Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-01-03 / 1. szám
&___________________________ AMERIKAI MAGYAR SZ<) — HUNGARIAN WORD_______________ Thursday, January 3, 1963 Levelek a Szerkesztőhöz Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. — Olvasóink hozzászólnak a közügyekhez. A tudományváros Szibériában Tisztelt Szerkesztőség! William Benton, Connecticut volt demokrata szenátora, nemrégiben beszámolt a Szovjetunióban tett útjáról, melynek folyamán eljutott Szibériába, ahol egy hatalmas uj “tudományvárost” építenek. A volt szenátor szerint a majdnem készen álló uj város “egyike a legkülönlegesebb tun dományos központoknak a világon.” A Saturday Evening Postban megjelenő cikkében Benton leírja ezt a központot, amely 12 mérföldre van Novosibirsktől, egy 125 mérföld hosz- szu tó mellett, melyet az Ob folyó felduzzasztásával hoztak létre. A 16 különféle tudományos intézetben 50,000 kutatómunkást fognak elhelyezni. Benton, aki az Encyclopedia Britannica kiadója, volt az első amerikai, aki meglátogatta a tudományos központot. Csupán néhány amerikai látta azt előzőleg, köztük Richard Nixon és Adlai Stevenson, de akkoriban a központ még csak terv volt. Ma már több ilyen központot terveznek az oroszok Szibériában. A központ nemcsak elméleti kutatással foglalkozik, a legmagasabb fokon, de praktikus problémákat is megoldanak. A különböző intézetek az “Avenue of Institutes” elnevezésű széles utón foglalnak helyet, s máris 12,500 tudós-dolgozik a városban a geológia, az automá- ció és villamossági mérőeszközök, származástan, élettan és orvostudomány, s még nagyon sok más tudományos téren. Már eddig is elértek eredményeket, mint pl. egy viznyomásos ágyú kifejlesztését, melyet a bányászatban alkalmaznak. William Benton maga is látta, amint a vizi- ágyuval egy három láb vastag gránitot szakítottak le egy sziklából. “Hogyan ismerhetnénk a jövőt?” — kérdezte Sergei Sobolev, a matematikai intézet feje. “Csak annyit tudunk, hogy a következő 50 év^en több változás lesz, mint amennyi volt a világtörténelem folyamán.” A cikk végén azt kérdezi Benton: “Ha az oroszok feláldozták a vajat a fegyverek miatt, úgy a húst a tudományos kutatás és művelődés érdekében áldozták fel. Vajon mi, amerikaiak, tudunk-e hasonló áldozatokat hozni?” S. P„ Florida Ami nsm felsői az idei Naptárunkban Tisztelt Szerkesztőség! Kézhez kaptam az 1963-as Magyar Naptárt és ahogy a fedőlapon megláttam Gellért Hugó gyönyörű és a mai időkhöz mért művészi illusztrációját, elfeledve a napi munka fáradalmait, azonnal hozzáfogtam az átnézéséhez. Először azt néztem meg, hogy kik Írtak benne és végül, hogy mit? Geréb munkástárs már megírta a lapban, hogy a naptár szerinte mindenkit kielégít, nekem már ez is biztosíték volt arra, hogy akik a naptárt óriási erőfeszítéssel létrehozták, azoknak a munkája nem volt hiábavaló. Mindjárt az elején elolvastam Rev. Gross Hősköltemény helyett c. gyönyörű írását, amely nagyon meghatott. Majd Weinstock Lajos “Az amerikai munkásság mindennapi harcai” c. cikke igazi tükörképét adja az amerikai munkás küzdelmeknek, amit mindenkinek el kell olvasnia. Geréb József az “Imádkozás eredete” c. Írása nagyon tanulságos. Habár ő nem sokat jár a templomba, mégis ő ir a legtöbbet a vallásokról. (Egyébként örömmel vettem tudomásul, hogy már jól van és kívánom, hogy a kórházat is próbálja úgy elkerülni, mint a templomot.) E. H. Neuwald “A megfélemlített óriás” c. írása nagyon időszerű. Szóval sok jó és élvezetes olvasmányt találtam a naptárban, mindaddig, amíg Lengyel József “Kicsi mérges öreg ur” c. novellájához, vagy talán tragédiájához értem. Amikor a Nekeresdi György feljegyzései alcimü Írást elolvastam, először azt hittem, hogy itt valami tévedés van, hiszen Geréb úgy ir erről, mint amely visszaidézi a Horthv-korszak szörnyűségeit. Az biztos, hogy a Horthy-korszak produkált számtalan ilyen szörnyűséget, csak a szomorú az, hogy Lengyel Jó- szef ezt nem arról a korszakról írja, hanem a Rákosi-korszakról, az 1956-os ellenforradalmat megelőző évekről. Semmi jogom sincs vitába szállni az Íróval, annál az oknál fogva, hogy a befejezés után van egy másik cikk Matejka Jánosné tollából: Arról, hogy mi kell és mi nem kell címen, amely igazolja az ilyen Írások fontosságát Magyarországon. Az én véleményem mégis az, s úgy hiszem, hogy sokunknak a lap olvasói közül, hogy az ilyen Írások esetleg megállják a helyüket Magyarországon, de semmiesetre sem Amerikában. Nagyon sajnálatos hibának tartom, hogy ez benne van a naptárban. Természetesen ezen már nem lehet segíteni, de a jövőre való tekintettel a szerkesztő gárdának nagyon meg kell néznie, hogy mit tesznek be, még akkor is, ha az irás Magyarországról jön. Eugene Weinstock “Szegény magyar babák” Tisztelt Szerkesztőség! A szegény magyar babák veszélyben vannak Amerikában, ötven városból jelentik, hogy ezek nem kívánatos cikkek hazánkban és követelik a vásárló közönségtől, hogy ezeket a veszedelmes árucikkeket távolittassák el a kirakatokból. Az ok igen egyszerű: ezzel támogatjuk a kommunizmust és ártunk vele (esetleg a tönk szélére juttatjuk) az amerikai kereskedelemnek. Természetesen nem a kereskedők agyában született meg e beteges rögeszme. Igen, az olvasó kitalálta: a Birch Társaság nevű fasiszta szervezet uszítása látszik ki azokból a sorokból, melyeket minden vásárló kosarába dobnak, aki abban az üzletben vásáról, ahol ilyen babák vannak a kirakatban. Ezekben kérik a vásárlót, hogy kényszerítse a kereskedőt a veszedelmes kommunista babák eltávolítására, mert különben nem hajlandók vásárlásaikat abban az üzletben elvégezni. A veszély nemcsak a magyar babák körül forog, mert más oldalról is vannak bajok. Jugoszlávia kis fonott kosarakat szállít igy karácsonytáján Amerikában, Lengyelország is nyugtalanítja az ultrahazafi birchistákat a sonkájával, amely uram bocsáss, szintén kommunista kezek által készült áru és szigorú ellenőrzésre szorul. Arra kérik a közönséget, hogy bojkottálják ezeket az országunkra veszélyes és káros árucikkeket. Tudott dolog, hogy Lengyelország vagy öt éve áll üzleti összeköttetésben az Egyesült Álamokkal és minthogy valutára van szüksége, háromszor annyi sonkát exportál ide, mint amennyit mi vásárolunk tőle egyéb árucikkekben. Ezek a birchista erőlködések nem okoznak nagy kárt üzleti részről egyik oldalnak sem, de annál többet ártanak az általános béke terén, s nagy szolgálatot tesznek a hidegháború fenntartásában. (The Nation, dec. 15-i számából) Schubert, Elsinore Üdvözlet Magyarországról Tisztelt Szerkesztőség! Üdvözöljük az amerikai magyarságot és békés ujesztendőt kívánunk a Magyar Szó szerkesztőségének. Ezúton köszönjük meg kedves húgomnak; Katharine Grécsnek az évek óta nekünk küldött Magyar Szó újságot, ami nagyon kedves küldemény a részűnkre és sokan olvassák idehaza. . . Török János és Erzsébet, Tatabánya Cl\VS\XVA\V\XV\\\\V\V^\\\\\\V\WV\\\\\\V ( TÍZ építkezésen nyujtanaK műszaki segítséget a Német Demokratikus Köztársaság szakemberei az Egyesült Arab Köztársaság iparosításához. TIZENHAT főnyi utasával és legénységével viharba került és elpusztult a Fekete-tengeren egy török hajó. • AZ UJ-MECSEKALJÁN épülő házak nyolcadik emeletét műterem-lakásokká képezik ki. A kerületben élő 15 képzőművésznek kényelmes berendezésű müvészkolóniát teremt a tanács. GYERMEKTÄNCCSOPORTOT szerveztek a marcali járási művelődési házban. A művész ever mekcsoport a tájegységek népi gyermekjátékait dolgozza fel és mutatja majd be a közönségnek. • BEFEJEZŐDÖTT a Moszkva—Leningrád vasútvonal villamosítása. A két legnagyobb szovjet város között közlekedő expresszvonatok sebessége ezután elérheti a 160 kilométert is. • FELLINI uj filmjének cime: A labirintus. A film forgatókönyve eddig teljes titokban maradt, s a szereplőket is hallgatásra kötelezték. • RÉGI japán kertészeti könyvek alapján készült el a budapesti Állatkert japánkertjének terve. A kertet jövőre kezdik el építeni, a volt szabadtári színpad helyén. • UJ DUNAI USZÁLYT bocsátottak vízre a MAHART tápéi hajójavító telepén. Egyidejűleg került a Tisza vizére a Mindszenti Községi Tanács által megrendelt uj vasszerkezetű komp. • AZ ORSZÁG első.tej eszpresszója nemrég nyílt meg a Várban, a Szentháromság utcában; szép számmal keresik fel a Várral ismerkedő külföldi turisták is. F ALDISZITő, szines üvegmozaikokból 67-féle színárnyalatot kísérleteztek ki a Miskolci Üveggyárban. Az uj gyártási recepttel jelentős importanyag-megtakarítást érnek el. • MEGKEZDŐDÖTT a Pécsi Kokszmüvek 14 uj kokszolókamrájának próbaüzemelése. Az üzem teljes rekonstrukciója 1963 végére fejeződik be. SZTANY1SZLAVSZKIJ-kiáHiiás nyílt Londonban a moszkvai múzeum anyagából, a nagy művész születésének századik évfordulója alkalmából. • CSEPEL-CSILLAGTELEPEN még decemberben megnyitották a 3,000 kötetes, 4. szánni gyermekkönyvtárat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. BERZÉTEI ILONA színésznő, a Jászai Mari Otthon lakója. Hegedűs Gyula özvegye, 88 éves korában elhunyt. Berzétei Ilona negyedszázadon keresztül játszott a Vígszínházban. December 22- én helyezték örök nyugalomra férje mellé, Mária- besnyön. Szovjet-iráni okmányokat ratifikáltak December 20-án Teheránban kicserélték a szovjet—iráni határról és a határkonfliktusok megoldásának rendjéről kötött szerződés ratifikációs okmán.vait. Az esemény azt a reményt kelti, hogy a Szovjetunió és Irán kapcsolatai a barátságon és kölcsönös bizalmon alapuló jószomszédi viszonyúvá válnak. FELilfáS OLVASÓINKHOZ! Fontos történelmi tanulmány készül az amerikai magyar munkásmozgalomról Gyet- vai János és Gártlos Emil feldolgozásában. Ehhez a történelmi munkához rengeteg anyagra van szükség, főleg az 1940-es ével előtti időszakból., Akinek van a birtokában ebből az időszakból származó olyan újság, naptár, könyv, röpirat, stb., amit az amerikai haladó szellemű magyarság adott ki, vagy fényképek, lapkivágások, stb., melyek erre az időszakra vetnek fényt, juttassa el lapunk kiadóhivatalába. Azzal a megértéssel tegyék ezt, hogy az ilyen anyagot nem tudjuk visszaküldeni, mivel az véglegesen a budapesti Legujabbkori Történelmi Muzeum anyagát fogja képezni.RÖVIBEN * •