Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-05-30 / 22. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 30, 1963 MAGYARORSZÁGI JEGYZETEK Irta: SHMIDT ARTUR A századforduló előtt és főleg utána több mint egy millió magyar dolgozó vándorolt külföldre. Nem javult a helyzet a Három millió koldus országában a Horthy-rendszer idején sem, Tovább éleződött a földnélküliség, nőtt a munkát keresők tömege a városban és a falun. Nem volt számottevő iparfejlesztés. Alacsony jövedelmű mező- gazdaság képezte a lakosság zömének megélhetési forrását. Nyomor, szegénység, elmaradottság, nehéz munka, gondterhes élet jellemezték az ország helyzetét. Ezerkilencszáznegyvenötben, a német fasiszta banditák elleni nehéz harcok tüzében született meg.a magyar szabadság, valósult meg a nép ősrégi álma. Megszűnt a kizsákmányolás, a termelő- eszközök a dolgozó nép tulajdonába mentek át. Romokban, kifosztottan hevert az ország uj ura, a nép előtt. Megkezdődött a küzdelmes, sok áldozatot igénylő épitő munka. Rövid 18 év telt el azóta és mindenki, de különösen a hazatérő látogató, ámulva nézi, mérlegeli a gyors ütemben fejlődő szocialista Magyarország nyilvánvaló eredményeit. Egy uj világ tárul a szemlélő elé egy rövid vasúti vagy autóut után. Megváltozott és szüate- leníil változik az ország, a városok, a falvak, az emberek külseje. Az üzletek, a kirakatok árubősége, az emberek udvariassága, jó kedélye, az uj, anyagilag biztosított, eszmei tartalommal telitett élet ékesszavu szószólói. Mindennek sziklaszilárd alapja a szocialista gazdaság gyorsütemü fejlődése. Ma az ország össztermelésének kb. 60 százalékát az ipar adja, mig a mezőgazdaságban a modernizálódó szövetkezeti és állami nagyüzemi vállalatok uralják a helyzetet. Az ország, gazdasági életében a termelést tekintve a kisárutermelők része alig haladja meg a 12 százalékot. Az ipar és mezőgazdaság válságmentesen, tervszerűen, fejlődik a szocializmus gazdasági törvényei alapján. Évről-évre növekszenek a beruházások, amelyek egy modern gazdasági berendezkedést szülnek és ennek nyomán .jólét fakad az ország minden részén, minden táján, minden családban. Rövid idő alatt több mint kétszeresére emelkedett a munkások száma Magyarországon. Az ipar fejlődése magával hozta, hogy a munkások és a falu dolgozói a szocialista munkaszervezés révén, a gépek fokozatosabb felhasználásával ma kevesebb munkával többet termelnek és jobban keresnek. Mindez túlzás nélkül igy van. Egy pár adat szolgálhat enhek konkrét illusztrációjaképpen. Tiz év alatt (1950—60) az ipari termelés háromszorosára, a gépipar termelése pedig majdnem négyszeresére nőtt. A termelő erők ilyen jelentős fejlődése minden téren elősegítette a termelési viszonyok tökéletesedését, útját egyengette az egész társadalmi rendszer előrehaladásának. Magyarországon az ipar ma 1.2 millió embert foglalkoztat és nincsen munkanélküli. Megszűnt a legértékesebb termelőerő lelketlen pazarlása. Ezzel nem dicsekedhetnek a gazdagabb nyugati szomszédaink. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányszáma az ország összes dolgozóihoz viszonyítva 40, (a lakossághoz viszonyítva 35. Ez az arány az US-ban 12 és Angliában 5). Ez a szám mutatja, hogy van még teendő az országban az iparfejlesztés terén. A tervek számításba veszik ezt és 15 éven belül alapvető változás várható ezen a téren. A gazdasági életben felmerülő problémák — ezek száma nem csekély —, a mindenkori helyzetből adódnak, és ezért elválaszthatatlan kísérői a fejlődésnek. A nép alkotó munkája, a szocialista gazdasági rendszer erősödése sorba meg fogja oldani azokat. Az ország eredményei annál szembeötlőbbek, hogy területe szegény ásványi nyersanyagokban és energiahordozókban. Ez a körülmény teszi szükségessé, hogy a lehető legjobban használja ki természeti adottságait és a helyzetnek megfelelő alapokra építse iparát. Kedvező lehetőségek vannak a mezőgazdasági sokoldalú gyors és a bauxit. termelés még gyorsabb fejlesztésére. Másrészt fokozni kell a geológiai és más gyakorlati célokat szolgáló tudományos kutató munkát. A magyar ipar. szerkezete nem felelt meg sem a kor, sem pedig az uj helyzet követelményeinek. Az átszervezése bonyolult, időt és gondos tervezést követelő feladat, nem szólva az ezzel járó rendkívüli beruházásokról, a szakmunkás, tervező mérnök stb. képzés problémáiról. Az ipar uj alapjai már felépültek és most továbbfejlesztésükről, üzemek modernizálásáról, egyes termékek továbbfejlesztéséről, más termékek gyártásának beállításáról, a felszabaduló termelőeszközök felhasználásának problémáiról van szó. Komoly fejlődés előtt áll a vegyipar és ezen belül a műanyaggyártás, amely sok vonatkozásban megszabadíthatja az országot a nyersanyagellátás gondjaitól. A fejlett gyógyszeripar termelését, a tervek szerint, gyorsan növelni kell, ugyanúgy, mint a jónevü magyar híradás- és vákuum-technikai, valamint szerszámgép gyártást, műszer és erősáram gépgyártást, továbbá az élelmiszeripari és vegyipari gépek és üzemberendezések gyártását. Az iparfejlesztés tervei ezekre az ágakra helyezik a hangsúlyt, mert a jövőben ezek kell, hogy adják az ország ipari termelésének legjelentősebb, legértékesebb részét, a külkereskedelemben szereplő árucikkek tömegét. A lakosság és a népgazdaság másirányu igényeit, szükségleteit kielégítő többi iparág ép- ugy, mint a fentemlitettek átesnek a szükséges fejlesztésen és fejlődésen. A világszínvonal az a cél, amely mindegyik magyar iparág előtt áll. A minőség javítása és a választék növelése, az önköltség csökkentése állandó feladatok, hiszen ezek kel a termelésben évről-évre, hónapról-hónapra, napról-napra foglalkozni kell. A magyar ipar fejlődésének eddigi évi átlagos üteme 10 százalék körül volt, ami több mint amennyit a legnagyobb nyugati “csodák” hazáiban feLtudnak mutatni. Az ötéves terv teljesítése eredményeképpen a szocialista ipar termelése mintegy 40, a szocialista mezőgazdaságé 23 százalékkal fog növekedni, a nemzeti jövedelem pedig 36 százalékkal. A jelentős gazdasági fejlődést a szocializmus épitése hozta magával, amelynek során a nép kiépítette és felfejlesztette az ország nehéz iparát és ezen belül a termelőeszközök gyártását. A kulturális forradalom egy másik vívmánya a magyar népnek, amely lehetővé tette a gazdasági élet átfogó és gyorsütemü fejlesztését. Az ország termeE N SZ-statisztika: Tíz év alatt megháromszorozódott a szocialista országok ipari termelése Az ENSZ által nyilvánosságra hozott statisztikai adatok szerint 1950-től 1961-ig a Szovjetunió és a KGST-hez tartozó tagállamok ipari termelése több mint háromszorosára emelkedett. Az ENSZ ipari' statisztikai osztályának vezetője sajtóértekezleten elmondotta, hogy az említett időszakban a Szovjetunióban és a kelet-európai országokban 11.7 százalék az ipari termelés átlagos évi növekedése, szemben a világ többi országának 5.7 százalékos átlagos évi emelkedésével. 1961-ben a Szovjetunió és az európai szocialista országok kétszer annyi ipari terméket állítottak elő, mint a Közös Piac országai. Gocper őrnagy ünneplése New Yorkban Lelkes örömujjongással üdvözölte New York város L. Gordon Cooper őrnagyot, amikor az utcai diszfelvonuláson Johnson alelnök kíséretében a város főbb útvonalain végighaladt. A szokásos konfetti és ticker-tape áradat mellett az utcákat szegélyező nagyszámú közönség éljenzése közepette haladt az autófelvonulás a Waldorf-Astoria hotelbe. A díszes bálteremben megrendezett ebéd alkalmával az ünnepelt űrhajós rövid beszéddel köszönte meg hősies teljesítményéért kifejezett hálát és nagyrabecsülést. A rendőrség több millióra becsülte az utmenet két oldalán éljenző közönség számát. Előzőleg a városházánál fogadta Cooper őrnagyot Wagner polgármester és átadta neki a város kitüntetését. Vele együtt ünnepelték az űrhajózási program egyéb jelenlévő kimagasló személyeit. A Szovjet nem hajlandó megfizetni az Egyesült Nemzetek jogtalanul megszavazott költségeit A Szovjetunió értesítette az ENSZ költségvetési osztályát, hogy a jogtalanul megszavazott költségeknek ráeső részét ezentúl nem hajlandó megfizetni. Az 1963-as évi költségvetésnek bizonyos tételeit a közgyűlés szavazta meg és nem a Biztonsági Tanács, amint kellett volna. A Szövésének fokozásában mind nagyobb jelentőséggel bír a munka termelékenységének gyors növelése. A termelés fejlesztésének objektiv lehetőségét teremti meg az a körülmény, hogy közte és a szűk ségletek kielégítése között megszűnt az afítago- nisztikus ellentét, mely a kapitalista árutermelést jellemzi. A népgazdasági tervek szabályozott, arányos fejlődést írnak elő, meghatározzák a kulcsfeladatokat. A tervek a nép érdekeit szolgálják. Magyarországon nincsenek olyan osztályok, amelyeknek létérdekébe ütközne a gazdaságfejlesztési terv teljesítése. Az egységes paraszti osztály kialakulása a falvakban a magyar nép egységének további erősödését jelzi. A dolgozók alkotó munkája újabb gazdag erőforrást nyert. A nagyvonalú gazdasági fejlesztés érezteti magát a nép jólét növekedésében. A városi dolgozók reálbére 1938 és 1960 között 60, a parasztság reáljövedelme kb. 25 százalékkal emelkedett. A társadalmi szolgáltatások a bérek 25 százalékát teszik ki. Most a társadalmi biztosítás a lakosság 95 százalékát öleli fel, ami azt jelenti, hogy a parasztságra is kiterjed a társadalmi biztosítás. A gazdasági fejlődés együtt jár a szakmunkások és a szakmai értelmiségiek képzésével. 1949 és 1960 között az országban 60 ezer mérnököt és 50 ezer technikust képeztek ki a szakmunkások százezrei mellett. Most az állam évi 84.000 szakmunkást képez ki és 1980-ig további 65.000 mérnököt és 180,000 technikust fog kiképezni. Az uj igényeknek megfelelően ebben az időszakban 16,000 mezőgazdasági mérnököt és 27,000 technikust kell majd kiképezni. A szocializmus kibontakozó körvonalai és annak talaján virágba-szökkent szabadság uj, gazdagabb életet teremtettek a magyar nép számára. Más ma a munka, az öröm, a kultúra, a vigadás mint régen volt. Átalakul az ország, átformálódnak az emberek. Tárva-nyitva a jövő kapuja az ifjúság előtt. Örvendve a jelennek és ismerve a holnapot, lelkesen szorgoskodnak a dolgozók. Nyugodtan, gondtalanul pihenve élnek az öregek. Rügyezik és virágzik az élet a szocialista magyar hazában. jetunió által kifogásolt költségvetési tételek ezek: ENSZ-bizottság Korea újjáépítésére és egyesítésére, $168,000; Dél-koreai katonai temető karbantartása, amelyben az ENSZ-hadseregnek a koreai háborúban elesett katonái vannak eltemetve, $75,000; az ENSZ palesztinai fegyverszünetellenőrző bizottsága, $1,633,000; az ENSZ külszolgálata, amely fordítókat és egyéb személyzetet küld tengerentúlra $1,403,000. Korábbi határozattal a Szovjetunió megvonta fizetését az ENSZ Kongóba és a Közép-Keletre küldött katonaságának költségeire. Nemcsak a Magyar Szónál történik ilyesmi Szomorodott szívvel közlöm, hogy ötvenhárom kemény forintokért megvásároltam neves kultur- histórikusunk, Ráth-Végh István “Szerelem, házasság” című könyvét. Pedig, istenbizony, örülni akartam neki. Eleinte örültem is. csak a végén szomorodtam el. A könyv végén, ahol a 645. oldal után a 578. következik, aztán két oldalanként, felváltva hol a 600-as, hol az 500-as oldalszámokból találtam egy-kettőt, aztán megtaláltam a tartalomjegyzék felét, végül a 607. oldalon, annak az alján egy befejezetlen félmondatot s a következő, a legutolsó oldalról végre megtudtam, kinek köszönhetem ezt a meglepetést. Mert oda volt nyomtatva, hogy ezt a könyvet 46,000 példányban, 675 oldalon a Gondolat, a TIT kiadója gondozta ilyen gondosan. Hadd gratuláljak hát Löblin Imre műszaki vezetőnek, s mivel a könyvet a Kossuth Nyomdában nyomtatták, Lengyel Lajos felelős vezetőnek is. Emlékezetes meglepetést szereztek nekem, s a 46,000 közül nyilván még jó néhány olvasónak. (B) A képviseloház megszavazta az egyenlő fizetést a nőknek Jelentős határozatot hozott a képviselőház, amikor megszavazta azt a törvényt, amely egyenlő munkáért egyenlő fizetést garantál mindenkinek, nemre való tekintet nélkül. Evvel a szenátus elé kerül a javaslat, mely előzőleg már megszavazott ehhez hasonlót. A két javaslat összeegyeztetését és törvénybe iktatását biztosra veszik, ami lényeges lépés lesz a nők egyenjogú alkalmazása irányában.
