Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-05-02 / 18. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y. Yol. XII. No. 18. Thursday, May 2, 1963 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL-4-0397 AMI A GAZ6ASACIJELENTÉSEK MÖGÖTT MEGBÚJIK Kennedy elnök márciusban a kongresszushoz intézett beszédében mondta, hogy a munkanélküliség az “első számú gazdasági problémánk” és hogy a munka hiánya tönkretesz életeket és kihasználatlanul hagyja azt a termelési lehetőséget, amely lényegesen emelhetné az ország életszínvonalát. “Az emberi és termelési erőknek ilyen elpazarlása éven- 1"' it 30-tól 40 millió dollárig való áru, vagy jólétbeli veszte- i get jelent.” Az elnöknek ez a kijelentése annak a kormány- jelentésnek a nyomán történt, amely kimutatta, hogy a munkanélküliség az utóbbi 14 hónap folyamán elérte a kimagasló 5 milliós létszámot. A munkaügyi miniszter, Willard Wirtz, aki a munkahiány arányait “tűrhetetlennek, megbocsáthatatlannak és rendkívül súlyosnak” tekintette, annak az aggodalomnak adott kifejezést, hogy a munkanélküliség nemsokára elérheti a 7 százalék arányszámot. Valami fogalmat alkothatunk arról, hogy ez mit jelent egyes családok számára, ha beletekintünk azokba a statisztikai adatokba, amelyeket a Conference on Economic Progress füzet formájában tanulmányairól kiadott. Ez a megbízható forrásból jövő tanulmány világosan és emberi vonatkozású adatokkal magyarázza meg, hogy az 1960-al végződő nyolc évben az átlagos családi jövedelem 4,200 dollárral volt kevesebb, mint lett volna, ha teljes mértékben felhasználjuk a termelési lehetőségeket. A tanulmány kimutatja, hogy az 1953-tól 1960-ig terjedő években számos csoport temérdek anyagi veszteséget szenvedett meg nem valósított kereset és haszon formájában. Az egyéni veszteségek összege 227 milliárd dollár. Fizetések 172 milliárd dollárral, mezőgazdasági jövedelmek 46 milliárd dollárral és a tőkehaszon 58 milliárd dollárral volt kevesebb, mint teljes produkcióval lett volna. Ebben az időszakban levő teljes gazdasági virágzás a kincstár számára 90 milliárd dollárral több adójövedelmet jelentett volna. Ennek csak 20 százalékából 220 ezer isko.la- osztályt építhettünk volna és a tanítóknak adhattunk volna évente 1,000 dollárral nagyobb fizetést. Csak 10 százalékából 500 ezer kórházi ágyat és egyéb kelléket tudtunk volna felállítani. Csak 8 százalékával lényegesen felemelhettük volna az állambiztositási összegeket és csak 3 percent je kellett volna ahhoz, hogy segélyt nyújtsunk 2 millió nyomortanya újjáépítésére. Ennek az adótöbbletnek csak 30 percentjéből vagy eltörülhettük volna mind az állami adósságot, vagy csak egy részét és a többiből lényegesen leszállíthattuk volna az adót. Egy másik, konzervatívabb gazdasági tanulmány, melynek alapján az elnök tette a jelentését, kimutatja, hogy 1958- tól 1962-ig a ténylegesen elért termelési színvonalon felül a termelési lehetőségek 175 millió dollár vagyontöbbletet eredményezhettek volna, azaz személyenként 1,000 dollárt. Az 1963-as év lehetőségeivel foglalkozva, ez a jelentés megjósolja, hogy ebben az évben még 80 millió dollárral több veszteségünk lesz, hacsak Amerika teljes üzemképességgel munkába nem áll s megszünteti a munkanélküliséget. Erről nyilvánított véleményt az AFL-CIO gazdasági bizottsága, mikor nemrég kijelentette: “Amerika nem engedheti meg és nem szabad, hogy tovább is eltűrje a gazdasági erők ki nem használásából és a munkanélküliségből eredő tragikus pazarlást és emberi szenvedést. A tartós gazdasági pangás évente sok milliárd dolláros értékvesztést jelent. Ez az az érték, amire szükségünk van a legsúlyosabb belföldi problémák megoldására.” A munkásszervezetek elérnek együttes tárgyalásokkal és a törvényhozásra gyakorolt nyomással bizonyos előnyöket, úgymint pl. felemelt munkanélküli segélyeket, felmondási dijakat, áthelyeztetési jogokat, stb., de a munkásság nagy tömege hamarosan kimeríti ezeket a szükségmegoldásokat és egyéb program hiányában hamarosan a tönk szélére kerül. Ezen a ponton a társadalmi felfordulás utoléri a kenyérkeresőt, a családját és egész környezetét. Emberi tapasztalatokban kifejezve a száraz statisztikai adatok állandóan megismétlődő emberi szenvedés képét adják. Rendszeres jövedelem nélkül elkezdődik a családtagok életküzdelme. A gyermekek rosszultápláltak és rosszul öltözöttek lesznek. Az orvosi kezelés megengedhetetlen és a betegség elterjed. Házbéreket, bankkölcsönöket nem tudnak fizetni és kilakoltatások következnek. Gyakran a család is szétzüllik, különösen, ha kisgyermekes anyák is munkába (Folytatás a 15-ik oldalon) Fulbright szenátor a mérsékelt politika melleit Int a “mindenároni” győzelem ellen. Sürgeti az amerikai—szovjet közeledést Nukleáris háborúból eredő teljes győzelem vagy megcsonkítaná, vagy teljesen elpusztítaná civilizációnkat, — mondotta J. W. Fulbright ar- kansasi demokrata szenátor, a Tuft egyetem jogi osztályának tartott előadásán. Megmagyarázta, hogy a Szovjetunió Sztálin után oly lélektani forradalmon ment keresztül, amelyben a politikát a háború utáni világ valóságaihoz idomították. Kruscsev miniszterelnök és a szovjet kormány által gyakorolt hajlékony és valóságot számbavevő politikai taktika jellemzését a szenátor úgy határozta meg, hogy bár Kruscsev újból megerősítette Lenin tanainak általános vonatkozását, olyan politikát folytat, amely hajlékony és a marxista szótár szerint nem ortodox jellegű. A szenátor azt is mondta, hogy a szovjet miniszterelnök azáltal, hogy gazdasági és technikai segítséget nyújt és támogatja a kölcsönös kulturális kapcsolatokat, próbálja meggyőzni a nem-kommunista államokat arról, hogy “biztonságos és jó üzlet a Szovjetunióval kapcsolatokat fenntartani.” Fulbright szenátor melegen ajánlja, hogy a nyugati hatalmak buzdítsák a Szovjetuniót ilyen irányban. Többféle módot sorolt fel, amely- lyel a kubai krízishez hasonló nemzetközi veszedelmet meg lehet akadályozni. A szokásos erőkimutatási és a kommuniz mus terjedése elleni javaslatok mellett azt a tanácsot is adta, hogy a nyugati hatalmak “úgy erősítsék meg társadalmuk szerkezetét, hogy az a külföldi eszmék számára terméketlen talaj maradjon és legyen eszményképe az egész világ számára a társadalmi igazságnak és a gazdasági jólétnek.” A Szovjetunió és a nyugati hatalmak közötti versengésről szólva, a szenátor óva intett attól, hogy a Nyugatnak feltétlen teljes győzelem legyen a célja. Egészséges dolog, hogy a nép tudatába egyre jobban Moszkvában a legmelegebb vendéglátással fogadták Fidel Castro kubai miniszterelnököt, akinek IL-18 repülőgépe, MÍG hadirepülők kíséretével vasárnap érkezett Murmanskból a moszkvai repülőtérre1. Kruscsev, a Szovjetunió miniszterelnöke személyesen fogadta Castrot a leszállásnál és a két államfő melegen átölelte egymást. Innen diadalmas autókaravánnal vonultak a fellobogózott Vörös Térre, ahol már ezrével gyűltek össze a fogadtatására. Lenin sírjának megtekintése után a két államfő és a szovjet Mialatt e sorok a sajtó alá mennek még nagyban számlálják az olasz választások eredményeit. Vasárnap és hétfőn volt a két napos választás, melyben 34 millió 198 ezer 716 polgár vett részt. Nem volt 1948 óta ilyen nagyfontosságu választás Olaszországban, melyen úgy az alsó, mint a felsőház minden tagját újraválasztják. A szavazójoggal rendelkezők közül 21 éves és ezen felüli nők és férfiak szavazhatnak az alsóház és 25 évesek a felsőház tagjaira. 14 millió 770 ezer 467 férfinak és 16 millió 211 ezer 915 nőnek van szavazój oga. Képviselőnek 5,752 jelölt közül 630 kerül megválasztásra és 315 szenátort fognak választani 1730 behatoló békés és barátságos versenyt felkínáló szovjet politikára válaszul egyszer már egy valamelyest közeledő hang is megszólal. Már éppen itt az ideje, hogy a szenátor által is elismert józan,'a háború -utáni világ valóságaihoz idomított politikát a nyugaton is kövessék. elnöki tanács tagjai a mauzóleum tetején jelentek meg és adták le üdvözlő beszédeiket. Kruscsev miniszterelnök beszédében kihangsúlyozta, hogy a szovjet nép az októberi krízisben mindenben Kuba mellett állt, mikor az imperialisták merész kísérleteket tettek a kubai forradalom ellen, mert ez útmutató egész Amerika számára. Az összegyűlt nagy tömeg lelkesen megéljenezte az első amerikai szocialista ország fejének kijelentéseit és örömkifejezését adta a nagyjelentőségű látogatás felett. jelölt közül. A legelső hírek a szenátusi szavazatok kétharmadának ered menyét hozzák. Ezek szerint a keresztény demokrata párt még mindig vezet, bár nem olyan nagy arányszámmal, mint áz előző választáson. A kommunista szavazatok úgy számban, mint arányban megnövekedtek. A monarchisták lényegesen vesz tettek az eddigi hírek szerint. Az alsóházi szavazatok kb. egy hatodáról jövő jelentés azt mutatja, hogy a keresztény demokraták a szavazatok 41.7%-át, a kommunisták 22.8%-át, a baloldali szocialisták 15.2%-át, a demokrata szocialisták 16.5%-át, a liberálisok 6%-át és a neofasiszták 4%-át nyerték. Castro látogatást tesz Moszkvába« A Kuba—Szovjet barátság újabb tanujelei Számolják a szavazatokat Olaszországban TOVÁBB FOLYIK A HARC AZ INTEGRÁCIÓÉRT Megölték a néger jogokért küzdő zarándokot A 35 éves William L. Moore baltimorei postás mély meggyőződéssel küzdött a négerek egyenjogúságáért. Azon reményben, hogy felhívja a világ figyelmét a déli államokban levő faji elfogultságra, zarándokúira indult, hogy levelet adjon át erről Mississippi kormányzójának, Ross R. Barnettnek. Indulása előtt egy levelet hagyott a Fehér Házban Kennedy elnök részére, amelyben ezt irta: “Nem azért teszem ezt a zarándokutat, hogy demonstráljam a szövetségi, vagy állami jogokat, hanem az egyéni jogokra akarom a figyelmet felhívni. Evvel azt akarom illusztrálni, hogy a békés tiltakozás még lehetséges délen. Remélem, ez a hitem nem fog hiábavalónak bizonyulni.” Moore Mississippiben nőtt fel és a Barnett kormányzóhoz intézett levélben ezt irta: “Nem tetszik nekem, hogy ennek az államnak az a hírneve, hogy a legelmaradottabb, a legbigottabb állam az egész országban. Azoknak, kik igazán szeretik Mississippit meg kell változtatniok ezt.” Április 23-án éjjel, az Atal- la, Ala.-i város melletti országúton William L. Mooret halva találták meg. A jelek szerint este 8 órakor rövid távolságból lelőtték. Ruháján az integrációt hirdető feliratok voltak. A CORE baltimorei osztá- (Folytatás a 16-ik oldalon^
