Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-05-23 / 21. szám

Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y. Vol. XII. No. 21. Thursday, May 23, 1963 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL-4-0397 A Legfelsőbb Bíróság jogerőre emelte az ülősztrájkot Még egy fontos lépéssel előbbre vitte a Legfelsőbb Bí­róság a faji egyenlőség terén kivívott eredményeket. Hét­főn olyan határozatot hozott, mely törvényessé teszi a né­gerek jogát ahhoz, hogy ki­szolgálást kapjanak privát ke­zekben levő boltokban is. A Supreme Court eddigi határo­zata csupán középületekre és egyéb közbirtokban levő in­tézményekre vonatkozott. A jelen határozat olyan váro­sokra vonatkozik, amelyek­nek alapszabályai, vagy ren­deletéi magukban foglalják a faji megkülönböztetést. Ilyen esetekben, ha a tu­lajdonos megtagadja a nége­reknek a kiszolgálást, ezt nem lehet a tulajdonos egyéni cse­lekedetének tekinteni, mert a fennálló szabályok értelmében cselekszik. A megkülönbözte­tés tehát a hatóságok részé­ről áll fenn, ami alkotmány- ellenes. A KEGOIMST KEG KEIL TALÁLNI Baljóslatú a jövő, ha a munkanélküliség jelenlegi szám­adatait vizsgáljuk, valamint azokat, amiket a jövőre megjó­solnak. Mi is történt az elmúlt tiz év alatt? Ennek a fontos határozat­nak a legelső eredménye, hogy az ülősztrájkban részt­vevők ellen nem lehet többé eljárást folytatni és azokat, akiket ezért bebörtönöztek, azonnal szabadon kell bocsá­tani. Ebből kifolyólag a bíró­ság 31 tanuló elleni Ítéletet érvénytelennek nyilvánított, akik Alabamában, Louisianá- ban, Észak- és Dél-Caroliná- ban ülősztrájkban vettek részt. Várható, hogy a leírói határozat hatásának követ­keztében egyre nagyobb mé­retekben fognak kiterjedni az éttermekben és egyéb helye­ken az ülősztrájkok. 'Az alabamai Birmingham város közoktatásügyi hivata­la elrendelte, hogy az 1100 diákot, aki résztvett az integ­rációért folyó tüntetésben, csapják ki, vagy függesszék fel a különböző iskolákból. In­tegrációs vezérek azonnal uta­sították a többi néger diáko­kat, hogy csatlakozzanak és maradjanak ők is ki az isko­lákból, de dr. Martin Luther King ezt ellenezte. Ehelyett bírósági eljárást javasolt, amellyel megpróbálják a ki- j csapásokat érvényteleníteni. I Kenner, Ala.-ban 6 néger és 5 fehér egyént letartóztattak azon a helyen, ahol április 25-én lelőtték az integrációs zarándokot, William L. Moore post ahivatalnokot. Köztük volt a jólismert newyorki színpadi és moziszinésznő Ma­deleine Sherwood. A menete­lük éppen az ott tartott Moore emlékünnepélyről távoztak és tovább akarták folytatni a tragikusan félbemaradt zárán dokutat, A Congress of Racial Equality védnöksége alatt működő csoportot rendzava­rásért tartóztatták le. Hz AFRIKAI ÁLLAMOK KONFERENCIÁJA Tanácskozásokat folytatnak Afrika egységesítésére • A gyári termelésben dolgozók száma 1,790,000-rel csök­kent, mig a termelés 29 százalékkal növekedett; • a bányászatban 243,000-rel csökkentek a munkaalkal­mak és ugyanakkor a termelés 10%kal- növekedett; • a mezőgazdaságban 2,300,000-rel csökkentek a munka­alkalmak, mig a termelés 15%-kal emelkedett. S mik á kilátások? Évente 2 millió munkás vesziti el munkáját a gépek beállítása következtében. Ezek növelni fogják a jelenlegi 4,700,000 munkanélkülinek és annak a 1.400.000 háború alatt és után született gyermeknek a tá­borát, amely évente a munkapiacra kerül. Ez összesen 8.200.000 munkanélkülit jelent a következő évben. Ha arra az időre ezeknek a türelme még nem fogyott el, s John L. Lewis már csodálkozott, hogy ez még nem történt meg, akkor a rákövetkező évben 11,600,000 munkanélkülire van kilátás. ★ Ezek a számok arra mutatnak, hogy még a 7 órás mun­kanap sem könnyít a helyzeten, nemhogy meggyógyítaná azt. Más intézkedéseket kell elnyerni úgy a törvényhozási, mint a kormányzati fórumokon keresztül. Feltéve, hogy az egész ipar a 35 órás hétre tér át, kb. 8,300,000 uj munkaal­kalmat lehetne teremteni. A következő néhány év követel­ményeit alapul véve, a 30 órás munkahét még realisztiku­sabb lenne és kb. 20,100,000 uj munkaalkalom megteremtése. Kennedy elnök a rövidebb munkahét követelésével szem­ben teljesen a munkaadók véleményét osztja, s az adó leszál­lítását ajánlja a munkanélküliség megoldására, annak a hoo- veri teóriának az alapján, hogy ha a gazdagok még gazda­gabbak lesznek, akkor leszivárog valami pénz, ami munka- alkalmakat teremt; s hogy a zsirosabb profitot a gyárosok az üzemek bővítésére fogják fordítani. Ha viszont szembe­nézünk a tényekkel, akkor nem tudjuk megérteni, hogy akár az elnök, akár gazdasági tanácsadói miként juthattak ilyen következtetésekre. Elsősorban is az ipar máris óriási felhasználatlan kapa­citással rendelkezik, például az acél-ipar 60 százaléka kihasz­nálatlan. Akkor tehát miért van szükség a terjeszkedésre? Másodsorban a jelenlegi felduzzadt profit nagy részét olcsó munkaerőbe és alacsony adózás alá eső gyárakba fektetik be a külföldön. Ha még többet küldenek a várható profitemelke­désből külföldre, miként hat ki ez az amerikai munká­sokra, hogyan juttat ez nekik munkát? De feltéve, hogy ez az elmélet helyes, s az adócsökken­téssel szerzett pénzt az itteni gyárak kibővítésébe fektetik be, milyenfajta kibővítés lesz ez? Nagyon is valószínű, hogy még több gépet fognak beszerezni, amivel csak növelik az automáció által okozott munkanélküliséget. Az elnök 1962-ben két és fél billió dolláros, tiz százalékos adólevágást adott a társulatoknak, hogy gyorsan gépesítse­nek. Ez a cégeknek rekordprofitot hozott, s a munkanélküli­ség ugyanolyan magasan maradt, mint azelőtt és ott áll a mai napig is: a munkaerő 5.8 százaléka van munka nélkül. Egyetlen elfogadható megoldás a rövidebb munkahét bevezetése — nem beszélve a szocializmusról. A független afrikai álla­mok külügyminiszterei ülésez tek Ethiopia fővárosában, hogy előkészítsék az államfők május 22-én megnyílt nagy­gyűlésének szabályait és prog rámját. Megegyeztek abban, hogy csakis afrikai államok képviselőinek engedik meg, hogy résztvegyenek a gyűlés­ben. Lapzárta előtt úgy értesül­tünk, hogy az afrikai egység kérdését kidolgozó napirend felállításához benyújtott ja­vaslatok közül az Ethiopia ál­tal benyújtott javaslatot fo­gadták el alapul, melyet több változtatással módosítottak. Az Ethiopia által benyújtott napirendi javaslat ebből áll: • Egy afrikai államok szer­vezetének felállítása, állandó vezérkarral és alkotmánnyal. • Együttműködés a gazda­sági élet, nép jólét, közoktatás, kultúra és kölcsönös védelem terén. • A gyarmatok teljes meg­szüntetése. • A faji megkülönböztetés és apartheid elleni küzdelem módszerei. • Az egyes területek eset­leges gazdasági csoportosí­tása. • Leszerelés. Ben Bella Angola függetlenségéért Ethiopiába utazott Algéria miniszterelnöke, Ah­med Ben Bella Ethiopia fővá­rosában van, hogy az angolai függetlenségi mozgalom szá­mára az afrikai vezérek köré­ben támogatást szervezzen meg. A miniszterelnök kije­lentette, hogy szószólója lesz az angolai és mozambique-i függetlenségnek, mert Algé­ria vezetőszerepet fog játsza­ni a két ország nemzeti füg­getlenségéért folytatott küz­delem támogatásának meg­szervezésében. Mr. Ben Bella kijelentette, hogy “Nem azért megyünk Addis Ababa fővárosba, hogy javaslatokat szavazzunk meg, hanem hogy határozott ered­ményeket érjünk el. Javasol­ni fogjuk a Portugália elleni gazdasági bojkottot.” Algériának méltán joga van vezető szerepre a független­ségi harcokban, mert saját függetlenségét is kemény har cok árán küzdötte ki. 31 független afrikai álla­mot hívtak meg a konferen­ciára. Dél-Afrikai Unióra nem terjesztették ki a meghívást I az ismert apartheid, faji po- I litikája miatt. Takarékoskodnak az öregeken Intézkednek az idős munkanélküliek rovására. — Heti húsz dol­lár a magános idős amerikai jövedelme Miközben a törvényhozó testületek csarnokai visszhan­goznak a vitáktól, hogy mi­ként oldja meg ez az ország a rohamosan növekvő auto­matizálás által okozott és egy­re fokozódó munkanélkülisé­get, addig az egyes államok törvényhozó testületéi, mint­ha szándékosan mélyíteni igyekeznének a válságot, alá­ássák pontosan azokat az in­tézkedéseket, amelyek eddi- gelé némileg enyhítették a munkanélküliség által okozott egyéni megpróbáltatásokat. A többszörös milliárdos Rockefeller által kormányzott New York állam junius 25-én uj rendelkezést léptet életbe — Rockefeller és a republiká­nus párt sugalmazására —, amely erősen csökkenteni fog ja a munkanélküliségi bizto­sítást huzó, nyugdíjba lépő idősebb polgároknak járó ösz- szeget. Le fogják vonni a munkanélküliségi biztosítás­ból azt az összeget, amelyet az illető nyugdíjként kap a cégétől. Ez, előzetes számítá­sok szerint 35 millió dollárt fog kivenni pontosan azon pol gárok zsebeiből, akik számára minden egyes dollár az élet fenntartásához legszüksége­sebb jövedelmet jelenti. Ohio állam sem akar elma­radni Rockefellerék “takaré­kossága” mögött és az állami szenátus ott egy, még a new- yorkinál is kicsinyesebb és lelketlenebb törvényt szava­zott meg: Le fogják vonni a munkanélküliségi segélyből azt az összeget, amelyet vég­kielégítésképpen kap a mun­kás a cégétől. Jól tudjuk, hogy a legtöbb vállalat amúgy is minimális összeget — né­hány heti fizetést — ad a szolgálat tartama szerint az éveken vagy évtizedeken át kihasznált munkásai számára, gyakran nem mást, mint — egy órát lánccal. Bezzeg az igazgatóság tagjai vagy a cég főtisztviselői 10—50,000 dol­láros nyugdijakat húznak. De a munkás, akinek kizsákmá­nyolása a profitot lehetővé tette, csak pár dolláros végki­elégítést, és itt-ott minimális nyugdijat húz. Most aztán ezt az összeget is le fogják vonni a munkanélküliségi biztositás- ból. Pennsylvaniában egy másik republikánus politikus, Scran­ton kormányzó meg éppenség­gel 190 millió dollárt akar “megtakarítani” a munkanél­küliek rovására. A szövetségi kormány épp (Folytatás a 2-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom