Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-04-18 / 16. szám
Vol. XII. No. 16. Thursday, April 18, 1963 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y. AMERICAN^HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL-4-0397 XXI. MIS PIPI I BÉKÉÉRT Az egész emberiség osztatlan helyeslése és hálája fogadta János pápa Husvét előtt kiadott történelmi jelentőségű enciklikáját: “Pacem in Terris”, “Békét a Földön”. A népek százmillióinak legforróbb kívánságát tolmácsolva, a pápa felszólította a világ sorsáért felelős egyéneket és kormányokat a fegyverkezési verseny beszüntetésére és az Egyesült Nemzetek oly fokú megerősítésére, hogy képes le-» gyen a világ békéjét hatékonyan megőrizni. “Mélységes szomorúsággal észleljük — hangoztatta a pápa — a roppant mennyiségű hadifelszerelést, amelyet a gazdaságilag fejlettebb országokban gyártottak s gyártanak ma is a szellemi és gazdasági vagyon határtalan pazarlásával . .. “A fegyverek gyártását azzal igyekeznek igazolni, hogy a mai viszonyok közepette a békét nem lehet megőrizni másként, mint egyenlő arányú hadikészülődéssel. .. “Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy habár a modern fegyverek borzalmas erejének van is elriasztó hatása, amennyiben ez a folyamat... és az atomfegyverek kipróbálása folytatódni fog háborús célokkal, a következmények 'veretesek lehetnek az emberi életre. “A népek igy állandó rettegésben élnek, hogy a vihar, amely minden pillanatban fenyegeti őket, borzalmas erővel mégis ki fog törni felettük.., “Az igazság, a józan ész és az emberiség megköveteli, hogy a fegyverkezési versenyt szüntessék be, hogy a felhalmozott fegyvereket az egyes országokban egyenlően és egyidejűleg csökkentsék, hogy az atomfegyvereket tiltsák be és az érdekelt felek megállapodásra jussanak a fokozatos leszerelés és hathatós ellenőrzésének kérdésében.” A pápa nemcsak a háború és béke s a fegyverkezés központi kérdésével foglalkozott, hanem állást foglalt a faji megkülönböztetés, a kisebbségek elnyomása és a gyarmati kizsákmányolás ellen. “Természetadta méltóságában — jelentette ki János pápa — minden ember egyenlő... A szabályok között, amelyek egyes államok viszonyát irányítják, az igazság a legfontosabb. Ez megköveteli elsősorban a faji megkülönböztetések megszüntetését és ama elv elfogadását, hogy a természettől fogva minden állam egyenlő. Nincsen olyan politikai közösség (állam), amely magasabbfoku és nincs olyan, amely alacsonyabbfoku volna másoknál.” Végül korunk legfontosabb gazdasági és ideológiai kérdéseihez is bátran hozzányúlva, a pápa hangsúlyozta a dolgozóknak a munkához való jogát (amelyet jelenleg egyedül a szocialista államok foglalnak törvénybe). Joguk van a dolgozóknak ezenfelül az élet fenntartásához szükséges élelemhez, ruhához, lakáshoz, pihenőhöz, orvosi gondozáshoz. A munkaadónak pedig joga van a szabad kezdeményezéshez gazdasági téren. (Folytatás az 5-ik oldalon) »••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••A* EMLÉKEZZÜNK! Húsz év múlt el azóta, hogy a városi gettó halálra szánt lakói szembeszálltak a német fasizmus háborús gépezetével. A hatalmas túlerő eltiporta őket, de dicsőséges harcuk örökké élni fog az emberiség emlékezetében. Most, két évtized múltán, tudjuk csak igazán felmérni a varsói zsidó hősök tettének történelmi jelentőségét. Azon az áprilisi napon, a gettó falain belül, egységbe forrtak a különböző politikai nézeteket valló emberek s vallásosak és vallástalanok, hívők és hitetlenek, idealisták és materialisták egyforma elszántsággal indultak a küzdelembe az embertelenség és gyűlölet erői ellen. Felkelésük hire túljutott Lengyelország határain és legendává vált a szabadságszerető férfiak és nők körében. Erőt és kitartást merítettek belőle az elnyomottak. Az emberfeletti küzdelem dicső szereplői előtt méltán hajtják meg az emlékezés és kegyelet zászlóját az utódok. Szerte a világon felidézik bátor kiállásukat az emberi méltóságot sárba tipró náci szörnyeteg ellen. Amerikában Kennedy elnök bocsátott ki felhívást, amelyben az egyhangúlag elfogadott kongresszusi határozat értelmében, április 21-e meg<- ünneplését kéri az ország lakosságától. A gettó-felkelés kezdetének az évfordulóján, az ország számos városában méltatják a mártírokat és ünnepélyes szertartások keretében mondják majd ki a tömegek az antifasiszta fogadalmat: Soha nem felejtünk és soha nem bocsájtunk meg! Kinek is lenne vajon joga ahhoz, hogy elfelejtse a hit- (Folytatás a 3-ik oldalon) KTretHÜH VETTEK RÉSZT LOMOMBAN qg) A HRSVÉTi BÉKETÜNTETÉSBEN Angliában a béke-erök leleplezik a háborúra való készülődést. —« Bcrlrand Russell tiltakozik. — A húsvéti ünnepek alatt a világ minden táján az atombomba ellen tüntettek merik, hogy a társadalmi élet nem fog tudni megmaradni, csak legfeljebb rövid időre, egvpár messze elhelyezett kor mány rejtekhelyen, ahol néhány kiválasztott vezető majd intézkedhetik egymás ( felett és területükön megmaradt sok millió holttest felett. A kormány nem tudatta a népet ezekről az előkészületekről, mert nem akarja beismerni a nukleáris háború jóltudott következményeit” — mondotta Bertrand Russel. Békefelvonulások a U. S.'ben Nyolcezren meneteltek a békebarátok New Yorkban az Egyesült Nemzetek elé. A Committee for a Sane Nuclear Policy, a Women Strike for Peace és mée: számos más békecsoport vett részt a nagy szabású felvonulásban. Egy része a felvonulóknak a Columbia Egyetemnél gyülekezett, ahonnan a Student Peace Union nagy számban volt képviselve, más csoportok a Bryant Parkból indultak. A feliratok az atompróbák betiltását és a teljes, általános leszerelést követelték. Az Egyesült Nemzetek terén jólismert békevezérek köszöntötték a felvonulókat. Az ország különböző városaiban is nagy tömeggyüléseket s felvo nulásokat rendeztek a békeszervezetek. Béketüntetések Ny.-N émetor szagban Több mint 130 különböző tüntetéssel adták tudomásul a világnak Nyugat-Németor- szág területén, hogy ellenzik a nukleáris fegyverkezést. 80 ezren vettek részt a tüntetésekben, amelyeken sok külföldi békevezető is felszólalt, Angliából, Japánból és Svájcból. A tüntetések az atommentes, semlegesített Közáp- Európa megvalósítását is követelték. A kínaiak újabb *ndic: hadifoglyokat engednek haza Mint az Uj-Kina hírügynökség közli, a tavalyi határmenti harcokban elfogott indiai katonák újabb 600 főnyi csoportját bocsátották szabadon Tibetben április 15- és 17-én. Két amerikai helikoptert lelőttek Vietnamban A londoni rendőrség számítása szerint 70 ezer főnyi tömeg gyülekezett össze Hyde Parkban,' az Aldermaston, Berkshire-ból kiinduló nukleáris háború ellen tiltakozó tüntetésben. Aldermastonban van az angol kormány nukleáris telepe, ahol az atomkisér- leteket végzik. Az innen kiinduló felvonuláson husvét hétfőjén egy “Kémek a Békéért” nevű csoport 12-oldalas nyomtatványt osztott ki, melyben a kormány által titokban tartott részletek voltak azokról az intézkedésekről, amiket a kormány nukleáris háború esetén szándékozott megvalósítani. Azonkívül megnevezte azt az állítólagos rejtekhelyét, ahol a kormány felállítaná székhelyét atomháború esetén, valahol a berkshirei erdőkben. Sokan a tüntetők közül még a külvárosban kabátjukra fes tették a rejtekhelynek kijelölt falu nevét és a vezérkar telefonszámát, úgy vettek részt a tüntetésben. Mikor London felé közeledtek, angol népdal dallamára elkezdték énekelni, hogy “Van egy titkom, Hivatalos titkom.” A rendőrség igyekezte elkobozni a nyomtatványokat, de nem sikerült és ezrével osztották szét a tüntetők a nép között. Reakciós provokátorok többször próbálták meg bontani a rendet és az ebből támadó zavargásoknál a rendőrség sokat letartóztatott. A Hyde Parkban való gyülekezésnél John Collins, a Szent Pál katedrális kanonok- ja mutatta be a szónokokat. A hires filozófus, Bertrand Russell nyilatkozatában élesen elitélte a kormányt a nuk leáris háborúra való készülődéséért. “Hivatalosan is elisAz amerikai tengerész katonaság két helikopterét a kommunista gerillák elleni akcióban lelőtték. A Szaigontól északra fekvő területen történő támadás alkalmával az egyik helikopter lezuhant és két ember benne megsebesült. A legénység többi része épen megmenekült. A vietnami Tayminh környék dzsungelj ében a gerillák bekerítettek egy kémkedő ejtőernyős alakulatot, akik közül 18-án elestek és 27-en meg sebesültek. A gerillák 15 embert vesztettek az akcióban. Az ejtőernyősök egy gerillaképző táborra kémkedtek, mikor a támadás érte őket. Az amerikai katonaság hír- szolgálata jelenti, hogy egy “megfigyelő repülést” végző amerikai kapitány repülőgépét Quangngai, Közép-Viet- nam közelében lelőtték és a kapitány megsebesült. BIRMINGHAMBAN TILTAKOZNAK A BEBÖRTÖNZÉSEK ELLEN Kennedy felhívja Mrs. King-et. — Uj pol Tármestert avattak fel Birminghamban Jelentős fordulatot vett a néger nép ellenállása Bir- minghamban a népvezérek bebörtönzése és a rendőrség kegyetlenkedéseivel kapcsolatban. A három héttel ezelőtt kezdődő koncentrált meg mozdulásnak husvét vasárnapján olyan következményei lettek, amelyekre eddig nem volt példa. A tüntetés avval kezdődött, hogy az A. E. King tisztelendő vezetésével egy templomból kiinduló néger csoport elindult a déli városrészben levő börtön'irányába, ahol fogva tartják a letartóztatott dr. Martin Luther King tiszte- lendőt, a csoportvezető fivérét. Mint a menetelők növekedtek a rendőrség kordonnal állta útjukat. A tüntetők mellékutcákon, kerülő utón tértek vissza a fő útvonalra, ahol a rendőrök körülfogták őket és közülük 26-ot, köztük John Porter helyi néger papot is letartóztattak. Mialatt vártak a rendőrkocsik érkezésére, az egyre gyülekvő néger közönség mérges méltatlankodásának adott kifejezést. Mikor azonban a rendőrök az egyik asszonyt kezdték kiráncigálni a sorból, hogy a rendőrkocsiba cipeljék, a néger tüntetők a rendőrségnek kőzáporral feleltek. Ez volt az első alkalom, hogy a mindig türelmes néger népnek is elfogyott a türelme, ami kellene, hogy figyelmeztesse a birminghami és egyéb fajgyűlölő reakciósokat és politikus barátaikat, hogy ha a néger nép megmozdul, annak messzemenő következményei lesznek. A délelőtti istentiszteletek alkalmával több templomba, ahova eddig négereket nem (Folytatás a 16-ik oldalon)
