Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-06-06 / 23. szám

Vol. XII. No. 23. Thursday, June 6, 1963 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y* AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL-4-0397 MEMORIAL DAY UTÁN Megint elmúlt egy Memorial Day, az Emlékezés Nem­zeti Napja. Az egész amerikai nép kegyelet es megemlékezése kép­viselőjeként Kennedy elnök megkoszorúzta a Névtelen Ka­tona sirját az Arlingtoni Nemzeti Temetőben. Ezzel az egy gesztussal koszorút helyezett a Független­ségi Háborúban, a mexikói és az indiánháborukban, a Pol­gárháborúban, a spanyol-amerikai háborúban, az első és má­sodik világháborúban, a koreai és dél-vietnami háborúban el­esett amerikai katonák százezrei sírjára. Az ügy, amelyért ezek az amerikaiak életüket adták, a legmagasztosabbtól a kevésbé magasztosig váltakozott. Nincsen egyetlen amerikai, aki nem a hála és elismerés legbensőségesebb érzelmeivel adózna Lexington, Concord, Valley Forge, Gettysburg, Iwo Jima vagy Normandia hősei­nek. De Lincoln elszántan küzdött a Mexikóval való háboru- bakeveredés ellen. És Wilson elnöknek is meg voltak a keserű utógondolatai az első világháborúban való szerepünkkel kap­csolatban. Az utókornak meg voltak és meg lesznek a kérdései azon politika némelyikével kapcsolatban, amelynek következ­ményeként oly tragikusan növekednek amerikai katonasirok a világ minden részében. Ez persze mit sem von le az áldozat nagyságából, ame­lyet amerikai polgároknak kell időről-időre hozni kormányuk hivó és parancsoló szavára. Vajon hányán gondoltunk azonban ama amerikai hő­sökre, akik nem parancsszóra, hanem egyedül lelkiismeretük szavára szálltak szembe a haladás és szabadság ellenségei­vel — úgy itt Amerikában, mint más országokban. A Haymarket-i mártírok, John Brown szánalmasan pi­ciny osztaga, a Lincoln Brigád veteránjai és igen, William Moore, nem viselték a katonai egyenruhát, de azért ép any- nyira hősi halottai ők nemzetünknek, mint azok, akik az Arlingtoni temetőben vagy bárhol másutt vannak eltemetve a világ minden sarkában. Gondolatban ezek sírjára is helyezzünk egy koszorút minden évben, Memorial Day-kor. TÁMADÁS ALATT A HÁZBÉR KONTROL A pápa halála megrendítette a világot Hétfőn este meghalt XXIII. János pápa és halálhíre az egész világot szomorúsággal töltötte el. Rendkívüli egyé­niségével áthatolt felekezeti és politikai határokon, éleslá­tásával felismerte a mai kor legnagyobb fontosságú kérdé­sét és a világbéke apostola lett. Szeretettel tekintettek rá a világ népei, felekezeti kü­lönbség nélkül, hívők és nem- hivők egyaránt. Az általános vélemény az ,hogy ilyen pá­pa még nem volt, akinek nin­csenek ellenségei, nemcsak hí­vők, de hitetlenek körében sem, úgy nyugaton, mint a keleten. New Yorkban a St. Thomas episzkopális templomban is megkondult a pápáért a gyász harang, ami nem fordult elő a protestáns templom történe­tében. Külön szertartást tar­tottak itt a pápa emlékére. A londoni Westminster templom ban is külön misét tartottak, de az angol közönség nagy része főleg, mint embert tisz­telte az elhunyt pápát. Az Egyesült Nemzetek 111 j országából özönlött az elisme­rés János pápa kimagasló bé­ketevékenysége iránt, melyek nek főtémája az volt, hogy a pápa encyklikájának “Pacem (Folytatás a 16-ik oldalon) KÉM LEHET MEGÁLLÍTANI AZ INTEGRÁCIÓS TÖMEGMOZGALMAT Jackson, Miss.-ben a múlt héten mindkét faj részvételé­vel imádságos gyűlést próbál­tak tartani a postaépület lép­csőjén. A gyülekezés vezető­jét, R. Edwin King lelkészt, ki a nagyobbára néger hallga- tóságu Taugaloo egyetemnek fehér lelkésze, néger .rendőr- ségi alkalmazottakkal letar­tóztatták. Ugyanaznap a város többi részén is számos integrációs tüntetés volt. Az egyik ilyen csoportban egy 7 gyermekes néger anyát, aki a tüntetés­ben résztvevő gyermekei vé­delmére sietett, a rendőrök agyba-íőbe vertek s letartóz­tatták, A jacksoni tüntetések al­kalmával a hatóságok kifogy­tak a rendőrkocsikból és te­herkocsikon, sőt még szeme­tes kocsikon is szállították a rendőrségre a fiatalokat. A jelentés szerint 600 diákot tar tóztattak le, köztük sok kis­korú iskolásgyereket. Az NA- ACP helyi titkára, Medgar W. Evers, aki szemtanúja volt az eseményeknek, úgy nyilatko­zott, hogy a látottak “náci- Németországot” juttatták a szemlélő eszébe. A rendőrség zárt csapatokban vonult fel, (Folytatás a 2-ik oldalon) ^>VWWV«VW%V\V\«V\*WWVWIVVVW\VIW%WVV\\\*WVVVW\\VWI\< IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS MISSISSIPPIBEN jí <j j; Jackson, Miss.-ben egy éttermi ülősztrájk alkalmával ;! egy békésen tüntető néger diákot megtámadott és az $ !; arcát össze-vissza rúgta egy Benny G. Oliver nevű fehér j; <; egyén, aki azelőtt a rendőrséghez tartozott. Olivért 30 > napi börtönre és 100 dollár pénzbüntetésre ítélték. >\ t ( Ugyanezen a bíróságon 5 néger és 1 fehér leányt, e mert két étterembe együtt próbáltak bemenni, hat hó- napi börtönre és egyenként 500 dollár pénzbírságra |! ;! ítéltek. <; Fellebbezik a postát tiltó rendelkezést Castro miniszterelnök Egyre nagyobb hadjáratot indítanak a newyorki ház- tulajdonosok a háború óta fennálló házbérkorlátozás ellen. Már többször tettek ilyen irányú kísérleteket, mig most újabban a Metropolitan Fair Rent Committee, a nagy ingat­lanérdekek szervezete, nagyszabású és jól pénzelt kampányt kezdett, mellyel be akarják bizonyítani, hogy legalább 5 szá­zalékos lakásüresedés van New Yorkban. A városi törvény értelmében ha 5 százalék üresedés van, akkor a házbérkorlá- tozást meg lehet szüntetni. A kérdés az, hogy hol vannak az üres lakások. Az ingat­lanérdekeltségek azt akarják, hogy minden üresedést ve­gyenek számításba, az elszaporodott luxusépületekben üre­sen álló lakásokat éppúgy, mint a leromlott, emberhez nem méltó állapotok miatt alkalmatlanná vált üres lakásokat és a tengerpartokon levő szezonlakásokat is, melyeket csak nyári lakásnak használnak. Az eféle érveléssel akarják bebi­zonyítani, hogy a háború alatt és után fennálló rendkívüli állapotok már nem léteznek. Az igazság az, hogy az 1960-as U.S. népszámlálás kimu­tatta, hogy éppen olyan lakásínség volt abban az évben, mint amilyen 1950-ben volt. Mégis ugyanebben az időszakban a házbérek 54 százalékkal emelkedtek, a házak karbantartása viszont leromlott. A múlt hónapban a Teamsters Union Joint Council 16-os fiókja adatokat bocsátott ki, amelyek azt mutatják, hogy az 1950—60-as években, mialatt a fizetések csak 50.6 százalékkal emelkedtek, az ingatlanbevételek 70.5 százalék­kal emelkedtek. Azóta ezek az arányok nemhogy jobbak let­tek, hanem még rosszabbodtak. Az ingatlanérdekek szövetsége, az MFRC kiváló ügyvé­deket bízott meg arra, hogy sikerüljön a házbérellenőrzést alkotmány-ellenesnek nyilvánítani és evvel a dolgozókat, a négereket, a portorikóiakat és más kisebbségi csoportokat még jobban sarokbaszoritani és kiszipolyozni. Evvel csak élesebb megvilágításba kerül a lakáskörüli integráció kérdése. A kis területre szorított, elkülönített la- (Folytatás a 16-ik oldalon) A múlt januárban beikta­tott törvénykezést, amely a külföldről érkező és kommu­nista propagandának minősí­tett posta szállítását megtilt­ja, kérdőre vonta az Ameri­can Civil Liberties Union az­által, hogy pert indított a los- angelesi körzeti bíróságon a törvénycikk ellen. A bead­ványban az ACLU alkotmány ellenesnek tekinti a postának az egyének jogaiba való be­avatkozását, mely megsérti az alkotmány első módosítását, amely a szólás- és sajtósza­badságot garantálja és az ötö­dik módosítást, mely megvédi az egyént a homályos és meg­határozatlan vádak ellen. A törvény nem határozza meg világosan, hogy mit neveznek kommunista propagandának . A törvény értelmében a postahivatal az olyan külde­ményt, amit külföldi propa­gandának tekint, nem kézbe­síti ki, hacsak a címzett Írás­ban nem adja, hogy ő ezt kér­te és tudomása van róla. Meghalt Francis E. Walter képviselő, a bevándorlók üldözője A múlt hét végén meghalt Francis E. Walter, pennsyl­vaniai demokrata képviselő, aki az alsóházban töltött szá­mos évi működésével, mint a legreakciósabb törvényhozók egyike “tüntette ki magát.” Az ő gyámsága alatt szüle­tett meg a hírhedt MeCarran- Walte r-törvény 1952-ben, mely azóta is szégyenfoltja az amerikai szabadság fogalmá­nak és évekig elnöke volt a rosszhirü Amerikaellenes Bi­zottságnak. Számos más meg­bízatásával a politikai életben nagy befolyást gyakorolt, mint a reakciós körök egyik leghatalmasabb szószólója. Dél-Afrikában fokozzák az elnyomatást Dél-Afrika állam törvényeit újabban úgy módosították, hogy bírósági tárgyalás nélkül 90 na­pig fogva tarthatnak egyéneket. Az ilyen törvénykezéssel pró­bálják megmenteni ennek a leg­elmaradottabb államnak a “biz­tonságát.” A johannesburgi püspök, az ottani egyháznak kiadott leve­visszaérkezett Kukába Hétfőn érkezett vissza a Szovjetunóban tett látogatá­sából Fidel Castro miniszter- elnök a havannai repülőtérre. A szovjet vezetőkkel tartott- megbeszélések után közös nyi latkozatot adtak ki, amely ki­mondja, hogy Kuba és a Szov­jetunió “fáradhatatlanul fog küzdeni a békés egymás mel­lett élés leninista politikájá­nak győzelméért.” Indulása előtt Kruscsev mi­niszterelnök és a szovjet kor­mány több vezetője mondott búcsút dr. Castronak. Kelet-afrikai közös megbeszélések Szerdán, junius 5-én Jomo Kenyatta, kenyai és Milton Obote ugandai miniszterelnök és Julius Nyerere, Tanganyi­ka elnöke, Nairobiban, Kenya fővárosában a három kelet­afrikai állam szoros politikai és gazdasági együttműködé­sére fontos megbeszéléseket tartott. lében elitélte és erkölcstelennek nyilvánította a törvénymódosí­tást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom