Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-03-14 / 11. szám

\.'iV „m . üfrtfif iíAíívr „>•/•■ jh - öS?; 9/ /dap' f> íh>kh/>

Thursday, March 14, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

Molnár Zoltán:

ÜZEMI JEGYZETEK

(Befejező közlemény)

Úgy látszik, azonban, születőben van a szorosabb testmeleg közösség is, a kollektíva mozgékony, hatékony sejtje:

A SZOCIALISTA BRIGÁD

Több, mint harminc brigád harcol a szocialista címért. Ezek jól szerepeltek a termelésben, társadalmi munka-vállalásokat tettek, színházba, kiállításokra, üzemlátogatásra jártak, és egyikmásikban példás közösségi szellem alakult ki.

Az egyik brigád a munkahelyén csinált he- gesztöasztalt meg létrákat, társadalmi munkában ; a másik egy általános iskola politechnikai szakköre számára varázsolt újjá két esztergapadot, s tanitgatja is a gyerekeket; a harmadik az alkoholizmusról szoktatta le sikeresen, saját bri- gádvezetöjét, a negyedik közös munkával építi fel az egyik tag házát stb.

Fellelkesülve a látottakon, Írtam is egy cikket a szocialista brigádok szerepéről a társadalom átalakításában. Többekkel elolvastattam, gyűjtöttem rá a kritikát, de nem mertem rámondani, hogy ez a végleges megfogalmazás. « Aztán kiderült, hogy helyén való volt az óvatosságom. Egyik-másik brigád lassacskán ellankadt. Egy brigád pedig, melyet már elég sokszor meglátogattam, egyenesen ezzel fogadott:

— Nincs brigád.

— Hogyhogy?

— Rendezték a normát. Négy-ötszáz forinttal kevesebbet fogunk keresni.

— No-no, ez nem valószínű.

Nem vitatkoztak velem. Nyilvánvaló, hogy a felsőbbség pártján állok.

Mindenesetre nincs brigád, ezt vegyem tudomásul.

Tudomásul vettem, s folytattam elmés beszélgetéseimet más területeken. Utóvégre nem' azért vagyok az üzemben, hogy brigádokat szervezzek, hanem, hogy az életet tanulmányozzam.

A szocialista brigádokról szóló okos cikkemet viszont egyelőre nem javítgattam tovább és nem adtam le.

Eltelik jó néhány hónap, találkozom a brigádvezetővel.

— De — azt mondja, — már voltunk üzemlátogatáson, meg színházban. Megvan a brigád.

—Mi újság, nem támad fel véletlenül a brigád ?

— Ugye mégsem keresnek ötszáz forinttal kevesebbet ?!

Rögtön láttam, hogy meg van sértve. Csak nem gondolom, hogy a brigád léte, vagy nemléte összefüggésben van a keresettel!

— Meg fogom látogatni — búcsúztam tőié. — írtam egy kis cikket a szocialista brigádokról. Van benne néhány megállapítás. Szeretném, ha véleményt mondana róla.

Gondoltam, esetleg mégis befejezem és megjelentetem.

BAJOK A NŐKKEL

Igen, a nők elégedetlenek.

— Annyit beszéltek nekünk tizenhat év a ott az egyenjogúságról. Hát hol van?

— Talán nincs? A gyárban mindenütt megbecsülik a nőket.

— Hogyne, megbecsülnek minket, csak pénzt nem adnak.

— Nekem például most elsejétől 6.30 az órabérem, eddig 6Ft. volt, itt dolgozom két és fél éve. A férfiak ugyanezért a munkáért 7- -8 forintot kapnak.

— De azok maguk állítják be a gépet.

— A férfiaknak is beállítanak, ha újak. Azok is csak betanított munkások. Ahova felvesznek egy férfi segédmunkást 6 forinttal oda a nőt 5 forinttal veszik fel.

De a mérnőknő ugyanígy beszél.

—Egyszerre jöttünk ki az egyetemről, emelik, a fizetésünket évről évre, de az enyém közben szépen lemarad a férfiak mögött.

— Másképpen kell helytállni, másképpen kell viselkedni, mint a férfiaknak. Ha egy férfimérnök lemegy a műhelybe, ő “a munkát tanulmányozza”. Ha én lemegyek, én ott csak “nézelö- dök.”

— A férfiaknak kevesebb gondjuk van. Ha nem tudunk a sarkukban maradni, minket ki- passziroznak. Eltesznek olyan helyre, ahol any- nyit sem keresünk.

HOGY IS ÁLLUNK EZZEL AZ EGYENJOGÚSÁGGAL?

A szerszámmühelyben a kérdőivek adatai szerint 22 családnak van televíziója. Hűtőszekrénye három családnak.

Nyilvánvalóan elemibb szükséglet a családok, de különösen a dolgozó nők számára a hűtő- szekrény, mint a televízió.

Megkérdeztem többek véleményét, közöttük egy olyan asszonyét, aki maga nem sorolható az elnyomottak közé. Férjével együtt régi párttagok, funkciókat is viselnek, felvilágosodottak és egyenjogúak.

— Mi is gyűjtöttünk mosógépre — nevetett — aztán televízió lett belőle. így legalább, amig én mosok, a férjem kitakarít, hogy leülhessen televíziót nézni.

— Hogy lehet, hogy minden hónap végén ismétlődő anyagi gondjaik vannak — kérdezek egy fiatalasszonyt —, hiszen ketten keresnek, nem is rosszul?

Elibém tárja a család költségvetését, öt-hat- száz forintot hiányolok belőle. Megkérdezem, hát azzal mi van?

—Az a férjem zsebpénze.

— Zsebpénze. És azt mire költi ?

— Hát ugye, tagdijak, miegymás, egy férfinál csak kell, hogy legyen valami pénz, hazafele jövet a barátaival koccintanak egyet, meg mit tudom én.

— És magának mennyi az ilyen saját személyére költendő pénze, amivel nem kell elszámolni ?

— Nekem? Mi szükségem van nekem zsebpénzre? Még csak nem is dohányzom. Én egyedül ugyan be nem megyek valahova, egy feketére sem.

— És tudja a férje, hogy maga milyen nagy kínban szokott lenni igy huszonvalahányadika körül?

—Jaj, dehogy mondom meg neki, hogy még ő is idegeskedjen! Meg lehet, hogy össze is szidna, hogy rosszul gazdálkodom.

KEVESELLEM A GYEREKEKET

Egy dologban azonban tekintettel vannak a férfiak a nők teherviselésének a csökkentésére.

Csökken a gyerekek száma.

A szerszámmiihelyben kibocsátott kérdőivek adatait természetesen nem lehet az egész gyárra vonatkoztatni. De valami tájékoztatást adnak. 60 szakmunkás, 28 segédmunkás, 27 műszaki és 6 adminisztratív adatai alapján a gyermekek átlagszáma az egyes rétegekben, családonként, a következő: Szakmunkás: családonként 1.7 gyerek : Segédmunkás: családonként 2.0 gyerek; Műszaki és adminisztratív: családonként 1.3 gyerek.

A gyerek tehát mindenütt kevés, de az egyes rétegekben elég határozott különbséget lehet megfigyelni. S a gyermekek száma, úgy látszik, nem az anyagi helyzet függvénye. Sokkal inkább az igényeké.

Az igények korosztályról korosztályra növekednek. Ha a szakmunkás csoportból leválasztom az ötven éven felülieket, és még külön veszem a harminc éven aluliak csoportját, a következő arányszámot kapom: 30 éven aluliak: 1.1 gyerek; 30—50 közöttiek: 1.8 gyerek; 50 éven felüliek: 2.2 gyerek.

Az a benyomásom, hogy nem csak arról van szó, hogy a fiatalabb házaspárok szeretnek kötetlenséget biztosítani, teher számukra a gyerek, akitől nem tudnak moziba, színházba menni, táncolni. Ilyen is van. De ime komoly szakmunkás apa véleménye:

— Egy gyerekem van. Azt úgy akarom nevelni, hogy gondtalanul nőjön fel. A feleségem is dolgozik. De ha két gyerekünk volna, már nem tudnánk ugyanezt a színvonalat biztosítani.

Kétségtelen, hogy a családok életszínvonala döntő módon függ a gyerekek számától.

De a közvélemény átalakulásának is mind nagyobb része van a születések szabályozásában. A húsz-harmincévesek szemlélete már nagy mértékben különbözik az idősebbekétől. A több gyereket meggondolatlanságnak tartják. Nem számit felvilágosodott, már modern embernek, aki több gyei meket akar. Vagy nincs, vagy nem is mernek a fiatalok ellenkező véleménynek hangot adni.

MIRE KELL A SZABAD IDŐ?

nézet a mindenfajta felelősségvállalástól és te» hertől való szabadulás igénye.

Ahol nincs gyerek, több a szabad idő. Mire használják?

Az üzemen belül nem jelentéktelen gond a társadalmi munka megoszlásának problémája. Párt, szakszervezeti, ifjúsági, stb. funkcióban sokszor ugyanazok vannak. Pedig a pártbizottság határozottan küzd az egyesek túlterhelése éllen, a munka jobb elosztásáért. Milyen eredménnyel? A számokat illetően itt is, egyelőre a szerszám- műhelyre vagyok utalva:

A szerszámmühelyben (144 dolgozó) huszonkét főnek harminchét társadalmi megbízatása van. Ezek közül is tizenhárom szakmunkásnak huszonnégy megbízatása.

De tudok az üzemben embereket, akiknek öthat megbízatásuk is van.

Hadd iktassak ide az ifjúságról néhány nega* tiv nyilatkozatot: >

Az üzemi könyvtáros:

— Bizony sokan vannak, akiket a Tarzan és hasonló irodalmon kivül más nem érdekel. Fokozatosan, kitartó munkával Jack Londonnal, I)e- íoe-val, Berkesivei, Fagyejevvel igyekszünk az ilyet kiszorítani.

A sportfelelős:

Az olyan sportok iránt, amelyek kitartást, szívós munkát igényelnek, csökken az érdeklődés.

A közönségszervezés adatai szerint nem egészen egy jegy jut félévenként egy személyre. Ez nem is rossz szám, hiszen színházba sokan elmennek az üzemi közönségszervezés közbejötté nélkül is. De mig a drámai színházak jegyeit “el kell helyezni’’ a műhelyekben, az operettre korlátlan számban volna jelentkező. Nem bírják az igényeket kielégíteni.

A több szabad idő egyelőre nem jár általában magasabb kulturigényekkel.

Ebben az üzemi könyvtárban azért évről évre nő is a látogatottság. Bár ebben nem kis szerepe van annak, hogy a könyvtárat beköltöztették a közeli kulturházból az üzem területére. Aki már egyszer felöltözött és kilépett a gyárkapun, nem szívesen ment el az öt percnyi járásra levő könyvtárba. De ha bent a könyvtár, ebédidő alatta is elszaladnak könyvet cserélni.

Az olvasók száma 803 fő. (A gyárnak kb. 3000 dolgozója van.)

Égy esztendőben 12,000 forint értékű könyvet vásárolhatnak. Ez bizony nem áll arányban, mondjuk, a gyár reprezentatív futballcsapatára .költött összegekkel, de bízunk a jövőben.

Amitől hosszabb távon jelentős változást várhatunk a kulturális érdeklődés és aktivitás térén is, az a tanulási láz, mely mind nagyobb tömegeket ragad magával.

Ebben az iskolaévben a Láng Gépgyár dolgozói közül főiskolai szinten tanul: 27 fő; szaktechnikusképzőn: 14; technikumon (műszaki): 93; technikumon (közgazdasági): 12; gimnáziumban: 12; az általános iskola különböző osztályaiban összesen: 59. összesen tanul 217 fő. ..

Ezeken kivül igen sokan tanulnak a vállalat közbejötté nélkül, saját kezdeményezésükre és saját pénzükön szakrajzot, gyors-, gépírást, nyelveket stb.

Egy uj műanyag — púderpamacs

A poliuretán habok már a kozmetikában is tért hódítottak. Egy angol cég nyitott pórusu poiiu- retán habból készült púderpamacsot hozott forgalomba, amely puha, sima, jó az abszorbáló készsége, emellett tartós és olcsó. A textíliából készült púderpamacsokkal ellentétben az is előnye, hogy könnyen tisztítható és szárítható.

NEM KELL CSOMAGOLNI! ’ ' í NEM KELL VÁMOT FIZETNI! ;

K A legrövidebb időn belül segithe- '

► ti rokonait IKKA-csomagokkal.1 i

► , <

, Felveszünk rendelést gyógyszerekre. A “Kultúra ^

megbízottja. — Magyar könyvek. — Saját könyveit Magyarországból kihozhatja áltálunk ► - , KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET

; JOSEPH BR0WKFIELB

► 15 Park Row New York 38, N.Y. ,

► Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyek ,

, Telefon: BA 7-1166-7

Sajnos elég általános és nyiltan hangoztatott

11