Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-03-14 / 11. szám
Thursday, March 14, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD A KÖZEL-KELET HÍREI A damaszkuszi lázadás sok tekintetben hasonló a múlt hónapban történt iraki lázadáshoz. Mind két esetben vezetőszerepre jutott a Báath vagy xnásnéven az Arab Szocialista Renaissance Párt. Ezt megerősíti az a tény, hogy miniszterelnöknek és külügyminiszternek Salah al-Bitar-t nevezték ki, aki a pártban vezető szerepet játszik, és a kormány 19 tagja közül legalább 10 tagja a pártnak. A sziriai Damaszkuszban éppúgy, mint Irakban a Baath párt felülkerekedésén kívül még sok Nasser-párti került a kormányba, akik az Egyesült Arab Köztársaság barátai. A hadierök újonnan kinevezett vezérkari főnöke, Louav al-Atassi generális pedig egy évvel ezelőtt Szíriában sikertelen Nasser-barát felkelést kísérelt meg. Az arab világban most sikerült először a sziriai és iraki felkelésekkel a Baath pártnak vezető szerepre jutnia. Egyiptomon kívül a Baath párt volt Nasser egyetlen szövetségese. Az arab egység főcélja érdekében a Baath pártnak volt az érdeme, hogy rá tudták beszélni Nassert a Sziriával való egyesülésre 1958-ban. A következő évben azonban szakadás történt és Szíria kivált az Egyesült Arab Köztársaságból azzal az indokkal, hogy Nasser túlságosan önkényesen rendelkezett és nem engedte meg, hogy a Baath párt külön politikai tevékenységet folytasson. Ez a pont a Nasser és a Baath párt közötti nézeteltérésnek lényege. Egyebekben mindkettőnek a célja azonos, ezért támogatja Kairó mindkét uj kormányt. Az egyiptomi kormány rögtön hivatalosan is elismerte Szíria uj kormányát. Ez volt az első ilyen eset a másfél évvel ezelőtti szakadás óta. Hogy a különféle nézeteltéréseket miként oldják meg, az a jövő titka. Hassein Heikal, az egyip tömi A1 Ahram hírláp szerkesztője, aki Nasser meghitt barátja, kijelentette, hogy ha az iraki Baath párt uj módot fedezett fel az egység, szabadság és “szocializmus” elérésére, akkor “mi hajlandók vagyunk azt tanulmányozni.” A Baath pártiak is igyekeznek szorosabban együttműködni Nasserrfel, tekintve, hogy nincs hasonló kimagasló Vezérük és Nasser presztízsére nekik is szükségük van. Az arab fejlemények folytán most a Baath párt is sokkal előnyösebb helyzetben lesz a Nasseárel való tárgyalásoknál. Sziriá újonnan kinevezett miniszterelnöke, Salah al-Bitar a Baath párt vezére a megdöntött . sziriai kormányról igy nyilatkozott: “Egy haldokló rendszer, mely csak máról holnapra létezik.” “Mindenütt az arab világban ma forradalmi állapotok vannak”, mondta. “Politikai és társadalmi változásokra van szükség és ez meg is lesz.” Az akkor még eljövendő uj rendszerről igy nyilatkozott: “Nem fogadjuk el Egyiptom politikai nézeteit, de országunk nem tud a társadalmi fejlődés terén előre haladni a Nilus Völgyével való együttműködés nélkül. Kell, hogy megtárgyaljuk és megoldjuk az Egyesült Arab Köztársasággal való viszonyunkat.” Nyilatkozott még az u. n. burzsoá pártok és reakciósok ellen is. Az arab kommunistákat is a reakciósok közé sorozta. Kijelentette, hogy: “A felszabaditott arab országokban mi már túlszárnyaltuk a kommunizmust”. Elitélte az Egyiptomtól való elszakadást, de nem volt a formális egység mellett sem. így határozta meg ennek okát: “Mi úgy gondoljuk, hogy Irak és Algéria sokká) közelebb áll mozgalmunkhoz, mint Egyiptom.” _____________________ # Veszélyben a tandíjmentes egyetemi oktatás A demokrácia egyik fontos tényezője, a legszegényebb számára is elérhető ingyenes egyetemi képzettség nagy veszélyben van. Az utóbbi időkben sikerült az erre irányuló támadásokat megakadályozni. Azok, akik szeretnék bevezetni a tandijfizetést az egyetemeken, most újabb támadásokra készülnek. A newyorki egyetemi tanárok egyik szervezeti ünnepségén, 550 tanár jelenlétében Joseph A. Za- retsky republikánus szenátor a következőket mondotta : “Azt hiszem, a város jövőre kénytelen lesz tandijat számítani az egyetemeken.” Majd hozzátette: “Lehet, hogy még ebben az évben keresztülviszik, ha megszavazzák a költségvetésben.” Ugyanitt McNeil Mitchell, republikánus szenátor kijelentette, hogy: “Mindaddig nem fogják tndm kényszeríteni a városi egyetemeket arra, hogy bevezessék a tandijat, amig én a törvényhatóság tagja vagyok.” A Board of Higher Education elnöke, dr. Gustav Rosenberg megállapította, hogy az ünnepségen jelenlévők 80 százaléka nem tudta volna egyetemi tanulmányait befejezni ingyenes egyetemi oktatás nélkül. Habár Rockefeller kormányzó kijelentette, hogy nem fogják forszírozni a tandíjfizetés bevezetését, erre nincs garancia és számos diák és szülőcsoport, szakszervezeti küldöttségek és egyéb érdekelt csoportok vonultak fel Albanyba hétfőn az állam különböző helyeiről és tüntettek az ingyenes egyetemi oktatás megvédéséért és garantálásáért. A demonstráció célja az, hogy az ingyenes oktatásra vonatkozó “kötelező” szót visszaállítsák az állami törvénybe, melyet 113 évi érvényessége után három évvel ezelőtt eltöröltek. Az ingyenes oktatás mindaddig veszélyben lesz, amig a “kötelező” szó nincs benne a törvényben. Az újsághírek szerint néhány százan, de szemtanuk szerint ezrével vettek részt a tüntetésben. Felvonultak a State Capitol előtt és később egy helyiségben tartott gyűlésen követelték, hogy a törvényjavaslatot tegyék napirendre, amely megtiltaná a tandij rendszer bevezetését. Egyes csoportok az ügy érdekében az állami szenátoroknál tettek látogatást, mások a State Capitolban folyó tárgyalásokra vonultak be. A LEITÉZLETT NIXON ÉS A “HÁBORÚS PÁRT” A kubai krízist követő időszakban, mikor a világ alighogy magához tért a közeli háború rémületéből, a termonukleáris háború őrültjei fékezték magukat és csak négyszemközt beszéltek háborús terveikről. Most, hogy a nukleáris katasztrófa veszélyétől való félelem már valamelyest alábbhagyott, a háború támogatói kibújtak odúikból és egyre merészebbek lettek. A kubai hírhedt és a nép által kirúgott Batista- kormány szószólói és a velük együttérző u. n. szélső jobboldal, most erőteljes kampányt kezdett Kuba elleni fegyveres vagy egyéb akcióra, mely csak nukleáris háborúra vezethet. Minden jel arra mutat, hogy ez az u. n. szélsőjobboldal, Nixonnal, Rockefellerrel, Goldwaterrel, Dirksonnal, Towerssal, Keatinggel, Halleckkel az élükön és a monopóliumok sajtójával támogatva, uj támadási központot képez, melynek jelszava: “nukleáris háborút most!” Központját képezi egy újonnan kialakuló háborús pártnak, mely ellenez mindenféle megegyezést, mely az atomrobbantások betiltása szerződésére vezetne és követeli, hogy a kormány merész, militáns és agresszív nukleáris politikát folytasson. A demokrata pártban és a kormányon belül is reprezentálva vannak a háborús párt képviselői, de ez az újabb “háborút most” jelszó uj helyzetet teremtett, mely további nézeteltéréseket okoz az amerikai politikai életben. Az történt, hogy a háborús párt közelebb jutott a. szélsőjobb politikájához. Ebből kifolyólag az ellentmondások kiéleződtek a háborús párt és azok között, akik józanabb politikát akarnak folytatni. Az amerikai kapitalizmus körében is vannak józanabb erők, amelyek nem hajlandók a nukleáris háború öngyilkosságba vezető útját követni. Mindezek a fejlemények csak még jobban kiélezik a háború mániákusai és a békeszerető amerikai nép között lévő szakadékot. Eddig sem hunytunk szemet a Kennedy-kor- mány hidegháborús politikája fellett mindig is elitéltük ezt, a délkeleti-ázsiai agresszióval együtt de most kikeli mutatnunk, hogy egy eddigénél is nagyobb veszély fenyeget. Ez az újonnan kifejlődő háborús központ nagyban megnövelte a veszélyt. Csak hirtelen elhatározás kell ahhoz, hogy kirobbantsák * termonukleáris világháborút. Ez a háborús párt mindenben kifejezésre juttatja szándékát és nagy befolyásuk van a Kongresszusban és a Pentagonban. Mindenütt hallani szavukat. A béke hivei viszont csak krízis idején szólaltatják meg hangjukat. A karib-tengeri kri- atis óta történt események Kuba megtámadását egyre ibkább megnehezítették és a háború proNesze s, fogd meg jól! A SZEGÉNY EMBERNEK: A szenátus és a képviselöház előtt most folyik a vita a Kennedy-adminisztráció azon törvényjavaslata felett, amely adóengedményt és reformot vezetne be a jövedelmi adózás terén. Mivel mindig azt állítják, hogy az Egyesült Államokban nincs osztálykülönbség, érdekesnek tartjuk rámutatni az adminisztráció “igazságos” adóengedmény-javaslatára. $6,000-es évi jövedelem (Négytagú család esetében) Köztudomású, hogy 6.000 dollárból minden családtag után 600 dollár az engedmény. Az átlagos munkás ezenkívül kb. 600 dollárt vonhat le orvos, orvosság, adakozás, stb. címén, tehát $3,000 marad, mint adózás alá eső jövedelem. Tehát $3,000 után fizeti a kb. $600 szövetségi jövedelmi adót. A javasolt adóengedmény igy nézne ki: Az adó alá eső $3,00U-ből Engedmény Az első $2,000 után $120 további $1,000 után $ 40 Összesen: $3.000 $160 Vagyis a munkásember $6,000-es évi jövedelméből az adó alá eső 3000-nek csak 2 csoportosítása van, amely összesen 160 dollár adóengedményt jelent egy évben. Az $500,000‘Os évi jövedelem (Négytagú család esetében) A 496,000 dollár adó alá eső jövedelemnél igy néz ki az adóengedmény: Az adó alá eső összeg Engedmény az első $2.000 után $ 120 további $2,000 után $ 80 további $4,000 után $ 160 további $4,000 után $ 200 további $4,000 után $ 240 további $4,000 után $ 2S0 további $4,000 után $ 320 további $4,000 után $ 360 további 84,000 után $ 400 további $4,000 után $ 400 további $4,000 után $ 440 további $4,000 után $ 440 további $4,000 után $ 440 további $8,000 után S 960 további 12,000 után $ 1,560 további 12,000 után $ 1,680 további 12,000 után $ 1,800 további 20,000 után $ 3,400 továbbo 20,000 után $ 3,800 további 20,000 után $ 4,200 további 20,000 után $ 4,600 további 20,000 után $ 5,000 további 100,000 után $26,000 további 100.000 után $26,000 további 96,000 után $25,116 Összesen: $496,600 $108,996 Vagyis az 500,000 dollár keresettel rendelkező tőkésnek 25 adóengedmény csoportosítást adnának. Ez 108,996 adóengedményt jelentene a részére egy évben. pagálói annál elkeseredettebben uszítanak.. A kapitalista világhatalmak közötti ellentmondások egyre inkább megnehezítik az egységes imperialista világháborút. A béke erőinek ki kell használni ezeket az ellentmondásokat. Meg kell tanulniok azt is, hogy hangjukat hallani lehessen mindenütt és nemcsak krízis idején, hogy- túlszárnyalja a háborús párt üvöltéseit. Körül kell nézniök a béke erőinek, hogy hol és milyen formában lehet leghathatósabban megragadni minden alkalmat arra, hogy az ő szavuk Jegyen a döntő, úgy a politikai téren, mint a nép jogaiért való küzdelemben, hogy a békéért való harc ide is behatolhassam és egységes kifejezésre találjon. . 3
