Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-04-18 / 16. szám
10 Thursday, April 18, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Mt TőkTéwK m Óhajban Nógrádi hegyek tövében t Erdőkürtön zárszámadás van. A szép nevű falu fehér domboldalak között, kis Völgyben nyújtózik. Az utcán libák gágognák. A művelődési ház udvarán fafüst csípi a szemet: kondorokban fő a pörkölt odabent. A “vasember”, azaz a hangszóró, félóránként elkiabálta magát: mindenki pontos legyen a közgyűlésen, s utána legyen szerencsénk “az ebéden, meg utána reggelig.” A program alaposnak Ígérkezik. Az erdőkürti közös gulyás A tagság színes papirfüzérek alatt ül. Mintha bál lenne. Sok, nagyon sok asszony: kendőbe burkolózva. fesztelen érdeklődéssel méregetik az elnökséget, benne a pesti képviselőjelöltet, a régi épitőmunkást, meg a maguk megyei vezetőit. A beszámoló alatt nagy csend van, néha egy-egy szellőnyi mormolás: szomszédok vitatkoznak, szólnak hozzá amúgy a bajszuk alatt. Van néhány adat, amely figyelmet érdemel: az a 181 ember, aki ezen a-2300 holdon közös gazda, ebben a nagyon nehéz esztendőben 11.7 mázsát termelt a tervezett 10.6 helyett búzából. Az elnök elmondja az árpát is — 14 és fél mázsát hozott —, aztán a bajokat is (a krumpli 243,000, a heremag 90.000 forinttal rövidítette meg őket). Sorolja az állattenyésztés adatait. Hanem, amikor a sokezres összeg sűrűn ismétlődik s azt mondja: százötezer borjut neveltünk (százöt helyett...) feltör a nevetés. “Jó lenne!” — kiabálja valaki. Ettől kezdve ez a vidámság ott marad a teremben, ott lebeg a színes papirfüzérek között. Ott lebeg a vidámság és feltör, amikor szót kér Tér ka néni. Terka néni kis özvegyasszony, aki hónapokig ingadozott — nem a belépés, hanem a tehén dolgában. Egyedül élvén, vagy közös munkába ment, vagy az egyszem tehenet legeltette.' Végül is sikerült túladni a riskán kétezerhétért, s Terka néni aktiv tag lett. Hogy mennyire aktiv, az most látható. Előrejön a széksorok mellett, fekete-fehér pety tyes kendője szigorúan meg van huzva az álla alatt, s szinte kiáltva szól: — Én csak azt akarom mondani, hogy ne legyen kivételezés. Mikor a hangosbemondó arról beszélt, hogy mindenkinek közös ebéd lesz, mi kint voltunk a Kőárokban, kaparékot kötni, csomózni. És minket bizony elfelejtettek. A többiek pancsoltak a gulyásban! Ha együtt vagyunk mind — egyformák is legyünk. . . Ránt egyet a derekán s indul vissza, mint aki jól megmondta. Budai Mihályé a szó. Jó egyéni gazda volt — most állattenyésztő brigádvezető. Papír nélkül beszél; könnyű neki, nem elnök, nem beszámolót tart. De azért ő is beszámol: arról, hogy most pergett le róla a régi aggodalmak, a régi aggályok utolsó darabkája. “Amikor a lovainkat elvittük a közösségbe, a jó szüleimnek kiesett a könny a szeméből. — Hát most vége, mit kapsz te mindezért, fiam? — Most még semmit — biztattam őket —, de megjön ennek a gyümölcse. És — megjött. Szüleimnek nyugodt, békés öregségük van, megvan mindenük, mi közelebb kerültünk egymáshoz a faluban; s nekem ma már nem kell lelkiismeretfurdalást éreznem. Megbocsássanak, hogy a magam példáját említem, de talán nemcsak rólam szól.” Egyetértő bólintások. Nem, nemcsak erről a vörösesbajszu, mokány emberről szól ez az erdőkürti “emberi történet.” Gyűlés után tudom meg: Budai Mihály nemcsak úgy, a szép szó kedvéért mondta, hogy öreg szülei nem szenvednek szükséget. Három napja volt az aranylakodalmuk. Nagy, szép ünnepet csaptak. Dualizmus Szilákon A kastélynak vastagok a falai, mint valami várnak. A pince meg éppen olyan, mintha törökverő vitézek puskapor-raktára lenne, Gárdonyi leírásában. De a hordókban bor van, aranyat érő, remek bor. Ez a Dégenfeldek egykori sziráki fészke, most állami gazdasági igazgatóság. A gazda: fiatal agrárszakember, Cs. Nagy László; a borokról Zelnik Jani bácsi, ősz, sok tőkét látott öreg szőlész referál; tervekről, telepítésről, a faluról van szó — ahol is kitört a “dualizmus.” Ezt úgy kell érteni, hogy az állami gazdaság igazgatóját választotta elnökének a sziráki tsz. Az előző elnök viszont itt ül az asztal végén s igen örül, hogy ilyen jó utódja lesz. Úgy érzi, nála “eddig tartott a cérna”, ő, a korábbi ujgaz- da, később TÜZÉP-telepvezető, ekkora közösséget és üzemet már nem tud szakszerűen vezetni. — Úgy lettem elnök — mondja —, hogy én voltam itt a fő agitátor. Akikkel aztán aláírattam, azt mondták: — No, ha neked ennyire kellett a tsz, most tessék, vezesd. — És nem szidják most? — Hiszen ez a legnagyobb dolog, hogy ez a két rossz év is minket igazolt! Hogy Ruga Jóska bácsi, akinek 18 holdja volt, ami itt nagy szó, de egy év alatt egy libát se mert megenni, úgy a fogához verte a garast, mert szerezni akart — most köszöngeti nekem, hogy igy történt, ahogy történt, mivelhogy “most lenne érdemes még negyven évet élni!” Tiszteltetem azokat, akik szerint a falu a múltat kívánja vissza. . . de tévednek: ma már azt kívánja, hogy bár ilyen lett volna a múlt is! Palotás—héhalmi nász Palotáson, ahol választási gyűlés van és a művelődési ház nyitott tornácán is állnak az emberek, kétszerannyit fizettek egy munkaegységre, mint Erdőkürtön. Ez régi, tapasztalt tsz és olyan “politizálós” falu. Meg dalolós. Olyan “mezei csokrot” rögtönöznek az asszonyok az óvodában, amikor Brutvó János a gyűlés után ezt a szép, uj, fénycsöves épületet is megnézi, hogy megirigyelhetné a rádió is. A falu doktora, Bognár Géza, dicsekszik az emberekkel. Ez ugyan nem orvosi funkció lenne, de hát Bognár doki ismer itt mindenkit. A lányok, akiket 1945-ben ő szervezett be a MADISZ-ba — most ott ülnek szemben az asztalnál — már mind tekintélyes asszonyok, Varga Lászlóné, akit Icának szólitanak, már másodízben lesz tanácstag, Erzsiké, azaz Hajduné, most került rá a jelöltlistára és igen szabódik, hogy bele ne kerüljön a riportba, mit szól a férje. Tervekről beszélgetnek, ugratják a szomszéd tsz-belieket (itt van a héhalmi elnök, meg a tanácselnök is), egy víztároló tervét emlegetik, társadalmi munkáról pereg a szó, valaki azt emlegeti. hogy több Héhalmon a motorbicikli, mint régen a kerékpár volt, Szűcs, a palotási elnök meg úgy mellesleg megemlíti, hogy a pásztói szövetkezeti boltostól hallotta: kezdenek érdeklődni a falubeliek a hűtőszekrény után. Hogy valamikor görhén arattak a Deutsch-bir- tokon, s most frizsidert néznek maguknak? Hát aztán, régen volt. Most a héhalmi Szűcs Miska elveszi a palotási Illés Irénkét, egésznapos esküvő lesz, nyolcvan tynkra máris kimondódott a halálos Ítélet. A menyasszonynak a keresztanyja sez- lont vesz. Láthatóan egyéb ajándékok is készülnek. “Ezeknek egy életen át nem kell gondolkodni, hogy élnek meg” — mondja egy ősz férfi, s felemeli a poharát. 1963 február közepe van, két kemény esztendő után járunk Nógrádiam. Választás előtt. Erről nagy szó kevés esik. De hát, azt mondják, a politikai eseményeket nemcsak a beszédek alapján kell megítélni, hanem a hangulat alapján is, amely körülveszi őket. Nos, Nógrádban ilyen a hangulat. B. F. SZERVEZETT NÖVÉNYVÉDELEM. A kiskőrösi járás földmüvesszövetkezeteinek központja huszonnégy növényvédelmi brigádot szervezett a nagyszámban található szórvány-gyümölcsök permetezésének biztosítására. A tizenötezer közül kétezer szakszövetkezeti gazda kötött megállapodást a brigádokkal, amelyek csaknem húszezer termőfát permeteznek meg. Ily módon remélhető, hogy a járás gyümölcstermésének az eddigi 50— 60 százaléka helyptt 70—80 százalék lesz exportra alkalmas. RÖVIDEN KÉT ÉVVEL EZELŐTT kezdték meg a mágócsi Művelődési Ház építését. A lakosság körülbelül kétmillió forint értékű társadalmi munkával segítette létrehozását. Az összesen négymillió forint értékű épületen most végzik az utolsó simításokat. ★ VIRÁGZIK A PARADICSOM. A Szolnok megyei primőrkertészek március második felére igazi nyarat varázsoltak az üvegházakba. A vilamin- dus fejessaláta és retek után megkezdték a paprika szedését. Egy-egy tőről hat-nyolc fejlett paprikát szednek le. A karcagi Béke Tsz üvegházaiban teljes díszben virágzik a paradicsom. Az első termést előreláthatólag májusban viszik pjacra. ** SZOMBATHELY újabb oktatási intézménnyel gazdagodik: az év második felében megkezdik a városi felsőfokú tanítóképző intézet uj kollégiumának építését. A 264 hallgatónak otthont adó épület terve most ,készült el, kivitelezése mintegy 12 millió forintba kerül. ★ MALÁTAGYÁR építését kezdték meg Nagykanizsán a sörgyár mellett. A több mint 70 milliós költséggel épülő létesítmény előreláthatólag két év alatt készül el. A gyárat automatikusan működő gépekkel szerelik fel. ★ “PAPRIKÁS” TSZ-EK. A fűszerpaprika termesztéséről hires Miske község szövetkezeti gazdaságai közül az Uj Életben 160, az Aranykalászban 130, a Marx Károly Tsz-ben pedig 65 holdon termesztenek az idén fűszerpaprikát. A melegágyak készítéséhez már hozzáfogtak és máris elvetették a magot, hogy májusra az ősszel szántott, jól trágyázott talajba kiültethessék a palántákat. Az Uj Életben két saját palántázógéppel végzik ezt a munkát. ★ SZABADSÁGOS TSZ-TAGOK. — A mosonmagyaróvári Dózsa Tsz 50 forintos munkaegység- értékkel zárta az évet, s az idén már fizetett szabadságol is ad tagjainak. Ahány évet eltöltött valaki a közös munkában, annyi nap szabadságot vehet ki és naponta egy munkaegységet írnak jóvá részére a pihenés idején. Mivel régi a szövetkezet, lesznek jónéhánvan, akik tiz napnál több szabadságot kapnak már az idei esztendőben. ★ A HÁZTÁJIT IS ÖNTÖZIK. A nádudvari tsz-ek újabb területeket kapcsolnak be az öntözésbe. A három közös gazdaságban az idén már mintegy, 2,500 hold cukorrépára, kukoricára, pillangósra és legelőre juttatják el a vizet. A Béke Tsz-ben a háztáji gazdaságok árutermelését öntözéssel is segítik. Ez évben mintegy 350 hold háztáji kukoricaföldre jut el a viz. ★ NARANCSIZü SZŐLŐ. — A Szőlészeti Kutató Intézet kecskeméti telepén az újonnan nemesitett csemegeszőlő-fajták szaporítása során négy újabb fajta jelöltet helyeznek el a törzstelepen. A több- százezer magoncból, illetve keresztezésből kiválogatott hibridek minden tekintetben felülmúlják az eddig ismerteket. A Viktória és a Szőlőskertek királynője keresztezéséből kapott magonc ropo- góshusu bogyói például narancs izüek, a Sirad- zouli és a Rezső fajták összeházasításából származó utód pedig minden eddiginél nagyobb, átlag 6.8 gramm súlyú bogyót terem. ★ A RUM ÉS PÁLINKA “ALKONYA”. — Baranya megye falusi boltjaiban egyre inkább kegyvesztett lesz a rum és a pálinka: az fmsz vendéglátó üzemeiben az utóbbi egy év alatt 703 hektolitert mértek ki, csaknem 1,200 hektoliterre! kevesebbet, mint a korábbi esztendőben. Ugyanakkor szinte ugrásszerűen nő az iiditő italok forgalma. Csupán a népszerű Hűsítőből egy év alatt 200 ezer liléi- fogyott el. Egyéb gytimölcslevekből is négyszeresére ugrott a fogyasztás. A töményszesz árusítás alkonyához hozzásegített a sörfogyasztás növekedése is. Ebből egy millió 300 ezer literrel töb’ et poharaztak el a baranyaiak, mint korábban. ★ A SZENTENDREI Lajos-forrást, amely környékének különleges klímájával és természeti szépségeivel az utóbbi években a budapestiek kedvelt kirándulóhelye lett, üdülőhellyé nyilvánitják. ★ A KÖZKEDVELT városnéző buszokból a nyáron már négyjárja majd Budapest utcáit a tavalyi egy helyett.
