Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-05-23 / 21. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 23, 1963 Jaroslav Hasek: HOGYAN MENTETTE MEG EGY ELEMI CSAPÁS A MONARCHIA TEKINTÉLYÉT Nyolcvan évvel ezelőtt született Jaroslav Hasek (1883—1923), a kiváló csehszlovák kommunista iró. Fő müve, a Svejk, a világirodalom legnagyobb szatirikusai közé emelte. E regényén kívül rengeteg humoros elbeszélést, karcolatot és szatírát irt a széteső Osztrák—Magyar Monarchiáról, a bürokratikus államapparátusról, a kispolgári erkölcsökről. Itt közölt Írása a Feketesárga panoptikum című, magyarul is megjelent kötetből való. Chvaleticéban jégverés volt. Roubicsek Józsefnek, Roubicsek Antal kisoldali rőíöskereskedő fivérének kétvékonyi rétjén a jég elsilányitotta a füvet. Roubicsek Antalra serkentő hatással volt fivére levele, amelyben hirt adott erről az elemi csapásról. Örömtől ragyogó képpel nyitott be boltjába, és megparancsolta a segédnek: — Jakina ur, Írja át az árcédulákat. Chvaleti- cében jégverés volt. Az elemi csapás következtéién a puplin méterje tiz fillérrel, a barchenté tizenkét fillérrel drágult meg. Minél tovább gondolkodott azonban Roubicsek ur bátyja tönkre silánvitott rétjéről, annál jelentéktelenebbnek találta boltjában az árakat. Jókedve elszállt, akár az illanó füst, és estére hozzácsapott pár fillért a cérna árához is. Üzletzárás után este, a vendéglőben találkozott Hiszek úrral, aki boltjában mindenféle villamossági cikket árusított, és elkinzott arccal számolt be neki a chavaleticei jégverésről, mert időközben már feltárultak előtte az elemi csapás mesz- szemenő következményének távlatai. — Lisnyovban is jégverés volt, drágább lesz a liszt — sóhajtott egy nagyot Hiszek ur, és mielőtt éjszaka álomra hunyta volna szemét, oly elevenen látta maga előtt az elemi csapás hátborzongató következményeit, hogy reggel, üzletnyitás után a járókelők már az uj árjelző cédulákat olvashatták a villanyégőkön: “Azelőtt 1.20K, most 1.40 korona.” Hiszek ur ezenkívül, miután reggeli közben elolvasta a “Politikát”, egy koronával emelte meg a Bunsen-készülék és a szigetelők árát. Családi körben másról nem is beszéltek, csak a hajmeresztő elemi csapásokról, és Hiszekné husvásárlás közben elpanaszolta a mészárosnak, hogy drágább lesz a liszt. Franta ur, a hentes, elgondolkozott. — Ha a liszt megdrágul, mindennek felszökik az ára — magyarázta a feleségének. — Holnaptól kezdve húsz fillérrel drágábban árusítjuk a disz- nóhust, tiz fillérrel drágábban a borjut. Frantáék mészárszékébe járt bevásárolni a háziúr szolgálója. Mikor hazaérkezett és elmondta a nagyságos asszonynak, hogy felment a disznó- meg a borjúhús ára, mert Chvaleticében és Lisnyovban jégeső volt, a nagysága sietett elujsá- golni férjének az újabb drágaság hírét, a háziúr pedig föltette magában, hogy az emeleti lakó házbérét száz koronával emeli. Háztulajdonosi döntését azon frissiben közölte az érdekelt lakóval, akinek fia fizetés nélküli gyakornokként hivatalnokoskodott Brnóban és apjától ötven korona havi zsebpénzt kapott. A boldogtalan fiú másnap elszörnyülködve olvasta szülei levelét, amelyben értesítették, hogy jégverés volt Chvaleticében és Lisnyovban, a háziúr 100 koronával stájgerolt, igy nem küldhetnek neki többet, csak negyven koronát havonta, mert minden megdrágult: a hús, a cérna, a villanylámpa meg a barchent — érje be hát annyival, ameny- nyit juttatni tudnak neki, és legyen takarékos, jó fiú. A gondolatmenet logikai összefüggését senki sein kifogásolhatja, a szegény gyakornok mindazonáltal nem érhette be negyven koronával, ezért a vállalat pénzét, amit a postára kellett volna vinnie, egyszerűen zsebre vágta, majd miután könnyíivérü nőszemélyek társaságában a pénz nyakára hágott, életével törlesztette le az adósságát. Mindez pedig azért történt, mert Chvaleticében és Lisnyovban jégverés volt.' Mielőtt azonban mindez megesett volna, a háziúr szolgálója elpanaszolta a szatócsnak, hogy drágább lett a hús, mire a boltos hozzácsapott néhány fillért az olajos szardínia meg a petróleum árához. A szatócsot Krapácseknek hívták s fivére Kra- pácsek Frigyes ismert szénnagykereskedő volt, aki éppen azon tervvel foglalkozott, hogy további személlyel gyarapítja alkalmazottainak számát. Ez a személy Pálek Zsófia, egy igen müveit özvegyasszony lett volna, aki három gyerekével a legkeservesebb nyomornak nézett elébe, és akinek számára a megváltást jelentette volna az a hatvan korona, amivel Krapácsek ur szolgálatait díjazni szándékozott. Krapácsek ur azonban a pusztító elemi csapások hírére két krajcárral emelte meg a szén árát és tekintettel a várható drágaságra, nemhogy alkalmazta volna a müveit özvegyet, hanem még két régi alkalmazottját is elbocsátotta. Az özvegy keritők kezébe került, könnyelmű életre adta magát, gyermekei szülői gondviselés híján nőttek fel és elzüllöttek; leánya, amikor hajadon- sorba serdült, megfojtotta újszülött gyermekét, két fia pedig már suhanc korában kifosztott egy péket. Mindez pedig csak azért történt, mert Lisnyovban és Chvaleticében jégverés volt, Krapácsek szatócshoz járt petróleumért Klára asszony férje. Klára asszony rendkívül kikapós feleség volt, s férje föltette magában, hogy őt is meg magát is leönti petróleummal, aztán meg- gyujtja. Üveggel a kezében benyitott tehát a szatócsboltba és megkérdezte, mibe kerül egy liter petróleum. Azt a választ kapta, hogy öt krajcárral drágább, mint tegnap volt. Az elbusult férj zsebéből azonban éppen ez az öt krajcár hiányzott, hazament tehát érte, de útközben meggondolta a dolgot, egy liter hegyett csak hat krajcár ára petróleumot vásárolt, amit a lámpájába töltött és fényénél hálát adott istennek, hogy a petróleum árának véletlen megdrágulása két ember életét mentette meg. Mindez pedig csak azért történt, mert Lisnyovban és Chvaleticében jégverés AZ ŰRHAJÓZÁS ÉS A SUGÁRVESZÉLY Amikor az első mesterséges holdak néhány évvel ezelőtt felfedezték, hogy a Földet nagy kiterjedésű és gyilkos erejű sugárzóna veszi körül, az űrhajózás szakértői azonnal rádöbbentek, hogy újabb, nem várt akadály tornyosult a világűr megostrojnlása elé. Persze, korábban is számoltak vele, hogy a földi légkör felfogó “ernyőjén” kivtil az űrhajóst meg kell majd védeni a világűrben akadálytalanul ható sugárzások káros hatásától, de ezeknek a sugárzásoknak a természetét, erősségét még nem ismerték. Nem tudták azt sem, hogyan viseli majd el az űrhajós a tartós súlytalanság állapotát, hogyan hat majd szervezetére az űrhajózás. Az újabb és újabb mesterséges égitestek azután mind részletesebben felderítették a sugárzóna kiterjedését és a földi légkörön kívül ható más sugárzások erősségét; egereknek, patkányoknak, kutyáknak és más élőlényeknek a Föld körüli pályára juttatásával mind behatóbban tanulmányozták az űrutazás élettani hatásait, majd megkezdődött az ember diadalmas űrrepülése, s legutóbb a világhirti szovjet “ürikrek”: Nikolajev és Popovics már négy napot töltöttek az űrben. Főként a szovjet tudomány céltudatos kutatási programjának eredményeként ma már részletes adatok alapján számot lehet vetni vele: milyen veszélyek leselkednek az űrhajósra az űrben, s vannak-e eszközeink az ellenük való védekezésre. Ez volt a témája a Nemzetközi Űrhajózási Szövetség közelmúltban Párizsban megrendezett szim poziumának is, amelyen több érdekes megállapítás hangzott el. Ma már teljességgel bizonyos, hogy az űrhajósra háromféle sugárzás hat majd az űrben: az elsődleges kozmikus sugárzás (ez főként protonok ból áll), a sugárövezet sugárzása (a belső sugárzóna protonokból és elektronokból, a külső pedig elektronokból áll), továbbá a napkitörésekből származó részecskék. Az elsődleges kozmikus sugárzás a megfigyelések szerint káros következmények nélkül elviselhető, annál nagyobb veszélyt jelent a sugárzóna az űrhajósra. A belső sugárzóna káros hatása elleni védekezés meglehetősen bonyolult, egy azonban bizonyos: az űrhajónak a lehető leggyorsabban át kell törnie ezt a zónát. A külső sugárzóna sugárzása ellen a mérések szerint nem is túlságosan nagy súlyú árnyékolással megvédhető az űrhajós. A legnagyobb veszélyt a napkitörésekből származó, roppant nagy energiájú részecskék jelentik az űrhajósra — ellenük pillanatnyilag nincs védekezés. A szovjet kutatók most annak lehetőségét vizsgálják, hogyan lehetvölt. Ugv bizony, amit isten tesz, jól teszi. A szatócsnál vásárolt akkoriban Szpácsil ur, az autókereske dö... — Mi az, drágább lett a szardínia? — kiáltott fel csodálkozva, amikor az ellenőrző kassza a megszokott nyolcvan fillér helyett egy koronát mutatott. — Kérem, urasága, Lisnyovban és Chvaleticében jégverés volt —, magyarázta a szatócs. —, irtózatos a drágaság, nyomorognak a szegény emberek, tessék csak elolvasni a Politikában. Másnap Szpácsil ur boltjába beállított Ottó gróf és igen elcsodálkozott, amikor ezer koronával többet kértek tőle a mái- kiszemelt automobilért. Mivel azonban a chvaleticei és lisnyovi jégverés miatt Szpácsil ur egy krajcárt sem volt hajlandó engedni az árból, Ottó gróf fájó szívvel lemondott a kocsiról. Két nappal később a szóban forgó automobil magától felrobbant a garázsban, és a szakértők megállapították, hogy ez a robbanás az első megtett tiz kilométer után bekövetkezett volna. A jégverés tehát életét mentette meg Ottó grófnak, későbbi pétervári nagykövetünknek, aki megállapodott a cári kormánnyal, hogy a Ferenc József-földet az északi sarkvidéken az orosz állam minden időre semleges területnek tekinti. Ezzel a nagyszerű diplomáciai sakkhuzássa! Ausztria a nagyhatalmak élére került, nagy be folyásra tett szert egész Európában, és sikerült Franciaországban harmincmilliárd koronás kölcsönt szereznie iskolaügyeinek fejlesztésére. Ausztria tehát a legműveltebb állam lett. És miért? Mert Chvaleticében és Lisnyovban jégverés volt. ne a napkitörések előrejelzését megoldani. A jelek szerint esetleg sikerül majd a nagyobb kitörések előtt három nappal a közelgő kitörést előrejelezni, s igy az űrhajóst biztonságba helyezni. Mindenesetre ma már teljesen kézenfekvő, hogy az űrutazásokat — például az első holdutazást legcélszerűbb a legkisebb naptevékenység idején lebonyolítani. A szimpóziumon elhangzott bejelentés szerint a szovjet kutatók az 1963—1964. évet tartanák a legalkalmasabbnak az első holdutazásra — ebben az időszakban ugyanis a naptevékenység a minimumra csökken. A szovjet kutatók egyébként behatóan vizsgálják annak lehetőségeit is, miként lehetne a sugárzás káros hatását vegyszerekkel csökkenteni. Az állatkísérletek során a szerotonin és a ciszteamin megvédte az egereket a röntgen- és a gammasugarak káros hatásától, most azt vizsgálják, nyuj- tanak-e hasonló védelmet az emberek számára is. Behatóan vizsgálják továbbá a sugárzások, a sulytalansági állapot és más hatások esetleges genetikus következményeit is. A szimpóziumon elhangzott előadások szerint az utóbbi évek nagyszabású biológiai vizsgálatai lényegében kidolgozták a legjobb módszereket arra, hogyan lehet az űrhajóst a rövidebb távú űrutazásokon a világűrben reá leselkedő veszélyektől megvédeni. A nagyobb távolságú űrutazások élettani problémáinak megoldásához még sok kutatás szükséges, egy azonban már bizonyos: az ember előtt nyitva áll az ut legközelebbi égi szomszédunk, a Hold felé. “HIDEGVÉRŰ” NŐK Az egészséges ember testhőmérsékletét a szervezet nagy pontossággal szabályozza. Ha a környezet hőmérséklete emelkedik, megváltozik a bőr vérellátása, megkezdődik a verejtékezés — a testhőmérséklet is. csökken. Ha viszont a környezet lehűl, a didergés és a felületi vérerek összehúzódása segít hőt tárolni a szervezetben. Ma már pontosan tudjuk, hogy az agy egy része termosztátként működik, s a 0.15 C fokos hőmérsékletváltozásokra is reagál. A hidegvérű állatoknak nincs ily hőszabályozó rendeszerük s ezért felveszik környezetük hőmérsékletét. Oxfordi orvosok nemrégiben három betegük különös esetét ismertették a Lancet cimii orvostudományi folyóiratban. Mindhárom nőbetegük testhőmérséklete állandóan jóval a normális érték alatt van, az egyik beteg hőmérséklete 30 C fok, tehát a páciens olyan “hidegvérű”, mint például egy béka. E beteg szervezetében nyoma sincs olyan hőszabályozó központnak, mint a normális embereké, minden kori testhőmérsékletét a környezet és a ruházkodás határozza meg. tAJudamjáuu/ ás tochníka
