Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-01-24 / 4. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursdayj January 24, 1963 12 KULWm éó NYELVÉSZEKKEL A MLOGORA MAGYARJAI KÖZÖTT A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének két munkatársa, Dr. Benkő Loránd és Dr. Lőrincze Lajos nyelvtörténészek, ínostmár harmadizben jártak Jugoszláviában, hogy az ittélő magyarok beszédét tanulmányozzák. 1962-ben Moszlavinában Velika Piszanica, Mu raközben Kőt és Vajdaságban Piros (Rumenka) falvak magyarjainak beszéd- és nyelvi sajátosságait kutatták. A két nyelvtörténész mellé szívesen csatlakoztam, amikor Velika Piszanicára mentek, hogy az itt élő, mintegy 150 család Somogy megyéből hozott ősi nyelvét tanulmányozzák. • Az autóbusz gyorsan hagyta maga mögött a moszlavinai táj lenyűgöző színeit, sima aszfalton menekült a nap fullasztó melegétől az éjszaka kellemes, hűvös sötétjébe. Ahogy Velika Piszanica felé közeledtünk aggodalom töltött el bennünket, mert nem tudtuk, hogy várnak-e majd ránk a megbeszélt helyen. A kalauz előzékenysége azonban hamar eloszlatta a baljós gondolatokat, mert megígérte, ha Horvát Bozsó József anyakönyvvezető vagy Tóth István tanító,-— akiket személyesen ismer — valamely oknál fogva nem várnának ránk, megáll az autóbusszal a házuk előtt. Segítségére azonban nem volt szükségünk, mert várt bennünket Tóth tanító. A “Kalász” nevű kulturkör helyiségében terített asztal mellett hamar megismerkedtünk a vezetőség tagjaival. Finom és bőséges vacsora után vendégeinknek megígérték a falu segítségét és közreműködését, hogy minél sikeresebb munkát végezzenek. Baráti hangulatban tudtuk meg Horvát néptárstól és Tóth tanítótól a falu magyarjainak történetét. Letelepedésük Velika Piszanicán a múlt század hetvenes éveiben kezdődött, amikor Somogy megyében a családok legfiatalabb tagjai szekerekre rakták szegénységüket, és délnek vették útjukat a Dráván túlra, ahol olcsó földet tudtak venni. Itt már nem szolgaként, hanem saját gazdaságukon szorgos munkával alapozták meg életüket. A nagy lépésre a régi törvény késztette őket, mely szerint az egész vagyont a legidősebb fiú örökölte, miáltal testvérei kénytelenek voltak vagy néki szolgálni, vagy elhagyni a szülői rögöt. Odahagyták hazájukat és Moszlavina dombos lankáin telepedtek le. Mint minden modern nemzetnek, igy a magyarnak is van egy un. Nyelvatlasza, mely az egy- nyelvhez tartozó nép csoportosulását mutatja és annyi téuképet tartalmaz, ahány szónak kell területenkénti értelmezését tanulmányozni. A magyar nyelv-atlasz 1600 térképet foglal magában és a tájak szerinti nyelvi elváltozásokat öleli fel. A különböző tájak helységeit, falvait, tanyáit, kutató-pontoknak nevezik. A Nyelvtudományi Intézet munkatársai, tiz év alatt, több mint 400 ilyen kutató-pontot jártak be (mintegy 350-et Mopyra országon, a többit pedig Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia és a Szovjetunió magyarlakta területein.) A tanulmányozott 1600 szónak megfelelően 1600 térképe van, s ezek mindegyikén 400 kutatópont van bejegyezve. így például a “burgonya” szónak térképén minden kutatópontnál az e fogalomnak megfelelő szó található (krumpli, kolompir, bojóka, pityóka, gruja). Ezen szótani elváltozásokon kívül hangtani elváltozások is vannak, sőt ezek a gyakoribbak. (A körte szónak mintegy 100 hangtani elváltozását ismerik.) A kész térképek nemcsak a nyelvtörténészeknek nyújtanak segítséget, mert utalnak a mai irodalmi nyelv és a sok tájszólás egymáshoz való viszonyulására, hanem a történelmi, néprajzi, természettudományi adatok gyűjtésénél is jelentős szerepet játszanak. • A kíváncsiság már az első kakaskukorékolással kiűzte szememből az álmot. Gimnazista koromban sosem vártam ennyire a magyar-órát, most meg lesem az alkalmat, hogy a tájszólásokról ismereteket szerezzek. . . A nap jól kezdődött kétszer kellett reggeliznem: ott is ahol én aludtam és ott is, ahol a magyarországi vendégek. Nem lehet visszautasítani a szives magyar vendéglátást, ha Piszanicán olyan szép szóval győznek meg mindenkit arról, hogy az ember bendőjébe még mindig belefér egy kevés. A 13 kilométer hosszú falu meghódítására Dr. Lőrincze Lajos Tóth tanítóval, Dr. Benkő Loránd Horváth Józseffel indult. Főként olyan családokhoz tértek be, kikről előző ismeretetésből tudták, hogy állandóan itt éltek és nem álltak közelebbi érintkezésben az irodalmi magyar nyelvvel. Ezek a legalkalmasabbak az adatok közlésére. A 40-— 60 éves asszonyok beszédére gyakorol legkisebb hatást az újság, rádió és más körülmény. Szörcsöki Ferencéknél a konyhában a néni éppen kenyeret dagasztott. Hogy ne zavarjuk munkájában melléje telepedtünk és Dr. Benkő Loránd a hétköznapi dolgokról lassan rátért látogatásunk lényegére. Előkerült a szavak föl jegyzésére szolgáló füzetecske az értelmező képekkel együtt, és következett az, amit már annyira vártam. Az érdekes munka, amint később meggyőződtem nagyon nehéz és kimeritő is. Két, sőt több órán át egymásra következnek a kérdések, melyekre feleletet kell adni. A képeken: alma, körte, birsalma. Felmutatásukra a felelet: óma, körte, birsóma. A ribizli rebözli, a málna himper, a szeder szederincs, és ez mind együttvéve gyümücs. — Ezen a képen ezt a gyomnövényt (lóhere között nagy rézvörös foltokat látni, ahogy befutotta), hogy hívják? Szörcsöki néni, abbahagyja a dagasztást, hogy jobban szemügyre vegye a képet, és mindjárt adja a választ: — Kosz! (Aranka.) — Hogy mondják azt, amikor a kukorica szemeket elválasztják csutkájától? —Kopozni! (Morzsolni.) — Mi a neve ennek a virágnak? — Szelence! (Orgona.) Ez igy megy, mig Dr. Benkő nem látja, hogy a fáradság erőt vesz a nénin. Jandrasics Antalnénál én is segédkeztem közvetve, mert mig a szilvás mögött legeltettem a két riskát, jobban telt a jegyzetfüzet. A legeltetés hamar unalmassá vált volna, ha a fáradhatatlan kérdések kavargása és a gyors feleletek nem vonták volna el figyelmemet egyhangú rágásuktól. Megtudtam, hogy Piszanicán a küszöbv\AAAA/vvw<nA<iMvwuwt/uvvv\nAitnnf«AA/v\nAr Ki büszke vagy... Aki tesz, vesz, hogy legyen másnak S csepetnyit meghagy magának, — Magasztositsd őt is nagyra, Ki büszke vagy önmagadra. Szerénységét, szelídségét, Napfény kedvét, emberségét Álmain, vágyain mérd meg, — S hogy kén lenni, tőle kérd meg. Békét szól, mint neszclő lomb, Vágya tiszta, igazat mond> ódon falra nem loccsant vért, — Juss az, abból épit erényt. Körömmel vág földbe magot, Ha megérett, hiszi áldott. Nem sok a sok és nem kevés, Dalba tördel jóslatos vészt. Szív vörösen disz: pipitér, S mindent ölel a föld terén. A fortyogó száj őt mondja, Mikor fényt vet a nyomorra. Ember ő, ki érti sorsát S nem vár létben csoda morzsát, Végzi dolgát s lel örömöt, Utjából rúg minden rögöt. Ki büszke vagy önmagadra, — Magasztositsd őt is nagyra. Olexo Endre Elérhetetlen moziárak A Cleopatra film még csak hat hónap múlva kerül bemutatásra az Egyesült Államokban, de reklámveréssel hire már a félvilágot bejárta. Először persze hősnője, Elizabeth Taylor hálószoba titkainak szellőzése utján. A reklamirozást most azzal folytatják, hogy a mozitörténelem legmagasabb belépőjegyeit helyezik kilátásba. New Yorkban a Rivoli Theater már magának kötötte le a bemutatás jogát a Broadwayn 75 hétre és előlegként 1,250,000 dolláros csekket nyújtott át g tap, a kavics gümecs, a csipkerózsa bogyója bücs- ke, a tücsök pücsök, a köldök püdök. — Hogy mondanák azt, mikor a kocsi jól meg van rakva? — A kocsinak terhéje van. — Amikor a macska belevájja körmeit az em- . bér húsába? — Kormoz a macska. — És ha az ember a szomszédját hivja, mit csinál? — Kátt egyet! Háztól-házhoz jártunk és a jegyzetfüzet szépen telt, mig a kész vacsora illata nem juttatta eszünkbe, hogy az est sötétjét kicsipkézték már a csillagok és hagyni kell a munkából holnapra is. Másnap a feljegyzett szavakat vendégeink úgy ellenőrizték, hogy összeegyeztették a más családoknál kapott feleletekkel. Az ellenőrzés kimutatta, hogy mindenütt azonos válaszokat kaptak, mert a szógyűjtést csak Somogy-m'egyéből ,származó családoknál végezték. A két nap folyamán sok érdekes élményben volt részem. Egy nénikénél sehogy sem tudtuk megértetni magunkat, noha szépen ment minden, mig Dr. Benkő nem tette fel a kérdést: — Hogy mondaná azt, mikor valaki elől el akar bújni és az ajtó meg a fal közé áll? A néni erre nem tudott kielégitő választ adni. Dr. Benkő nem restellte és az ajtó mögé állt. A szemléltető példa sem ihlette a nénikét válasz adásra. Bizonytalanul mondta: — Hát az ajtó hátullahó áll! így jöttünk rá, hogy nem ismeri a “mögé” szót. A két nap alatt sok olyan szót hallottam, melynek létezéséről sejtelmem sem volt. Nagyon érdekes volt az igék ragozása (látom, látod, láti, lássuk, látitok, látik) és az is, hogy a helyhatározó szó ragja nem illeszkedik az előtte álló szóhoz (Ferencná). A két nyelvész véleménye szerint nagyon sok érdekessége van a piszanicai magyar nyelv szóta- ni és hangtani jellegzetességének, az irodalmi nyelvtől merőben különbözik, de kellemes hangzású, szép nyelv. Szívélyes búcsú után, mikor a sinbusz — amit ők silobusznak neveznek — kigördült az állomásról Dr. Benkő csak ennyit mondott: — Szeretném mégegyszer megszorítani kezüket ! — Én is megköszönni a szives vendéglátást — toldotta meg Dr. Lőrincze. Óhajuknak én teszek eleget. . . P. Gy. ^WVWVA/VAAA/V\AAAAAAAAnAAA/\AAnAftrM*A/)AAAA tulajdonosnak, Twentieth Century-Fox Film Corp. nak, amely a napi bevételből is fog részesülni bizonyos százalékban. A négyórás előadás esti ára $3 és $5.50 lesz, a délutáni helyárak $2.50-től $5.50-ig lettek megállapítva. Ezzel az állandóan emelkedő mozijegy árak a tetőfokot érték el a Broadwayn. A darab előállítási áráról a producer úgy beszél, hogy az a 40 millió dollár körül van eddig és a hirdetések, másolatok elkészítése és elhelyezésének költségeivel együtt 60—65 millió dollár kiadása lesz. New Yorkkal egyidejűleg az ország másik 69 városában fogják mutatni a filmet. STRAUSZ LÁSZLÓ: Magyarországi miocénmediterrán csigák határozója. — Úttörő munkát végzett a mii szerzője a magyarországi miocén csigák részletes rendszertani leírásával, valamint határozójával. 574 faj és változat feldolgozását végezte el, egyszerű alaktani csoportosításban, leírásokkal, számos rajzzal. A határozót minden előképzettség nélkül bárki forgathatja, aleirások közérthetőek. Hetvenkilenc tábla a csigák fényképeit tartalmazza. A teljesség kedvéért be kell számolni arról is, hogy Strausz László a nemzetközi szakvilág számára nagyobb terjedelemben, német nyelven jelentette meg müvét. A magyar kiadás igen tetszetős kiállításban jelent meg. • ÉRDEKES telefon-tájékoztató szolgálat működik Párizsban: minden, az atomenergiával kapcsolatos kérdésre — vagy közvetlenül telefonon, vagy írásban válaszol. Az uj intézményt az atomenergia bizottság szervezte, egyrészt a közvélemény tájékoztatására, másrészt, hogy megismerje a közvéleményt legjobban foglalkoztató kérdéseket. v AMERIKAI SZEGFŰT termesztenek a kecskeméti Boldogulás Termelőszövetkezet uj, melegvízzel füthető, blokkrendszerü hajtatóházában. E különleges szegfüfajta eddigi bevételéből már az építési összeg negyedrésze megtérült.
