Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-09-05 / 36. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 5, 1963 A SAJTÓKONFERENCIA JAVASLATAI A gazdasági helyzetről és a munkanélküliségről A termelés mennyiségét és a profit nagyságát illetően az Egyesült Államok jelenleg kielégítő képet nyújt. Az ezzel foglalkozó gazdasági jelentések természetesen csupán a korporációk szempontjából fejezik ki megelégedésüket, melyeknek a profitaránya rekord magasra szökött 1963 második negyedévében. A nemzetgazdászok azonban még nem oldották meg az öt éve állandóan 5 százalékon felül mozgó munkanélküliséget s még eddig nem találták meg a módját annak, hogy biztosítsák minden amerikai munkás számára a nyugalmas megélhetési lehetőséget. A teljes foglalkoztatottság szempontjából a kilátások a jövőre nézve a jelen módszerek mellett nem biztatóak. Hivatalos szakértők szerint is az automáció ebben az évtizedben, 1970-ig, 22 millió munkaalkalmat semmisít meg. Ezzel szemben a munkástábor minden évben több mint egymillióval nő. Az utóbbi három évben átlagban havonta 60,000 uj munkaalkalom adódott, holott még ahhoz is, hogy a munkanélküliségi arány megmaradjon a jelenlegi szinten, havi 300,000 uj munkalehetőségre volna szükség. Az automáció és a megváltozott munkamódsze- szerek által a munkapiacról kiszorított szakmunkások mellett, az iskolákból kikerült ifjak milliói vannak munkanélküliségre kárhoztatva. Ezek csak azért nincsenek feltüntetve a munkanélküli statisztikában, mert nem jutván munkához, nincsenek elismerve a munkástábor tagjaiként. Ezeknek számát inkább a fiatalkorú bűnözök, tolvajok, betörők, ópiumszedők statisztikájában találjuk kimutatva. A néger egyenjogúsági mozgalom előretörése élesebben tudatosította azt a tényt, hogy a munkanélküliség kétszeres arányban sújtja a néger népet, amelynek a fehéreknél is nagyobb többsége tartozik a munkásosztályhoz. A néger nép jogos követelése a tisztességes megélhetéshez a foglalkoztatottság és a munkás elhelyezés kérdését országos viszonylatban növelte. A kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók eddigi igyekezete meg sem közelitette a szükséges lépéseket a munkanélküliség megoldására. Olyan ajánlatok, mint a tanulás folytatása, szak- és átképzés, erdő- és talajjavítást végző munkatáborok alakitása, az automációnak és hatásának beható tanulmányozása, az adótörvények revidiá- lása, mind jelentéktelen lépések, melyek megkerülve az igazi problémákat nem vezetnek megoldáshoz. Ezek mellett elmaradhatatlan szükséglet a heti munkaidő leszállítása minden iparban és alkalmazásban, a kivánalmaknak megfelelően és bérlevágás nélkül. Ez valóban csökkentené a korporációk csúcsmagasságot elért profitját, de a mai társadalmi fejlődés egyik követelménye, hogy az általános embéri érdeket helyezzük fölébe a munkáltató osztály profitérdekének. A munkanélküliség megoldását nagyban elősegítené a háborús kiadások békés, termelésre való felhasználása, valamint a szabad kereskedelem kifejlesztése a szocialista országokkal. Ezek a lépések millióknak nyújtanának uj munkalehetőséget. Az amerikai-magyar barátságról Megelégedéssel vesszük tudomásul, hogy kormányunk a nemzetközi feszültség enyhítése iránti szándékáról tett többszöri nyilatkozata őszinteségének egyik jeleként megindította a lépéseket a Magyarországgal való normális diplomáciai viszony helyreállítására. Mint magyar származású amerikai polgárok, közelről érdekel bennünket szülőhazánk és népének sorsa, jólétének fejlődése, helyzete a nemzetközi államok sorában és baráti kapcsolata fogadott hazánkkal. Mert ellenezzük a véleménykülönbségek háboi Uj magyar melódiák a lemezpiacon Barát Sándor énekel, Surányi Rudi és cigány- zenekara muzsikál Ára $4.95 postázás a US.-ben 25<* Kanadában 80^ Rendelje meg a következő cimen: Alex Barát Record Co. 315 E. 77 St. N. Y. 21 NY LE. 5-8691 K.-------------------------------s ruval való megoldását és felismerjük a különböző gazdasági rendszerű országok békés egymás mellett élésének lehetőségét, azzal a kéréssel fordulunk kormányunkhoz, hogy a normális diplomáciai kapcsolatok helyreállítására irányuló igyekezetével egyidejűén tegyen lépéseket a kereskedelmi és kulturális kapcsolatok kiszélesítésére is, hogy ezáltal a két békeszerető — az amerikai és magyar — nép közötti baráti megértést és közeledést megerősítse. Az amerikai magyarság minden rétegét felkérjük, hogy támogassa ezt a célkitűzést és aktivan járuljon hozzá mielőbbi megvalósulásához. Ismerje fel azokat az eredményeket, amiket a magyar nép megfeszített munkája szülőföldünk gazdasági, kulturális, népjóléti és életszínvonalbeli fel- emelkedése terén létrehozott és amelyekkel nemzetközi elismerést nyert. A néger egyenjogúsági mozgalomról és a polgárjogokról Az amerikai néger nép forradalmi arányokat öltött egyenjogúsági mozgalma az Első Világháború után nemzetközi viszonylatban megindult felszabadulási törekvések egyik jelentős fejleménye. Mint ahogy a szocialista forradalmak, a gyarmatok többségének felszabadulása megváltoztatta a világhelyzetet, olyan gyökeres változásokat fog létrehozni az Egyesült Államok belső szerkezetében a néger nép erőteljes küzdelme a jogaiért. A 300 éves rabszolgasorsot szenvedő cégér nép, az amerikai kapitalizmus és imperializmus kizsákmányolása és elnyomása alatt levő népcsoportok ranglétrájának legalsó fokán van. Amint felemelkedik, úgy rázza fel a többi jogfosztott kisebbségeket is erejük tudatára és jogaik védelmének összefogására. A mexikói, délamerikai, európai és más államokból bevándorolt színes és fehér kisebbségek mindegyikének vannak követelései a gazdasági és politikai jogok terén. Egyesülten valamennyien az amerikai munkás- osztály tagjai, a kapitalista kizsákmányolás áldozatai. Különleges kisebbségi megkülönböztetésük mellett mint munkásokat közös megpróbáltatásnak teszi ki őket a bizonytalan gazdasági helyzet. Egyre több jel utal arra," hogy a sokrétű amerikai nép minden rétege megtalálja a néger nép mozgalmában a saját érdekét. A számos megnyilatkozás mellett ennek a megértésnek legkézzelfoghatóbb jele az augusztus 28-iki washingtoni felvonulás általános, országos támogatása. Ez a felvonulás az alkotmányos polgárjogok minden amerikai számára való teljes biztosításának szimbólumaként nőtt nagyra. Az alkotmányos jogokért és a legteljesebb demokráciáért tovább kell küzdeni. Ezért támogatjuk a néger nép jogos küzdelmét és szükségesnek tartjuk, hogy ez kiterjedjen nemcsak a néger nép, hanem minden bennszülött vagy bevándorolt amerikai polgári, gazdasági és politikai jogainak és szabadságának biztositására. Ilyen jogok: a munkához való jog, a gyermekek egyenlő iskoláztatása, az egészség megvédése, a rendes lakásviszonyok, a szavazati jog szabad gyakorlása, a munkások szervezkedési és sztrájkjoga és a civilizált társadalom, közérdeket nem veszélyeztető, minden megnyilvánulásának szabad gyakorlata. Sajtónk mindig az elnyomottak felemelkedésének és az emberi jogok egyenlő alkalmazásának volt a szószólója és az azért folyó küzdelmek támogatója. Olvasóink és az amerikai magyar társadalom bekapcsolódását a néger egyenjogúsági mozgalomba azért sürgeti, mert mindnyájunk érdeke az amerikai demokrácia megerősítése és ki- terjesztése. Mi magyarok mint külföldi születésű kisebbség, s mint a munkásosztály tagjai szintén ki vagyunk téve megkülönböztetésnek és többirányú jogfosztásnak. Csak a teljes demokrácia győzelme fog számunkra is teljes egyenjogúságot biztosítani. A néger néppel együtt kell harcolnunk a teljes demokráciáért. Az amerikai szakszervezeti mozgalomról Az amerikai szakszervezeti mozgalom nehéz feladatok előtt áll. Az AFL-CIO felső vezetősége nem mérlegeli reálisan a gyorsan fejlődő gazdasági, politikai és társadalmi helyzetet és a problémák megoldására nem teszi meg a szükséges, eredményt jelentő lépéseket. Különösen George Meany központi titkár foglal el merev, osztályegyüttmüködő álláspontot és főleg politikai kérdésekben próbálja elszigetelni a szervezett munkásságot a haladó irányzattól. Gazdasági vonalon a szakszervezetek legnagyobb problémája a munkanélküliség. Bár ennek megoldása érdekében a központi vezetőség már 1962-ben a rövidebb munkahét létrehozását tűzte ki célul, azonban megvalósításáért alig tett valamit és a különböző szakszervezetek a munkaszerződések megújításánál sem helyezték ezt a pontot a követelések listájára. Az osztályegyüttmüködés elvének alapján, a sztrájknak, mint harci fegyvernek a mellőzésével, olyan egyezményeket kötöttek a korporációkkal, amelyek egyik iparban sem hoznak enyhülést a munkanélküliség terén. A fősulyt a munkában levő tagok állásának megvédésére helyezték, ami nem tartós jellegű, gyorsítja a munkairamot, emeli a termelést, szabad folyást engedélyez az automációnak és következményeinek, kevés anyagi előnyt jelent a munkások számára. Ilyen a Kaiser Steel költségcsökkentési módszere, amely a munkásokat nagyobb erőfeszítésre, uj munkamódszerek kidolgozására készteti, abban a remény ben, hogy az igy elért megtakarításból ők is részesülnek. Ezzel emelik a vállalat hasznát és maguk alatt vágják a fát. Az acélvállalatokkal kötött, 13 heti külön fizetett szabadságot nyújtó egyezmény, a munkásság felére, a nagyobb rangidősséggel rendelkezőkre vonatkozik csupán, akiknél minden ötödik évben kerül sor a külön szabadságra. Ez a választóvonal egységbontó a munkások szempontjából, de nem juttatja munkához azokat, akik a szakszervezettől várnak segítséget. Walter Reuther bejelentette, hogy az 1964-es munkaszerződésnél a haszonrészesedés lesz a kulcs kérdés. Az autómunkások sok lokálban fejezték ki a vezetőséggel szembeni elégedetlenségüket, úgyhogy másokat választottak meg helyükbe. A tagság és az alsóbb vezetőség más kérdésekben is szembehelyezkedett a központtal. George Meany saját hidegháborús álláspontját követve, csak vonakodva és feltételekkel nyújtott támogatást az atomtilalmi egyezménynek és a faji megkülönböztetés megszüntetésének a szakszervezetekben. Nem indorszálta ezzel szemben a szakszervezetek egész sora az aug. 28-iki washingtoni felvonulást, bár a felvonulásban való részvételre és az atomtilalmi egyezmény ratifikálásának sürgetésére hívta fel tagjait. Ezek az országos és nemzetközi haladó fejlemények magukban hordják azt a lehetőséget, hogy a szakszervezetekben újból megerősödik a haladó harci szellem. A 30-as évek kríziseihez hasonlóan, most is alapvető problémák várnak megoldásra. A néger munkásosztály egyenlő elismerést és munkát követel. Ugyanezt követelik a kisemmizett fiatalság milliói. Az egységes munkásosztály csak egységes összefogással képes megoldani az egyre- jobban reája nehezedő kérdéseket. Sok millió szervezetlen munkás vár a beszervezésre. Néhány millió munkás a kirekesztett szak- szervezetekben kész egyesülni az AFL-CIO-val. A nőmunkások milliói várnak elismerésre. A munkásosztályban megvan az erő arra, hogy az uj korszak követelményeinek megfelelően harcoljon jogaiért. A követelések között első helyen áll a munkaalkalom mindenkinek. Ennek biztositására a rövidebb munkahétnek törvényileg és munkaszerződés általi létrehozásáért és megfelelő számú munkaalkalom létesítéséért a népszükségletek kielégítését szolgáló munkaprogrammal kell harcolni. A faji megkülönböztetés megszüntetése a szak- szervezetekben és a néger egyenjogúsági követelmények aktiv támogatása és gyakorlása az uniók elsőrendű feladata. Harcolniok kell a munkások eddig kivívott jogaiért, a sztrájkjogért, a kötelező döntőbíróságok ellen, amit a kormány közbelépésével akarnak az uniókra kényszeríteni. Harcolniok kell jobb társadalmi törvényekért, egyetemes biztosított egészségügyi ellátásért, a fiatalok munkalehetőségeiért, jobb minimális bérekért, az életszínvonal emeléséért, a nyugdíjkorhatár leszállításáért. A politikai aktivitások kiszélesítését a szakszervezetekben jelenleg is meglevő politikai szerveken keresztül (COPE) kell életbe léptetni. Harcolniok kell a békéért, az Egyesült Államokban egyre növekvő béketáborral egyetemben, minden békére irányuló lépés támogatásával, az ultrajobb háborús uszítok leleplezésével. ANGLIÁBAN az Építő Szakszervezetek Szövetsége egy hétig tartó sztrájkot rendelt el, amely 500 épületen szakította meg a munkát 200,000 szakmun kás részvételével. Követelésük magasabb bérezés és a munkahét leszállítása. Ha nem lesz megegyezés, akkor egy hét után helyi sztrájkok lesznek folyamatban.
