Amerikai Magyar Szó, 1963. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1963-07-04 / 27. szám
Julius 4-iki Népünnepély New Yorkban! Julius 4-én, csütörtökön egész nap a Castle Harbour Casino-ban (volt Zach Park), 1118 Havemeyer Avenue, Bronx, N. Y. — Finom ételek és italok. — Szép bazársátor. — “Forog a kerék”. — Door prize. — Belépődíj előreváltva 60c, a pénztárnál 7Se. Esős idő esetén nagy zárt helyiség áll rendelkezésünkre. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y, Vol. XII. No. 27. Thursday, July 4, 1963. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL-4-0397 Az Országos Lapkonferencia elé: A BÉKE KÉRDÉSE Az Amerikai Magyar Szó a világbéke szükségességének támogatója és szószólója volt már akkor is, amikor még az Egyesült Államok hivatalos körei a “béke” szót felforgatónak jellemezték. Azért karoltuk fel a béke ügyét, mert tudatában voltunk annak, hogy a béke az egész emberiségnek érdeke, óhaja és törekvése. Az amerikai nép, amely nem érezte az európai s egyes ázsiai és afrikai néphez hasonlóan az első és második világháború borzalmas pusztításait, végre mégis feleszmélt arra, hogy egy harmadik világháború felmérhetetlenül nagyobb megsemmisítő hatása alól nem menekülhet és kiteszi magát a végső pusztulásnak a világ többi népeivel együtt, ha nem teszi magáévá a béke kérdését. Midőn ezt a tényt leszögezzük, határozottan megállapíthatjuk azt is, hogy az Egyesült Államokban a béke keresésének komoly követelése mély gyökeret vert, olyannyira, hogy a politikusoknak és a korrnányvezetőknek ma már számot kell vetni az amerikai nép széles rétegeinek állásfoglalásával ebben a kérdésben. A legfigyelemreméltóbb békemazgalona- az. amerikai asz- vszónyok vezetésével folyik. Ki kell emelni a Women Strike for Peace szervezetet, amely sikeresen felsorakoztatja a tömegeket a béke mellett. A nők minden lehető alkalmat felhasználnak a béke érdekében. Delegációjuk megjelent a genfi leszerelési konferencián, XXIII. János pápánál, a Nemzetközi Nőszövetség Kongresszusán; kapcsolatban vannak az ENSZ j bizottságaival és lepuj abban széleskörű aláirási kampányt indítottak az országban az atomrobbantások végleges megszüntetése érdekében. Társadalmunk más rétegei is haladó állást foglalnak: az ifjúság, szellemi munkások, szakszervezetek, stb. Bár az utóbbi szektor még mindig nem emelkedett arra a magaslatra, amire — mint az ország legjelentősebb rétege és osztályhelyzete szempontjából — hivatott. Az amerikai bé- kemozgalom hatásosan éreztette erejét a kubai krízis idején, amikor egységesen fellépett a kitörni készülő háború ellen. Felmérhetetlen arányban hozzájárult a megoldás békés kialakulásához. A fejlemények igazolják, hogy a Magyar Szó mindig a helyes utón járt. Ma ott tartunk, hogy több mint 15 évi fokozódó hidegháborús uszitás után, Kennedy elnök, a béke erők eddigi jelszavait használva, a béke mellett szólal fel és sürgeti az egész amerikai népet hogy "viszgáljuk felül eddigi álláspontunkat" a béke kérdésével és a Szovjetunióval való békés egymás mellett élés elgondolásával szemben. Ennek a felszólításnak meg lesz az előnyös hatása az országban. Körültekintően kell azonban felbecsülni Kennedy szavait. Józan meggondolással értékelve a helyzetet megállapíthatjuk, hogy Kennedy bizonyos mértékben szembeszállt az országban jelentős erőt képviselő ultrajobb, háborús uszitó reakcióval s az általuk őrá gyakorolt nyomással. Ezt érdeméül fogadjuk el. Ezt a szembeszállást már a tavaly októberi kubai krízisben is sikerrel gyakorolta, persze a fellángoló népi követelés s a nyomós körülmények hatására, azzal az eredménnyel, hogy Szovjetunióval való megegyezéssel békés elintézést nyert a kérdés, egyelőre biztosítva Kuba mentességét a megtámadás veszélyétől. Az elnök azóta megmásította a kubai disszidáltak invá- ziós terveinek támogatására tett Ígéretét is. Hogy Kennedy nem változott át hirtelen 100%-os békeharcossá, azt az európai kőrútján bebizonyította. Bár ott is hangoztatott békés célú szólamokat, utazásának igazi célja a NATO szövetség atomfegyverekkel való ellátása volt, amit a legjobb akarattal sem lehet békés lépésnek minősíteni. Hogy ezt egyelőre nem sikerült nyélbeütni, az részben a nyugati államok egymásközött fennálló érdekellentétein, részben ezen országok népeinek a fegyverkezést ellenző béketörekvésein múlott. Erősebb népi békemozgalmat Ezen utóbbi tényező szolgáljon tanulságul arra, hogy az elnök junius 10-én Washingtonban elmondott nagyhatású kiSS 1 iS AN EIKU ELEMBEN A Congress of Racial Equality évi közgyűlésén, az ohioi Daytonban, a múlt héten a déli államok delegátusai kifejezték aggodalmukat a néger j szabadságmozgalomban fenyegető erőszak és tettlegesség veszélyéről. Jelentették, hogy a hangulat olyan, hogy máról holnapra, akármikor kirobbanhatnak olyan harcok, amelyeket nem lesznek képesek többé az eddigi mérsékelt keretek között tartani. A CORE elöljáró szerepet játszott a déli államok integrációs küzdelmeinek vezetésében. Most ugyanezt a harcot az északi államokra is ki akarja terjeszteni, ahol a nagyszámú néger lakosságnak csak papíron vannak meg a jogai, a valóságban éppolyan nagy küzdelmekre van szükség ott is, mint a délen. Az északon is kezdenek ólomlábu lassussággal helyrehozni évszázados igazságtalanságokat. Itt-ott próbálják megszüntetni a szegregációt az iskolákban, az építőiparban, a lakásviszonyokban és tárgyalások folynak az aránytalanul nagy néger munkanélküliség enyhítésére. Kedden kezdte el tárgyalni a szenátus kereskedelmi bizottsága az elnök polgárjogi törvényjavaslata egyes pontjait. (Folytatás a 16-ik oldalon) «•••»•»•••••••••••••••»^•••••99«99999*9999999999999999999999999#Cl99900#0a( EgysEsmi tanárak békessoporfja Hatvan amerikai egyetem tanári karát képviseli egy -újonnan • megalakított béke- csoport, melynek első működése egy, a NY Times-ban leadott teljes oldalú hirdetés volt. Ebben a hirdetésben fel- j hívják a közönséget, hogy a próbarobbantások betiltásának érdekében Írjanak Kennedy elnöknek. A békecsoport központja a detroiti Wayne State Univer- sitv-ben van. A különböző, egyetemi fakultások tagjaiból álló csoporAmerikai diákok kubai tanulmányaién Számos amerikai egyetem képviseletében 59 diák tanulmányútra érkezett Havanába. Prágából indultak el repülőgépen, hogy elkerüljék az US- ből közvetlen Kubába való utazási tilalmat. Az US-ban újabban hozott törvény értelmében, normális útlevéllel tilos az utazás Kubába, külön ilyen engedély nélkül, amit rendszerint nem adnak meg. A diákokat Amszterdamban s Londonban a repülőtéri átszállásoknál az US külügyminisztérium hivatalnokai figyelmeztették, hogy börtön és pénzbírság vár rájuk, ha keresztülviszik terveiket és Kubába mennek. A diákok azonban úgy érezték, hogy teljes polgárjogi határokon belül cselekszenek, ha a kubai Népek Közötti Barátság Intézetük saját autonómiával rendelkeznek, de közös alapelvet vallanak, mely elveti a békéhez szükséges “nukleáris erő- egyensúly” és a “nukleáris háború kikerülhetetlenségé”- nek teóriáját. Hajlandók szónokokat küldeni a különböző vidékekre és az egyes egyetemeken előadásokat és gyűléseket fognak megszervezni. Levelet küldtek 8 ezer egyetemi tanárnak, amelyben sürgették, hogy a nukleáris próbák beszüntetésének kérdését tárják a nagyközönség elé. 'MuuwvMumHwvvmuMt tének meghívására egy hónapi látogatást tesznek Kubában. A diákok között négerek is vannak, akik fogadtatásán az ott tartózkodó Robert Williams is üdvözölte őket, aki az integrációs harcokból eredő, koholt vádak miatt politikai menekült Kubában. K A KÍNAI-SZOVJET ELLENTÉTEKRŐL Pénteken, julius 5-én veszi kezdetét Moszkvában a szovjet kommunista párt és a kínai kommunista párt megbi- ! zottjainak konferenciája, hogy a külpolitika irányítására vonatkozó elvi kérdésekben 1 é t r ejött nézeteltérésekben megegyezésre jussanak. Ezek a nézeteltérések meglehetősen súlyosak, amennyiben a mar- xizmus-leninizmus alapelveinek gyakorlatát érintik. Az erre vonatkozó irányvonalat a nemzetközi kommunista pártok két előző összejövetele és megbeszélése fektette le. Az egyik 1957-ben és a másik 1960-ban folyt le, amelyikre mindkét oldal hivatkozik s magáénak vallja. Megállapodás jött létre, hogy a pártok megszüntetik a kérdések nyilvános vitáját, hogy a közös konferenciának jobb alkalma legyen tisztázni a nézeteltéréseket. A kínai Kommunista Párt junius 14-én egy 25 pontból álló nyilatkozatban ismertette újból álláspontját, amit azzal a szándékkal hozott nyilvánosságra, hogy ez képezze a tárgyalások alapját a jul. 5-én meginduló konferencián. A nyilatkozat válasz volt a szovjetek által kiadott levélre amelyet márciusban hoztak nyilvánosságra A szovjet párt a kínai levelet nem hozta nyilvánosságra. A Pravda egy vezércikkben “alaptalannaK és sértőnek” minősítette. A hírszolgálatok legújabb jelentései szerint, a szovjet kormány követelte, hogy a kínai kormány hívjon vissza három követségi alkalmazottat s még két kínai polgárt, amiért azok a jun. 14-iki kínai levelet (Folytatás a 16-ik oldalon) »••••••••••••••••••••••«••••••••••••••••••••••••A jelentései előnyösen alkalmazhatók az amerikai népi békemozgalom megerősítésére. Valójában szükséges, hogy a kormányvezetőség átértékelje eddigi magatartását a békével, a Szovjetunióval és a hidegháborúval kapcsolatban. Sok embert éppen a hivatalos álláspont, amit a kormány tagjai képviseltek, tartott vissza attól, hogy a béke érdekében felszólaljon. De most az elnök maga jelentette ki, hogy a háború nem Folytatás a 2-ik oldalon)
