Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-06-20 / 25. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 20, 1963 MÁJUSBAN NŐTT A MUNKANÉLKÜLISÉG Országos probléma a fiatalkorú munkanélküliek ugrásszerű szaporodása Készül az uj adótörvény A kepviselőház ügykezelő bizottsága visszautasította azt az ajánlatot, amely a 65 éven felülieknek kedvezőbb adófeltételeket nyújtott volna. A ki- sebbkeresetü adófizetők engedménye 350 millió dollárt tett volna ki, de ugyanakkor a javaslat felemelte volna az idősebb korosztály nagyobbkere- setü adófizetőinek adóját. Az utóbbi tény volt a fő inditó oka a bizottság eljárásának. Az adótörvények átdolgozásánál szem előtt tartják azt, hogy ne csökkentsék a kormány adóbevételét, de különös tekintettel vannak arra is, hogy a jómóduakat előnyben részesítsék a kiskeresetüekkel szemben/ A bizottság döntése még nem végleges jellegű. így biztosabb Miami, Fla.-ban a rendőrség vaslánccal a kórházi ágyhoz kötötte Mrs. Joan Nifong 32 éves pincérnőt, miután autószerencsétlenségben megsérült. E súlyos intézkedést azért találták szükségesnek, mert egy régi bűnözőt fedeztek fel benne. Mrs. Nifong ugyanis “ticket”-et kapott nemrégen, mert kocsijával túl közel hajtott az előtte levő kocsi mögött. 25 dollár óvadék letétele után, az asszony az ügyről megfeledkezett. Most hogy betört orral a kórházba került, a rendőrség nyomára jött az asszony régi bűntettének és lánccal gondoskodott róla, hogy meg ne szökhessen. Újságírók fényképet közöltek a leláncolt nőről, mire a megszégyenített rendőrség sietett azt eltávolítani és fogaclko- zott, hogy “ilyesmi többet nem fordul elő.” Feketézés csecsemőkkel Estes Kefauver szenátor (D., Tenn.) törvénytervezetet nyújtott be a szenátushoz, amelynek az lenne a célja, hogy megszüntesse a csecsemőkkel folytatott feketekereskedelmet. A törvénytervezetet Thomas J. Dodd (D., Conn.) és Philip A. Hart (D., Mich.) szenátorok is támogatták. Kefauver szerint az uj intézkedéssel, amelyet a törvénytervezet biztosítana, annak a 150,000 csecsemőnek az életét védenék meg, akik illegálisan születnek évente. De egyúttal azoknak az embereknek az érdekeit is védenék, akik ezeket a csecsemőket adoptálják. Jelenleg, mondotta Kefauver, “virágzó kereskedelmi forgalmat bonyolítanak le országszerte csecsemőkben. Hallottunk olyan csecsemőkről, akikért 7.000 dollárt is fizettek.” Számos esetben, úgy a csecsemők, mint azok, akik örökbefogadják őket, “csecsemőügynököknek, lelkiismeretlen ügyvédeknek és pénzért mindenre kapható orvosoknak az áldozatai, akik förtelmes módon üzérkednek” emberi életekkel. Ezek az üzérek csecsemőket hirdetnek újságokban és “rábeszélnek, rászednek és kihasználnak” szerencsétlenül járt várandós anyákat, jelentette ki a Tennessee-i demokrata szenátor. “Nem ritkán fordul elő”, tette hozzá, “hogy a csecsemők örökbefogadói, akik törvényen kívül bonyolították le az örökbefogadást, nagy csalódáson és szívfájdalmon kell, hogy keresztülmenjenek. amikor kiderül az örökbefogadott csecsemőről, hogy néma, vak, vagy gyengeelméjű — amely tényt közölték volna velük, ha az örökbefogadást törvényes kereteken belül hajtják végre.” Az ilyen csecsemő élete is meg van mérgezve, mert nevelő szülői a legtöbb esetben a gyerekkel szemben éreztetik becsapatásuk miatti csalódásukat. California a központja az egyik legnagyobb “csecsemő feketepiacnak”, amelynek a működéséről tudunk, “de ugyancsak súlyos a helyzet ezen a téren a többi államokban is”, Kefauver szerint. Kefauver uj törvénytervezete erősebb és szigorúbb formája annak az intézkedésnek, amelyet a szenátus megszavazott az elmúlt évben, de amely megbukott a képviselőházban. A McCarran törvény újabb üldözöttéi Köbért Kennedy igazságügyminiszter utasította a Subversive Activities Control Board-ot, hogy újabb hét egyént szólítson fel a McCarran-törvény alapján való regisztrálásra. Ha a Board a felszólítottak ügyében úgy dönt, hogy azok a Kommunista Párt tagjai és regisztrálásra Ítéli őket, az illetők a bírósághoz fordulhatnak az Ítélet megváltoztatásáért. Robert Kennedy eddig 27 ember beidézését rendelte el és a Board 14 ügyében a regisztrálást követelte. Valamennyi fellebbezett a bírósághoz. Az utóbbi hét beidézett közül kettő los-angelesi, kettő philadelpphiai, kettő newyorki és egy San- Antonio. texasi lakos. Az igazságügyi minisztérium fizetett besúgókat alkalmaz tanúként a beidézettek kommunista voltának bizonyítására. A munkanélküliség a szokásos májusi idénycsökkenés helyett ebben az évben épp az ellenkező irányt követte — jelentősen emelkedett a múlt hónapban. Ennek oka a fiatalkorúak nagyszámú jelentkezése a munkakeresésnél. Május közepéig 705,000-el nőtt a számuk és ez a szám junius hónapban, az iskolák végleges lezárásával, még jobban emelkedni fog. Bár egyrészük csak ideiglenes nyári alkalmazást keres, többségük azonban szeretne állandó munkakörben elhelyezkedni. Ez a törekvés az utóbbi évek folyamán egyre nehezebben váltható valóra, a termelésben életbeléptetett technikai változások következményeként. A fiatal munkakeresők száma a munkanélküliség arányát májusban országosan 5.9%-ra emelte az előző hónap 5.7%-ával szemben. Ami magát a fiatalkorúak táborát illeti, az arány 17.8% az áprilisi 15.6%-hoz képest, vagy az 1962 májusi 13.7 %-hoz arányitva. S bár a munkások számának csak 9%-át teszik ki a fiatalkorúak, a munkanélküliek táborának több mint 20%-át képviselik. A fiatalkorúak különleges problémái W. Willard Wirtz munkaügyi miniszter tudatában van annak a problémának, amit a fiatalkorú munkanélküliek nagyszámú felszaporodása jelent. Kijelentette, hogy ez “könnyen az ország történe- ténetének legrobbanékonyabb társadalmi kérdésévé válhat.” Minden évben nő azoknak a 16—21 év közötti fiataloknak a száma, akik a középiskola befejeztével nem folytatják tanulmányaikat, hanem munkát keresnek. Nagy többségüknek semmi szakmai felkészültsége nincsen és évről-évre szűkül az a munkaterület, ahol nincs szükség szak- képzettségre. Liftkezelőket nem alkalmaznak már, mert a liftek automatikusan működnek mindenütt; az áruraktárakban gépek végzik a rakodást, csomagolást segitőmunkást már nem keresnek; az építkezéseknél sem vesznek fel napszámosi vagy földmunkára, mert nehéz gépek, amiket szakértők kezelnek, végzik el a munkát. Mr. Wirtz nyílt levélben felszólalást intézett a középiskolásokhoz, azt ajánlva nekik, hogy fontolják meg a továbbtanulás előnyeit. “Az errevonatkozó elhatározása képezheti azt a nagy különbséget az életében, amely eldönti, hogy érdemlegesen tölti el azt, vagy állandó küzdelemben a fenyegető munkanélküliséggel vagy annak valóságos tényével.” A munkaügyi miniszter tudja, hogy az adott tanács teljesítésének is vannak akadályai. További megoldásként felvetette annak szükségességét, hogy “meg kell javítani oktatási rendszerünket, (kevés az iskola, drága a tandíj, stb.) meg kell szün tetni a faji megkülönböztetést, igyekezni kell megszüntetni az iskolából való kimaradást, ki kell terjeszteni a munkanélküli fiatalok szakképzését.” A munkába való elhelyezkedés különösen nehéz azoknak, akik kimaradnak az iskolából, mielőtt a középiskolát befejeznék. Ezek rendszerint olyanok, akiknél családi okokból igen fontos a kereset. Sze- génysorsuak és rendszerint szinesbőríiek. A munkakeresésnél ez külön hátrányt jelent számukra. Mivel az iparokban nincsen rendszeresített ta- noncfelvétel, kormányszervek foglalkoznak a szakképzetlenek kiképzésének szükségességével. Ugv a kongresszusban, mint az elnök által kinevezett különleges bizottságban határozatlanul kezelik a kérdést. Persze az ilyen irányú tervek pénz kiutalását igénylik és erre a költségvetés nem terjed ki kellően. A monopóliumok vonakodnak “felelősséggel” viseltetni a társadalom áldozatai iránt. Az egész országra kiterjedően csak 50 millió dollár van előjegyezve mesterségek szakoktatására. A középiskolákban az oktatási kiadások csupán 5 százalékát fordítják foglalkozásbeli szakoktatásra. A Kennedy-adminisztráci törvényjavaslatot nyújtott be, hogy a munkanélküli fiatalok részére szervezzenek erdősítési és parkosítási munkatáborokat, amint azt a Roosevelt-adminisztráció idején csinálták, vagy hogy szervezzenek helységenként munkacsapatokat a helyi jóléti tervek elvégzésére. (Community welfare projects.) A kongresszusban a törvényjavaslat vita tárgyát képezi. Egyesek azt állítják, hogy erdei és parkosítási munkára beszervezett fiatalok nem tanulnak meg semmilyen szakmát, amit későbben, onnan kikerülve, használhatnak. És ez igaz. És mivel a községi jóléti munkálatok finanszírozását is 75%-ban a kormánynak kell fedezni a törvényjavaslat szerint, ezt is csupán ideiglenes “munkaalkalom létesítésének” tekintik, nem pedig a munkanélküliség hosszabb távlatú megoldásának. Közben a munkaalkalmak úgy ipari, mint mező gazdasági téren csökkennek. A Labor Department tanulmányozza az egyes államokban a munkaerő és a munkalehetőség növekedésében fennálló viszonyt. Pennsylvaniában úgy találta pl., hogy 1960—1965 között a fiatalkorú munkaerő szaporodása 12-szer nagyobb, mint az ipari munkaalkalmak növekedése. Más 10 államban végzett tanulmány hasonló helyzetet mutat fel. Szakértők nagy reményt fűznek ahhoz, hogy sikerül a fiatalokat hosszabb ideig az iskolapadhoz kötni. Statisztika azt mutatja, hogy 1962-ben az amerikai munkások 11%-a végzett egyetemet, mig ez az arány 1962-ben alig volt 8%. Remélik azt is, hogy a jelen évtizedben mutatkozó 40%-os kimaradást a középiskolákból, a következő évtizedben sikerül 30%-ra redukálni. így a fiatalok csak valamivel későbben fognak hozzá a munkakereséshez. Ugylátszik ezt is teljesítményként könyvelhetik el. “STRICTLY FREE ENTERPRISE” A Wall Street Journal a fenti címmel vezércikkben foglalkozik a Bureau for the Advancement of Independent Ratailing egy nyilatkozatával. Ez a szervezet a kiskereskedők nevében nyilatkozott és arról panaszkodik, hogy “az országban száz meg ezer független kiskereskedés tulajdonosa élethalál harcot folytat... A nagy amerikai álomkép — hogy minden polgárnak alkalma van üzletet nyitni és azt önállóan vezetni — a lidércnyomással határos.” Mi okozza ezt a veszélyes helyzetet a kisüzlete- seknél? A nyilatkozat a nagybani árusítókat pel- lengérezi ki, akik üzleteikben annyira levágják az árakat, hogy azokkal nem lehet felvenni a versenyt. Ezért azt követeli a kongresszustól, hozzon törvényt arra, hogy minden árucikket a gyáros által megállapított egyforma áron hozzanak forgalomba. A WSJ megtámadja ezt a követelést, mert — azt mondja —- veszélyezteti az amerikai szellemet, a “szabad vállalkozást” a szabad versengést. Mert lám, nálunk törvény védi ezt a szent szabadságot, még meg is büntetik a nagy monopóliumoknak a vezetőit, akik egymással összeszövetkeznek a piaci területek felosztására és az árak rögzítésére —■ persze olyan magas szinten, hogy az minél nagyobb profitot hozzon. Mert ez “amerikaiatlan eljárás.” Hát ez igaz. Nemcsak amerikaiatlan, hanem embertelen eljárás is. Csak az nem fedi a valóságot, amit erről a WSJ ir. Mert valóban ez történik az árucikkekkel és az olvasók a tanuk rá, hogy az árak nap, mint nap mennek felfelé. A monopóliumok haszna is. A nagy acélmonopóliumok nemrégen igen jelentős áremelkedést jelentettek be, Kennedy elnök minden látszólagos erőlködése ellenére is, hogy ezt meggátolja. Ennek az alapanyagnak a megdrágulása kihat majd minden használati szükségleti cikkre és árának emelésére. A kiskereskedőket valóban a monopóliumok teszik életképtelenné, de nem csak azzal, hogy az árakat szabályozzák a maguk önző érdekének megfelelően hanem, hogy az áru szétosztást, a kereskedelmet is uralják. A nagy üzletláncolatok a monopóliumok függvényei, leányvállalatai a legtöbb eset ben és ha valamivel olcsóbban árusíthatnak, az azért van, mert nem kell a közvetítőnek is részt juttatni a profitból, mint a kiskereskedőnek, aki mástól veszi át áruját. A nagyközönségnek, a fogyasztónak nagyon óvatosnak kell lennie, hogy az árlevágással hirdetett áruért ne fizessen még a szokottnál is többet. Mert ekörül nagy visszaélések folynak. Akik jártak Magyarországon vagy más szocialista országban, azok tudják, hogy ott valóban egyöntetű árak vannak mindenütt. Bizalommal mehet Budapesten a Corvin Áruházba, vagy a falusi Tsz boltjába, mindkét helyen ugyanazt az árat fogja fizetni ugyanazért az árucikkért. Mert ott nincs profitversengés, sem “szabad” üzleti vállalkozás. MINDENKI IRHÁT Jó ANGOL LEVELET Több mint száz levelet tartalmazó könyv. — Gyakran használt angol szavak és nevek szótára A KÖNYVET TANÍTÓ IRTA Megrendelhető $1.25-ért a Magyar Szó kiadóhivatalában 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. 1 \_______________________________________f
