Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-31 / 5. szám

.-uttcflday« January 31, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

»»r — *> w '»■ ■»>— ■» ^ »t-v» ■

KÖZVETLENÜL...

BÁLINT IMRE ROVATA- “Észrevetted-e Gyurka tegnap, amikor az orvos várószobájában ültünk, a jó doktor kijött a kin- zókamrából és az ajtóban megállóit és ridegen azt mondta, hogy a következő. És azt úgy mondta, mintha egy ökörnek mondaná, hogy következik a letaglózásra, vagy birka nyuzásra, vagy ahogy az asztalos rászól az inasra, hogy jöhet a következő zongoraláb a fúrásra.”

“Nem vettem észre. Tegnap más pipa ült a szájában. Engem már régen nem vitt ki. Csak itthon szop.”

“Sajnálom, Gyurka, de kezdel oly büdös lenni, mint az elődöd volt. Nekem jó vagy, mert el lehet veled beszélgetni, de a nagyközönség már válogatósa bb és nem a bölcsesség után, hanem a jó szag után megy. De, mert nem voltál jelen, elmesélem a doktorral való párbeszédet..., azaz főleg ő beszélt... Egyszóval avval kezdtem a dolgot, hogy megkérdeztem tőle, miért oly nagyképü? Hogy miért nézett el fölöttem és mellettem az ajtóból, mintha sohase látott volna azelőtt, mintha az előző este nem sakkoztunk volna és nem meséltünk volna versenyre vicceket egymásnak és a kevésbé disznókat az asszonyoknak? És még egy fej biccentést sem eresztett felém. “Miért nem viseltek ti, doktorok színes tollakat a fejtetőtökön és tetováljátok ki arcotokat rémséges rajzokkal és hókusz és pókusz közepette Írjátok fel a recepteket?” — mondtam neki.

“Jól beszélt, gazdám! Az orvos meg a pap. Kezükben az élet és a halál misztériája, a pokol, vagy a mennyország kapujának a kulcsa és ezért van az a ‘ne érj hozzám te földi halandó’ magatartásuk.”

“Mondtam neki, hogy miért van az, hogy a betegségnek a latin nevét mondják be a betegnek és csak könvörületből fordítják le azt a latin komplikáltságot az egyszerű torokgyulladásra?”

“Mert a beteg ámbár tudja, hogy torokgyulladása van, de nem tudja annak a latin nevét és az öt dolláros vizitért joga van hozzá. És a beteg meg akar győződni arról, hogy én tudom a torok- gyulladás latin nevét, hogy én egy tudós vagyok”, válaszolta a doktor.

“A kémikusnak, fizikusnak s az asztalosnak is is van tudása s ki eddig, ki addig tanulta a tudományát és ők is évekig praktizálnak, mégsem kötik össze tudományukat nagyképűséggel.” így én.

“Tudomány az éremnek csak az egyik oldala. A pacienseim képezik az érem másik oldalát. Azoknak az általad említett tudósoknak és az asztalosnak csak egy bósza van, mig nekem naponta husz-huszonöt paciensem van, mindegyik egy- egy bősz és jobban megkinoznak, mint én őket. Szívbaj a mi üzemi betegségünk. Aránylag tízszer annyi szívbaj van az orvosok között, mint másoknál. Hogy miért? Adok egy pár példát. Missis Chapman a gőzfürdőben megmutatja a hasát a Missis Delaynak, aki összecsapja kezeit, niegbotránkozik, hogyan lehet oly gyönyörű hasat egy kis vakbelecske operációval eléktelenite- ni és rámutat a hasán ékeskedő kisebb hegedősre. Mészáros a te sebészed, mondja ki a verdiktet. Nem tudja, hogy a Missis Chapman epehólyagját is ki kellett operálni. De ennek a sebésznek a reputációja ebben a gőzfürdőben tönkre ment. Itt egy másik. Missis White meghalt tüdőgyulladásban. Komplikációk, öreg is volt, egyszóval ráfért. Missis Black megkérdi Mister Whitet, hogy hányszor vizitelt az orvos a betegnél. Naponta, volt a válasz. Az volt a baj, mondta ki a verdiktet a Missis Black. Az ő urának is volt tüdőgyulladása, de felgyógyult, mert hozzá naponta kétszer is eljött az orvos. Mert az ő orvosa lelki- ismeretes, mig a másik egy hanyag fráter, egy lelkiismeretlen gyilkos. Aztán egy másik pasas, a Mister Green felgyógyul a tüdőgyulladásból és ugyanaz a Missis Black megkérdi, hogy hányszor volt nála az orvosa? Naponta! Ahá! Az uramhoz a tiz nap alatt csak háromszor jött az orvos. A te orvosod egy rabló.”

“Százalékot kap talán az orvosától?”

“Isten tudja. Több mint valószínű, hogy csak hókusz-pókuszt kap, amit te ugv lebecsülsz. Vegyünk még egy példát. Mister Rednek influenzája van. Én mondtam, hogy tiz napig eltarthat a dolog és vegyen aszpirint és ne vegye a tizenkilenc centeset, mert az ugyanaz, mint az egy dolláros és ha felmegy a hőmérséklete, satöbbi és satöbbi, hívjanak, de ha nem akkor. . . jobbulást kívánok és good by! Harmadik nap a Mister Schwartz ajánl egy orvost. Az bufferint ir és tiszta vizet ártatlan, de szagos sziruppal. A harmadik orvos az ötödik nap, megint egy másik orvos is bufferint ajánl és vizet, de köménymagos» sziruppal. Kilencedik nap a negyedik orvos, a Doktor Boticelli is vizet, de barackizü sziruppal rendel és anacint és a'tizedik nap a beteg meggyógyult. És elmegy a hir a környékre,' a barátok és az ösmerősök közé, hogy csak egy orvos van, aki tud, mégpedig a Doktor Boticelli, aki két nap alatt meggyógyította Mister Redet.”

“De a pénz.'.'.?” T > .

“Nincs még egy professzió Amerikában, amely annyit adna azért a pénzért, amit kap, mint az or vosok. Tudásban, munkában, szimpátiában, éjjelnappal, erőben, hidegben szolgálni a beteget.’* Majd, hogy nem sirt, ahogy folytatta a jerenp.ád- ját: aA pacienseim nekem mondják meg a betegségüket, még mielőtt megvizsgálhattam volna őket ék azonnal azt is megmondják, hogy mivel gyógyítsam őket. A Readers Digestből kapják az orvosi tudásukat, mig mi kénytelenek voltunk tiz évig tanulni az egyetemen. Nem is beszélve a hosszú évek prakszisáról. Van olyan paciensem, aki csak telefonon hiv fel, hogy Írjak neki penicillint és amikor megkérdem, hogy mire, még ő sértődik meg, hogy mi az, nem bízok az ő diagnózis tudományában? Közben az az.igazság, hogy a legtöbbje csak hipokondriás. Félnek a haláltól. És az jó, különben mi, orvosok halhatnánk éhen.** “Ez mind igaz. Még mindig nem válaszoltál arr» a kérdésemre, hogy nem akartál megösmerni az előszobában? A hókusz-pókusz a mesterséged körül miért, miért? Óh! Miért?...”

“Én doktor vagyok. Tudós. Sokat tudok. De mihelyt egy kérdésre megtaláljuk a választ, arra két újabb kérdés üti fel a fejét válaszra, kísérletre, megoldásra várva. Ha nem csinálnék a hókuszpókuszokat, ha komáznánk a pacienseinkkel, nem hinnék el, amit tudunk és felnagyítanák azt, amit nem tudunk. Már pedig bizalom a gyógyítás ötven százaléka.”

így amig a szivemet kopogtatta és mert én nem beszélhettem, megragadta az alkalmat és kibeszélte magát a jó doktor. És amikor kezet fogtunk, azt mondta: “Műhelytitkok. Közöttünk maradjanak! “Remélem is, hogy az olvasók nen* adják tovább és hogy köztünk marad... Pedig érdekes volt.” I

A Gyurka közbeszólt: “Ilyenkor nem visz el a gazdám.” És kialudt. Durcásságból.

Fokozódik a szovjet technikai segítség Afrika és Ázsia országainak

Moszkvában uj összefoglaló adatokat hoztak nyilvánosságra az ázsiai és afrikai országoknak nyújtandó fokozódó szovjet segítségről. Ezekből kitűnik: a Szovjetunió közvetlen segítségével 1963-ban ezen a területen 180 gyárat, üzemet, erőmüvet építenek, s 30 százalékkal több szovjet felszerelést szállítanak ide, mint az elmúlt évben.

INDIÁBAN már megkezdődött a bhilai acélmű továbbfejlesztése: a szovjet segítséggel épült indiai “vasváros” termelése jelenleg egymillió tonna acél évente, a munkálatok befejezésekor a mostani kapacitás két és félszeresére növekszik. Szovjet támogatással egyebek közt nehéz- és bányagépgyár is épül Indiában, valamint több erőVWMlAWVXAMWIAAMAAfMVVt-AVMVVWVVWVV

békés megoldásához vezető ut azonban nem köny- nyii — mutat rá a nyilatkozat —, mert a külföldi imperialista körök és a belső reakciós erők arra törekednek, hogy fenntartsák a feszültséget, károkat okozva ezzel az indiai népnek és veszélybe döntve jövőjét.

A kommunista párt figyelmeztet arra a komoly veszélyre, amely Indiát fenyegeti a nyugati imperialista hatalmak és a belső reakciós erők zsarolásának és nyomásának következtében. Ezek az erők a múlt év novemberében lándzsát törtek Nehru miniszterelnök leváltása mellett és szüntelen támadásokat intéznek az el nem kötelezettség politikája ellen. Indiát a Nyugat karjaiba akarják taszítani, szót emelnek az indiai—kínai határon beállt tüzszíinet, a colombói konferencia békés javaslatai ellen.

Pártunknak mégis meggyőződése— folytatódik a nyilatkozat —, hogy az összes demokratikus és haladó erők tömörítésével a jobboldali reakciónak ezeket az elgondolásait meg lehet hiúsítani.

A rendkívüli helyzetről szóló határozat rámutat, hogy az “indiai védelmi törvény” alapján az országban nagy számban tartóztattak le kommunistákat.

A központi végrehajtó bizottság — hangsúlyoz za a továbbiakban a határozat — erélyesen tiltakozik a kommunista pártot ért támadás miatt, mert ez aláássa a nemzeti egységet.

mii. Az első ilyen hőerőmű-egység ez év augusztusában ad áramot.

AFGANISZTÁNBAN, Dzsalalabad körzetében, öntözőrendszeren dolgoznak, amely 30 ezer hektár föld megművelését teszi lehetővé. Afganisztán legnagyobb vizi erőmüve épül fel, a Hindu- kus hegységet pedig autóutakkal szelik keresztül.

Ebben az évben CEYLONRA is kiterjed a szovjet gazdasági segítség: itt autógumigyár és fémmű létesül.

Irak, a Szíriái Arab Köztársaság, Nepál, Laosz és egy sor ázsiai ország is szovjet segítséggel fejleszti iparát.

CONAKRYBAN a múlt évben fejeződött be a műegyetem első nagy tömbjének építése, s most a kormány kérésére szovjet előadó személyzet érkezett ide. Jelenleg a bennszülött mérnökök száma Guineában alig haladja meg az 50-et —de már most 100 első éves afrikai hallgató készül hivatására az ottani egyetemen s hamarosan évenként már 300 uj hallgatót lehet ide felvenni. A guineaf fővárostól 300 kilométerre segítséget nyújtanak egy nagy mezőgazdasági ipari kombinát létrehozásához: itt a legkorszerűbb gépekkel rendelkező konzerv- és húsipari üzem már ez évben működni fog, s nagy segítséget nyújt majd az ország vezetőinek az éhség leküzdésében, a ki nem elégitő táplálkozás megjavításában. Guinea délnyugati részében nagy fakombinát építése kezdődött meg, amely több faanyagot ad majd, mint a jelenlegi teljes évi termelés.

GHANA központi területein szovjet segítséggel két teljesen gépesített rizstermelő és egy kukorica termesztő állami gazdaságot hoznak létre. Szovjet szakemberek technikai együttműködésével kezdődik majd meg a Fekete-Volta folyón a Bui-erőmü építése.

Az afrikai országoknak nyújtandó technikai segélyprogram keretében Bamako, a mali főváros közelében iskolaváros, a Szomáli Köztársaságban tengeri kikötő épül. Szomáliban — éppúgy, mint Szudánban — e segélyprogram keretében kezdődik meg a konzervipar kiépítése is.

A 180, szovjet segítséggel épülő objektumból mintegy 80 jön létre az Egyesült Arab Köztár» társaság területén. A világszerte ismert asszuáni gátépitkezésen kívül ezek közé tartozik a helua- ni fémipari gyár, s egy uj kokszüzem, amely az ország egész kohóiparának szükségletét biztosítja. Alexandriában hajójavító nagyüzemek épülnek, az országban más helyütt pedig rádió- és penicillingyár.

Kommunista üldözés Ázsia—Afrikában

' -Toi«7ahadult országokban folyik a

kommunista üldözés. A kommunisták üldözéseién. poiitiKaja csak a gyarmatosítóknak és imperialistáknak kedvező, akik Ázsiában és Afrikában megpróbálták visszaszerezni a nemzeti felszabadító forradalmak győzelme következtében elvesztett vagy meggyengült állásaikat.

A tunéziai és az algéinai kommunista párt betiltását megelőzte a párt törvényen kívül helyezése az EAK-, Marokkó- és Irakban. A tények arról tanúskodnak, hogy több ország uralkodó körei a nyugati hatalmak nyomására folyamodtak a kommunista ellenes intézkedésekhez. Jellemző, hogy Algériában a komunista pártot azután tiltották be, hogy az országba amerikai gazdasági küldöttség érkezett, és közvetlenül azelőtt, hogy megkezdődtek a francia—algériai gazdasági tárgyalások. A Tunéziai Kommunista Pártot a francia—tunéziai gazdasági tárgyalásokkal és az amerikai hitelegyezmény aláírásával egy időben tiltották be.

Az imperialisták különféle eszközökkel próbálják elszigetelni a fiatal államokat a szocialista országok segítségétől. Abban reménykednek, hogy a kommunista-ellenes hajsza meggyengiti a fiatal államok külpolitikai helyzetét, rontja kapcsolataikat a szocialista országokkal és egy sor demokratikus szervezettel.

A fiatal államok talán meg fogják tanulni azt, hogy kommunisták üldözése közepette, nem lehet szocializmust épiteni.

*

9