Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-05-09 / 19. szám

Thursday, May 9, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZd — HUNGARIAN WOKJD 11 Bebrits Lajos: Somló, a Remetehegy Bármely oldalról közelednénk a Dunántúl észak- nyugati részébe, a Kisalföld messzenyuló síkságá­ba, mindig nyílt, sima a táj és alig néhány méte­res kis dombocskák fekszenek rajta. Hirtelen azután teljesen magányosan kiemelkedő, szépsé­ges bazalthegy kerül elénk a sik környékben és ha körüljárjuk, bájaival és érdekességeivel, órák­ra leköt. A hegyet Vörösmarty is megénekelte: “Rideg Somló, térföldi remete! Reád száll a mezők lélegzete, Körülföly a nap, mint hü szerető, Osztatlan hévvel, téged ölelő: A távol Marcal szellőt küld felé, Hogy illat és fény olvadjon belé.” Mint büszke óriás, tekint szét három megyére terjedő birodalmára, s három megye népének éle­tében fontos szerepet játszik a nagy haranghegy. Ha felhők sietnek el csonka orma felett, az eget kémlelik, hoz-e termést, érlelő jó nyári esőt? És ha oldalán a haragos zöld szőlők őszi szint válta­nak, azt kérdezik, jó lesz-e, sok lesz-e a somlói bor? A somlói bor ugyanis a legjobb magyar borfajták közé sorolható. A somlói hegynek testvérei vannak. Geológiai- lag legközelebb állnak hozzá, de nincsenek köz­vetlen közelségben. A tapolcai medencében azon­ban megtaláljuk a somlói hegyhez hasonló'bazalt képződményeket, amelyeket szintén vulkáni te­vékenység eredményezett. Még ezelőtt is, régen, nagyon régen, évszázmilliók előtt, a kiszáradt Pannon-tenger helyén agyagos, meszes, homokos üledék feküdte meg a tájat és ezen át tört ki a bazalt-lávát ömlesztő vulkánok működése. A Pan­nonrétegeknek már régen nyomát sem találnánk, kétmillió év szélviharjai és vízmosásai eltüntet­ték volna azokat, de a kiömlött bazalt-láva meg­őrizte, megóvta a pusztulástól és e rétegekben ma majdnem ugyanolyan kagylóhéjak szedhetők össze — és a somlói gyerekek javában teszik is ezt —, mint a Balaton tájain, ahol a hires “tiha­nyi kecskekörmöket” találják. Ez is, az is a ki­száradt Pannon-tenger régen elpusztult állatvilá­gának megkövült maradványa. A Somló tetején megőrződött bazaltkup kisebb nagyobb darabokra töredezett a végtelenbe nyúló időszak alatt és egyes helyeken már csak kis kö­vecskék maradtak meg belőle és a bomlás, málás, tovább tart. De ebből áldás fakad. Ez a bazalt­törmelék teszi a hegy oldalait a kitűnő bor termő­talajává. Gyönyörű a somlói bornak a színe, ara­nyos nedű, csodás az illata, amely széjjelömlik, amint a dugót kihúzták a palack nyakából, még fenségesebb az ize. A hegy oldalán számtalan présház, nagyon sok pincefal a zöld szőlőrengeteg­ben. Majdnem minden pince előtt öreg diófák áll­nak és mindenütt elmarad hatatlanok a kerek ba­zalt darabokból álló kőasztalok és itt nézegetik, hogy a bor inkább csak arany, vagy a zöld' kör­nyezet ragyogó növényi színéből is átvett vala­mit és itt koccintanak egymásra a szőlők szor­galmas munkásai a napi munka után, kémlelve a bor izét és erejét. E kőasztalokhoz invitálják a vendéget is és ültetésük is kisimított nagy ba­zaltdarab tetején történik, ami szintén segít jó hangulat, örömteljes érzés, a természettel való kapcsolat megtartására. A magyar területre a szőlőt még a rómaiak te­lepítették. A Balaton északi éá déli tájaira hoz­ták olasz földről a venyigéket. A Balaton közvet­len partján létesített római telepítések elpusztul­tak és csak évszázadokkal később, mások hoztak megint szőlővenyigét, amely kihajtott és bort adott. Valószínű azonban, hogy a Somlói-hegyre ültetett római venyige megmaradt, uj és uj haj­tásai mind jobb bort adtak és ennek emlékét őrzi a somlói szőlögazdák között annyira becsült és kedvelt “római szőlő.” A régi római venyigék mellé azután máshonnan hoztak uj anyagot — vérátömlesztés, más kitűnő venyige anyagból — és ez már a XIII—XIV. század tájékára esett. Nagy hire volt a későbbi időkben is a somlói sző­lőnek, a somlói bornak. Becs és Wiener-Neustadt, Linz és Graz borivói a legjobb borok közé sorol­ták. Belül az országban, a hegy táján, a somlói bor az öregek teje, de orvossága is volt. Zirceh 1742-ben nyílt először patika és azt mondják, hogy e tájon a betegeket addig csak somlói bor­ral gyógyították. De a patika nyitásával is a gyógyszer jó felibe mindig a somlói hegy termé­seiből került ki. Széchenyi ízlelte és kedvelte, Ber­zsenyi és a két Kisfaludy rajongója volt a som­lói bornak, amelyben kialudt vulkánok tüze izzik, színében pedig a nyári napfény aranysugara csil­log. Termékeny talaj a Somló egész tája. Kitűnő a gabonája. Gazdag termelőszövetkezetek műve­lik ma körülötte a földet. Valamikor a dúsgazdag bencés rendnek képezte tulajdonát e táj, földes­uraké volt a termés, de ma már azé a föld, aki megműveli és azé a termése is. A bazaltsziklák alatt kanyargó ut elvezet a hegy csúcsán épült kilátóhoz. Ami ritka a bazalt- kőnél, vörös szinti bazaltsziklákból épült az or­szág egyik legszebb kilátótornya itt. őr is lakik benne, aki felügyel az épületre és a környékről ad felvilágosítást. Petőfi Sándorról nevezték el a kilátótornyot, amelyben kisebb kiállítás is van, a Petőfi Sándor irodalmi muzeumanyagból. Tiszta időben csodálatos a kilátás a Somló csú­csán álló toronyból. A testvérhegyek a tapolcai medencéből mindjobban láthatóvá válnak: a Szentgvörgy-hegy, Csobánc, Badacsony, Haláp és az Agártető. Tisztán meglátszik a messzi távol­ban csillogó Balaton tükre és az egész nagyszerű képet kitünően zárja be a keszthelyi hegység sö­tét, kékes erdőivel. Ha kelet felé nézünk, a bako­nyi rengeteg zöldje, a bakonyi hegvek magasla- nak fel, a lágyan hullámzó Kisalföld köröskörül. A legnagyobb telep Pápa és annak tornyai hivo- gatóan integetnek. Egész messze, nyugatig a Sop- ron-Lajtai hegység ormai kéklenek és azon túl a már osztrák területen lévő Kax és a Sehreeberg havas csúcsai is látszanak. A legpompásabb tájkép előttünk és már e'ért is érdemes volt feljönni a Sóm’ő teleiére. A ma­gyar-amerikai vendégeknek is érdemes kirándu­lás a Somlói Remetehegy, mer*- a sok pince, ven­déglő elsőrangú étket biztosit és a ió magyar fő­zet mellé a csodás szinii, illatú, tüzes izü somlói is odakerül az asztalra. Meg kell nézni e tájat. A Magyarországon tett látogatás programjába fel kell venni a somlói Remetehegyet. AZ AQUINCUMI Muzeum környékén befejezték a parkírozást. A muzeum ismét megnyílt Nincs már egyke az Ormánságban A DEMOGRÁFIA cimü lap dr. Kiinger And- rás és dr. Mikes Gábor rendkívül figyelemre mél­tó tanulmányát közli “Adatok az Ormánság népe­sedésének néhány kérdéséről” címmel. A szerzők megállapítják, hogy az Ormánság népessége 1869 óta folyamatosan csökken. Ebben az időszakban, az ország összlakossága megkétszereződött, ar. Ormánság népessége viszont 2194 fővel, 8.9 száza­lékkal csökkent. De az okok 1869 óta sokat változtak. A felsza­badulás előtt cikkek, tanulmányok, néprajzi vo­natkozású könyvek sora jelent meg az Ormánság­ról. Ennek a vidéknek a nevét az egyke tette hí­ressé. Azért csökkent a lakosság száma, mert a föld együtt-tartása érdekében itt a közerkölcs egy családban csak egy gyereket tűrt meg. A megváltozott viszonyok megváltoztatták ezt a felfogást, sőt az ormánsági természetes szapo­rodás ma magasabb, mint az országos átlag. Ezer főre 1959-ben országosan 4.8, itt 5.2 újszülött jutott. S 1960-ban csökkenő országos átlag (4.4) mellett tovább nőtt az ormánsági természetes sza porodás 5.4-re. A mostani népességcsökkenés oka az elvándorlás, a nagyvárosok felszívó hatása. 1949 óta az Ormánságban a természetes szaporo­dás révén a népességszám 1589 fővel emelkedett, de a lakosság száma 2475 fő vándorlási veszte­séget szenvedett. A tanulmány részletesen elemzi a helyzetet, a családlétszám alakulást, az élve sze­letest, a házas nők gyermekeinek számát népes­ségi, szaporulati, statisztikai szempontok szerint. Százhúsz ágyas szárnyépülettel bővül a harkányi kórház __ A Harkányt látogató fürdővendégek száma, 19'7. óta évente százezerrel gyarapodott és ta­va Ív meghaladta az 550 ezret. Az illetékes me­gyei szervek ennek megfelelően fejlesztik mind a fürdő’*, mind a községet, amely az idén közel húszmillió forint értékű létesítménnyel gazda­godik. A harkányi reumakórház 120 ágyas uj sz-M-p-nro] bővül. A tízmilliós beruházást év vé- í’-^re feiez’k be. A harkányi gyógyfürdő terüle­tét csatornázzák 3.6 milliós költséggel, utána a falut egészséges ivóvízzel ellátó törpevizmii épí­téséhez kezdenek. A strand területét bővítik, sé- t.-nvoVit alakítanak ki. százzal növelik a kabin- férőhelyek számát, százezer forintért nyugágva- és színes kerti napernyőket vásárolnak. Szö- kőkutat énitenek, ötvenezer tő virágot ültetnek, ki, müköHlakban kétezer muskátlit helyeznek el, a sétányok mentét ritka délszaki növényekkel díszítik. Közben a nyákon 2.6 millió forintos be­ruházással korszerű téliesített strandot építenek. 17 m-«»1- rPrnsS», n jelenlegi 250 férőhelyes téli­kert és pihenő helvén ezer fürdőzőt befogadó pi­henőt hoznak létre, tetőzetét zárt női napozóvá -v p; \ forróvizes medence egy részét je­lenleg befedő vasszerkezetű üvegházat eltávolít­ják és helyette kétszáz négyzetméteres vízfelü­letet betakaró könnyüpaneles tetőzetet építenek. A tanácsi kirendeltség is a nagy idegenforga­lommá] járó problémák megoldására törekszik. Utak és járdák építésére, portalanítására, az újonnan kiépült üdülőtelep villanyhálózatának bővítésére hatszázezer forintot, a parkok fönn­tartására, fejlesztésére félmillió forintot biztosí­tottak. AZ ELSŐ paprikaszállitmányt már elküldték! piacra Somogy megye egyik legnagyobb közös gázdaságából, a balatonszentgyörgyi Dél-Balatop Termelőszövetkezetből.. Néhány nap múlva meg­kezdik a paradicsom szállítását is. *<VwUVUWWVWWUUVIMWVWWUUWIMWVWIMIVVWUWWUVVM(VVMMWUWWAAAAAAMWWMAMWUWWVVWVVWVWWUt< Tavaszi pillanatkép Gyuláról: í ids.óreii szép Kóros-part Tavaszi pompában Budapest parkjai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom