Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-02-14 / 7. szám

Ent. as 2nd Class Matter Decr3TH952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y. Vol. XII. No. 7. Thursday, February 14, 1963 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL-4-0397 •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• Folyik a feleló lien háborús uszítás AZ AMERIKAI-MAGYAR BARÁTSÁG FEJLESZTÉSÉRE Los Angeles-i magyarnyelvű intézmények helyesen karolták fel a béke és barátság ügyét. Kövesse példájukat minden magyar­nyelvű intézmény és egyén Rendkívüli említést érdemel az a nemescélu eljárás, amellyel Los Angelesben három magyarnyelvű intézmény építő szándékkal járult hozzá az amerikai magyarság körei­ben is annyira óhajtott amerikai—magyar barátság kibon­takozásához. A Los Angelesi Magyar Munkás Otthon, a Magyar Női Kör és “A TÉNY” cimii magyarnyelvű közlöny, sürgönyben fejezte ki elismerő megelégedését afelett, hogy az Egyesült Nemzetek elfogadta az Egyesült Államok által benyújtott határozati javaslatot az úgynevezett “magyar kérdésnek” a napirendről való eltávolítására. Egyben ajánlják az állandó magyar kormány mielőbbi elismerését, az Egyesült Államok és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatnak nagykö­veti alapon való helyreállítását és a béke továbbításának ér­dekében a fogadott hazánk és szülőföldünk közötti hagyo­mányos baráti viszony felujitását. A sürgöny szövege a következő: We acknowledged with appreciation and deep .satis­faction the accepted resolution to withdraw from the United Nations agenda the useless and provoking dis­cussion of the so-called Hungarian issue. We strongly favor the early recognition of the permanent govern­ment of Hungary, the exchange of ambassadors between our United States and Hungary, the land of our birth, to revive the historical freindship that existed between these two nations and by it further promote the cause of peace. A sürgönyt elküldték U Thant-nak, az ENSz főtitkárá­nak, Kennedy elnöknek és Adlai Stevensonnak, az ENSz amerikai küldöttsége vezetőjének. Elismeréssel adózunk a kaliforniai magyarnyelvű intéz­ményeknek, hogy ezzel a lépésükkel utat mutattak az Egye­sült Államokban élő jóakaratu és békés szándékú magyarok százezreinek, hogy mi a helyes tennivaló. Mindnyájunk szi­vében él a béke iránti vágy, fogadott hazánk és szülőföldünk szeretete, valamint az a tudat, hogy csak a népek és orszá­gok baráti kapcsolatai és jó viszonya hozhatja létre és biz­tosíthatja a tartós békét. Ezeket a nemes érzéseket tetté is kell váltani. Reméljük, hogy a los-angelesi magyarok ezen lépése visszhangra és számos követőre talál Magyar-Amerikában. Sőt, felkérjük a magyar szervezeteket, egyesületeket és egyéneket is, hogy szintén közöljék érzésüket az illetéke­sekkel. Küldjenek sürgönyt, vagy levelet nemcsak U Thant, Kennedy elnök és Stevenson címére, hanem értesítsék erről képviselőiket, szenátoraikat is. A békés kibontakozásnak erős előmozdítója e népszerű álláspont megnyilvánulása. MAAáAAAAÉAAAáAAAAAáttAMAAAAAAAAAÉAAÉAAÉAAáAAAAAI • Az ultrajobb reakció éles kampányt folytat, hogy a ku­bai kérdést újra a kirobba­násig feszítse. A hírszolgálat minden eszközét felhasználja I annak a valótlan beállításnak ' a terjesztésére, hogy tavaly ; október óta megnövekedett a ! szovjet fegyverek és katonák ! száma a kis szigetországban. ! A háborususzitó reakciónak : Kenneth Keating, newyorki j republikánus szenátor a szó­szólója, aki azt állítja, hogy magas kormánykörökből kap- j ja az információit, de mégsem j akarja elárulni ezeket a for­rásokat. Az általa hangozta- | tott beállításokat maga Ken- ! nedv elnök utasította vissza a | sajtókonferenciáján, azonkí­vül Robert McNamara védel­mi miniszter kémrepülők által felvett fényképmásolatokat mutatott be annak bizonyítá­sára, hogy a Szovjetunió el­szállította az összes úgyneve­zett támadó jellegű fegyve­reket és hogy még a betonál­lásokat is lerombolták. A hamis propagandahadjá­rat kidomborítja az amerikai imperializmus tehetetlenségét azzal a ténnyel szemben, hogy a szocialista Kuba létezése unióval való leszámolásra még atomháborus következmények kel is, mind az invázió való­színűségét vetítik előre. A hangulat csillapítására a State Department helyettes titkára, George W. Ball, tele­vízión sürgette az amerikai népet, hogy fogadja el az ad­minisztráció állás pontját, hogy Kuba jelenleg nem ké­pez katonai veszélyt az Egye­sült Államokra nézve. A nagy vitában a Monroe doktrína is felkerült. A több mint százéves nyilatkozat az “idegen behatolás” kizárásá­val, az amerikai imperializ­mus részére akarta biztosíta­ni az amerikai földrészt. Egyes hírmagyarázók Kubát összehasonlították Nyugat- Berlinnel, mondván, hogy mindkét helyen “behatolás” történt idegen hatalom részé­ről. A nyugtalanító helyzetnek csak a viszonyok normalizálá­sa vethet véget. Kuba és az Egyesült Államok közötti ke­reskedelmi, kulturális és dip­lomáciai kapcsolatok helyre­állítása szükséges, az egymás függetlenségi jogainak egyen rangú elismerése alapján. IRAKBAN FORRADALOM ÉS KORMÁNYVÁLTOZÁS VOLT Bagdad, Irak fővárosából érkező hírek szerint-, a múlt héten kitört forradalom az Abdel Karim Kassem kor­mány ellen, az egész országot hatalmában tartja és hogy az országban a rend helyreállt. Az uj kormány Abdel Salam Aref vezetése alatt van, aki annakidején Kassem támoga­tója volt, de azután kiesett kegyeiből. Kassem 1958 júliusában vet te át a hatalmat, amikor a felkelés véget vetett a nyu­gatnak behódoló királyság­nak. A megalakult iraki köz­társaság visszavonult a nyu­gati katonai Bagdadi Egyez­ményből és semleges politikai álláspontot foglalt el. Kassem azonban nem tartotta be a népnek tett Ígéreteit, mint a földreformot és más társa­dalmi változásokat. A jelen­legi lázadás vezetői vádolják, hogy Kassem nem követte az “arab szocializmus” elveit és hogy megszakította az Egyip­tommal fennálló barátságot. Kassemet hazaárulónak bé­lyegezték s számos követőjé­vel együtt kivégezték. Irak uj adminisztrációja a Baath Párt politikai álláspont AFRIKAI-ÁZSIAI SZOLIDARITÁSI KONFERENCIA Moshi, Tanganyikában folyt le az afrikai—ázsiai országok harmadik szolidaritási konfe­renciája. Az értekezlet a gyarmati rendszer végleges felszámolásának és a függet­lenségi harc erőteljes folyta­tásának jegyében folyt le. Af­rikában még mindig 27 olyan ország és terület van, amely fölött a gyarmatosítok ural­kodnak, hangzott el a meg­nyitó jelentésben. Julius Nye- rere, Tanganyika köztársasá­gi elnöke, a konferenciát üd­vözlő beszédében nagyobb ösz- szefogásra sürgetett Dél-Af­rika felszabadítására. Utalva Kongó helyzetére kijelentet­te, nem elég ha a gyarmato­sítókat kiűzik. Azt is meg kell akadályozni, hogy a kolonia- listák a hátsó kapun vissza­térjenek. Az elfogadott határozati javaslatok a nyugati imperia­lista törekvéseket Ítélték el. Az Európai Közös Piac az af­rikai—ázsiai országok szem­pontjából veszélyt, “a csoport gyarmatosítók” veszélyét je­lenti, amely az Egyesült Álla­mok vezetésével a monopóliu­mok hatalmát terjesztené ki Afrikára. “Nincs semmi okunk hinni, hogy ezek az or­szágok a mi érdekeinket saját önző céljaik fölé helyeznék”, — mondotta Jomo Kenyat- ta, az angol imperialisták által hosszú évekig bebörtön­zött afrikai vezető. Az egyik javaslat elitélte az amerikai katonai támaszpontokat, mint amelyek veszélyeztetik az af­rikai, ázsiai és latin-amerikai országok függetlenségét. Egy másik támogatta a Kínai Nép köztársaság felvételét á UN- be és Okinawa visszajuttatá­sát Japánnak. A betűszedők a sztrájkadó mellett szavaztak Az International Typogra­phical Unionhoz tartozó, mint egy 90,000 betűszedő országos referendum szavazást tartott afelett, hogy a newyorki és a clevelandi ujságsztrájk meg­segítésére beszolgáltatják fi­zetésük 3 százalékát. Az ed­dig beérkezett jelentés sze­rint a szavazás 5:1 arányban a sztrájkadó mellett foglalt állást. Közben a United Auto Workers 200,000 dollárt köl­csönzött az American News­paper Guild-nek, a newyorki sztrájksegély kiutalásokra. New Yorkban az egyeztető tárgyalások folynak hivatalos egyeztetők részvételével. Az utóbbi napokban Elmer Brown, az ITU központi el­nöke is lejött Coloradóból New Yorkba, hogy a tárgya­lásokon résztvegyen. Lapzár­takor még nem jelentettek eredményről. MIAMIBAN a Chamber of Com­merce nagyon megharagudott az északi államok időjárást beje­lentő hírszolgálataira. Az orszá­gosan rossz időjárás ugyanis ked véne téma, mert mindenkit ér­dekel. A keleti partvidék rossz időjárásáról szóló bejelentéseket rendszeresen igy kezdik: “Maine tői Floridáig...” Hát ezért ha­ragszik a miami-i üzleti szószó­ló. Florida ugyanis — szerinte —• oly nagy állam, hogy nem lehet az egészet egy kalap alá venni. Mert mig Jackson viliében fá­zósan bújnak meg az emberek, addig Miamiban a tengerparton sütkéreznek. Legalább is eztállit- ja. És hogy a behirdetők ezt nem veszik tudomásul. Hagy január nagyobb részében 70 fok meleg volt. mély benyomással van a la­tin-amerikai országok nyo­morgó millióira. Ebből nem j is csinálnak titkot. Keating szenátor is kitért arra, hogy j a fegyvereknél is nagyobb ve­szélynek tartja “a kommuniz­mus terjedését” Kubából. A nagy propagandának j egyik célja a szovjet katona­ság kivonása Kubából. Krus- j csev kijelentette, hogy az amerikaiaknak nem kell nyug \ talankodni, szovjet csapatok csak a kubai katonaság kikép zésére tartózkodnak Kubában. Állítólag Kennedy elnök át­iratban emlékeztette Krus- j csevet arra az Ígéretére, hogy ezt “megfelelő időben” végre-1 hajtja. Ezzel szemben felme­rült az, hogy a Kennedy ré- j széről kilátásba helyezett ígé­ret, hogy nem szerveznek in­váziót Kuba ellen, nem történt meg. A folyamatban levő Ku-, ba-ellenes hajsza, Kennedy Ígérete a kiszabadított hadi­foglyoknak, a háborususzitók ismételten hangoztatott kö­vetelése, a kubai veszély va­lótlan és félrevezető felnagyí­tása, az ultra jobb reakció fe- j lelőtlen követelése a Szovjet-! ját követi, amely az arab na­cionalizmust, az arab orszá­gok egységét és a szocializ­must propagálja. Nasser egyiptomi elnök üdvözölte az uj kormányt. Az Egyesült Ál­lamok, Anglia és a Szovjet­unió elismerték az Aref el­nöksége alatt levő iraki kor­mányt. Politikai vélemények utal­nak arra, hogy az iraki ese­mények fontos változásokat jelentenek az arab államok­ban a közeljövőben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom