Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-03-21 / 12. szám
Thursday, March 21, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZŐ — HUNGARIAN WORD iL ÉLETMENTŐ GÉP-DOKTOR Áramütöttett kelt életre, megindítja a bélmiiködést, folyamatosan injek cióz, jelentést ad a szervezet oxigénellátásáról. F é l automatikus nyomkövető az atomkutatáshoz Zuglóban, a Kutatási Eszközöket Kivitelező Vállalat telepén évente mintegy 100—120 különböző berendezést, műszert készítenek. A vállalat a Magyar Tudományos Akadémia felügyelete alatt áll és az Akadémia több mint negyven kutatóintézetét és az ipari kutatóintézeteket igyekszik ellátni egyedi műszerekkel és gépekkel. Ex- portgyártmányai a világ sok helyén ismertek. Mindenekelőtt az úgynevezett katalitikus laboratóriumok szereztek hírnevet a világpacon, amelyeknek legkorszerűbb darabjai, alkotó elemei a Komóesi utón készültek. Ilyenek az ezer atmosz- férás gázkompresszor, az univerzális laboratóriumi őrlőmalom, a laboratóriumi mélyhűtő-pult, gázkromatografáló, a különféle üvegtechnikai készülékek. Világszinten álló készülékeket állítottak az élet, a gyógyítás szolgálatába. Kubába is eljutott az itt gyártott stimulátor, egy olyan elektromos készülék, amellyel az elmebetegeket gyógyítják. A sokkolásnál használják — a gép stimulátora alkalmas áramütött emberek életre keltésére is. A belső zsigeri szervek bénulásos megbetegedéseinek gyógyítására készült az úgynevezett négyszög-ingerlő, amelyet például műtétek után, a bél- müködés megakadása esetén is teljes sikerrel használnak. Most készül a folyamatos injekciózó készülék. Szerkezetébe különböző nagyságú üvegfecskendők helyezhetők, s az egész úgy állítható be, hogy például egy köbcentiméter gyógyszert folyamatosan tud adagolni egy órán át. Jól beválik ez a konstrukció gyógyszeres altatásoknál, sőt vegyészeti kísérleteknél is. Kísérlet alatt áll az oxigéntenzióméter. Célja», hogy az orvosok a szervezet életműködéséről teljesebb képet kapjanak. A készülék érzékelő részét a szívbe, agyba, érrendszerbe, vagy valamelyik szövetbe helyezik, hogy onnan pontos adatokat nyerjenek a szervezet oxigénellátásáról. A moszkvai nemzetközi mezőgazdasági müszer- kiállitáson aranyérmet nyert a vállalat fäüBire» laboratóriuma, amelynek a mezőgazdasági kutatások terén is nagy szerepe van. Az idén dr. Bognár Rezső, kétszeres Kossuth-dijas professzor elgondolása alapján elkészült a teljes mikrolabora- tórium is. Elvégezhető vele minden olyan művelet kis mennyiségben, amelyet eddig komplett vegyészeti labolatóriumokban végeztek. Készül a laboratóriumi perlitduzzasztó berendezés is, de a konstruktőrök és munkások legnagyobb büszkesége az atomkutatásnál igen fontos félautomatikus nyomkövető berendezés, amelyet a Központi Fizikai Kutató Intézettel és a lengyel tudományos akadémia közreműködésével közösen készítenek. A Kutatási Eszközöket Kivitelező Vállalat úttörő munkát végez. Korszerű gépek, sokat tudó- műszerek hagyják el munkapadjait. AZ UJ MAGYAR LEXIKON Megérkezett Amerikába az Uj Magyar Lexikon befejező kötete. Az amerikai magyarság nagy többsége, meg vagyunk győződve, örömmel és büszkeséggel vesz tudomást a magyar tudományos élet e nagy teljesítményéről. Egy lexikon szerkesztése és kiadása nagy és jelentőségteljes esemény minden nép életében. Sokszorosan jelentőségteljes az Uj Magyar Lexikon megjelenése a magyar nép életében, mert ezúttal nemcsak egy uj, vagy újabb lexikon jelent meg magyar földön, hanem egy minden eddigitől különböző, minden eddiginél magasabbrendü modern világszemléletü lexikon, amely csak formában hasonlít elődjeire, a Pallas, a Révai, stb. lexikonra, de tartalomban messze fölötte áll illusztris elődjeinek, miként a mai Magyarország is messze fölötte áll tartalom, világnézet, nemzeti célkitűzés tekintetében az előző magyarországi államberendezéseknek. Véleményünk szerint az Uj Magyar Lexikon csaknem teljes mértékben beváltja a szerkesztőinek az előszóban tett Ígéretét: “.. .egy olyan összefoglaló müvet kiadni, amely röviden, közérthetően és megbízhatóan tájékoztat az ismeretek haladásáról, a társadalmi vívmányokról és segítséget nyújt abban, hogy. .. helyes Ítéletet alkothassunk a múlt és jelen nagy eseményeiről, eszméiről és embereiről.” A mü valóban bámulatosan tiszta, átfogó képet nyújt a modern tudomány minden ágazatáról. Nincs a fizikának, biológiának, vegytannak, egész ségtannak, közgazdaságnak olyan kérdése, amelyre azonnali, gyors, felvilágositó választ nem kapna az olvasó. Az átlagos amerikai magyar számára teljes középiskolai, sőt felsőiskolai oktatást nyújthat ez a mü, ha rendszeresen tanulmányozzuk az érdekkörünkbe eső témákat. A munka roppant értékei mellett eltörpülnek a hiányosságok, amelyeket azonban nem hagyhatunk szó nélkül. Apróbb részlet hibák mellett (mint pl. McCarthy említése mint a Kongresszus Amerikaellenes Cselekményeket Vizsgáló Bizottság vezetője) meg kell említenünk a műben az amerikai magyarság kivándorlása, története, intézményei, teljesítményei csaknem teljes kihagyását, vagy mellőzését. A “Kivándorlás” címszó alatt néhány sorban van mindez igen hézagosán elintézve. Az angol szavak kiejtésének jelölése számos esetben helytelen és félrevezető. Teljesen elégtelennek tartjuk a fajelméletek, faji sovinizmus, antiszemitizmus és rokon témák ismertetésére adott anyagot. Ezek a kérdések alapvető kérdések a történelem mai korszakában, egyik főfegyvere az imperializmusnak a szocializmus és a gyarmati népek elleni ádáz küzdelmében. Az önkritika jegyében be kell ismernünk éhazai testvéreinknek, hogy sem az óhazai,.sem az itteni magyarság, még a legjobbjai sem, mentesek az irruperializmus e miazmás szellemi kigőzölgésétől és egy ilyen műnek az adott körülményekhez képest minden lehetőséget fel kell használnia ellensúlyozásukra. Elégtelennek tartjuk az egyes országok ismertetésében az illető országok munkásmozgalmaira és munkáspártjaira szentelt teret és hangsúlyt. Ugyanakkor az az érzésünk, hogy a Lexikon szerkesztősége, lévén az a Magyar Tudományos Akadémiára alapozva, nyilvánvaló és részünkről érthető előszeretettel ad helyet az Akadémia mai és régi nagyságainak. Ezek érdemeit a világért sem akarjuk kicsinyelni, de amikor Szilasi Móric, a “cseremisz szótár szerkesztője”, akit sem Magyarországon, még kevésbé annak határán túl, nem ismer több mint talán 100 egyén, több teret kap, mint Wiener Norbert, a kibernetika lángeszű és világhírű megteremtője, akkor nyilvánvaló, hogy a szerkesztőség ebbeli szempontja erős revízióra fog szorulni a következő kiadásokban. Most pedig néhány szó a mü termelési, nyomdatechnikai problémáihoz. A szerkesztők az előszóban helyesen hangsúlyozták, hogy a műnek nem célja a szakkönyvek helyettesítése. De ha nem célja, akkor mi a csudának kell egy teljes oldal sokszinnyomásu képet adni az almafa iták- ról? Minek a színes térképek egy ilyen terjedelmű és jellegű lexikonban? Amely polcon egy ilyen munka helyet foglal, ott kell, hogy legyen atlasz is. Még negyedik elemista gyermekeknek is kell, hogy legyen atlaszuk. Diagramákra, grafikonokra, táblázatokra igenis van szükség. Színes almaillusztrációkra, színes térképekre nincs. Azt a helyet, azt a költséget a szöveg növelésére kellett volna felhasználni. De mindez hagyján. Véleményünk szerint ezt a hat-kötetes lexikont, minden nagyobb megerőltetés nélkül, ki lehetett volna nyomtatni egy kötetben! Ezzel a mü kiadásának költségét talán felére lehetett volna vágni! És az az érzésünk, hogy a szerkesztőség és a kiadó a nyomtatás és kiadás helytelen és nem üzletszerű megközelítése miatt a nagyközönség számára csaknem elérhetetlenül magasra szabta meg a mü árát. Itt, az Egyesült Államokban van egy lexikon, mely szövegmennyiség terén összehasonlítható az Uj Magyar Lexikonnal. Ez a Columbia Encyclopedia. Ez a hatalmas egykötetes mü 2,000 oldalon több szót (5 millió) és több címszót (50,000) tartalmaz, mint az Uj Magyar Lexikon, amely a maga 3,600 oldalán, becslésünk szerint, csak négy és félmillió szót tartalmaz 40,000 címszó alatt. Hogyan tudta az amerikai kiadó és szerkesztőség ezt megtenni ? A papír ésszerűbb és gazdaságosabb méretezésével. Csak némileg nagyobb oldalterjedelmet (22x30 cm) használva, az egyes oldalak margóját oldalt csupán egy, fent és lent 1 % cm-re szabták. Az oldalak három hasábosak. Ezzel szemben a magyar munka kiadói a csak némileg kisebb oldalt (20x28 cm) két hasábra szedették és ezen az oldalon szinte roppant margót hagytak: oldalt két és fél centimétert (két és fél- szerannyit, mint az amerikai kiadó), lent pedig közel négy centimétert! Ez a hibás beosztás, véleményünk szerint, több száz oldalnyi papirpazar- lást jelent mindenegyes készletben. .. a papírban egyáltalán nem bővelkedő Magyarországon! A Columbia Encyclopedia nem tartalmaz semmilyen illusztrációt. Szerkesztőik abból indultak ki, hogy annak, aki ilyen müvet vásárol, van atlasza és van szótára, amelyekben a szükséges térképek és egyéb illusztrációk feltalálhatok. Az eredmény: ezt a hatalmas egykötetes enciklopédiát az amerikai könvvkiadó képes 20—30 dollárért a piacra vetni, sőt egyes könyvklubok, nagy— bán vásárolva fel azokat, INGYEN is ajánlják uj tagok szerzésére. Ha rajtunk múlna, mi követnénk az amerikai példát... a könyv előállítása terén. Feleáron, talán annál is olcsóbban lehetne akkor ezt a roppant nagy szellemi, társadalmi és politikai értéket képviselő munkát árusítani. Elérhetővé válna ez akkor minden magyarországi közép- és felsőiskolai tanuló, minden paraszt, munkás és hivatalnok éppúgy, mint a külföldi, információszomjas magyarok ezrei és ti/.ezrei számára is. Akkor teljesebb mértékben be fogja tölteni e nagyszerű mii nagy hivatását, mint a felvilágosodás és haladás kiolthatatlan fényszórója. (Az Uj Magyar Lexikon megrendelhető a Magyar Szó Kiadóhivatalában. Ára kötetenként: 10 dollár és 1 dollár szállítási költség.) Figyelő AZ ELSŐ MAGYAR kertészeti lexikon az őszszel jelenik meg a Mezőgazdasági Könyvkiadónál. A mü 1200 oldalán több ezer címszó szerepel; a hatalmas anyagot több száz munkatárs négyévi munkával dolgozta fel. • A MONOKI Kossuth Múzeumban 1700 emléktárgyat őriznek. A múzeumot egy év alatt többi mint ötezer érdeklődő kereste fel. Az újjáépülő erdészeti pavilon Budapesten
