Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-03 / 1. szám

&___________________________ AMERIKAI MAGYAR SZ<) — HUNGARIAN WORD_______________ Thursday, January 3, 1963 Levelek a Szerkesztőhöz Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerű­en azonosak a szerkesztőség álláspontjával. — Olvasóink hozzászólnak a közügyekhez. A tudományváros Szibériában Tisztelt Szerkesztőség! William Benton, Connecticut volt demokrata szenátora, nemrégiben beszámolt a Szovjetunió­ban tett útjáról, melynek folyamán eljutott Szi­bériába, ahol egy hatalmas uj “tudományvárost” építenek. A volt szenátor szerint a majdnem ké­szen álló uj város “egyike a legkülönlegesebb tun dományos központoknak a világon.” A Saturday Evening Postban megjelenő cikké­ben Benton leírja ezt a központot, amely 12 mér­földre van Novosibirsktől, egy 125 mérföld hosz- szu tó mellett, melyet az Ob folyó felduzzasztásá­val hoztak létre. A 16 különféle tudományos inté­zetben 50,000 kutatómunkást fognak elhelyezni. Benton, aki az Encyclopedia Britannica kiadója, volt az első amerikai, aki meglátogatta a tudomá­nyos központot. Csupán néhány amerikai látta azt előzőleg, köztük Richard Nixon és Adlai Ste­venson, de akkoriban a központ még csak terv volt. Ma már több ilyen központot terveznek az oroszok Szibériában. A központ nemcsak elméleti kutatással foglalkozik, a legmagasabb fokon, de praktikus problémákat is megoldanak. A külön­böző intézetek az “Avenue of Institutes” elneve­zésű széles utón foglalnak helyet, s máris 12,500 tudós-dolgozik a városban a geológia, az automá- ció és villamossági mérőeszközök, származástan, élettan és orvostudomány, s még nagyon sok más tudományos téren. Már eddig is elértek eredmé­nyeket, mint pl. egy viznyomásos ágyú kifejlesz­tését, melyet a bányászatban alkalmaznak. William Benton maga is látta, amint a vizi- ágyuval egy három láb vastag gránitot sza­kítottak le egy sziklából. “Hogyan ismerhetnénk a jövőt?” — kérdezte Sergei Sobolev, a matema­tikai intézet feje. “Csak annyit tudunk, hogy a következő 50 év^en több változás lesz, mint amennyi volt a világtörténelem folyamán.” A cikk végén azt kérdezi Benton: “Ha az oroszok feláldozták a vajat a fegyverek miatt, úgy a húst a tudományos kutatás és művelődés érdekében áldozták fel. Vajon mi, amerikaiak, tudunk-e ha­sonló áldozatokat hozni?” S. P„ Florida Ami nsm felsői az idei Naptárunkban Tisztelt Szerkesztőség! Kézhez kaptam az 1963-as Magyar Naptárt és ahogy a fedőlapon megláttam Gellért Hugó gyö­nyörű és a mai időkhöz mért művészi illusztrá­cióját, elfeledve a napi munka fáradalmait, azon­nal hozzáfogtam az átnézéséhez. Először azt néz­tem meg, hogy kik Írtak benne és végül, hogy mit? Geréb munkástárs már megírta a lapban, hogy a naptár szerinte mindenkit kielégít, nekem már ez is biztosíték volt arra, hogy akik a naptárt óriási erőfeszítéssel létrehozták, azoknak a mun­kája nem volt hiábavaló. Mindjárt az elején elolvastam Rev. Gross Hős­költemény helyett c. gyönyörű írását, amely na­gyon meghatott. Majd Weinstock Lajos “Az ame­rikai munkásság mindennapi harcai” c. cikke iga­zi tükörképét adja az amerikai munkás küzdel­meknek, amit mindenkinek el kell olvasnia. Ge­réb József az “Imádkozás eredete” c. Írása na­gyon tanulságos. Habár ő nem sokat jár a temp­lomba, mégis ő ir a legtöbbet a vallásokról. (Egyébként örömmel vettem tudomásul, hogy már jól van és kívánom, hogy a kórházat is pró­bálja úgy elkerülni, mint a templomot.) E. H. Neuwald “A megfélemlített óriás” c. írása nagyon időszerű. Szóval sok jó és élvezetes olvasmányt találtam a naptárban, mindaddig, amíg Lengyel József “Kicsi mérges öreg ur” c. novellájához, vagy ta­lán tragédiájához értem. Amikor a Nekeresdi György feljegyzései alcimü Írást elolvastam, elő­ször azt hittem, hogy itt valami tévedés van, hi­szen Geréb úgy ir erről, mint amely visszaidézi a Horthv-korszak szörnyűségeit. Az biztos, hogy a Horthy-korszak produkált számtalan ilyen ször­nyűséget, csak a szomorú az, hogy Lengyel Jó- szef ezt nem arról a korszakról írja, hanem a Rá­kosi-korszakról, az 1956-os ellenforradalmat meg­előző évekről. Semmi jogom sincs vitába szállni az Íróval, an­nál az oknál fogva, hogy a befejezés után van egy másik cikk Matejka Jánosné tollából: Arról, hogy mi kell és mi nem kell címen, amely igazol­ja az ilyen Írások fontosságát Magyarországon. Az én véleményem mégis az, s úgy hiszem, hogy sokunknak a lap olvasói közül, hogy az ilyen Írá­sok esetleg megállják a helyüket Magyarorszá­gon, de semmiesetre sem Amerikában. Nagyon sajnálatos hibának tartom, hogy ez benne van a naptárban. Természetesen ezen már nem lehet segíteni, de a jövőre való tekintettel a szerkesztő gárdának nagyon meg kell néznie, hogy mit tesz­nek be, még akkor is, ha az irás Magyarország­ról jön. Eugene Weinstock “Szegény magyar babák” Tisztelt Szerkesztőség! A szegény magyar babák veszélyben vannak Amerikában, ötven városból jelentik, hogy ezek nem kívánatos cikkek hazánkban és követelik a vásárló közönségtől, hogy ezeket a veszedelmes árucikkeket távolittassák el a kirakatokból. Az ok igen egyszerű: ezzel támogatjuk a kommu­nizmust és ártunk vele (esetleg a tönk szélére juttatjuk) az amerikai kereskedelemnek. Termé­szetesen nem a kereskedők agyában született meg e beteges rögeszme. Igen, az olvasó kitalál­ta: a Birch Társaság nevű fasiszta szervezet uszítása látszik ki azokból a sorokból, melyeket minden vásárló kosarába dobnak, aki abban az üzletben vásáról, ahol ilyen babák vannak a ki­rakatban. Ezekben kérik a vásárlót, hogy kény­szerítse a kereskedőt a veszedelmes kommunista babák eltávolítására, mert különben nem hajlan­dók vásárlásaikat abban az üzletben elvégezni. A veszély nemcsak a magyar babák körül fo­rog, mert más oldalról is vannak bajok. Jugosz­lávia kis fonott kosarakat szállít igy karácsony­táján Amerikában, Lengyelország is nyugtala­nítja az ultrahazafi birchistákat a sonkájával, amely uram bocsáss, szintén kommunista kezek által készült áru és szigorú ellenőrzésre szorul. Arra kérik a közönséget, hogy bojkottálják eze­ket az országunkra veszélyes és káros árucik­keket. Tudott dolog, hogy Lengyelország vagy öt éve áll üzleti összeköttetésben az Egyesült Álamok­kal és minthogy valutára van szüksége, három­szor annyi sonkát exportál ide, mint amennyit mi vásárolunk tőle egyéb árucikkekben. Ezek a birchista erőlködések nem okoznak nagy kárt üzleti részről egyik oldalnak sem, de annál töb­bet ártanak az általános béke terén, s nagy szol­gálatot tesznek a hidegháború fenntartásában. (The Nation, dec. 15-i számából) Schubert, Elsinore Üdvözlet Magyarországról Tisztelt Szerkesztőség! Üdvözöljük az amerikai magyarságot és békés ujesztendőt kívánunk a Magyar Szó szerkesztő­ségének. Ezúton köszönjük meg kedves húgom­nak; Katharine Grécsnek az évek óta nekünk kül­dött Magyar Szó újságot, ami nagyon kedves kül­demény a részűnkre és sokan olvassák idehaza. . . Török János és Erzsébet, Tatabánya Cl\VS\XVA\V\XV\\\\V\V^\\\\\\V\WV\\\\\\V ( TÍZ építkezésen nyujtanaK műszaki segítséget a Német Demokratikus Köztársaság szakemberei az Egyesült Arab Köztársaság iparosításához. TIZENHAT főnyi utasával és legénységével vi­harba került és elpusztult a Fekete-tengeren egy török hajó. • AZ UJ-MECSEKALJÁN épülő házak nyolcadik emeletét műterem-lakásokká képezik ki. A kerü­letben élő 15 képzőművésznek kényelmes berende­zésű müvészkolóniát teremt a tanács. GYERMEKTÄNCCSOPORTOT szerveztek a marcali járási művelődési házban. A művész ever mekcsoport a tájegységek népi gyermekjátékait dolgozza fel és mutatja majd be a közönségnek. • BEFEJEZŐDÖTT a Moszkva—Leningrád vas­útvonal villamosítása. A két legnagyobb szovjet város között közlekedő expresszvonatok sebessé­ge ezután elérheti a 160 kilométert is. • FELLINI uj filmjének cime: A labirintus. A film forgatókönyve eddig teljes titokban maradt, s a szereplőket is hallgatásra kötelezték. • RÉGI japán kertészeti könyvek alapján készült el a budapesti Állatkert japánkertjének terve. A kertet jövőre kezdik el építeni, a volt szabadtári színpad helyén. • UJ DUNAI USZÁLYT bocsátottak vízre a MA­HART tápéi hajójavító telepén. Egyidejűleg ke­rült a Tisza vizére a Mindszenti Községi Tanács által megrendelt uj vasszerkezetű komp. • AZ ORSZÁG első.tej eszpresszója nemrég nyílt meg a Várban, a Szentháromság utcában; szép számmal keresik fel a Várral ismerkedő külföldi turisták is. F ALDISZITő, szines üvegmozaikokból 67-féle színárnyalatot kísérleteztek ki a Miskolci Üveg­gyárban. Az uj gyártási recepttel jelentős im­portanyag-megtakarítást érnek el. • MEGKEZDŐDÖTT a Pécsi Kokszmüvek 14 uj kokszolókamrájának próbaüzemelése. Az üzem teljes rekonstrukciója 1963 végére fejeződik be. SZTANY1SZLAVSZKIJ-kiáHiiás nyílt London­ban a moszkvai múzeum anyagából, a nagy mű­vész születésének századik évfordulója alkalmá­ból. • CSEPEL-CSILLAGTELEPEN még december­ben megnyitották a 3,000 kötetes, 4. szánni gyer­mekkönyvtárat a Fővárosi Szabó Ervin Könyv­tárban. BERZÉTEI ILONA színésznő, a Jászai Mari Otthon lakója. Hegedűs Gyula özvegye, 88 éves korában elhunyt. Berzétei Ilona negyedszázadon keresztül játszott a Vígszínházban. December 22- én helyezték örök nyugalomra férje mellé, Mária- besnyön. Szovjet-iráni okmányokat ratifikáltak December 20-án Teheránban kicserélték a szovjet—iráni határról és a határkonfliktusok megoldásának rendjéről kötött szerződés ratifi­kációs okmán.vait. Az esemény azt a reményt kelti, hogy a Szovjetunió és Irán kapcsolatai a barátságon és kölcsönös bizalmon alapuló jószomszédi viszony­úvá válnak. FELilfáS OLVASÓINKHOZ! Fontos történelmi tanulmány készül az amerikai magyar munkásmozgalomról Gyet- vai János és Gártlos Emil feldolgozásában. Ehhez a történelmi munkához rengeteg anyagra van szükség, főleg az 1940-es ével előtti időszakból., Akinek van a birtokában ebből az időszak­ból származó olyan újság, naptár, könyv, röpirat, stb., amit az amerikai haladó szelle­mű magyarság adott ki, vagy fényképek, lapkivágások, stb., melyek erre az időszakra vetnek fényt, juttassa el lapunk kiadóhiva­talába. Azzal a megértéssel tegyék ezt, hogy az ilyen anyagot nem tudjuk visszaküldeni, mi­vel az véglegesen a budapesti Legujabbkori Történelmi Muzeum anyagát fogja képezni.­RÖVIBEN * •

Next

/
Oldalképek
Tartalom