Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-05-02 / 18. szám
Thursday; May 2fTíHiS AMERIKAI MAGYAR SZ& — HUNGARIAN WORD 13 MAGYAROK AMERIKÁBAN: EGYLETEK Az amerikai magyarság egyleti szervezkedése, mozgalma nagyon régi s abban az időben kezdődött, amikor még nagyon kevés magyar érte el Amerika partjait. Érezték ezek a korai bevándorlók, hogy össze kell tartani az idegen országban és a bizonytalanság érzését le kell csökkenteni azzal, hogy egyletekbe, dalárdákba, szakegyletekbe, politikai csoportokba stb. tömörüljenek. Nem kell messzire menni, vizsgáljuk meg sajátmagunkat, milyen szívesen megyünk klub-gvü- íésekre, bankettekre, vagy piknikekre ahol ismerőseinkkel, barátainkkal találkozunk és anyanyelvűnkön beszélgetünk. Vagy gondoljunk vissza ideérkezésünkre, amikor a munkakeresésnél is segítségünkre voltak az ilyen összejövetelek. A magyar egyleti életnek száztíz éves története van. Nézzük meg, mit is adott és ad az egylet az amerikai magyarságnak ? Az amerikai magyar kinzó honvágyát az egylet segítette letompitani, ahol hetenként összejött a többi magyarral a gyűléseken. Az egylet volt, amely némi segélyt adott betegség esetén. S az egylet tette lehetővé, hogy ne köztemetőben hántolják el, amikor annak eljött az ideje. Az egyleti tisztséget örömmel vállalták, az tekintélyt jelentett. Az egyleti mozgalom több irányban haladt. Voltak csupán társaskörök, vagy betegsegélyzők és temetkezési egyletek, majd szocialista és vallásos irányzatúak. 1910-ben Hoffman Géza akkori magyar alkon- zul számítása szerint 1339 egylet működött Magyar-Amerikában. Ebből betegsegélyző egylet 1046 Önképző és társalgó egylet 69 Szocialista egylet 191 Egyéb 33 Ezen egyletek közül 766 olyan volt, hogy minden politikai nézetű, bármilyen vallásu egyén beléphetett. Tisztán vallási alapon működő egylet 1910-ben 382 volt, ahol már megkívánták a tagtól, hogy olyan vallásu legyen, mint az egylet, mert az templomi aktivitással volt összekötve. A szocialista egyletek száma 191 volt, ezeknek politikai programjuk volt és mindenki beléphetett. Az egyletek nagyrésze a keleti államokban volt: Pennsylvaniában .............................. 461 Ohioban ............................................ 2öl New Jerseyben ......................... 147 New Yorkban........................... 142 Illinoisban..................... 84 Connecticutban ................................ 64 Érdekességként említjük, hogy már ekkor Wyomingban 4, Nebraskában három és Kaliforniában 2 egylet volt. tartoztak egy nagyobb amerikai országos szervezetbe. Gyűléseikre gyakran meghívtak előadókat, akik különféle álláspontokat ismertettek az egyletek tagságával. így annak ellenére, hogy az egyletnek politikai állásfoglalása nem volt, az önképző gyűléseken politikai előadásokat is meghallgattak. E polgári egyletek sok esetben támogatták a városukban történő sztrájkokat úgy pénzadományokkal, mint ruhával és élelemmel. A polgári egyletek nagy szerepet töltöttek és töltenek be ma is az amerikai magyar életben. Egyes egyletek szerepével később foglalkozunk. SZAKEGYLETEK A magyar bevándorolt szakmunkásnak a század elején különleges helyzete volt. Az amerikai szakszervezetek nem voltak úgy megszervezve, mint manapság és több szakszervezetbe fel sem vették az idegeneket többféle okokból. A magyarországi szervezett munkás el volt veszve az amerikai néptengerben s az egyes szakmákon belül keresett közelebbi kapcsolatot a többiekkel. Már az 1892-es évben megalakult a magyar szűcsök szakegylete, amit az 1900-as évek elején a newyorki bádogosok és szerelők egylete, ezeket vas- és fémmunkások, famunkások, festők szakegylete követte. East Pittsburghban is megalakult a magyar vas- és fémmunkások szakegylete. A szakegyletek működése főképpen munkaközvetítéssel és munkanélküli segély adásával foglalkozott. De legtöbbje kulturális munkát is végzett és segítették az újonnan érkezőket. MAGYAR SZÖVETKEZETEK A skandináv népek, különösen a finn nemzetiségűek, erős szövetkezeti mozgalmat szerveztek, főként fogyasztási szövetkezeteket. A finnek moz galma oly erős és életrevaló volt, hogy még a mai napig is működnek. A magyarok is megpróbálkoztak ilyen mozgalommal. South Bend, Ind.-ban nyitottak egy general, store-t, Bridgeport, Conn.-ban is működött egy majdnem egy évig, Trenton és New Brunswick (N. J.) magyarsága is szervezett egy-egy szövetkezetét, úgyszintén South Bethlehem, Pa., de a legsikeresebb volt a Yonkers, N. Y.-i szövetkezet, amely hosszú éveken át működött. Termelő szövetkezeti mozgalom is indult több helyen. Árpádhon, louisianai farmerek egy eper- termelő szövetkezetei alapítottak. South River, N. J.-ben megalakult a “National Iron & Metal Co.” 50,000 dollár alaptőkével, ahol a részvényesek magyar munkások voltak. A szövetkezeti mozgalom nem fejlődött úgy, mint a betegsegélyzők és társaskörök és idővel teljesen meg is szűnt. NŐI EGYLETEK A nők egyletekbe való szervezkedése már 100 éves múltra tekint vissza. Az 1860-as években alakult meg a New Yorki Magyar Nőegylet. Később, 1890-ben még kettő alakult, majd 1910-ben számuk már 70-re emelkedett. A nőegyletek szaporodásának több oka volt. Egyik, hogy a férfi egyletek egyrésze nem vett fel nőket tagjai sorába és ha már fel is vett, a betegsegély kevesebb volt, mint a férfiaké. Sok egylet alakított női osztályt, de betegsegélyre a nők nem voltak jogosultak. így a nők saját kezükbe vették a szervezkedést és önálló egyleteket alapitottak. Később változott a helyzet és nőket is szívesen vettek fel az egyletekbe, mint egyenrangú tagokat. Ezt a tényt sok egylet már a nevében is hirdette, mint pl. a Dayton, O.-i “Egyesült Gróf Batthyány Lajos férfi és női betegsegélyző, temetkezési és társalgó egylet.” A női tagság növelésére még külön segélyezéseket is adtak, mint pl. gyermekágyi segélyt. A nők szervezkedése nagyobb, szélesebb alapon indul meg az 1920-as években. Napjainkban a nők vezetőszerepet visznek több nagy egyletben, sok önálló női szervezet van, sőt saját újságjuk is van, a New Yorkban megjelenő NŐK VILÁGA. E. S. Erősen csökkentik a postakézbesitésl A postaügyi miniszter elrendelte a 90 százaléknál kevésbé elfoglalt épületekben a postaszolgálat beszüntetését. Ugyan akkor elrendelte, hogy az ország 68 legnagyobb városában ne vegyenek fel uj alkalmazottakat a postahivatalok a munkából kilépő, elhunyt vagy nyugalmazott alkalmazottak helyett. Azért szükségesek ezek a gazdasági intézkedések, mondotta Edward Day postaügyi miniszter, mert a posta költségeire a kért 4 milliárd 976 millió dollár helyett, 92 millió dollárral kevesebbet utaltak ki. A sajtónak tett nyilatkozatában Mr. Day segédje, James E. Kelleher kijelentette, hogy még további megszigorítások is jöhetnek, mint a heti ötnapos postakézbesités, és a túlóra megszüntetése, ami nagyban késleltetné a postaszálli- tást. A szombati postakézbesités megszüntetése mellett még az uj lakóházak és felhőkareolókba- ni kézbesítés teljes megszüntetését, a posta gépesítésére irányuló tanulmányok felfüggesztését és az építkezések teljes beszüntetését is tervbevették. A postabeszedést is felfüggesztenék péntek délutántól szombat reggelig az ajánlott és az ex- press-levelek kivételével. New York város az egész ország postai forgalmának 10 százalékát képezi és a legerősebben fogja érezni a posta- szolgálat csökkentését. Az egyletek szerepe Vegyük először a vallási alapon működőket, amelyek mintegy 30% -át tették ki az összes egyleteknek. Mi volt a vallásos egyletek szerepe? Az bizonyos, hogy a kivándorolt magyarság zöme falvakból és kisvárosokból jött Amerikába, s ha egyebet nem, vallásos nevelést hozott magával és itt is folytatni kívánta a megszokott vallását. Vallásos egyletek alakultak, amelyek pénzt gyűjtöttek templomok építésére, majd a pap fizetését, a templom fenntartását is vállalták. A templom felépitése után a kiadások csökkentek és az egyletek átváltozhattak betegsegélyző egyletekké; kialakultak a vallási alapon működő betegsegélyző egyletek, mint fentebb említettük, 1910-ben számszerűit 382. Polgári egyletek Az idevándorolt magyarok nagyrésze egyletekbe akart tartozni, de legtöbbjük, mint függetlenül gondolkozó egyén, nem vallásos egyesületekbe. Világi egyleteket szerveztek, úgynevezett Polgári Egyleteket, ahová minden vallásu és politikai meggyőződésű egyén beléphetett. Működésük sokoldalú volt, de rendszerint minden vallási vagy politikai ügyet kizártak napirendjükről. Programjuk betegsegélyezés, temetkezési alap, aggházak építése, önképző, dalárda, kártyaesték, volt a főbb tevékenységük. És persze piknikek és mulatságok rendezése. Egyes egyletek önállóan működtek, mások be^vv\\\vv\\\vv\v\wN%\\\\v\vvmvwvmxw\w\\\%\vv\\\vvvv\\\vpt\v\vv\\vvwmY í ÁLDÁS VAGY ÁTOK AZ AUTOMÁCIÓ? f Akárkitől megkérdeznénk a kér- és tudományos kérdés, amihez ne szólna hoz- 5 í dést, nem hisszük, hogy világos A amirő1 "e m,,ndana 'élemén,!. / választ tudna adni. Lehet, hogy véleményünkkel az olvasók nem ✓ mindig értenek egyet, s lesznek olyanok, 5 / A munkaadó azt mondja, hogy akik vitaha szállnak a szerkesztőséggel, de $ 5 __„ ' ÁtnÁCt gondolkodó embernek az AMERIKAI MA- t az auíomacio ALDAS 1 GYÁR SZÓ hetilap FELTÉTLENÜI NÉL- \ / A munkás, vagy hivatalnok, akit ku.özhei EILEN OL\ ASMÁNA. * az automata gép, vagy az IBM- Állítsa ki az alábbi szelvényt; *, z komputer kiszorított a munká- —---------------— J í bel, azt mondja, hogy ÁTOK! AMERIKAI MAGYAR SZÓ Ú j! 130 East Kith Street $ S MIT ?$ÖND New York 3, N. Y. - | í AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓ? Elolvastam mutatványszámként küldött J lapuikat es kerem. hogy további mutatvány- w $ ÁTOK az emberiségre az automáció. ha arra példányokat küldjenek címemre, minden kö- jj; jj használják, hogy a munkást a munkapadtól, telezettség nélkül. * a hivatalnokot az íróasztala mellől kidobják í miatta. ÁLDÁS viszont, ha az automáció ...................................... 5: í megkönnyíti a munkás, a fehérgalléros iro- Cim: .......... .......................... ........... $ dai alkalmazott helyzetét, ha több pihenést, ijj, ^ / magasabb és kulturáltabb életnívót biztosit an,s- ........ A arn’ ••••■ J a számára. Megrendelem lapjukat pl egv évre j ■jé , r 1 ! felévre ty Ezekről és ezekhez hasonló kérdésekről ir az ^ \ £ AMERIKAI MAGYAR SZÓ hétről hétre és (A lan kedvemréPv«*« előfizetési ára ui ol- p £ nincs olyan politikai, társadalmi, kulturális vasójtnak egy évre 86.00. félévre $3.00.) ^