Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-05-02 / 18. szám

Thursday; May 2fTíHiS AMERIKAI MAGYAR SZ& — HUNGARIAN WORD 13 MAGYAROK AMERIKÁBAN: EGYLETEK Az amerikai magyarság egyleti szervezkedése, mozgalma nagyon régi s abban az időben kezdő­dött, amikor még nagyon kevés magyar érte el Amerika partjait. Érezték ezek a korai bevándor­lók, hogy össze kell tartani az idegen országban és a bizonytalanság érzését le kell csökkenteni azzal, hogy egyletekbe, dalárdákba, szakegyletek­be, politikai csoportokba stb. tömörüljenek. Nem kell messzire menni, vizsgáljuk meg sa­játmagunkat, milyen szívesen megyünk klub-gvü- íésekre, bankettekre, vagy piknikekre ahol isme­rőseinkkel, barátainkkal találkozunk és anyanyel­vűnkön beszélgetünk. Vagy gondoljunk vissza ideérkezésünkre, amikor a munkakeresésnél is segítségünkre voltak az ilyen összejövetelek. A magyar egyleti életnek száztíz éves történe­te van. Nézzük meg, mit is adott és ad az egylet az amerikai magyarságnak ? Az amerikai magyar kinzó honvágyát az egy­let segítette letompitani, ahol hetenként össze­jött a többi magyarral a gyűléseken. Az egylet volt, amely némi segélyt adott be­tegség esetén. S az egylet tette lehetővé, hogy ne köztemetőben hántolják el, amikor annak el­jött az ideje. Az egyleti tisztséget örömmel vállalták, az te­kintélyt jelentett. Az egyleti mozgalom több irányban haladt. Voltak csupán társaskörök, vagy betegsegélyzők és temetkezési egyletek, majd szocialista és vallá­sos irányzatúak. 1910-ben Hoffman Géza akkori magyar alkon- zul számítása szerint 1339 egylet működött Ma­gyar-Amerikában. Ebből betegsegélyző egylet 1046 Önképző és társalgó egylet 69 Szocialista egylet 191 Egyéb 33 Ezen egyletek közül 766 olyan volt, hogy min­den politikai nézetű, bármilyen vallásu egyén be­léphetett. Tisztán vallási alapon működő egylet 1910-ben 382 volt, ahol már megkívánták a tag­tól, hogy olyan vallásu legyen, mint az egylet, mert az templomi aktivitással volt összekötve. A szocialista egyletek száma 191 volt, ezeknek politikai programjuk volt és mindenki beléphe­tett. Az egyletek nagyrésze a keleti államokban volt: Pennsylvaniában .............................. 461 Ohioban ............................................ 2öl New Jerseyben ......................... 147 New Yorkban........................... 142 Illinoisban..................... 84 Connecticutban ................................ 64 Érdekességként említjük, hogy már ekkor Wyomingban 4, Nebraskában három és Kalifor­niában 2 egylet volt. tartoztak egy nagyobb amerikai országos szerve­zetbe. Gyűléseikre gyakran meghívtak előadókat, akik különféle álláspontokat ismertettek az egyletek tagságával. így annak ellenére, hogy az egylet­nek politikai állásfoglalása nem volt, az önképző gyűléseken politikai előadásokat is meghallgat­tak. E polgári egyletek sok esetben támogatták a városukban történő sztrájkokat úgy pénzado­mányokkal, mint ruhával és élelemmel. A polgári egyletek nagy szerepet töltöttek és töltenek be ma is az amerikai magyar életben. Egyes egyle­tek szerepével később foglalkozunk. SZAKEGYLETEK A magyar bevándorolt szakmunkásnak a szá­zad elején különleges helyzete volt. Az amerikai szakszervezetek nem voltak úgy megszervezve, mint manapság és több szakszer­vezetbe fel sem vették az idegeneket többféle okokból. A magyarországi szervezett munkás el volt veszve az amerikai néptengerben s az egyes szak­mákon belül keresett közelebbi kapcsolatot a töb­biekkel. Már az 1892-es évben megalakult a ma­gyar szűcsök szakegylete, amit az 1900-as évek elején a newyorki bádogosok és szerelők egylete, ezeket vas- és fémmunkások, famunkások, fes­tők szakegylete követte. East Pittsburghban is megalakult a magyar vas- és fémmunkások szakegylete. A szakegyletek működése főképpen munkaköz­vetítéssel és munkanélküli segély adásával foglal­kozott. De legtöbbje kulturális munkát is végzett és segítették az újonnan érkezőket. MAGYAR SZÖVETKEZETEK A skandináv népek, különösen a finn nemzeti­ségűek, erős szövetkezeti mozgalmat szerveztek, főként fogyasztási szövetkezeteket. A finnek moz galma oly erős és életrevaló volt, hogy még a mai napig is működnek. A magyarok is megpróbálkoztak ilyen mozga­lommal. South Bend, Ind.-ban nyitottak egy gen­eral, store-t, Bridgeport, Conn.-ban is működött egy majdnem egy évig, Trenton és New Bruns­wick (N. J.) magyarsága is szervezett egy-egy szövetkezetét, úgyszintén South Bethlehem, Pa., de a legsikeresebb volt a Yonkers, N. Y.-i szö­vetkezet, amely hosszú éveken át működött. Termelő szövetkezeti mozgalom is indult több helyen. Árpádhon, louisianai farmerek egy eper- termelő szövetkezetei alapítottak. South River, N. J.-ben megalakult a “National Iron & Metal Co.” 50,000 dollár alaptőkével, ahol a részvénye­sek magyar munkások voltak. A szövetkezeti mozgalom nem fejlődött úgy, mint a betegsegélyzők és társaskörök és idővel teljesen meg is szűnt. NŐI EGYLETEK A nők egyletekbe való szervezkedése már 100 éves múltra tekint vissza. Az 1860-as években ala­kult meg a New Yorki Magyar Nőegylet. Később, 1890-ben még kettő alakult, majd 1910-ben szá­muk már 70-re emelkedett. A nőegyletek szaporodásának több oka volt. Egyik, hogy a férfi egyletek egyrésze nem vett fel nőket tagjai sorába és ha már fel is vett, a betegsegély kevesebb volt, mint a férfiaké. Sok egylet alakított női osztályt, de betegse­gélyre a nők nem voltak jogosultak. így a nők saját kezükbe vették a szervezkedést és önálló egyleteket alapitottak. Később változott a helyzet és nőket is szívesen vettek fel az egyletekbe, mint egyenrangú tago­kat. Ezt a tényt sok egylet már a nevében is hir­dette, mint pl. a Dayton, O.-i “Egyesült Gróf Batthyány Lajos férfi és női betegsegélyző, te­metkezési és társalgó egylet.” A női tagság növelésére még külön segélyezése­ket is adtak, mint pl. gyermekágyi segélyt. A nők szervezkedése nagyobb, szélesebb ala­pon indul meg az 1920-as években. Napjainkban a nők vezetőszerepet visznek több nagy egyletben, sok önálló női szervezet van, sőt saját újságjuk is van, a New Yorkban megjelenő NŐK VILÁGA. E. S. Erősen csökkentik a postakézbesitésl A postaügyi miniszter elrendelte a 90 százalék­nál kevésbé elfoglalt épületekben a postaszolgá­lat beszüntetését. Ugyan akkor elrendelte, hogy az ország 68 legnagyobb városában ne vegyenek fel uj alkalmazottakat a postahivatalok a munká­ból kilépő, elhunyt vagy nyugalmazott alkalma­zottak helyett. Azért szükségesek ezek a gazda­sági intézkedések, mondotta Edward Day posta­ügyi miniszter, mert a posta költségeire a kért 4 milliárd 976 millió dollár helyett, 92 millió dol­lárral kevesebbet utaltak ki. A sajtónak tett nyilatkozatában Mr. Day segéd­je, James E. Kelleher kijelentette, hogy még to­vábbi megszigorítások is jöhetnek, mint a heti ötnapos postakézbesités, és a túlóra megszünte­tése, ami nagyban késleltetné a postaszálli- tást. A szombati postakézbesités megszüntetése mellett még az uj lakóházak és felhőkareolókba- ni kézbesítés teljes megszüntetését, a posta gé­pesítésére irányuló tanulmányok felfüggesztését és az építkezések teljes beszüntetését is tervbe­vették. A postabeszedést is felfüggesztenék péntek délutántól szombat reggelig az ajánlott és az ex- press-levelek kivételével. New York város az egész ország postai forgalmának 10 százalékát képezi és a legerősebben fogja érezni a posta- szolgálat csökkentését. Az egyletek szerepe Vegyük először a vallási alapon működőket, amelyek mintegy 30% -át tették ki az összes egy­leteknek. Mi volt a vallásos egyletek szerepe? Az bizo­nyos, hogy a kivándorolt magyarság zöme fal­vakból és kisvárosokból jött Amerikába, s ha egyebet nem, vallásos nevelést hozott magával és itt is folytatni kívánta a megszokott vallását. Vallásos egyletek alakultak, amelyek pénzt gyűjtöttek templomok építésére, majd a pap fi­zetését, a templom fenntartását is vállalták. A templom felépitése után a kiadások csökkentek és az egyletek átváltozhattak betegsegélyző egyle­tekké; kialakultak a vallási alapon működő be­tegsegélyző egyletek, mint fentebb említettük, 1910-ben számszerűit 382. Polgári egyletek Az idevándorolt magyarok nagyrésze egyletek­be akart tartozni, de legtöbbjük, mint függet­lenül gondolkozó egyén, nem vallásos egyesüle­tekbe. Világi egyleteket szerveztek, úgynevezett Polgári Egyleteket, ahová minden vallásu és po­litikai meggyőződésű egyén beléphetett. Működé­sük sokoldalú volt, de rendszerint minden vallási vagy politikai ügyet kizártak napirendjükről. Programjuk betegsegélyezés, temetkezési alap, aggházak építése, önképző, dalárda, kártyaesték, volt a főbb tevékenységük. És persze piknikek és mulatságok rendezése. Egyes egyletek önállóan működtek, mások be­^vv\\\vv\\\vv\v\wN%\\\\v\vvmvwvmxw\w\\\%\vv\\\vvvv\\\vpt\v\vv\\vvwmY í ÁLDÁS VAGY ÁTOK AZ AUTOMÁCIÓ? f Akárkitől megkérdeznénk a kér- és tudományos kérdés, amihez ne szólna hoz- 5 í dést, nem hisszük, hogy világos A amirő1 "e m,,ndana 'élemén,!. / választ tudna adni. Lehet, hogy véleményünkkel az olvasók nem ✓ mindig értenek egyet, s lesznek olyanok, 5 / A munkaadó azt mondja, hogy akik vitaha szállnak a szerkesztőséggel, de $ 5 __„ ' ÁtnÁCt gondolkodó embernek az AMERIKAI MA- t az auíomacio ALDAS 1 GYÁR SZÓ hetilap FELTÉTLENÜI NÉL- \ / A munkás, vagy hivatalnok, akit ku.özhei EILEN OL\ ASMÁNA. * az automata gép, vagy az IBM- Állítsa ki az alábbi szelvényt; *, z komputer kiszorított a munká- —---------------— J í bel, azt mondja, hogy ÁTOK! AMERIKAI MAGYAR SZÓ Ú j! 130 East Kith Street $ S MIT ?$ÖND New York 3, N. Y. - | í AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓ? Elolvastam mutatványszámként küldött J lapuikat es kerem. hogy további mutatvány- w $ ÁTOK az emberiségre az automáció. ha arra példányokat küldjenek címemre, minden kö- jj; jj használják, hogy a munkást a munkapadtól, telezettség nélkül. * a hivatalnokot az íróasztala mellől kidobják í miatta. ÁLDÁS viszont, ha az automáció ...................................... 5: í megkönnyíti a munkás, a fehérgalléros iro- Cim: .......... .......................... ........... $ dai alkalmazott helyzetét, ha több pihenést, ijj, ^ / magasabb és kulturáltabb életnívót biztosit an,s- ........ A arn’ ••••■ J a számára. Megrendelem lapjukat pl egv évre j ■jé , r 1 ! felévre t­y Ezekről és ezekhez hasonló kérdésekről ir az ^ \ £ AMERIKAI MAGYAR SZÓ hétről hétre és (A lan kedvemréPv«*« előfizetési ára ui ol- p £ nincs olyan politikai, társadalmi, kulturális vasójtnak egy évre 86.00. félévre $3.00.) ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom