Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-04-18 / 16. szám
Thursday, April 18, 1963 5! AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD XX1IL János pápa a békéért (Folytatás az első oldalról) Majd azt a nagy horderejű kijelentést tette az egyházfő, hogy a mai korban tág tere van annak, hogy katolikusok megértésre jussanak megértő, becsületes “nem keresztényekkel” (értsd: ateistákkal). És a pápa rámutatott arra is — első esetben a katolikus egyház történetében —, hogy oly mozgalmak, mint a marxizmus és modern szocializmus ki vannak téve az élet alapvető törvényének, a változásnak és mint ilyenek “olyan elemeket tartalmazhatnak, amelyek értékesek, hasznosak és megérdemlik (a jóakaratu emberek) helyeslését.” E sorok írásakor tulkorai János pápa encíkli- kájának teljes jelentőségét és a nemzetközi életre való kihatásának nagyságát felmérni. A következő három megállapítást azonban már most meg kockáztathatjuk: 1. A pápa becsületes kiállása a béke fenntartásának nagy ügye, a leszerelés, az atompróbák betiltása mellett hatalmas támogatást jelent a békéért már eddig is kitartóan küzdő tömegek és kormányok számára a világ minden országában. Ugyanakkor uj komoly gátat emel a háborús pártiak előtt mindazon országokban, ahol a munició- gvárosoknak és ügynökeiknek befolyásuk van a kormányok politikájára. 2. A pápai enciklika uj utat nyit meg az együtt működésre becsületes, hithü, békeszerető katolikusok és a marxista, szocialista eszmékben hivő tömegek között a világ számos országában, úgy kapitalista államokban, mint a népi demokráciákban. Olaszországban, ahol a marxista pártoknak hatalmas tömegbázisuk van, ez könnyen egységfrontra vezethet a szocialisták és a keresztény- demokraták között. Dél-Amerika 132 millió katolikusa számára elő fogja mozdítani a semlegessé- gi állapotot. 3. A katolikus egyházon belül valószínűleg ki fog fejlődni egy ellenzék a pápa álláspontjával szemben. Különösen valószínű ez az Egyesült Államokban. Rá kell mutatnunk a pápai enciklika magyar vonatkozásaira is, Köztudomású, hogy János pápa már hosszabb idő óta tárgyal — közvetitők utján — Mindszentynek Budapestről való kihozatala ügyében. A katolikus klérus egy része a Vatikánban és a Vatikánon kívül ma már belátja, hogy Mindszenty magatartása hátrányára van az egyháznak. Egy magasrangu pap ezzel kapcsolatban a következő kijelentést tette: “Mindszenty kardinális, mint a múlt szimbóluma, akadálya lett annak, hogy az egyház rendbehozza ügyeit egy gyorsan változó világban.” János pápa számára nyilván fontosabb, hogy javítsa kapcsolatait 8 millió katolikus magyarral, hogy betöltse a három magyarországi püspöki állást, hogy normalizálja az egyház viszonyát a népi demokráciákban és a Szovjetunióban élő 50 millió katolikussal és 90 millió más kereszténnyel, mint az, hogy az egyház tovább is Mindszenty szellemében foglaljon állást a béke, a békés együttélés és a szocialista eszmékhez való viszonya kérdésében. János pápa kijelentette enciklikájában, hogy “emberi lényeknek joguk van ahhoz, hogy a társadalomnak, amelyben élnek, olyan formát adjanak, amely legmegfelelőbb kitűzött céljaiknak.” Ezzel homlokegyenest ellentétes álláspontot képviselnek Mindszenty itteni hivei. Msgr. Varga Béla máris kijelentette: “Én nem hiszek az együttélésben. Én hiszek az erőben, katonai és gazdasági erőben. Ha a világ gyenge lesz, a kommunisták azonnal át fogják azt venni.” Nyilván ezt a negativ és veszedelmes szellemet akarja János pápa egyszersmindenkorra kiküszöbölni az egyház politikájából. János pápa megérti, hogy a hidrogénbomba korszakában ez a szellem elkerülhetetlenül az emberiség pusztulására vezetne. János pápa az egyház jól megfontolt érdekei által vezéreltetve, a béke, az emberi jogok, a békés együttélés mellett foglalt állást. Ebbéli kiállásában a békeszerető emberiség tisztelete veszi körül és ad meg neki minden támogatást. Növekszik a miiliomosok száma Az Egyesült Államokban jelenleg több 1 millió dollár, vagy ezen felüli jövedelmű egyén van, mint bál-mikor az 1929-es évet követően. Az adóhivatal 1960-as statisztikája kimutatja, hogy 1960-ban 306 amerikainak volt 1 millió dollár, Munkás és szakszervezeti hirek Sztrájktörő törvényhozást akar Javíts szenátor Egy televízión közvetitett interjúban Jacob K. Javíts republikánus szenátor azt jelentette, hogy olyan törvényhozást fog javasolni, amely megakadályozza a nagy sztrájkokat. A javaslat magában foglal olyan pontokat, melyek egyrészt felhatalmazzák az elnököt egy egyeztető bizottság kinevezésére, másrészt betiltják a sztrájkot mindaddig, míg a bizottság határozatot hoz és a szakszervezetek döntenek a határozat felett. Védi McNamara hadügyminisztert Javits egy más alkalommal kijelentette, hogy nem hiszi, hogy ártott a katonaság erkölcsi erejének a TFX hadirepülőgéppel kapcsolatos szenátusi kihallgatás. Javits szenátor is tagja annak a bizottságnak, amelyik azt kívánja megállapítani, hogy történt-e részrehajlás a hadügyminiszter részéről, amikor a 6 milliárd 500 milliós szerződést a General Dynamics cégnek ítélte meg. Egyes katonai szakértő csoportoknak az a véleménye, hogy a Boeing társaság által benyújtott tervrajz jobb és az árajánlat sokkal olcsóbb, ami az államnak nagy megtakarítást: jelentene. McNamara hadügyminiszter kijelentette eskü alatt, hogy tisztára a jobb minőségű terv késztette a határozatra, hogy kinek adja a gyártási szerződést. Javits szenátor kijelentette, hogy nem lát semmi szabálytalanságot a hadügyminiszter intézkedésében és McNamara határozata mellett fog szavazni. Tüntetnek a newyorki tanítók NEW YORK. — Több mint 3,000 tanító tüntetett a városházánál az elmúlt hetekben a United Federation of Teachers vezetésével. A tanítók szerződése a várossal junius 30-án lejár és a szak- szervezet fizetésemelést kér tagjai részére, mivel a jelenlegi fizetési skála nem kielégítő. A pikete- lést a szakszervezet elnöke, Charles Cogen vezette és a tüntető tanítók többek között ilyen feliratokat vittek: Ne csapják be a gyermekeket. Szállítsák le egy-egv osztály létszámát. Minden gyermek kapjon ülőhelyet. Wagner polgármester mellett Rockefeller kormányzót is vádolják a tanítók az iskolák leromlott helyzetéért. A tanítók a piketelés mellett röplapokat is osztogatnak a város különböző vidékein, figyelmeztetve a közönséget, hogy ha nem kapnak uj szerződést, nem fognak dolgozni. A szülőket is felhívják, hogy Írjanak a polgármesternek a tanítók béremelési követeléseinek támogatására. A N. Y. Times erős szavakkal illette Charles Cogen, szakszervezeti elnök azon kijelentését, hogy ha a tanítók követeléseit nem teljesitik, úgy kénytelenek lesznek sztrájkolni. A lap vezércikkben azt fejtegette, hogy a tanítóknak akkor is kötelességük dolgozni, ha elégedetlenek munkakörülményeikkel. A newyorki Május Elseje NEW YORK. — A newyorki május elsejei konferencia lezajlott és programot dolgozott ki a nagy tüntetésre, amely szerdán, május 1-én lesz a newyorki Union Square-en. A bizottság programjába foglalja az ifjúság legfőbb követeléseit is, melyek a következők: Legyen munka mindenkinek, ne legyen megkülönböztetés, legyen joga az amerikai ifjúságnak találkozni más országok ifjúságával, legyen vége a hidegháborúnak, mindenkinek legyen joga a tanuláshoz, megkülönböztetés és tandíj nélkül, szün tessék meg a McCarran-törvényt és állítsák visz- sza a teljes szólásszabadságot. A bizottság 25.000 röplapot készíttetett angol és spanyol nyelven, melyek a következő három pontot hangsúlyozzák: • a békét és békés egymás mellett élést, • a polgárjogok biztosításának szükségességét, • gazdasági biztonságot. vagy ennél több jövedelme. New Yoi'kban központosul a vagyon legnagyobb része, ezt követi Philadelphia, majd Chicago, San Francisco és végül Boston. A hirtelen tőzsdehanyatlás előtt 1929-ben 513, 1932-ben 20 ilyen milliomos volt az országban. A munkaóra és a tőke viszonya A vállalatok azzal vádolják a szakszervezeteket, hogy azért harcolnak a rövidebb munkaidőért, hogy ezzel tulórabérezést biztosítsanak tágjaik részére. Holott a helyzet az, hogy a vállalatok azok, amelyek túlórázást követelnek munkásaiktól. 1938-ban azért hozták meg a “Wage and Hour’* törvényt, hogy a munkanélküliséggel megbirkózzanak. Ennek a törvénynek az értelmében leszállították a munkaidőt 40 órára, a vállalatok nem dolgoztathattak 40 órán felül és a túlóráztatásért büntetést kellett fizetniük. A szakszervezetek később javításokat nyertek ezen a téren, s még több cégnek a kedvét szegték a túlóráztatástól. Akkoriban természetesnek vették, hogy a munkaadó csak szükséghelyzetben engedélyezi a túlórázást. Ma már azonban visszaélnek a munkaadók a helyzettel és rendszeresen tulóráztatnak, ahelyett, hogy csak szükség esetén tennék azt. 1962-ben a gyárakban ledolgozott munkaórák 7 százaléka túlórázás volt. A munkaadók rendszeresítik a túlórázást, még pedig két okból: 1. olcsóbb a túlóráztatás meglévő munkásokkal, mint előzőleg elbocsátott munkást, vagy uj munkást alkalmazni; 2. a túlórázással helyettesítik az alapbér javítását és az életnívó emelését. Ugyanakkor úgy remélik meghiúsítani a szakszervezetek kollektiv szerződési tárgyalásait a magasabb életnívó kiharcolására, hogy engedélyezik a túlórázást, amit ők kontrollálnak ahelyett, hogy beleegyeznének az alapbérek emelésébe, amit azután állandóan fizetniük kell. A heti munkaóra csökkentésével növekedett a profit, amit az alábbi táblázat igazol: Év Heti munkaidő tőkebefektetés millió dollárban 1850 66 12 1900 56 105 ! 1920 46 ' 194 i 1938 40 219 i 1958 40 382 A munkanélküliség problémái a N.Y. Times szerint megoldatlanok Az utóbbi néhány évben minden egyes gazdasági válságot követő fellendüléssel sajátságosán mindig egyre nagyobb munkanélküliség marad hátra. Az 1948—49-es évek pangását követő hábom utáni fellendülés elérte a munkanélküliség 2.6C- os arányszámát 1953 júliusában. Az 1953—54 években jelentkező gazdasági válság után, az ezt követő javulással ez az arány 3.9%-nál maradt és 1960 februárjában az előző pangás utáni fellendülésnél ez a szám 5% lett. Az 1960—61- es rossz gazdasági helyzetet követő jobb gazdasági viszonyok csak a múlt októberi legalacsonyabb 5.3% munkanélküliséget tudták elérni. Jóllehet az utóbbi hónapokkal nőtt a munkáltatás az ország mérsékelten növekvő gazdasági életében, de a baj ott van, hogy ez a növekedés nem elég gyors és nem elég nagyarányú. A munkapiacot egyre jobban elárasztó uj munkaerőknek ez a tempo nem fog tudni munkát biztosítani, hacsak meg nem növelik az ipari kiterjedés iramát. A munkaügyi miniszter, W. Willard Wirtz jelenti, hogy ha az ipari fejlődés nem lesz nagyobb az utóbbi öt évinél úgy a következő öt évben 1 millió 600 ezerrel lesz a jelenleginél több a munkanélküli és az arányszám 7 százalékra fog emelkedni. Kiképzési program az ifjúság részére A szenátus 50 szavazattal 34 ellenében elfogadta Kennedy elnök törvényjavaslatát, amely az ifjúságnak alkalmat adna munkára és munkára való kiképzésre. A 100 millió dolláros javaslat a szenátusban a x-epublikánusok ellenzésével találkozott. Most a javaslat a képviselőház elé kerül ahol a sorsa teljesen bizonytalan. •■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■■mi AZ ATOMFEGYVERKISÉRLETEK eltiltásé nak kérdéséről folytatott vitát a genfi leszerelés értekzlet 119. plenáris ülésén.
