Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-05-23 / 21. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 23. 1968 Az ebben a rovatba» kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztoseg álláspontjává!. Május elseje nem majális FLORIDA. — őszintén szólva egy kissé meglepődtem Bódog Andi'ás “Május elseje’ c. cikkén, mert az az elképzelésem, hogy ha valaki egy történelmi dátumról ir, annak illene tudni ennek a dátumnak az eredetét és nem helyettesíteni nagyon szépen hangzó romantikus elképzeléssel. Már pedig május elseje a munkásosztály egyik legfontosabb dátuma, melyet az Internacionálé 1889-ben Párizsban tartott kongresszusa határozott el, s nem a tavasz ébredésével, a májusfával, a virágos erdőbe való kirándulással kapcsolatban, hanem a chicagói Haymarket mártírjainak emlékére, azzal a céllal, hogy az egész világon, ahol öntudatos dolgozók élnek, hagyják el ezen a napon a munkahelyet és vonuljanak ki az utcára, harcos tüntetéssel követelve a munkások számára a 8 órai munkaidőt. Ez volt az első eset, hogy a munkásosztály egyöntetűen lépett fel az egész világon, egy követeléssel. A Haymarket-i tragédia az amerikai tőkések első frame-up-ja volt, hogy letörjék a munkások harcát egy szebb jövőért és az ellene való világtiltakozás hívta életre május elsejét. A Haymarket-i mártírokat az áldozatok hosszú sora követte szerte a világon és itt Amerikában is. Sacco és Vanzetti, Joe Hill, Tom Mooney, Warren K. Billings és sok más ártatlan munkás vére, s nem a tavaszi virágok festették pirosra május elsejét. Abban viszont igaza van Bódog Andrásnak, hogy a jobb munkaviszonyokat, a magasabb életnívót ez a több mint 70 éves harc hozta meg Amerika dolgozóinak. Az első május elsejét a chicagói akasztófákon kivégzett mártírok váltották ki és az elmúlt több mint 70 évben sok vér folyt a májusi tüntetéseken, de a sok ártatlanul kioltott vér nem volt hiábavaló. Ma már több mint ezer millió embernek hivatalos ünnepe a míjus elseje és sok millió harcol azért, hogy az egész világon ünnepeljék. A harc a 8 órai munkaidő követelésével indult meg, ami ma már idejét múlta a föld legnagyobb részén. Azonban uj harc indult meg egy uj, nagy eszméért az egész világon: a BÉKÉÉRT! Ennek a követelése lengett a májusi zászlókon és lengeni fog mindaddig, amig az emberiség el nem éri az uj, de ugyanakkor nagyon régi követelést, a VILÁGBÉKÉT! E. K. William J. i/iocre emlékezete laszolhatok neki. A bélyegen lévő George Washington arckép emlékeztet arra, amit Thomas Jefferson, Washington hires kortársa mondott egyszer: ‘A szabadság fáját időnként fel kell újítani a hazafiak és zsarnokok vérével. . . ’ Persze a mai modern időkben ez kissé kegyetlenül hangzik, de Jefferson, aki realista volt, jóval azután mondta ezt, hogy ez az ország halálos küzdelmet vívott a szabadságért. Megfigyelése még sokkal pontosabban illik -arra az ügyre, amiért Moore feláldozta életét. Moore bizonyára tudatában volt annak, hogy soha sem fog visszatérni Mississippiből. Az ügyet, amiért életét áldozta, Lincoln a következőképpen fejezte ki 100 évvel ezelőtt: ‘Egy megoszló véleménnyel rendelkező ház nem állhat fenn sokáig.’ Hazánk egyes részeiben ezt a nagyjelentőségű mondást már elfelejtették.” Pearson sorainak olvasásakor ugv éreztem, hogy William J. Moore vértanuságának emléke örökké élni fog az igazságos emberek lelkében. S. P. A végrendeletről, a házasságjogról és a sportról BRONX, N. Y. — Május 16-i lapjuk sok hasznos cikket közöl, melyek közül kiemelkedő a vég- rendelkezésről szóló. Ennek csupán egy hibája van: nem államonként ismerteti a tényleges helyzetet, ami persze 50 állam esetében a lap terjedelménél fogva majdnem lehetetlen. De azért a fontosabb államok, mint pl. New York, California, stb. esetében bővebb ismertetést kellene nyújtani. Kívánatos lenne ugyancsak, hogy ismertessék a házasságjoggal kapcsolatos helyzetet, különös tekintettel a nagyobb államokra. Igen sok amerikai-magyar rendezetlen házassági kötelékben él, s nem tudja, hol és hogyan lehet elválni. Az ügyvédeknek pedig szabad rablást engedélyeznek, s a munkásember nem igen tudja a jogi tanácsukat igénybevenni. A házasságkötés jogi feltételeivel, a nőtartás, válás és gyermektartás kérdéseivel nagyon hasznos lenne foglalkozni a lapban. Az amnesztiát, amely nincs egybekötve a rehabilitációval, nem nagyon fogják az itt élő magyar menekültek igénybe venni.- Repülőjegyre sincs pénzük, tehát véglegesen itt maradnak. Ezért fontos, hogy az itteni élet jogi problémáival megismerkedjenek, nehogy élelmes ügyvédek kihasználhassák őket. Van-e szebb feladata egy munkáslapnak, mint megvédeni az itt élő magyar munkásokat a zugfirkászok és ügyvédek kihasználásától? MIAMI. — Drew Pearson neves újságíró cikket irt a Miami Héráidban William J. Moore-ról a meggyilkolt baltimorei levélhordóról. Moore neki is irt egy levelet, mielőtt útjára elindult volna, s tudatta vele, hogy elment a Fehér Házhoz, az elkülönítést ostorozó feliratokkal a mellén és hátán, de az elnökhöz irt levelét nem vették át; azt mondták, hogy dobja a postaládába. De ő még egy levelet fog írni, amivel megközelíti a Fehér Ház őreit, s ebben tudatni fogja az elnökkel, hogy elindul Mississippibe a feliratokkal. Nem tudja, hogy a sajtónak mik a tervei ebben az ügyben, de jobban érezné magát, ha tudná, hogy ha útközben lelövik vagy bebörtönzik, akkor valakinek tudomása lesz arról. Mivel államok közti utazás- ra készül, úgy érzi, hogy az alkotmány 14. függeléke védelmezi. Reméli, hogy nem kell igénybe vennie a Kennedyék segítségét, de ha szüksége lesz reájuk, akkor mégis ott lesznek. Reméli, hogy terve sikerül, mert ha nem, akkor megfosztották azon jogától, hogy szabadon felszólalhasson az igazságtalanság ellen. Egyesek azt hangoztatják, hogy más népeket támadjunk meg a szabadság érdekében. Nem volna' jobb — kérdezi Moore a levelében —-, ha előbb a saját országunk minden sarkában biztosítanánk a szabadságot? Majd igy folytatja Pearson a cikkét: “Nem láttam Moore-t, mielőtt elindult útjára és nem tudom, hogy mit tudtam volna tenni az érdekében? Talán elmondtam volna neki, hogy miiven tapasztalatai voltak nekem 1946-ban Georgiában a Ku- Klux-Klan-nal és figyelmeztettem volna, hogy ne menjen oda, de biztos, hogv Mississippibe mégis elment volna. Moore bá* or ember volt. Válaszbélyeggel ellátott levele még most is az a-ztalomon fekszik. Talán e cikken keresztül váNagy hibának tartom, hogy a lap nem közöl bővebb hazai és newyorki sportrovatot. A N.Y. Hungária, amely munkáscsapat, megérdemelné, hogy mérkőzéseiről részletes tudósítások legyenek a lapban. Az olvasók nagy része szereti a sportot, főleg a munkás-sportot. Kiss Sándor, ujamerikás vasmunkás Fuchs K. magyarországi tapasztalatai BUDAPEST. — Szerencsésen megérkeztem Magyarországra. A hajóút jó volt, semmi fáradságot nem éreztem. Kellemes utitársaim voltak, akik mindenütt segítettek az utón. Budapesten a rokonok vártak. A Royal hotelbe mentünk, ahol kitűnő vacsorát kaptam és cigányzenekar húzta a szebbnél szebb magyar nótákat, amelyek nagyon elérzékenyitettek. A hotel szép, tiszta, a kiszolgálás előzékeny. Voltam az amerikai követségen is, ahol mindenki magyarul beszélt velem és előzékenyek voltak. Felkerestem a Világszövetséget is, ahol Kasnyik ur nagyon szépen fogadott és megígérte, hogy mindenben rendelkezésemre és segítségemre lesz. Amit Magyarországról egyesek hiresztelnek, az nem úgy van. A főváros nagyon szép és tiszta, jól világított. Igazi világváros. Sok az autó, villamos, trolleybusz, autóbusz. Az emberek kifogástalanul öltözködnek, ugylátszik, hogy jól keresnek. Pestről Tiszakécskére utaztam, autóbuszon. Ez 17,000 lakosú község, modern, akárcsak egy város. Betonjárda, portalanitott autóút, két mozi, színház a kulturházban, amit most fejeznek be. 16 millió forintba került berendezés nélkül. Szőnyeg, függöny külön félmillió. Az eleje tiszta üveg. A faluban mindenütt vízvezeték és van vagy 600 fürdőszoba. Nekünk is van. Hideg, melegvíz, központi fűtés; van rádió, televízió. Ezen utóbbiból is van vagy 600, rádió 2000-en felül. Ez még a tanyákon is van. Az emberek úgy öltöznek a falun, mint Pesten. Fuchs Kálmán l_ Rö viden^A A GDANSKI KIKÖTŐBEN vízre bocsátották a Gonzales Lines nevű hajót, amelyet Lengyelországban készítettek Kuba számára. A JAPÁN egészségügyi és népjóléti minisztérium Fehér könyvet adott ki. Ebből kiderül, hogy az egész világon Japánban a legnagyobb a fiatalkorú bűnözés. • 36 HEGEDŰMŰVÉSZ — közöttük 6 szovjet és 9 amerikai — vesz részt Belgiumban a május végén megtartandó nagyszabású zenei versenyen. • ÖTVENEZER tölgyfa szék-állványt készit svéd megrendelésre a Budapesti Szék- és Faárugyár, amely első negyedévi exporttervét 120 százalékra teljesítette. • A BUDAPESTI SPORTMUZEUM támogatásával több vidéki muzeum rendez be termet a helyi sportegyesületek történetének bemutatására. Először Veszprémben és Sopronban rendeznek ilyen kiállításokat. AZ UTOLSÓ BUDAI PA|SA emlékműve az An- jou-bástyán a háború alatt megsemisült. Magyar és török feliratú másolatát a napokban helyezik el eredeti helyén, a budai várnegyedben. • A FIATAL KÉPZŐMŰVÉSZEK seregszemléje május 25-én nyílik meg a budapesti Ernst Muzeum termeiben. A nagyszabású tárlat három hétig lesz nyitva, s azon több mint kétszáz festmény, szobor és grafika kerül bemutatásra. • MARX KÁROLY születésének 145. évfordulója alkalmából, a Neues Deutschland, Marx egy eddig ismeretlen fényképét közölte. A képen a pipázó Marx karosszékben ül és kéziratokat tanulmányoz. Vigyázzunk az egészségünkre A légzési betegségekről A munkaképtelenséget okozó betegségek között az első helyen, a halált okozó betegségek között a negyedik helyen állnak a légzési betegségek. A történelem folyamán most először jutottunk odáig, hogy széleskörű kampány folyik a közönség felvilágosítására ezeknek a betegségeknek a jelentőségéről. A közönséges hiiléstől kezdve egészen a tuberkulózisig sok súlyos betegség tartozik ebbe a csoportba, melyek nemcsak több napra teszik munka- képtelenné a lakosság egy részét, mint bármilyen más betegség, hanem tiz haláleset közül legalább egyet okoznak. A National Tuberculosis Association, amely több mint 2,000 helyi csoportján keresztül országos kampányt folytat, rámutat arra, hogy az RD (Respiratory Disease) minden formája kapcsolatban áll a tuberkulózissal. A krónikus légzési betegségek közé tartozik pl. a mellhártyagyulladás, a krónikus légcsőhurut, az asztma, a tüdőrák és bizonyos tüdő fungus-infekciók. Ezenkívül olyan heveny légzési betegségek, mint az influenza és a tüdőgyulladás •—■ habár nem oly veszélyesek, mint amilyenek valamikor voltak — mégis letörhetik a beteg ellenállását és elősegíthetik, hogy az inaktiv tuberkulózis bacilusok aktiv betegséget okozzanak. Krónikus köhögés és gyors lélegzés, ha azok nyilvánvaló okok nélkül jelentkeznek, a leggyakoribb figyelmeztetői az RD-nek. Ha tehát “krónikus köhögésünk van, vagy rövid a lélegzetünk, ak kor meg van a lehetősége annak, hogy valamilyen légzési betegségünk van. Ne késlekedjünk, hanem menjünk orvoshoz. A május 1. és június 15. közötti intenziv kampányt egész éven át komoly felvilágositó munka követi az RD-vel kapcsolatban. Igv azután meg van a remény arra, hogy ezeket a súlyos betegségeket teljesen el lehet törölni az amerikai nép köréből.
