Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-05-23 / 21. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 23, 1963 Jaroslav Hasek: HOGYAN MENTETTE MEG EGY ELEMI CSAPÁS A MONARCHIA TEKINTÉLYÉT Nyolcvan évvel ezelőtt született Jaroslav Hasek (1883—1923), a kiváló csehszlovák kommunista iró. Fő müve, a Svejk, a világirodalom legna­gyobb szatirikusai közé emelte. E regényén kí­vül rengeteg humoros elbeszélést, karcolatot és szatírát irt a széteső Osztrák—Magyar Monar­chiáról, a bürokratikus államapparátusról, a kis­polgári erkölcsökről. Itt közölt Írása a Fekete­sárga panoptikum című, magyarul is megjelent kötetből való. Chvaleticéban jégverés volt. Roubicsek József­nek, Roubicsek Antal kisoldali rőíöskereskedő fi­vérének kétvékonyi rétjén a jég elsilányitotta a füvet. Roubicsek Antalra serkentő hatással volt fivére levele, amelyben hirt adott erről az elemi csa­pásról. Örömtől ragyogó képpel nyitott be boltjába, és megparancsolta a segédnek: — Jakina ur, Írja át az árcédulákat. Chvaleti- cében jégverés volt. Az elemi csapás következtéién a puplin méter­je tiz fillérrel, a barchenté tizenkét fillérrel drá­gult meg. Minél tovább gondolkodott azonban Roubicsek ur bátyja tönkre silánvitott rétjéről, annál je­lentéktelenebbnek találta boltjában az árakat. Jókedve elszállt, akár az illanó füst, és estére hozzácsapott pár fillért a cérna árához is. Üzletzárás után este, a vendéglőben találkozott Hiszek úrral, aki boltjában mindenféle villamos­sági cikket árusított, és elkinzott arccal számolt be neki a chavaleticei jégverésről, mert időköz­ben már feltárultak előtte az elemi csapás mesz- szemenő következményének távlatai. — Lisnyovban is jégverés volt, drágább lesz a liszt — sóhajtott egy nagyot Hiszek ur, és mi­előtt éjszaka álomra hunyta volna szemét, oly elevenen látta maga előtt az elemi csapás hátbor­zongató következményeit, hogy reggel, üzletnyi­tás után a járókelők már az uj árjelző cédulákat olvashatták a villanyégőkön: “Azelőtt 1.20K, most 1.40 korona.” Hiszek ur ezenkívül, miután reggeli közben el­olvasta a “Politikát”, egy koronával emelte meg a Bunsen-készülék és a szigetelők árát. Családi körben másról nem is beszéltek, csak a hajme­resztő elemi csapásokról, és Hiszekné husvásárlás közben elpanaszolta a mészárosnak, hogy drá­gább lesz a liszt. Franta ur, a hentes, elgondolkozott. — Ha a liszt megdrágul, mindennek felszökik az ára — magyarázta a feleségének. — Holnaptól kezdve húsz fillérrel drágábban árusítjuk a disz- nóhust, tiz fillérrel drágábban a borjut. Frantáék mészárszékébe járt bevásárolni a há­ziúr szolgálója. Mikor hazaérkezett és elmondta a nagyságos asszonynak, hogy felment a disznó- meg a borjúhús ára, mert Chvaleticében és Lis­nyovban jégeső volt, a nagysága sietett elujsá- golni férjének az újabb drágaság hírét, a háziúr pedig föltette magában, hogy az emeleti lakó ház­bérét száz koronával emeli. Háztulajdonosi döntését azon frissiben közölte az érdekelt lakóval, akinek fia fizetés nélküli gya­kornokként hivatalnokoskodott Brnóban és apjá­tól ötven korona havi zsebpénzt kapott. A bol­dogtalan fiú másnap elszörnyülködve olvasta szü­lei levelét, amelyben értesítették, hogy jégverés volt Chvaleticében és Lisnyovban, a háziúr 100 koronával stájgerolt, igy nem küldhetnek neki többet, csak negyven koronát havonta, mert min­den megdrágult: a hús, a cérna, a villanylámpa meg a barchent — érje be hát annyival, ameny- nyit juttatni tudnak neki, és legyen takarékos, jó fiú. A gondolatmenet logikai összefüggését senki sein kifogásolhatja, a szegény gyakornok mind­azonáltal nem érhette be negyven koronával, ez­ért a vállalat pénzét, amit a postára kellett volna vinnie, egyszerűen zsebre vágta, majd miután könnyíivérü nőszemélyek társaságában a pénz nyakára hágott, életével törlesztette le az adós­ságát. Mindez pedig azért történt, mert Chvaleti­cében és Lisnyovban jégverés volt.' Mielőtt azonban mindez megesett volna, a há­ziúr szolgálója elpanaszolta a szatócsnak, hogy drágább lett a hús, mire a boltos hozzácsapott néhány fillért az olajos szardínia meg a petróleum árához. A szatócsot Krapácseknek hívták s fivére Kra- pácsek Frigyes ismert szénnagykereskedő volt, aki éppen azon tervvel foglalkozott, hogy további személlyel gyarapítja alkalmazottainak számát. Ez a személy Pálek Zsófia, egy igen müveit öz­vegyasszony lett volna, aki három gyerekével a legkeservesebb nyomornak nézett elébe, és aki­nek számára a megváltást jelentette volna az a hatvan korona, amivel Krapácsek ur szolgálatait díjazni szándékozott. Krapácsek ur azonban a pusztító elemi csapá­sok hírére két krajcárral emelte meg a szén árát és tekintettel a várható drágaságra, nem­hogy alkalmazta volna a müveit özvegyet, hanem még két régi alkalmazottját is elbocsátotta. Az özvegy keritők kezébe került, könnyelmű életre adta magát, gyermekei szülői gondviselés híján nőttek fel és elzüllöttek; leánya, amikor hajadon- sorba serdült, megfojtotta újszülött gyermekét, két fia pedig már suhanc korában kifosztott egy péket. Mindez pedig csak azért történt, mert Lis­nyovban és Chvaleticében jégverés volt, Krapácsek szatócshoz járt petróleumért Klára asszony férje. Klára asszony rendkívül kikapós feleség volt, s férje föltette magában, hogy őt is meg magát is leönti petróleummal, aztán meg- gyujtja. Üveggel a kezében benyitott tehát a sza­tócsboltba és megkérdezte, mibe kerül egy liter petróleum. Azt a választ kapta, hogy öt krajcár­ral drágább, mint tegnap volt. Az elbusult férj zsebéből azonban éppen ez az öt krajcár hiány­zott, hazament tehát érte, de útközben meggon­dolta a dolgot, egy liter hegyett csak hat krajcár ára petróleumot vásárolt, amit a lámpájába töltött és fényénél hálát adott istennek, hogy a petró­leum árának véletlen megdrágulása két ember életét mentette meg. Mindez pedig csak azért tör­tént, mert Lisnyovban és Chvaleticében jégverés AZ ŰRHAJÓZÁS ÉS A SUGÁRVESZÉLY Amikor az első mesterséges holdak néhány év­vel ezelőtt felfedezték, hogy a Földet nagy kiter­jedésű és gyilkos erejű sugárzóna veszi körül, az űrhajózás szakértői azonnal rádöbbentek, hogy újabb, nem várt akadály tornyosult a világűr megostrojnlása elé. Persze, korábban is számoltak vele, hogy a földi légkör felfogó “ernyőjén” kivtil az űrhajóst meg kell majd védeni a világűrben akadálytalanul ható sugárzások káros hatásától, de ezeknek a sugárzásoknak a természetét, erős­ségét még nem ismerték. Nem tudták azt sem, hogyan viseli majd el az űrhajós a tartós súlyta­lanság állapotát, hogyan hat majd szervezetére az űrhajózás. Az újabb és újabb mesterséges égitestek az­után mind részletesebben felderítették a sugár­zóna kiterjedését és a földi légkörön kívül ható más sugárzások erősségét; egereknek, patkányok­nak, kutyáknak és más élőlényeknek a Föld körüli pályára juttatásával mind behatóbban tanulmá­nyozták az űrutazás élettani hatásait, majd meg­kezdődött az ember diadalmas űrrepülése, s leg­utóbb a világhirti szovjet “ürikrek”: Nikolajev és Popovics már négy napot töltöttek az űrben. Fő­ként a szovjet tudomány céltudatos kutatási programjának eredményeként ma már részletes adatok alapján számot lehet vetni vele: milyen veszélyek leselkednek az űrhajósra az űrben, s vannak-e eszközeink az ellenük való védekezésre. Ez volt a témája a Nemzetközi Űrhajózási Szö­vetség közelmúltban Párizsban megrendezett szim poziumának is, amelyen több érdekes megállapítás hangzott el. Ma már teljességgel bizonyos, hogy az űrhajós­ra háromféle sugárzás hat majd az űrben: az elsődleges kozmikus sugárzás (ez főként protonok ból áll), a sugárövezet sugárzása (a belső sugár­zóna protonokból és elektronokból, a külső pedig elektronokból áll), továbbá a napkitörésekből származó részecskék. Az elsődleges kozmikus su­gárzás a megfigyelések szerint káros következ­mények nélkül elviselhető, annál nagyobb veszélyt jelent a sugárzóna az űrhajósra. A belső sugár­zóna káros hatása elleni védekezés meglehetősen bonyolult, egy azonban bizonyos: az űrhajónak a lehető leggyorsabban át kell törnie ezt a zónát. A külső sugárzóna sugárzása ellen a mérések sze­rint nem is túlságosan nagy súlyú árnyékolással megvédhető az űrhajós. A legnagyobb veszélyt a napkitörésekből származó, roppant nagy energiá­jú részecskék jelentik az űrhajósra — ellenük pil­lanatnyilag nincs védekezés. A szovjet kutatók most annak lehetőségét vizsgálják, hogyan lehet­völt. Ugv bizony, amit isten tesz, jól teszi. A szatócs­nál vásárolt akkoriban Szpácsil ur, az autókereske dö... — Mi az, drágább lett a szardínia? — kiáltott fel csodálkozva, amikor az ellenőrző kassza a megszokott nyolcvan fillér helyett egy koronát mutatott. — Kérem, urasága, Lisnyovban és Chvaleticé­ben jégverés volt —, magyarázta a szatócs. —, irtózatos a drágaság, nyomorognak a szegény emberek, tessék csak elolvasni a Politikában. Másnap Szpácsil ur boltjába beállított Ottó gróf és igen elcsodálkozott, amikor ezer koroná­val többet kértek tőle a mái- kiszemelt automobil­ért. Mivel azonban a chvaleticei és lisnyovi jég­verés miatt Szpácsil ur egy krajcárt sem volt hajlandó engedni az árból, Ottó gróf fájó szívvel lemondott a kocsiról. Két nappal később a szóban forgó automobil magától felrobbant a garázsban, és a szakértők megállapították, hogy ez a robba­nás az első megtett tiz kilométer után bekövetke­zett volna. A jégverés tehát életét mentette meg Ottó grófnak, későbbi pétervári nagykövetünknek, aki megállapodott a cári kormánnyal, hogy a Ferenc József-földet az északi sarkvidéken az orosz állam minden időre semleges területnek tekinti. Ezzel a nagyszerű diplomáciai sakkhuzássa! Ausztria a nagyhatalmak élére került, nagy be folyásra tett szert egész Európában, és sikerült Franciaországban harmincmilliárd koronás köl­csönt szereznie iskolaügyeinek fejlesztésére. Ausztria tehát a legműveltebb állam lett. És mi­ért? Mert Chvaleticében és Lisnyovban jégverés volt. ne a napkitörések előrejelzését megoldani. A je­lek szerint esetleg sikerül majd a nagyobb kitö­rések előtt három nappal a közelgő kitörést előre­jelezni, s igy az űrhajóst biztonságba helyezni. Mindenesetre ma már teljesen kézenfekvő, hogy az űrutazásokat — például az első holdutazást legcélszerűbb a legkisebb naptevékenység idején lebonyolítani. A szimpóziumon elhangzott bejelen­tés szerint a szovjet kutatók az 1963—1964. évet tartanák a legalkalmasabbnak az első holdutazás­ra — ebben az időszakban ugyanis a naptevékeny­ség a minimumra csökken. A szovjet kutatók egyébként behatóan vizsgál­ják annak lehetőségeit is, miként lehetne a sugár­zás káros hatását vegyszerekkel csökkenteni. Az állatkísérletek során a szerotonin és a ciszteamin megvédte az egereket a röntgen- és a gammasu­garak káros hatásától, most azt vizsgálják, nyuj- tanak-e hasonló védelmet az emberek számára is. Behatóan vizsgálják továbbá a sugárzások, a sulytalansági állapot és más hatások esetleges genetikus következményeit is. A szimpóziumon elhangzott előadások szerint az utóbbi évek nagyszabású biológiai vizsgálatai lényegében kidolgozták a legjobb módszereket ar­ra, hogyan lehet az űrhajóst a rövidebb távú űr­utazásokon a világűrben reá leselkedő veszélyek­től megvédeni. A nagyobb távolságú űrutazások élettani problémáinak megoldásához még sok ku­tatás szükséges, egy azonban már bizonyos: az ember előtt nyitva áll az ut legközelebbi égi szom­szédunk, a Hold felé. “HIDEGVÉRŰ” NŐK Az egészséges ember testhőmérsékletét a szer­vezet nagy pontossággal szabályozza. Ha a kör­nyezet hőmérséklete emelkedik, megváltozik a bőr vérellátása, megkezdődik a verejtékezés — a testhőmérséklet is. csökken. Ha viszont a környe­zet lehűl, a didergés és a felületi vérerek össze­húzódása segít hőt tárolni a szervezetben. Ma már pontosan tudjuk, hogy az agy egy része termosz­tátként működik, s a 0.15 C fokos hőmérséklet­változásokra is reagál. A hidegvérű állatoknak nincs ily hőszabályozó rendeszerük s ezért felve­szik környezetük hőmérsékletét. Oxfordi orvosok nemrégiben három betegük különös esetét ismer­tették a Lancet cimii orvostudományi folyóirat­ban. Mindhárom nőbetegük testhőmérséklete ál­landóan jóval a normális érték alatt van, az egyik beteg hőmérséklete 30 C fok, tehát a páciens olyan “hidegvérű”, mint például egy béka. E be­teg szervezetében nyoma sincs olyan hőszabályo­zó központnak, mint a normális embereké, minden kori testhőmérsékletét a környezet és a ruházko­dás határozza meg. tAJudamjáuu/ ás tochníka

Next

/
Oldalképek
Tartalom