 óta a tulajdonos által használt lakások száma 11 százalékkal, a főbérle­ti lakások száma 20 százalékkal nőtt. A társbér­leti lakások száma 16 százalékkal, a szolgálati és egyéb cimen használt lakások száma pedig 35 százalékkal csökkent. Budapesten a lakások 74, a megyei jogú városokban 57 százaléka főbérleti. A községekben a lakások 82 százalékát a tulajdo­nosok használják. A 36 ezer társbérleti lakásban 210 ezren lak­nak. Elgondolkoztató, hogy száz társbérleti la­kásra 579 lakó jut, ez az arány az összes lakások laksürüségénél majdnem 70 százalékkal ma­gasabb. A társbérleti lakások kétharmada Buda­pesten van. A lakáshelyzet javulását mutatja, hogy 1960-ban kilencezerrel kevesebb társbérlet volt a fővárosban, mint 1949-ben. A lakások 3 százalékában (83 ezer lakásban) van albérlet, a lakások 1 százalékában (27 ezer la­kásban) pedig ágybérlet. Albérletben 173 ezren, ágybérletben 47 ezren laknak (Az albérletben la­kók 32 százaléka, az ágybérletben 57 százaléka Budapesten él.) Sajnos, 1949 óta Budapesten nem változott az albérlők száma. Az ágybérlők száma azonban tizenkétezerrel csökkent. • A statisztikai adatok elsősorban a lakásépítési pi'ogram elkészítőinek jelentenek felbecsülhetet­len segítséget. Az adatok jelzik a megtett utat, a nagy fejlődést. A számok biztatnak, ezen túl pe­dig: sürgetnek. Mert sok még a tennivaló, a pó­tolnivaló. M. Sz. TÍZEZER KÖNYVTÁR, kevesebb MOZI, NÖVEKVŐ TV-SÜRÜSÉG A Statisztikai évkönyv többek között az ok­tatás és népművelés tényeiről is beszél. A tv és "ellenfelei" A tv-előfizetők száma az 1961. évi 205,800-ról 1962 végére 325,100-ra növekedett. Fejlődésének iramával nem vehette fel a versenyt a rádió, amelynek előfizetői tábora egy év alatt 2,314,100- ról 2,390,200-ra futott fel. Figyelemre méltó a rádió fejlődésében, hogy a vizsgált időszakban Budapesten mindössze 8,800-zal emelkedett a rá­dióelőfizetők száma, vidéken viszont 67,300-zal. Meglepő, hogy a mozik száma csökkent. Mig 1961- ben 4522 volt, 1962-ben csak 4478-at mű­ködtettek. A községekben összeirt mozik száma nem változott, 1961-ben és 1962-ben is 3743 volt. A vidéki mozilátogatók száma az előző évi 60,600, 000-ről 54,7000,000-re csökkent. Az utóbbi számok persze nem jelentik azt, hogy valójában kevesebb falusi ember látott fil­met, mint korábban. A tv-készülékeken filmet né­ző parasztok száma 1—1 vetítésen könnyen elér­heti az 1 milliót. Ám amig Magyarországon — és főként falun — még nem eléggé elterjedt a tv, addig semmiképpen sem lehetünk elégedettek az­zal, hogy a mozik száma nem szaporodik. Tv ide, tv oda, vidéken tovább gyarapodott a színházi előadások száma, a korábbi 8050-ről 8121 re nőtt. Az eladott jegyek száma viszont 118 ezerrel csökkent. Budapesten ez a csökkenés 105 ezer. Ami — akárcsak — a filmnél, ugyanabból az okból — nem jelent egyet a színházi előadást látó közönség megfogyatkozásával. Viszont tény- való, hogy a rossz darabok vagy rossz előadások a tv versenye mellett már mind kevesebb nézőre számíthatnak. A 2. millió olvasó felé A tanácsi és szakszervezeti könyvtárak száma 1962- ben megközelítette a 10,000-et, olvasóik szá­ma 1,840,000. (Az előző évihez képest több mint negyed millióval nőtt.) Egy év alatt csaknem 38 millió kötet fordult meg az olvasók kezén. A könyvkiadás tavaly is derekasan segítette ennek az olvasó kedvnek a kielégítését, de az ok­tatás és a tudomány fejlődését is. összesen 22,339 müvet (ezek között 3483 különféle köny­vet) jelentettek meg. 1962-ben is a Népszabadság volt az ország leg­nagyobb példányszámban megjelent lapja, napon­ta átlag 702 ezer példányban adták ki. A megyei napilapok között a Dunántúli Napló vezetett 50 ezer példánnyal. A Szabad Föld tavaly hetenként átlag 453 ezer példányban jelent meg. 28 ezer uj kisdiák Érdekes összehasonlításra adnak alkalmat az oktatásügy adatai is. Az általános iskolákba 1,472,743 tanuló járt 1962-ben, a középiskolákba 187,454. A felsőfokú tanintézményekbe (egye­tem, főiskola, felsőfokú technikum) 67,324-en jártak. Az 1962—63. tanév elején a budapesti ál­talános iskolákban egy osztályteremre átlagosan 56,9 gyermek jutott, az egy tanerőre jutó tanu­lók száma 21,8 volt. Nincs egyetlen olyan me­gye sem, ahol olyan sok gyermek járna egy tan­terembe, mint a fővárosban. (Baranyában ez a szám37,5, Bács-Kiskun megyében 42,9 Békésben 39.9, Csongrádban 38.6.) Viszont mindenütt több gyermek jut 1—1 tanerőre, mint Pesten. A buda­pesti 21.8-del szemben Zalában 24.3, Tolnában 23.8, Szolnokban 25.5, Szabolcsban pedig 29 álta­lános iskolás jut egy tanerőre. Az országos át­lag: egy tanerőre 24.6, egy tanteremre pedig 47.3 gyermek jut. 1962-ben 356-tal volt több tanterem, mint az előző évben. A tanulók száma pedig egy közepes város népességével 28,200-zal lett nagyobb. így az egy osztályteremre jutó tanulók száma tovább emelkedett, az 1961—62-ik tanévi 46.9-ről 47.3-ra ugrott. Uj pedagógusok munkába állításával va­lamelyeset javultak a tanítók, tanárok munkafel­tételei : egy pedagógusra az előző tanévi 24.8 kis­diákkal szemben tavaly már csak 24.6 tanuló ju­tott. Mező- és erdőgazdasági szakmát 1962-ben ösz- szesen 14.811 fiatal tanult. Ezek közül mezőgaz­dasági kovácstanuló volt 854, mezőgazdasági gép­szerelő 3517, mezőgazdasági gépész 2113, barom­fitenyésztő 1622, zöldségtermelő 177Í, gyümölcs­ös szőlőtermelő 2125. Ezek a számok igy magukban jól hatnak. Ám, ha meggondoljuk, hogy abban az időben Magyar- országon a községek száma 3199 volt, rögtön fel­tűnik, hogy nem minden községre jut baromfite­nyésztő-tanuló, zöldség-, gyümölcs- és szőlőterme­lő, hogy egyéb aránytalanságokról, ne is beszél­jünk!. . . Uj kórházat és rendelőintézetet kap Nagyatád A pécsi tervezővállalat készíti a 90 millió forin­tos beruházással épülő nagyatádi járási kórház és rendelőintézet terveit. A 468 ágyas kórház a leg­korszerűbb követelmények szerint épül majd: fű­tését olajtüzelésű kazánházzal oldják meg, légkon­dicionáló berendezése lesz, a legújabb rendszerű nővér-orvos hivó berendezést építik be, s csőpos­tával is biztosítják a zavartalan gyógyitomunkát. A kórháznak saját központi sterilizálóüzeme lesz, s a rendelőintézeten belül véradóállomást építe­nek. A pécsi tervezővállalat mérnökei különös gon­dot fordítottak a műtők, a laboratóriumok, a rönt­gen- és terápiái helyiségek megtervezésére, s ezek kialakításánál figyelembe vették a legfejlettebb tapasztalatokat. Az intézet tervét a minisztérium dicsérettel fogadta el. A lágymányosi gyűjtők klubjának levele BUDAPEST. — Kezünkbe került b. lapjuk egy példánya és igy reményt látunk arra, hogy egy ré­gi tervünket megvalósíthassuk. Klubunk vezetősége egyik ülésén elhatározta, hogy kapcsolatot próbál teremteni az Egyesült Államokban élő honfitársak­kal, mert igy gondolja tagjaink cserekapcsolatát elősegíteni. Klubunk a Szakszervezetek Kulturott- honának “Gyűjtő Klub”-ja és már 5 éve műkö­dünk Budapest egyik legszebb kerületében. Több­száz tagunk képeslap, bélyeg, gyufacimke, hotel- cimke gyűjtéssel foglalkozik. Különösen kedvelt a színes levelezőlap gyűjtése és nagyon szeretik az amerikai képeslapokat. Sajnos tagságunk zöme nem ért angolul és igy a nyelvi nehézségek eddig gátat vetettek annak a törekvésnek, hogy amerikai cseretársakat tudjanak szerezni. De könnyebb lenne a helyzet, ha magya­rul értő cseretársakkal tudnának cserélni és ehhez kérjük segítségüket. Olyan amerikai magyarokkal szeretnénk levelezni és cserélni, akik maguk is gyűjtők és akik küldenének képeslapokat, s ezért cserébe adnánk képeslapot, bélyeget, újságokat, heti folyóiratokat, stb. Klubunknak igen sok az if­júsági tagja, akik szívesen fogadnának olyan ame­rikai képeslapokat, amiket már megírtak és úgy­mond elfekszenek egyes családok birtokában. Ezek­ért boldogan küldünk szintén újságokat, hetilapo­kat. Kérjük közöljék levelünket, hogy olvasóiknak alkalma legyen velünk összeköttetést keresni. SZAKSZERVEZETEK KULTUROTTHONA, Lágymányosi Gyűjtők Klubja Budapest, XI., Fehérvári ut 47. Hungary FARAGÓ MIHÁLY, elnök SZÁZ HANGVERSENYT, szórakoztató estet ren­deztek a nyári idényben a Balaton-part vendégei­nek. A CSEPEL VAS- ÉS FÉMMÜVEK motorkerékpár­gyárában rövid ünnepséget tartottak abból az al­kalomból, hogy elkészült a 250 ezredik motorke­rékpár. c-+J> RÉGI GOND OLDÓDIK MEG a Velencei tó környé­kén. Eddig, főleg a nyári szezonban, nehézkes volt a kenyérellátás. Velencén most egy kenyér­gyár építését kezdik meg, ahonnan naponta 15,000 süteményt és 45 mázsa kenyeret tudnak majd szál­lítani a tóparti községekbe. EMLÉKMÜAVATÁS. — Bélapátfalván 1919-ben a Tanácsköztársaság védelmében 80 helybeli és diós­győri munkás vesztette életét. Emlékükre szobrot emeltek a harcok színhelyén. A munkásőrt ábrá­zoló 5 és fél méter magas emlékművet, Kamocsai István szobrászművész alkotását, a napokban leplez ték le a falu és a környék lakosságának részvéte­lével. A diósgyőri üzemek 800 munkása különvo- nattal érkezett az avatóünnepségre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom