Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-06-20 / 25. szám

Thursday, June 20, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 I TISZAKERECSENYTÖL KANADÁIG AZ “EGYKÖNYVES” HOÓ BERNÁT SZÜLŐFALUJÁBAN Szemrehányást kaptam egy kanadai farmertől, mert — tartozom neki. A májusi esőktől nekizöldült, kivirágzott Tisza- háton, fenn, Szabolcs legcsücskében, egy piciny kis faluban, Tiszakerecsenyben próbálom törlesz­teni az adósságot. De előbb nézzük a szemrehányás nyomtatott sorait: “.. . mintha csakugyan ott volna a világvége, mivel egyetlen ujságriporter sem mer odáig ki­menni, hogy hallanék én is valamit a falumról. Úgy tesznek a riporterek, mint a rátótiak tettek, hogy nem merték végigszántani a földjüket, mert attól féltek, hogyha nagyon a végire mennek, hát felbillenik velők . . . ” Ezért tartozom Hoó Bernát brantfordi farmer­nek, a 38 évvel ezelőtt kihajózott kerecsenyi sze­gényparasztnak, aki napról napra hiába böngészi a hazulról megküldött újságokat — Ke'recseny 300 kilométernél is messzibb van Pesttől és odáig két­szer kell átkelni a Tiszán. . . Most nem nyitja majd hiába e lapot, bár annyit, mint ö irt, én nem vethetek papírra. Csak azt, hogy mit szólt a falu a könyvhöz, mit szól ehhez a négyszázoldalas keserű élethez, van-e szava, üze­nete “egykönyvessé” lett szülöttéhez? "Nem Írónak ment az el .. A könyv most szaladt ki a nyomdából, a festék illatát még őrzik a lapok, fenn Pesten tán még csak most csomagolják a Szabolcsba szánt példá­nyokat — én ezzel az eggyel előre siettem: tessék, nézzék, ezt irta Hoó Bernát! — Mégis könyvet irt Bernát?... — tűnődik a ház előtti kispadon az első falusi asszony, akinek nyújtom a kötetet. — Beszélte a rádió, de nehezen hittük. . . Hogy hittük volna, amikor nem iró em­bernek ment az el innen — és felnevet. _ Már tudja nevetni a harmincnyolc évvel ezelőtti szegénységet, amely tiz- és tizezreket parancsolt ót az óceánon. Ilyen parancsnak engedelmeskedett Hoó Bernát — de ismeri már azt a parancsot is, amely 38 évi távoliét után arra kényszeríti a há­nyatott sorsú embert, hogy írja meg élete igaz tör­ténetét: hadd lássa mindenki, milyen ütjük volt a kitántorgott százezreknek s meddig jutottak. — Legtöbben csak messzire, de sokra nem. . . Joó Pál tanácselnök adja végtelenül tömör meg­fogalmazását,, a hoó-bernátok utjának, s kezébe ve­szi a könyvet, belelapoz. A kantus elmúlása és a 70 ezres plusz — ... nahát, még a kantust is megírta! Hall­gassa csak: “így nőttem, növögettem. Egy szál ruhát adtak ránk, ezt úgy nevezték, hogy kan­tus . . . örökösen ebben jártunk, csak úgy, mezít­láb.” Higyje el. a nevét se ismerik a mai gyerekek. Kinézünk az ablakon. Vonul iskolába a délutáni “műszak”. A lábukon cipő, szandál, mindegyik jól A VILÁG LEGKISEBB ELEKTRO KARDI­OGRÁF KÉSZÜLÉKE. — Katona Sándor, az Elektromos Készülékek és Anyag-ok Gyá­rának munkatársa készítette: 18X16X9 cm, súlya tokkal és tartozékaival együtt 1.90 kg. A készülék a hálózati áramtól függet­lenül működik, két zseblámpa-elemmel és igy különösen alkalmas lesz a vidéki orvo­soknak. A képen: Katona Sándor ellenőrzi a készüléket öltözött, a legtöbb kék tréningruhában, sok az ak­tatáska. Négy irányba sietnek. — Négy iskolája van háromszáznegyven gye­reknek. És a politechnikai tanterem. Fúrnak, fa­ragnak, szerelnek benne, a gyakorlókertben pedig a növénytermesztéssel ismerkednek. Motoron érkezik az iskolaigazgató. Valamikori elődjének egész fejezeteket szánt a könyvben Hoó Bernát. Sokföldes, fösvény-gazdag volt, a diákok­kal küldözgette a kaszonyi bankba a pénzét, de egy krajcárt sem fizetett volna a szolgálatért. — A mostani pedagógusok helyben takarékos- kodnak — érti el a célzást és mosolyog Miklovich György. — Ki többel, ki kevesebbel, de, hozzájá­rulnak ahhoz, hogy Tiszakerecseny a járás máso­dik legjobban takarékoskodó faluja. Egy negyedév alatt — mint hallom — 70,000 forinttal nőtt a be­tétösszeg. Nem tudom, melyik hir fontosabb Hoó Bernát- nak, a negyedévenkénti hetvenezres plusz, avagy hogy ehhez nem kevesebb, mint tizenkét pedagó­gus járul hozzá — azelőtt kettő, ha volt — és azt mondják, egy tanító még nagyon kellene a falu­nak. Miró'l tudósított az ifjabb Hoó? — A könyv, nézd csak, te ember, itt van a Ber­nát nyomtatása! — a kertben még az imént kapál- gató asszony izgatottan szalad a házba a könyvvel és Hoó József, a szerző öccse, meghatódva veszi kézbe a kötetet. Tágolva olvassa a címet: Ti-sza-ke-recsenytől Ka-na-dáig. Aztán megfordítja és hátulról nyitja ki. — Négyszáztizenhárom oldal. . . Akkor ebbe sok betű lehet, kérem, meg sok szenvedés, ahogy azt a levelekben is irta a Bernát, meg ahogy az elejét mi magunk is jól tudjuk. De e mellől a terített szobaasztal mellől, ezzel a megkoptatott pennával Írva, az utolsó másfél év­tizedben már egészen másfajta levelek mentek A Varsóból kivezető qrszáguton nagy hirü ipar- vállalatok mellett halad el gépkocsink: a Warsa- wa autógyár, a Zerani erőmű és a Tarchomini gyógyszergyár marad el mögöttünk. Rövid uta­zás után e patinás kombinátokat friss építkezés váltja fel, az évszázados fák között uj ut kígyó­zik és a természet egykori abszolút csöndjét gé­pek zaja, vizzuhatag morgása töri meg. Hamarosan kocsinknak útját állja a Bug folyó és körülöttünk pillérek, zsilipek meg nagy föld­hányások adják tudtunkra: megérkeztünk Len­gyelország egyik legnagyobb beruházásának kez­deti szakaszához Debébe. Az itt épülő vízlépcső és erőmű az áprilisban megnyitott 18 kilométeres Zeran Zegrze csator­nával, valamint a zegrzei nagy vízgyűjtő meden­cével együtt alkotja ugyanis a lengyel vizi utak későbbi évekre tervezett általános rendezésének és az európai vizi utakkal való összekapcsolásá­nak első elemét. A későbbiekben még hét vízlép­cső épül maid a Búgon, s ezzel hajózhatóvá válik Lengyelország harmadik legnagyobb folyójának 320 kilométeres szakasza, amely a Visztulával együtt nemzetközi méretekben is számottevő vizi országút lesz. Az uj létesítmények ezenkívül ár­víz védelmi és mezőgazdasági szempontból is je­lentékenyek. E nagyszabású tervek megvalósításának lénye­ges része a debei vízlépcső, amelynek a két oldala közötti több méteres szintkülönbség kitűnő alkal­mat teremt az energiatermelésre. így született meg néhány évvel ezelőtt az a gondolat, hogy De- bében vizi erőmű épüljön. A lengyel szakemberek részletesen kidolgozták a terveket és az erőmű gépeinek szállítására Ma­gyarországgal kötöttek együttműködési szerző­dést. A KOMPLEX magyar külkereskedelmi vál- lallat több mint 40 millió devizaforint értékű gé­pek — négy, egyenként üt megawattos turbina, egy generátor és az automatikus irányitó beren­dezés szállítását vállalta. A Ganz-MÁVAG hala­déktalanul hozzá is látott a turbinák gyártásá­hoz, és 1961 őszén megkezdte a helyszíni szere­lést. Ekkor érkezett Debébe a gyár szerelőcso­portja Tápi Ottó mérnök vezetésével. Ez a nyolc­tagú szakembergárda immár két éve kiváló szak­tudásával, nagy tapasztalatával és lelkiismeretes munkájával öregbiti a magyar munkás, a ma­iul az óceánra. Kérdezte is az idősebb Hoó, hogy mi újság itthon, meg aztán Írták volna akkor is* ha nem kérdi. — Tudósítottam én mindenről, kérem. A villany ról, amit 1960-ban kaptunk, moziról, járdafekte­tésről, uj iskoláról. A termelőszövetkezetről pedig igencsak sokat. Mert a gazdálkodás, az nagyon izgatta őt mindig. Több mint száz uj ház épült itt 1945-től. Mindig megírtam, hogy ki épit, hol és milyen lesz a háza formája. Mese a lisztről és néhány üzenet A földmüvesszövetkezeti bolt vezetője magasra emeli a kötetet a pult mögött: — Tiszakerecsenytől Kanadáig, irta Hoó Bernát “Saját” írónk könyvét árusítjuk, ilyen még úgy­sem volt ebben a faluban. . . Nézzelek ide, asszo­nyok, Bernát bácsi könyvet irt! Körülállják, forgatják, beleolvasnak. — Naményba lisztért?! — szól az egyik és át­szalad néhány soron: “Április lévén, a kenyérnek valónk már régen elfogyott. Úgy beszéltük meg, hogy másnap elmegyek lisztért Naményba...” Akár egy furcsa, hihetetlen mesét, úgy olvas­sák, és ugv is fogadják, mint aki valóban tudja, hogy csak mese, éppen ezért nem lehet igaz. De egy idősebb rábólint: — Bizony, igy volt, 17 kilométerről hoztuk há­ton a lisztet, ha volt mit adni érte. . . Kinn felzug egy motor, megjött a friss kenyér. De befejezni nem ezzel szeretném, hanem a májusi határral. Megkértek a kerecsenyiek, Írjam meg Hoó Bernát.nak, hogy lassan kalászol már a gabona a Mese dűlőben, ilyen szép lucerna már régen volt a Csonkáson, a Lónyié félében pedig a kukoricára a legbüszkébb a havonta készpénzt osztó szövetkezet. Sokat várnak a kertészettől és sikerrel végezték a jonatán telepítést is. Egyéb­ként szeretettel várják Bernát bátyámat, s ha rá­szánná magát a hosszú útra, már ne a messze Aranyosapátiban szálljon le a vonatról — mint Írja a könyvben is annyiszor —, mert azóta Na- ménytól napjában többször nagyon jó buszjárat van Kerecsenyig. Kiss Gy. János gyár mérnök hírnevét. Egvikiik egy korábbi len­gyel erőmű építkezéséről, a másik törökországi szerelésről, a harmadik Tiszalökről érkezett ide, de valamennyi fáradhatatlan munkás és jó szak­ember. A szerelők a múlt év vzégén üzembe helyezték az első két turbinaegységet, s ezek idén eddigi már 12 millió kilowattóra energiát adtak a len­gyel népgazdaságnak. Kifogástalan működésük különösen értékes volt akkor, amikor a kemény', és hosszan tartó télen Varsó energiahiánnyal küszködött, és a debei erőmű látta el árammal a varsói háztartások egy részét. Az idén nyáron, előreláthatóan megindul a másik két turbina is. Ha az erőmű majd teljes kapacitással dolgozik, évente 100 millió kilowattóra elektromos energiát termel. Magyarország szállította három másik erőmű gépeit is Lengyelországba. Négy megawattos ma­gyar turbinák dolgoznak a San folyón, a Slcawa folyón é4 Tryszcynben is. A jövőben Lengyelországban újabb nagy erő­müvek épülnek. A tervek szerint a Bug nyolc, ösz- szesen 100 megawattos erőmüvei gazdagodik. A magyar-lengyel együttműködés debei jó tapasz­talatai alapján a lengyel szakemberek úgy nyilat­koznak, hogy a Bug menti Grannéban épülő nagy erőműnél is szívesen látnának magyar turbiná­kat. P. T. Román repüíoszerenosétlenség Magyarországon Egy München, Nyugat-Németországból Buka­restbe menő repülőgép Magyarország déli részén, Tótkomlós környékén lezuhant. A Bécsből érke­zett Reuter-jelentés szerint a repülőgép 27 utasa és 4 tagú személyzete közül -egy sem maradt életben. Az utasok német turisták voltak, akik román repülőtársulattól bérelt gépen a Fekete tenger melletti Konstanza üdülőhelyre igyekez­tek. A szerencsétlenség okának megállapítására Budapestről szakértők mentek a színhelyre. SZERELIK MAGYARORSZÁG első távvezérlésü automatizált öntözőberendezésének gépeit Kalocsa vidékén. Az önműködő berendezés 8,000 hold terü­let csapadékpótlását látja el; a tervek szerint aug.- ban kezdi meg a próbaüzemelést. i Magyar turbinák a Bug folyón

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom