Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-04-11 / 15. szám
Ml TorKNU(*z ÓHAíAbAN ÁRVÍZKÁROK MAGYARORSZÁGON 50 milliós kár Fejérben Megfeszített küzdelem a belvizek elvezetésére Március 11-én, a kora délutáni órákban Székes- fehérváron a Gaja-völgyi víztároló gátján áttört a viz s ez a város délkeleti részén árvizeket okozott. Több házat, sőt, a kórházat is elöntött az .ár. A lakosság, a munkásőrség és a honvédség ■nagy erőfeszítések árán fékezte meg a vizet, s így pikerült nagy területeket megmenteni. A kár igy is jelentős. A megyében ugyancsak nagy területek kerültek viz alá. Részlegesen korlátozni kellett több vonalon a vasúti forgalmat, másutt az utak váltak járhatatlanná. Az eddigi felmérések szerint a k|r több mint 50 millió forint. Ezek pótlására, illetve a károk helyrehozására nagyarányú munka kezdődött. A kórház helyreállításán jelenleg 50 épitőmunkás dolgozik, hogy in idegosztály és a nőgyógyászat kórtermeibe ismét beköltözhessenek a betegek. A falak vakolását, a tönkrement gépi egységek pótlását a Fejér megyei Tatarozó-, Építő és Szerelő Vállalat,- az ÉDÁSZ és a Viz- és Fűtésszerelő Ktsz dolgozói végzik és — ígéretük szerint — egy hónap alatt befejezik. Nagy károk keletkeztek a megye Htjaiban is. A közutakban eddig mintegy 20 millió forintnyi kár származott az ár- és belvizek miatt. A legnagyobb közakadály a Velence és Kápolnásnvék közötti térségben keletkezett. _ A megye két járásában — a székesfehérváriban és a sárbogárdiban — is nagy belvizek keletkeztek az utóbbi két-három bét1 en. Több száz jhold szántóföld és rét került viz alá. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok hozzáláttak a vizek elvezetéséhez. Számítások szerint egy hét alatt végeznek s utána — ha a föld megszikkad ;— megkezdhetik e területeken is a tavaszi munkákat, elsősorban az őszi vetések megmentését különböző agrotechnikai eljárásokkal. Székesfehérvár több üzeme — a Villamossági, Te’eviziö és Rádiókészülékek' Gyára, a Könnyűfémmű, a Könnyűipari Szerszámgyár — vasárnap március 24-én, kétmüszakos termelést tartott. A három gyár dolgozói felajánlották, hogy vasárnapi fizetésüket az árvízkárosultak javára fordítják. Jászdózsa nehéz napjai A Jászság árvizsujtóttá községében, a négyezer lelket számláló Jászdózsán is nagy erővel folyt a helyreállítási munka. Debrecenből 80 tagú katonai alakulat érkezett a községbe. Tiz lánctalpas traktor, dömper segítségével egész nap hordták a földet, magasították a viz által megrongált gátat. A község területén, illetve a határban levő vizet szintén teljes erővel szivattyúzták, mintegy tízezer köbmétert emeltek át a patak medrébe. A község lakosai lassan visszatérnek otthonaikba. A napokban mintegy kétszáz épitőipaii szak .ember, termelőszövetkezeti épitőbrigád látott /munkához és teljes erővel megkezdték a község .árvizsujtóttá részének újjáépítését. Gyorskölcsönök Vas megyében A hirtelen jött tavaszi áradás Vas megye vezetőit és lakosságát is alapos próbára tette. A belvizek, valamint a folyók és patakok áradása folytán néhány nap alatt mintegy 83 ezer hold tértijét került viz alá. , Szerencsére az árvizveszedelem amilyen gyorsan jött, úgy el is ment, s jelenleg már csak 1,200 ,hold terület van viz alatt. A veszedelmesnek indult tavaszi árvíz emberi .életben nem tett kárt, de a vetésekben, házakban, kutakban és hidakban annál inkább. Az anyagi károk felmérése még folyik, de az már bizonyos, hogy 31 ház összedőlt és 188 erősen megrongálódott. Nyolcezer hold őszi vetéste- jíilet volt viz alatt, amelynek káros kihatása még .csak később mutatkozik majd. A veszélyeztetett .területekről 196 családot kellett kiköltöztetni. A termelőszövetkezetek több mint 500 állatot mentettek ki idejében, de egy szarvasmarhát, hat sertést, és mintegy 160 darab szárnyas jószágot elvitt az árvíz. Különösen szorongatott helyzetbe kerültek a kritikus napokan a Rába, Répee és a Marcal menti községek, de több faluban a belvizek is nagy kárt okoztak. A megye vezetői most mindent elkövetnek, hogy a viz elvonulása után az árvizsujtotta területeken is meginduljon a munka. Az egészségügyi szervek 2,608 kutat fertőtlenítettek, s minden óvintézkedés megtörtént az esetleges fertőzés elhárítására. A több millió forintra rugó anyagi károk végleges felmérése után az Állami Biztositó azonnal fizeti az összedőlt házak után járó biztosítási összegeket. Az OTP-fiókok pedig gyors kölcsönök kel sietnek az arra rászorultak segítségére. Intézkedés történt arra vonatkozóan is, hogy az árvíz sújtotta lakosság és termelőszövetkezet so- ronkivüli építőanyag-kiutalást kapjon. Vas megye tehát — a jelentős anyagi károktól eltekintve — elég szerencsésen “kiúszott” a tavaszi árvizekből. Külszíni szénbánya nyílik Visonla halárában Halmajugra, Detk, Márkáz és Visonta határában régóta felállított fúrótornyok jelzik, hogy valami készülőben van ezen a tájon. Uj külszíni bánya nyílik itt is s ez Magyarország legnagyobb szénbányája lesz. A kutatások bebizonyították, hogy végig a Mátra és a Bükk alján hatalmas kiterjedésű szénmezők húzódnak s ennek megfelelően a legnagyobb mennyiségű szenet adó bányák e tájon nyilnak. Az uj bánya annyi szenet ad majd a harmadik ötéves terv közepén, mint Magyarország jelenlegi széntermelésének egyharmada. Az uj bányát a legmodernebb gépekkel, eszközökkel látják el és gondoskodnak a megfelelő munkakörülményekről is* A szénvagyon hasznosítására erőmüvet is építenek, hiszen egyre növekszik az ország energiaigénye. A visontai külszíni szénbánya és a hozzá kap- csalódó üzemek a második ötéves terv egyik legjelentősebb beruházása. A víztelenítések, előkészítések már befejeződtek, és 1963 második felében megindul az üzemszerű termelés. Mindezek mellett sok munka van még hátra, hiszen vágathajtásokat, uj vasutakat, utakat s egyéb építményeket kell még létrehozni. A Mátraalji emberek nagy figyelemmel kisérik, miként alakul át községük határa, hogyan nőnek ki — szinte gomba módjára a földből — a fúrótornyok, épületek, s miként bontakozik ki az uj bánya képe. Az uj szénbányászati vállalat már az elkövetkező években jelentős mennyiségű munkást tud foglalkoztatni. Pálfordiilás Tomodoron Csuzi Mihályne tanácselnökségéhez fűződött Tomodoron ama nevezetes esemény, hogy megszűnt az italbolt. A rossz nyelvek szerint bosszú volt ez az elnökasszony részéről. Tudni vélték ugyanis néhányan, hogy férje, a híresen szőke Csuzi Mihály borszerető ember volt. Még közmondás is született róla: “Megnyuzta, mint részeg ember a rókát.” Szóval az öregedő elnöknő elszaggatott egy pár lábbelit a megyéhez járkálván, de elérte, hogy lehúzzák a kisfröccsök, féldecik és Kinizsi sörök tomodori hajlékának redőnyét. Az ügy ezzel néhány napig elintézettnek tiint. Egészen addig, mig Görbe Ferenc rá nem jött, hogy a Tomodor és Patkós közötti másfél kilométert nemcsak hogy érdemes, de jó is végigkerékpározni egy nagyfröccsért. Az újításnak roppant sikere volt, tucatjával kerekeztek át a tpmodori atyafiak a patkósi korcsmába. Igenám, de úgy jártak, mint a csonbánci kutya. Ott meg kút nem volt s a-jámbor házőrző a szomszéd faluba futkozott át inni. Igenám, de mire hazatért, ismét megszomjazott. Nosza: irány me- gintcsak a kút. És igy lótott, futott haláláig. Nos, ilyesfajta helyzet alakult ki Tomorodon is. Az emberek egy része munkakezdés előtt átkerékpározott Patkósra. De mire a tomodori tsz székház elé visszaértek — már fojtogatta őket a szomjúság. Hát kivárták nagy türelmetlenül az eligazítást, de aztán Szeleszug helyett, a pénzen vetti dűlő helyett megintcsak Patkósnak fordította a jobbtorku lakosság a •bicikli kerekét. Ebből aztán olyan ingajáratok alakultak ki, hogy hamarabb lett csikajuk a tomodori teheneknek, mint épkézláb csapata egy tomodori munkacsapatvezetőnek. így aztán közgyűlési napirendi pont lett Tomodoron az italbolt kérdése. És nem kis meglepetésre a cérnabajuszu Kis Demeter kért szót elsőül, hogy a korcsmaügyben állást foglaljon. Közismert málnaszörpkedvelő volt a mi emberünk. Sokan nem is figyeltek a szavára. Tikos, a nagyothalló bognár még rá is förmedt: — Tiz falut is kitartasz tanáccsal, csak egy kis- fröccsöt nem tudsz szerezni. De — csodák, csodája — Kis bátyánk amellett foglalt állást, hogy nyissanak italboltot Tomodoron. Még hátsógondolatát sem mondotta ki. Nevezetesen azt, hogy akkor legföljebb naponta egy szer fordul meg a rézborítású sÖncéspult előtt a borral komár/ó Tomodor, mig ha marad a korábban kialakult helyzet napi 50—60 munkaegység ára idő kopik el a poharazgatásokban. Rövid, de heves vita alakult ki a kérdés körül. A legszélsőségesebb vélemények ütköztek meg. S egyszer csak, meglepetésre, Csuziné asszony kért szót. — A községnek pedig italboltot szerzünk — jelentette ki. Szavai legalább olyan meglepetést keltettek, mintha egv űrhajó ért volna földet Tomodor fic- fás határában. Valaki persze már hadarta is a magyarázatot: “Akkor legalább nem a szomszéd faluban fröccsö- zik a férje.” Ami nem volt éppen becsületes megjegyzés, hiszen Csuziék már évek óta elváltak. Az viszont szentigaz, hogy Csuziné ezzel a Pálfordulásával Tomodor történetének, ha nem is a legkövetkezetesebb, de legokosabb politikai sakkhuzását tette. Mert a korcsma bezárása idején az asszonyokat állította maga mellé soha nem tapasztalt könnyed séggel. Most meg a szomjastorku férfinép bizalmát szerezte meg. Elnök is lesz százhúsz évig, csak ki ne fogyjon Tomodoron a sör aratás időben !. . . 175 éves a győri Révai gimnázium Negyvenhárom esztendővel ezelőtt bejáró kisdiákként léptem át először a Győri Állami Révai Miklós Gimnázium kapuját, s most itt fekszik Íróasztalomon egy meghívó, amely arról értesít, hogy egykori iskolám ezekben a napokban ünnepli alapításának 175. évfordulóját. A huszas években úgy emlegették a Révai gimnáziumot, mint a vidéki diákok fellegvárát, ahol nemcsak a városi, hanem a falusi fiatalok is hasznos utravalót kapnak az életre. Ez volt — és úgy hiszem, ma is ez a magyarázata, hogy a Révai gimnáziumban nemcsak Győr megye, hanem Komárom, Veszprém és Vas községeiből is járnak be kisdiákok. A régi iskola csak az öreg diákoknak régi. Hiszen az élet nem öregszik. A szellem, ami az iskolai előadásokat kitölti, uj, eleven és az marad ezután is. Ezt a szellemet s a szellem képviselőit: a 175 éves iskola tanárait, növendékeit és külön a vidékről bejárókat szeretette] köszöntjük ezen a szép évfordulón. A FEJÉR megyei képzőművészek tavaszi tárlata megnyílt április 4-én a -székesfehérvári István király Muzeum termében. 9 GÁRDONYI. GÉZA születésének 100. évfordulója alkalmából a Somogy megyei Karád községben ahol az iró egykor tanitóskodott ünnepséget rendeztek. Ebből az alkalomból az általános iskola felvette Gárdonyi Géza nevét. • A MECSEKNÁDASDI iskolások, tanáraik segítségével felkutatták a faluban és környékén fellelhető régiségeket, érdekességeket, és az ösz- szegyüjtött, mintegy 200 tárgyból iskolamuzeu- mot rendeztek be. • KISSZÁNTól Pethe Ferenc, a magyar felvilágosodás és reformkor polihisztor tudósa, születésének 200. évfordulóján szülőfalujában, Tisza- vasváriban ünnepséget rendeztek, amelynek keretében Sülé Sándor, Pethe életrajzírója ismertette a hányatott életű tudós gazdag pályáját. 10
