Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-06-13 / 24. szám
Thursday, June 13, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD MAGYARORSZÁGI JEGYZETEK Irta: SCHMIDT ARTUR III. Napirenden a béke Halála előtt a 13 éves Anna Frank, akit a Hollandiát leigrázó fasiszta hordák sokezer hittársával együtt elpusztítottak, bujdosása idején naplót vezetett, amelyben a következő gondolatokat olvashatjuk: “Nem hiszem, hogy a háború csak az uralkodók, a fejesek és a kapitalisták bűne. Nem bizony. A kisember is hajlandó harcolni. Ha nem igy volna, már régen fellázadtak volna ellene.” G.vóni Géza, aki még az I. világháború alatt halt meg irta az egyik versében: “Véres harcok verték fel hírét — De csak a béke közkatonája volt.” Igaza volt Annának, a háború nemcsak a fejeseken és a kapitalistákon múlik, de igaza volt Gyomnak is, hogy a Tegyverttartó kisember a békét kívánja. A múlt század egy elismert katonai szakértője (Klauzewitz) mondta, hogy amig az embereket a hadseregbe tudják kényszeríteni, addig azok harcolni fognak, bármit is gondoljanak. Napjainkban gyökeresen megváltozott a világ. A minden országot felölelő hatalmas békemozgalom tükrözi ezt. A kapitalista országokban mind több ember érti meg, hogy az emberiség jövőjét döntően befolyásolja a napjainkban folyó békeharc és hogy az ő fellépése a maga és családja élete érdekében leadott számottevő szavazat. A szocialista országokban a nép egyhangúlag támogatja a kormány békepolitikáját és a lakosság többségét felölelő békemozgalmakat. A májusban megindult leszerelési hónap, melynek folyamán a városokban és falvakban a gyűlések százait tartották meg és amelybe bekapcsolódott a rádió és a televizió is, a junius 15—■ 16-án tartandó Vl-ik Magyar Békekongresz- szust készítette elő. Junius elején (9—13) tartotta meg ülését a Béke Világtanács, amely sok százmillió ember nevében beszélt. Az ülés fontosságát emelte a körülmény, hogy a genfi leszerelési értekezletet a háborús üzérkedők zsákutcába terelték és beígérték (megkezdték) az újabb atombomba kísérleteket. Damokles kardjaként lebeg felettünk a még veszélyesebb atomháború és örvendetes, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetsége XVII. ülésszaka a szocialista és a semleges országok összefogása jegyében folyt le. Együtt léptek fel a háború és a kolonializmus ellen, az egyenjogú gazdasági együttműködés érdekében. A szocialista országok békepolitikája közismert. A semleges országok békepolitikájának jelentősége napról-napra fokozódik. Szukarnó, Indonézia elnöke, a következőképpen hirdette meg Belgrádban ezt a politikát: “... Az el nem kötelezettség — aktiv ragaszkodás a függetlenség, a tartós béke és a társadalmi igazságosság nágy ügyéhez.” Jelentős a háboruellenes hangulat a tőkés országokban. A londoni Times április 18-i száma közli egy olvasó levelét, aki a következőket Írja: “. . .A kormány maga és szövetségeseivel együtt a múlt hatalmas emberélet emésztőit megcsufoló méretű genocide előkészítésével foglalkozik.” A háború vészesen fenyegető kísérteiét, az imperialista államok hidegháborús tevékenysége, a gyarmati állásokért folytatott erőszakos politikája, egyes esetekben fegyveres (Korea, Vietnam, Laos, stb.) fellépése és az általuk szitott fegyverkezési hajsza ébreszti, élteti. Blackett P. M., a neves angol tudós, a leszerelés szószólója egyik cikkében (Harper’s Magazin, 1963 jan. számában) az USA katonai erejét 1965-ben a következő adatokkal illusztrálja: 800 Minuteman, 200 Atlasz és Titán és 650 polaris rakéta; 950 földrész- közötti bombázó, l,3t)0 nagyhatósugaru rakétahordozó repülőgép. Hogy illeszthető be ez a terv a leszerelési programba? Sehogy, ugyebár. Bismarck mondta a múlt században, háborúra készülődve, hogy “a szuronyokon nem ülnek.” Századunk elején a német császár nem beszélt ilyen nyíltan. “Európa békéjét biztosítja” az a hatalmas hadigépezet, amelyet létrehoztak, mondta. Mennyit ért a szavuk bebizonyították 1914 aug. 1-én, amikor az első világháború véres áradatát zúdították az emberiségre. Még húsz évig sem tartott a béke, amikor az imperialista érdekekért küzdő német fasiszták ismét háborúba sodorták az emberiséget. Tizennyolc éve fejeződött be a háború, amely 50 millió embert követelt. És minek vagyunk tanúi ma? A háborús üzérek békéről lefecselnek, s közben százmilliók és egész kontinensek megsemmisítésére készülnek. Fegyverkeznek pedig a kezükben levő atombombák elegendők a föld minden élőlényének kiirtására. Háborús hisztéria marja, roncsolja a fiatalok és öregek idegeit a Nyugat vezető tőkés országaiban. Nem csökkentette az idegfeszültséget a Párizs—Bonn tengely kialakulása, az önálló francia atomerő létrehozatala, vagy DeGaulle kijelentése, hogy elveti a békés egymás mellett élés gondolatát. Nem nyugtatja meg ezekben az országokban a dolgozókat a gyors ütemben fokozódó fegyverkezés, a hadikiadások lázas emelkedése, sem pedig az atomháborúra való belső felkészülés, melynek legújabb példáját Anglia adta. Köztudomású lett a féltve őrzött államtitok, hogy az országot 14 kerületre osztották, atombiztos bunker hadiszállásokat létesítettek és supreme-okot (fejeseket) neveztek ki, akik atomtámadás esetén átveszik az ország ügyeinek intézését. Emellett nap mint nap ismétlik: “Mi a béke hívei vagyunk.” A hidegháborús és az atomháborút provokáló politika értelmetlensége, ellentmondásos mivolta kiviláglik abból, hogy halmozódnak a tőkés országok nemzetközi és belső problémái, és abból, hogy a nemzetközi erőviszonyok mind kedvezőtlenebbé válnak számukra. Ha felemás módon, de amerikai szakemberek is elismerték, hogy bármennyire gyarapítják is az atomfegyvereket, sohasem lesznek képesek teljes egészében megsemmisíteni a Szovjetunió visszavágó erejét. Mi más, ha nem az emberiség és a civilizáció esztelen elpusztítása az a cél, amelyet a veszett imperialisták maguk elé tűztek. Mi az indítéka ennek a politikának? A határtalan, eszközökben nem válogatós profit- szomj és profithajsza. Amerikában a századunk elején használták a szójárást: Scratch a warscare and you’ll find a capitalist. A háború a tőkések számára rendkívül előnyös, majdnem ellenőrizetlen és méreteiben gigászi haszon forrása volt az számukra. Azzá teszik most a hadiszállításokat, a fegyverkezési hajszát. Az imperialisták a háború utján keresik a tőkés rendszert mardosó belső ellentétek megoldását, öldöklés segítségével kívánnak kilábalni az általános válságból, próbálják palástolni a rendszer elavultságát, a haladást fékező-gátló természetét, szerepét. A kapitalizmus időt akar nyerni, de az idő ellene dolgozik. A jövő kilátástalanságának növekedése mértékében fokozódik a monopolisták kétségbeesése. A harag és a reménytelenség pedig rossz tanácsadók a politikában. Amerikai szakemberek látják, nincs messze az idő, amikor a Szovjetunió utoléri az USA-t az ipari termelés terén. Ezzel akarva-nem-akarva valahogy megbékélnének, ha a szocialista országok további fejlődésének útja nem tenné kézzelfoghatóvá mindenki számára a kapitalizmus csődjét. Húsz év múlva a SZU-ban kiszélesítik a lakosságnak nyújtott ingyenes társadalmi szolgáltatásokat. Megszűnik a lakbér, a városi közlekedési és a gáz, villany és telefonszolgálatért fizetett dij, megkezdődik az ingyenes étkezés bevezetése, stb. Mindez azonfelül, hogy a társadalmi biztosítás már jelenleg ingyen gyógykezelést, beteggondozást, és kedvezményes üdültetést, valamint jó nyugdijat nyújt a dolgozóknak. Ezzel szemben mit tud majd felmutatni a kapitalizmus? A nemrég elhunyt Lord Beveridge, a jóléti társadalom angol apostola, miután hosszú életének felét hivatalból is ennek a kérdésnek szentelte, a következőket irta utolsó müvében: “Az állam (a tőkés államról van szó. S.A.) nem képes megadni mindazt, amit egy jóléti társadalom kialakítása megkövetel.” A Lord a tényekkel számolt, amikor leírta ezt a véleményét, amelynek sem ő, sem barátai nem örültek. NEM KELL CSOMAGOLNI! v t -- NEM KELL VAMOT FIZETNI! ; , A legrövidebb időn belül segithe- 4 > ti rokonait IKKA-csomagokkal! * < ► ► Felveszünk rendelést gyógyszerekre. A “Kultúra” y megbízottja. — Magyar könyvek. — Saját köny- 4 ^ veit Magyarországból kihozhatja általunk < ► KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET : JOSEPH BROWNFIELD : ► 15 Park Row New York 38, N.Y. < ► Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyek i ► Telefon: BA 7-1166-7 á*» iA iAi rflhi Ai A A dk A rthi Ai A irt> A <i A <1 A nyugati országokban mesterségesen felaj-> zott háborús hisztéria által kialakított idegfe- szültség milliók egészségét rontja, rombolja. Békeidőben a világ nem ismert ehhez hasonló állapotokat. Szemben ezzel a szocialista országokban és a semleges országok többségében semmi sem zavarja a békés tevékenység légkörét. Jó volna, ha nyugaton az illetékesek megértenék Einstein szavainak igazát, “hogy a modern világban a militarista politika nem nyújt semmi védelmet.. .” A háború ma nem ütőkártya, hanem verem a kapitalizmus számára. A profitéhség azonban ellensége a józan észnek. A nép nyugodt eletet, oe- kéjét a nép fellépése biztosíthatja csak. Ennek példaképét adták a tömegek, amikor a Husvét alkalmából hatalmas béketüntetéseket rendeztek a tőkés országokban. A római pápa is ebben a szellemben áldotta az egyház sokmilliós híveinek táborát. A pápa lándzsát tört az igazság mellett, mozgósította a hívőket a háború ellen, békés egymás mellett élés, az elnyomottak és kizsákmányoltak, valamint a nők egyenjogúságának elismerése érdekében. A hatalmukat féltők éppen ezt hallgatják el. A pápa többek között igy irt: “körlevelünk sok dicső igazságot sorol fel: a halálla! fczemben az életet; az egyenetlenséggel szemben a békét; az önzéssel szemben a jótékonyságot; a hazugsággal szemben az igazságot; az elnyomással szemben a világosság győzelmét; a tisztaság és a kölcsönös megbecsülés erényét.” A pápa szavai süket fülekre találtak az imperialistáknál. U Thant május elején Bukarestben kijelentette, hogy a világon a “békés egymás mellett élés filozófiájának diadalmaskodni kell.” Ez felel meg az ENSZ alapokmányaiban lefektetett elveknek. Egyidőben ezzel Brazília és négy más latin-amerikai állam javaslatot tett az amerikai kontinens déli, latin-amerikai részének semleges, atommentes övezetté való nyilvánítására. Közben Genfben a vezető imperialista államok! gátolják az ENSZ-közgyiilés leszerelésre vonat; kozó határozatának végrehajtását, a leszerelési egyezmény létrejöttét. A reális háborús veszély szülte békeharc ma világméreteket öltött. Ez a nemzetközi politika legfontosabb problémája, Achilles sarka. Az emberiség, a civilizáció sorsa dől el a bekéért fo'vó harcban. A világ haladó erői a történelemben először kísérlik meg, hogy egyetemesen“ és irányi- tóan beleszóljanak az események menetébe, a “világ ügyeibe”, a történelem áramlásába. __________________________1Dl Angol nyelvű enciklopédia jelenik meg Magyarországról Mr. Robert Maxwell, az oxfordi Pergamon Press kiadó elnöke, Budapesten megbeszélést folytatott egy Magyarországról szóló, angol nyelvű enciklopédikus mü szerkesztéséről, az Akadémiai Kiadóval közös kiadásban. Az előkészítő tárgyalásokon részt vett Rusz- nyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, valamint Biró József külkereskedelmi miniszterhelyettes. Az előkészítésben részt vevők megállapodtak abban, hogy a Magyarország politikai, gazdasági és kulturális életéről szóló müvet az ország fel- szabadulása 20. évfordulójának évében, 1965-ben jelentetik meg. A könyv a Mr. Maxwell szerkesztette “A világ országai” cimü enciklopédiasorozat harmadik köteteként jelenik meg. Eddig a Szovjetuniót ismertető mü látott napvilágot. A sorozat egyéb, előkészületben levő kötete Anglia, USA, India, Ausztrália, Nigéria. A TIHANYI MÚZEUMBAN két uj kiállítás nyílik. Az egyik a Balaton környékének népművészetét mutatja be, a másikon pedig XV—• XV11I. századi ötvösremekek kerülnek a közönség elé. 0-5 A CSEPELI VASMŰ csőgyárában térítésmentes véradási napot rendezett a Vöröskereszt; 600 önkéntes jelentkező 130 liter vért adott. 0-5 A MAGYAR iskolai szemléltető-eszközök iránt nagy külföldi érdeklődés mutatkozott a Budapesti Nemzetközi Vásáron, elsősorban az angol és NDK- beli üzletemberek részéről. 0-5 A MAGYAR NÉMAFILM történetét hemutató egész estét betöltő filmen dolgoznak a Budapest Filmstúdióban. A magyar film őskorát «0070 2400 méteres müvet Magyar Bálint, a Filmtudományi Intézet munkatársa rendezi.