Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-03-07 / 10. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y, Vol. XII. No. 10. Thursday, March 7, 1963 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16(h Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL-4-0397 Egységben az erő Úgy hisszük, hogy a newvorki nyomdász-sztrájk tanulságait helyes volna abban a megvilágításban megvizsgálni, amit egyrészről az ultra-reakciónak a szakszervezetek megsemmisítésére irányított törekvése és másrészről a szakszervezeti mozgalom előtt álló, a fennmaradása érdekében x’ákény- szeritett küzdelem vetit reá. Mi az osztályharc élesedését látjuk ebben, amelynek ütköző pontja a fejlődő automáció és termelési technika. A newvorki laptulajdonosok, mint az ipari monopóliumok általában, a fejlett gépesítésben nemcsak a termelés fokozásának, a gyorsításának és jobbá tételének lehetőségét látják, hanem a profit ugrásszerű növelését is. Az utóbbinak egyik főtényezője azonban a termelési költségek egyik legnagyobb tételének — a munkabérnek — csökkentése, amit csak a munkások egyrészének az eliminálásával érhetnek el. Ezt annál is inkább keresztülvihetőnek látják, mert az automata gépek elvégzik a munkát sokkal kevesebb munkással is. A National Manufacturers Association és a Chamber of Commerce hangadói arról akarják meggyőzni a közvéleményt, hogy a szakszervezetekre nincs szükség a gépesítés által megváltozott termelési rendszerben, ahol a fehérgallérosok (értelmiség) váltják fel a kékgallérosokat (kétkezi munkásokat). De ki dől be annak, hogy ezzel megszűnik az osztály különbség ? Amellett, hogy a változás nem olyan nagyarányú, mint ahogyan ők beállítják, a fehérgallérosok talán nem bérért dolgoznak? őket talán nem zsákmányolják ki és nem szorítják a munkanélküliek táborába az automáció segítségével? A szakszervezeti mozgalom nem hátrálhat meg, hanem ki kell terjesztenie működését a még meg nem szervezett fehérgallérosok megszervezésére, hogy egységesen harcolhassanak a létfenntartásért. A reakció megvádolja a szakszervezetek vezetőit, hogy a korrupció és az önérdek irányítja őket és ezzel rontják a szakszervezetek népszerűségét. Ezek nem teljesen alaptalan vádak, de a vádaskodók ismerjék fel saját korrupt rendszerüket az ilyen jelenségekben. Amig a munkások képesek összetartóan harcolni a szervezetükért, képesek lesznek arra is, hogy megtisztítsák soraikat az elöregedett és a kapitalizmus szellemét követő vezetőiktől. A szakszervezetek túlnőtték a megkívánt keretet, hatalmuk túl nagy, diktálnak, veszélyeztetik a közérdeket, stb., hangzik a vád ellenük. Trösztellenes törvényekkel akarják a munkásság összetartásának lehetőségét elforgácsolni, mialatt az ipari és pénzügyi érdekeltségek egyre jobban egymásba olvadnak, a növekvő monopolista korporációk egyre kevesebb kézbe kerülnek, de domináló hatalmukkal a nemzetgazdaság egyre kiterjedtebb területét hálózzák be. Az újságoknál dolgozó nyomdászok és más munkások, létfenntartásuk érdekében folytatják küzdelmüket és részesedést követelnek az automáció gazdasági és társadalmi előnyeiből. A newyorki napilapok kiadói szövetkeztek arra, hogy a nyomdászok követeléseit ne teljesítsék. Megszüntették azoknak az újságoknak megjelenését is, ahol pedig a munkások nem mentek sztrájkba. Ezzel akarták a szakszervezetekre hárítani a felelősséget azért, hogy New York lakossága hírszolgálat és hirdetési szolgálat nélkül maradt, aminek folytán az üzleti forgalom, a kulturális élet megcsappant a városban. A sztrájkoló és a kizárt munkások — bár tiz különböző szakszervezethez tartoznak — szolidaritást vállaltak egymásért és a célkitűzésekért és akárhogy igyekeztek a munkáltatók és politikusok ezt az egységet megtörni, nem sikerült nekik. Erre a kitartásra nem számítottak. Most, 12 heti próbálkozás és visszautasítás után, az uj- ságtulajdonosok igazságtalan és jogfosztó álláspontja lelepleződött, amikor az egyik tulajdonos elfogadva a szakszervezet régen hangoztatott ajánlatát, a lapja megjelentetését határozta el. A reakció ezzel saját bevallása szerint is meggyengült, mig a munkások egysége meg fogja hozni a kívánt eredményt. A szakszervezetek megtörésére széles ideológiai kampány folyik az országban, a sztrájkjog és a kölcsönös egyezkedés (kollektiv bargaining) megvonására irányuló törvény- javaslatok és a “right-to-work” törvények elfogadásáért folyó agitációval párhuzamosan. Mr. Powers, a nyomdász-sztrájk vezetője nem öreg s nem korrupt. A vezetése s a sztrájkolok egysége tiszteletet és támogatást váltott ki mindenütt és különösen a szervezett munkásság tömegeiben. A kapitalisták mohó profitéhsége több ilyen küzdelem szülőanyja lesz a jövőben, amelyekben a munkások igazságos követeléseit becsületes vezetők fogäA LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG JÓVÁHAGYJA VASÚTI MUNKÁSOK ELBOCSÁTÁSÁT A Pennsylvania Railroad 3,1 C0 munkását érinti a határozat A Pennsylvania Railroad hétfőn kijelentette, hogy a Legfelsőbb Biróság abbeli határozata, hogy nem avatkozik bele a vasúttársaságok által proponált munkatervi változtatásokba, e 1 m o zditotta minden akadályát annak, hogy a társaság elbocsásson 3,100 fűtőt vállalatai hálózataiból. A vasúttársaság egyik képviselője kijelentette, hogy az elbocsátások nem fognak azonnal életbe lépni különböző okoknál fogva. Ezek az okok: 1. A Legfelsőbb Biróság határozata nem lép érvénybe még 25 napig. 2. A vasúttársaságok beleegyeztek, hogy megtárgyalják a munkatervi változtatásokat, amelyek a fűtők állását veszélyeztetik. 3. Ha a tárgyalások nem vezetnek sikerre, a szakszervezetek sztrájkba léphetnek, amiből még további 60 na- ipos halasztás fejlődhet, ha az elnök jónak látja egy felülvizsgáló bizottság kinevezését. | A vasúttársaság szószólója még azt is hozzátette, hogy dacára ezeknek a várható halasztásoknak, a biróság határozata számukra felt étien ! győzelmet jelent. A fűtőkön kivíil még a karbantartási munkások állása is veszélyeztetve van, de az ő | szakszervezetükkel, a Trans- i port Workers Unionnal sem , volt hajlandó a vasúttársaság ' kiegyezkedni. Andrew J. Kaelin, a TWU ((Folytatás a 2-ik oldalon) ELKESEREDETT BÁNYÁSZ-SZTRÁJK FRANCIAORSZÁGBAN A kelet-franciaországi Lorraine medence szénbányászai szembeszállva a De Gaulle elnök által elrendelt szolgálati kötelezettséggel, tovább folytatják a sztrájkot. A bánya- felügyelőség jelentette, hogy több mint 90 százaléka a bányászoknak a kormány által megszabott határidőn túl is sztrájkol. Teljes rendőrfelkészültséget rendeltek a helyszínre az esetleges vérontás elkerülésére. Válaszul az elnök által elrendelt munkakötelezettségre, a Lorrain medence szakszervezeti vezetői röpcédulákat osztottak ki, melyben azt tanácsolták a bányászoknak, hogy ne menjenek vissza dolgozni s szervezzenek sztrájkőrséget a bányák körül. A francia szénbányák állami tulajdonban vannak. Az elnöki munkarendelet azt jelenti, hogy a bányászokat, akik nem mennek vissza a tárnákba, megbüntethetik, vagy bebörtönözhetik. A szocialista szakszervezet vezetői kijelentették, hogy “a munkakötelezettségi rendeletnek csak az a hatása les? a bányászokra, hogy még fo kozni fogja elégedetlenségüket és szilárdítani fogja elszántságukat a harc különféle eszközökkel való folytatására.” A küzdelemnek ezen a pontján az a helyzet, hogy a bányászok most határozzák el. hogy milyen formában folytassák ellenállásukat. Egész Franciaországban 20C ezer bányász vesz részt :■> sztrájkban avval a fogadalommal, hogy mindaddig nem mennek vissza a bányákba, ameddig meg nem kapják a kért béremelést és a rövidebb munkanapot. A bányászok 11 százalék bérjavitást és negyven órás munkahetet követelnek a jelenlegi 46 órás hét helyett. — A francia kormány nagy szigorral járt e' ezúttal, mert attól tart, hogy más, államosított iparra is kiterjedhet a sztrájk. A kormány attól is fél, hogy a sztrájk káros hatással lesz az ország gazdasági helyzetére. A sztrájkjog nyílt. megsértése nagy felháborodást váltott ki a szénbányászok körében. Több bánya dolgozói máris ülősztrájkra készülnek a tárnák mélyén. Különböző üzemek munkásai szolidaritásukról biztosították a bányászokat és tiltakoztak az alkotmányban biztosított sztrájkjog megsértése ellen. Hat merénylőt halálra Ítéltek Párizsból jelentik, hogy külön katonai biróság hétfőn este hat személyt halálra Ítélt az aug. 22-i De Gaulle elnök élete elleni kísérletért. A halálos Ítéleteken kivíil még 8 más személyt is elitéltek a merénylettel kapcsolatban. A halálos ítélet ellen nincs fellebbezés, csak az elnök kegyelme mentheti meg őket. A Madridban működő Titkos Katonai Szövetség a következő hónapokban még több ilyen, De Gaulle elleni merénylettel fenyegetőzik. ÚJABB NEHÉZSÉGEK AZ ATOMROBBANTÁSOK BETILTÁSA KÖRÜL Nagy reménységet jelentettek' a világ számára a február 12-én Genfben elkezdődő tárgyalások, melyek hosszú és tekergős előzetes tárgyalások után kedvezőbb fordulatot öltöttek. Ennek oka az volt, hogy egyrészt a Kennedy elnök és Kruscsev miniszterelnök közötti levélváltás folyamán a szovjet miniszterelnök elfogadta az országon belüli inspekció elvét, mely újabb garanciája lenne a próbabetiltás után történő esetleges csalás megakadályozásának, másrészt az Egyesült Államok szintén engedményeket tett és leszállította az országon belüli inspekció követelményeit az utóbbi hónapok folyamán 20-ról 12-re, majd 10- re, 8-ra és végül most újabban 7-re. A Szovjetunió csak maximum három, területén belüli inspekciót hajlandó elfogadni. i Ennek oka az, hogy az amerikai atomfölénnyel szemben | a legfőbb tényező a Szovjetunió védelmében az, hogy az atomfegyvereik rejtett helyen ják képviselni. A 70 millió kenyérkereső nem találhat biztosabb utat létérdeke előmozdítására, mint a szervezett erőt, az egymással való szolidaritást és egységet. | vannak. Ha feltárják, az esetleges számos inspekció esetén ezeket a területeket, akkor evvel teljesen kiszolgáltatják legfőbb biztonságukat. Mig az Egyesült Államoknak támadó és visszaütő képessége van, melynek legfőbb védelme a helyszín t i t okbantartásától függ. Minden jel szerint a fennálló különbséget könnyen át I lehetne hidalni további tár- j gyalásokkal és engedményekkel, ha az eddig tanúsított jóindulatot tovább fejlesztenék. Itt Washingtonban azonban az errevonatkozó belpo(Folytatás a 2-ik oldalon) .
