Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-08-29 / 35. szám
Thursday, August 29, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 Magyarok Amerikában AZ EGYLETEK Az amerikai magyar egyletek története szerves része a bevándoroltak történetének. 40 millió egyén vándorolt be Amerikába Columbus óta. Ha elfogadjuk némely antropológus tételét, még a Columbus előtti őslakosság, az indiánok is idevándoroltak. Pl. William Howell wisconsini professzor feltételezi, hogy az indiánok Ázsiából jöttek a negyedik jégkorszak idején, a mostani Bering- szoroson át Alaszkába és onnan délre húzódva, az egész amerikai kontinensre, jégmentes területet keresve. Ez a vándorlás csak akkor szűnt meg, amikor a jég olvadásával ismét tengerszoros, a mai Bering-szoros képződött Ázsia és Észak-Amerika között. E teóriát többek között azzal támasztja alá, hogy a kutatások, ásatások alkalmával Amerikában felszínre került vadászati kő-szerszámok, faragott kövek negyvenezer évnél nem régibbek és formájuk megegyezik az Ázsiában talált negyedik jégkorszakbeli kő-fegyverekkel. így az a megjegyzés, hogy “Immigrant all, Americans all” nagyon is találó. * $ :> Amerikát Columbus 1492-ben fedezte fel, de az Egyesült Államok mai területére csak az 1600-as évek elején kezdődött a bevándorlás. Az angol invázió Eleinte az angol érdekeltségek expedíciókat küldtek Amerikába, kereskedelmi céllal. Elindítottak egy hajórajt, mint a John Smith-féle expedient — melyről már részletesen irtunk —, mely szőrmével, értékesebb fával, ásványokkal megrakva tért vissza Angliába. Az árut nagy haszonnal értékesítették. Hogy a hajóút még jobban kifizetődött, elhatározták, hogy mentesitik a hajók legénységét az időtrabló árubeszerzés alól és angolokat fognak letelepíteni Amerikában, akik majd dolgoznak a hajórakományra való áru összegyűjtésén. De ki volt hajlandó Angliából eljönni egy vad, ismeretlen országba? Anglia urai nem estek kétségbe. A börtönök lakóit szállították át Amerikába. A börtönök tele voltak egyénekkel, akik nem tudták adósságaikat megfizetni (hogy tudták volna megfizetni, ha börtönben tartották őket). A vallási türelmetlenség áldozatai, politikai ellenfelek és más egyének, akik összeütközésben voltak az angol államhatalommal, voltak a korai bevándoroltak. A rend és államhatalom fenntartását persze nem bízták rájuk, ezt az angol katonaságra ruházták. Az ittélő indiánokkal természetesen meggyűlt az angolok baja. A legjobb termőföldeket, a legjobb halász- és vadászterületeket akarták elfoglalni, ami kiváltotta a háborúskodást az indiánok és a fehérek között. Ez a háborúskodás 300 évig tartott. A harc egyenlőtlen volt. Ha nagyszámú is volt eleinte az indián lakosság, csupán ijjal és baltával tudtak a tűzfegyverekkel ellátott angolokkal viaskodni. De ez a csodálatosan hősies indián nép nem volt hajlandó megadni magát a megszállóknak, inkább a halált választotta. így az angoloknak, majd a hollandoknak nem volt elegendő munkáskezük, hogy e hatalmas ország kincseiből nagy vagyonokat harácsoljanak. A néger bevándoroltak A “Free Enterprise” rendkívül leleményes és adott körülmények között képes maximális hasznot huzni az üzleti tevékenységből. . Uyen volt a rabszolgakereskedés. Az angoloknak szükségük volt olcsó munkaerőre, tehát onnan szereztek, ahonnan a legkevesebb költséggel tudtak: Afrikából. Rabszolgaság volt Ázsiában, Afrikában, sőt Dél-Európában is, de nem oly nagy mértékben és nem olyan üzleti alapon, mint ahogy az Amerikában kivirágzott. Az első rabszolgát szállító hajó a Jesus of Lübeck a spanyolok által megszállott területre érkezett, Francis Drake hires angol kapitány parancsMINDENKI IRHÁT Jó ANGOL LEVELET Több mint száz levelet tartalmazó könyv. — Gyakran használt angol szavak és nevek szótára A KÖNYVET TANÍTÓ IRTA Megrendelhető $1.25-ért ! a Magyar Szó kiadóhivatalában 130 East 16th Street, New York 3, N. X. s—------------------f noksága alatt. Majd 1619-ben egy holland hajó érkezett emberrakománnyal Jamestown, Virginiába. Ezek voltak az első néger bevándoroltak, akik nem saját akaratukból érkeztek ide. ❖ ❖ * Az angol bevándorlás 1820-ig volt számottevő, de persze közben sok norvég, dán, holland és más európai bevándorolt érkezett ide. 1820 után az Írek jöttek tömegesebben, különösen az 1840-es években, az Írországi nagy éhínség idején. Az amugysem népes ország négy millió lakosa hagyta el hazáját jobb sorsot keresve, s csak az 1860-as években lanyhult le az ir bevándorlás. Írországot Németország követte nagyszámú bevándorolttal, és a kelet- és közép-európai államokból is megkezdődött az idevándorlás. Az 1880-as években aztán lavinaszerűen indult meg az Osztrák-Magyar Monarchiából: 1870-től 1880-ig 72,969 1890-ben számuk már 426,689 9j 1870-től 1900-ig bevándoroltak száma 1,148>470. A monarchiából vándoroltak nagyrésze Magyar- ország területéről érkezett és amikor az egyleti szervezkedés az 1880-as években megkezdődött, több mint százezer magyar volt az Egyesült Államokban. Hogy Amerikában mindenki bevándorolt, vagy azok utóda azt néhai elnökünk, Franklin Delano Roosevelt fényesen demonstrálta, amikor a reakciós Daughters of American Revolution konvencióján beszédét igy kezdte: “FELLOW IMMIGRANTS.” Tehát összegezve mondhatjuk, hogy Amerika minden szinü munkása, farmerja, munkaadója, poGENCS1 MARGIT ÍRÁSAI 'Egyszer vemhes, máskor nem vemhes’ Amikor a nagy természet fenséges csöndjéből a nagyváros őrjítő zajába visszatértem és a nyaralással járó semmitevést kissé kipihentem, misem természetesebb, minthogy a Magyar Szó távollétem alatt érkezett számait átböngésztem. így találtam meg Huszár Gergely julius 25-i számban megjelent (próbálom elhinni, hogy teljes jószándékkal megirt) levelét, amelyet bár kissé késve, mégsem tudok megjegyzés nélkül hagyni. Próbálom megérteni a levelet, de megvallom őszintén, minden ilyen igyekezetem kárba veszett. Nem kételkedem abban, hogy az iró tudta, mit ir és mit akar mondani s talán később megvilágíthatna néhány igen homályos kérdést. Az elején kezdve, nem tudom mit ért azalatt, hogy “sem irányunk, sem újságunk, sem szavunk nincs”? Holott szemmellátható és kézzelfogható lapunk van, olyan lapunk, amelynek szavát az eddigi tapasztalatok szerint olvasói megértik és irányának helyességét elismerik. (Néhány kivétellel.) Tovább menve — bár nem hiszem, hogy Rév. Gross hozzám fordulna védelemért — de a sorrend kedvéért meg kell említenem, hogy bár évek óta és mindig nagy figyelemmel olvasom Rev. Gross mindenkor nagyon érdekes cikkeit, még eddig nem találtam egyetlen betűt sem, amelyben “elitélőleg nyilatkozik a vallásról.” Ha valaki elitélőleg nyilatkozik olyan tettekről, amelyeket Isten és a vallás nevében évszázadokon keresztül elkövettek, az nem a vallás elitélése. (Sajnos ebben a fogalomzavarban nagyon sokan tévelyegnek s elfelejtik, hogy a vallási törvényeket is élő emberek, földi halandók csinálták és módosították.) Hol van az ellentmondás abban, ha Rev. Gross imádkozik a pápáért? XXIII. János pápáért az egész világ békéért sóvárgó népe imádkozott és ezt ő meg is érdemelte! Még eddig — tudomásom szerint — egyetlen pápának sem jutott eszébe felemelni tiltakozó szavát a háborúk ellen, amikor a nehezen dolgozó milliók nélkülözések között felnevelt fiait egymás ellen küldték gyilkolni a nagytőke vagy a királyi koronák megvédéséért. János pápa ezzel a nagyjelentőségű lépésével sok katolikus hívőnek nyitotta ki a szemét, akiket elődei vakságban tartotlitikusa, mind-mind bevándorolt vagy bevándoroltak leszármazottja. A bevándorolt építette, fejlesztette naggyá ezt az országot * * * Az 1880-as években ideérkezett magyarok teljesen idegenek voltak, se rokonaik nem voltak itt, se a nyelvet nem tudták, nem mint az angolországi vagy az ir bevándorolt, akik volt honfitársaikhoz érkeztek. Ügynökök karmaiba kerültek, akik odavitték őket, ahonnan nagyobb ügynöki dijat kaptak értük: Vadnyugatra vasútépítéshez, keleten bányákba, vasgyárakba, a legnehezebb munkára mindenütt. Mikor végre az egyleti szervezkedés megindult, az rohamosan terjedt. 1880 és 1900 között alakultak meg a legnagyobb intézmények, melyekből a mai napig is fennáll több. Sokszáz helyi egylet alakult, de azok rövidéletü- nek bizonyultak. Néhány nagyobb egyletnek később bővebben ismertetjük a működését, most csak felsorolunk néhányat. Magyar Társulat, New York 1884 Verhovay Segély Egylet, Hazelton, Pa. 1886 Rákóczi Magyar Betegsegélyző Egylet, Bridgeport, Conn. 1888 Bridgeporti Betegsegélyző Egyletek Szövetkezete 1892 Milleneumi Magyar Bányász Betegsegélyző Egylet, Bishop, Pa. 1896 Amerikai Magyar Református Egylet, Toledo, Ohio 1896 Első Magyar Társalgó Egyesület New York, N Y. 1896 Szűz Mária Magyarok Patronája Római és Görög Kát. Magyar Szöv., Cleveland O. 1897 Magyar Segély Egylet, New York 1897 Első Magyar Munkás Betegsegélyző, Brooklyn, N. Y. 1898 E. S. (Folytatjuk) tak. És azok még mindig lehetnek istenfélő jó katolikusok. De talán a levél legérthetetlenebb része részemre az, amikor azt írja, hogy a lap “egyszer agyoncsépeli a német fajt, Strausst, a volt honvédelmi minisztert, majd megkötik vele a zsidó katonák németországi kiképzésére szóló egyezményt. Tehát izraeli katonák Németországban majd megfordítva.” Ez úgy hangzik, mintha a M. Szó szerkesztője kötötte volna meg az izraeli szerződést Straus- sal, vagy ő a felelős azért, hogy az izraeli katonák Németországba mennek. (Bajosan hiszem, hogy megfordítva.) Talán a M. Szó szerkesztője felelős azért, hogy a zsidók ilyen hamar elfeledték a német nácik borzalmas gyilkosságait, a gázkamrákat, a tömegsírokat? Más szóval, sehol sem találom meg, hogy ki. mikor és miért “vemhes vagy nem vemhes.” De hogy valamiben mégis igazat adjak Huszár munkástársnak, elismerem, hogy szava a lap szerkesztőjének nincs. Mert ha lenne, sokkal hamarabb megszületne a béke; megkönnyítené a szülési fájdalmakat, elsimítaná a mesterségesen felállított ellentéteket, megteremtené a rég szomjazott békét, amelyből jólét fakadna azok számára is. akik most a jólétet csak mások számára termelik. A Magyarországgal kapcsolatos — jóakaratunak nemigen nevezhető — bohócsapka- és talicska-járványra a szerkesztőség megadta a helyes feleletet. Nem tudom milyen idős Huszár Gergely, mennyi ideje van Amerikában, de emlékszem, hogy a régi jóvilágban sem lova, sem talicskája nem volt a parasztnak. Sőt, még gubája meg csizmája sem volt! Soknak még kenyere sem. Tyúkot nevelt, de csak akkor evett, ha beteg volt — már akár ő, akár a tyuk, most pedig a városiak nehezen jutnak effélékhez, mert megeszi maga a paraszt. (Váljon egészségére, eleget éhezett, mig az országot az urak dominálták.) Ajánlom, látogasson el régi hazájába és nézze meg a különbséget saját szemével. És amint szét- tekintget, mindig arra gondoljon, hogy mindezt a semmiből teremtették elő és mi lenne itt már, ha a külföldi propaganda nem folytatná alattomos romboló munkáját! A Magyar Szónak még csak “talán” sem lesz vége. Még sokáig fog beszámolni az ott folyó bámulatos fejlődésről és folyton emelkedő jólétről! VATIKÁN ÁLLAMNAK húsz tagú saját tűzoltósága van, amelyet gyakran látni tüzvörös autón száguldozni a régi utcákon. Ez azonban mind csak gyakorlatozás: a Vatikánban több mint 100 esztendeje nem fordult elő tüzeset.
