Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)
1962-07-26 / 30. szám
Thursday, July 26, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 1 Törvényes gyilkosság Az amerikai bíróságok halálos Ítéleteiben a faji előítélet tükröződik 1930 óta készítenek nemzeti statisztikát itt az Egyesült Államokban a bírói utón halálra Ítélt és “törvényesen” kivégzettek számáról. Ezek szerint 1930 és 1961 között 3,766 egyén került a villamosszékekbe, a gázkamrákba, a bitófákra vagy a puskacsövek elé, akiknek bűnét bíróságaink olyan súlyosnak tartották, hogy nem találtak a számukra enyhébb büntetést a halálnál. A statisztika adataiból azonban furcsa dolgok derülnek ki, amelyek el kell, hogy gondolkoztas- sanak minden igazságszerető embert. Megtudjuk ugyanis, hogy a kivégzettek közül csak 1,695 volt az u. n. fehér ember, mig 2,030 a néger és 41 az egyéb fajbeli. Ezek a legmegdöbbentőbb számadatok, amelyeket az Igazságügyminisztérium (Department of Justice) Börtönügyi Osztálya (Bureau of Prison) csak nemrégen hozott nyilvánosságra. Az amerikaiak többsége nem szereti hallani ezt a kifejezést, hogy “törvényes gyilkosság”. Hát nem azokról van szó, mondják, akik maguk is életet oltottak ki? Nem egészen. Pontosan 3,258 azoknak a száma, akiket gyilkosságért végeztek ki, mig 442 esetben nemi megerőszakolás, 23 esetben fegyveres rablás, 19 esetben emberrablás, 11 esetben betörés, nyolc esetben kémkedés és öt esetben a “súlyosbított támadás” különleges jogi kifejezésével körülirt okok miatt tettek pontot a vádlottak életére. A szemet-szemért, fogat-fogért és életet-életért meghirdetett bosszú elmélete tehát nem mindig igazolja a halálbüntetést. Ez az utóbbi néha a tömeghangulatra alapozódik, mely nem sokat gondolkozik a vádlott bűnének inditó- okain, lelki motívumain, hanem “a falhoz!” felkiáltással oldja meg a kérdést. Ennek szerte a világon tanúi lehettünk az elmúlt évek folyamán. A különbség csak az, hogy itt az Egyesült Államokban a lincselésnek ezt a fajtáját jogi formák között hajtják végre. Persze az, hogy bíróság előtt játszódik le az ügy, még nem jelenti azt, hogy az igazságnak és törvényeknek megfelelően ítélkeztek. Már a statisztika száraz adatai is rávilágítanak arra, hogy az igazságszolgáltatásunkban komoly hibáknak és,hiányosságnak kell valahol lennie. Mert vegyük csak szemügyre: 1,695 fehér és 2,030 néger. Mi az oka a négerek aránytalanul nagy számának? Hisz a népességnek csak kb. egy nyolcada néger. Ugyanakkor viszont a kivégzettek esetében már 53.9 százalékát alkotják az összlétszámnak. De még elriasztóbb ez az aránytalanság, ha a múltba nézünk. 1930-ban Amerika lakosságának jóval kisebb százaléka volt néger, mint ma, de a kivégzettek között még magasabb volt a négerek arányszáma, mint jelenleg. Ennek oka kétségtelenül az, hogy a nemzetközi helyzet és a haladó eszmék előretörése miatt, adminisztrációnk és ezen belül igazságszolgáltatásunk humánusabb lett. Ez világosan kitűnik abból a statisztikai adatból is, hogy mig 1930-ban 155 személyt végeztek ki országunkban, addig 1961-ben már csak 42-őt. A statisztikai adatok magyarázói A jobboldali eszmék hívei még ezt a statisztikát is szeretnék saját céljaikra felhasználni és azt hirdetik, hogy a kivégzett négerek nagy számának az oka éppen abban rejlik, hogy nem érik el az átlagos emberi színvonalat. Ezért követnek el több bűnt, mint a fehérek. Azok a szociológusok azonban, akik a faji előítélettől mentesen közelitik meg a kérdést, rámutatnak arra, hogy a szegénységnek, a ghetto- ba zártságnak és a kisebbségi helyzetnek milyen hatalmas hatása van a bűnözés alakulására. Már pedig a néger tömegek esetében mind a három eset fennáll, különösen a déli államokban. Az utóbbi években jelentősen megnőtt azon kormánytisztviselők és jogi szakértők száma is, akik azt állítják, hogy mi azért végzünk ki több négert, mint fehért, mert előítélettel vagyunk velük szemben. A rendőrség sokkal nagyobb erőfeszítést tesz kézrekeritésiikre. Ugyanakkor jóval többet végeznek ki közülük olyan bűnökért, melyben nincs gyilkosság belekeverve, mint a fehérek közül. Ezenkívül a négereknek nincs elég pénzük sem összeköttetésük árra, hogy olyan ügyvédet fogadjanak, aki kijárja az enyhébb Ítéletet. Végül mindennél világosabban bizonyítja a négerekkel szembeni előítéletet az, hogy a “törvényes gyilkosságok” többsége annak a földrajzi területnek az egynegyedén megy végbe, melyet South-nak neveznek.. A déli gentlemenek, különösen azok, akik fajvédők (és hányán vannak akik nem azok?) nem szeretnek hallani arról, hogy létezik előítélet a négerekkel szemben. De az alábbi statisztika le- tagadhatatlanul bizonyítja ezt: Terület Kivégzettek Fehérek Négerek Mások Közép-Észak 386 ' 243 141 2 Dél 2261 618 1633 10 Nyugat 487 387 79 21 Észak-Kelet 601 420 174 7 A kivégzett négerek nagy száma a Délen világosan megmutatja, hogy milyen jelentős szerepet játszik a faji előítélet igazságszolgáltatásunkban. De még kétségbevonhatatlanabbul kitűnik ez az egyes államokra lebontott statisztikából. Mert nézzük csak meg, mely államok alkotják az u. n. Délt? A statisztika alapján a következő államokat soroljuk ide: Delaware, Maryland, District of Columbia, Virginia, North Carolina, South Carolina, Georgia, Florida, Kentucky, Tennessee, Alabama, Mississippi, Arkansas, Louisiana, Oklahoma és Texas — összesen 16-ot az 50-ből, plusz District of Columbia-t. Ha közelebbről megvizsgáljuk az egyes államok helyzetét, akkor azt tapasztaljuk, hogy Delaware-ban a halálos büntetést már eltörölték; az eltörlés előtt 1930—58-ig is “csak” 12 személyt végeztek ki. Öt másik államban: Marylandban, Virginiában, West Virginiában, Tennesseeben, Oklahomában, valamint District of Columbiában kevesebb, mint száz embert végeztek ki államonként. Virginia és Tennessee kivételével a többiben a szám jóval a 100 alatt maradt. Ezek szerint tehát a fennmaradó 10 állam mindegyikében a kivégzettek szánba jóval a 100 felett van (Kentucky kivételével). Ezek a következők: North Carolina (263), South Carolina (160), Georgia (361), Florida (162), Kentucky (102), Alabama (133), Mississippi (150), Arkansas (117), Louisiana (133) és Texas (279). A fenti adatokból kitűnik, hogy az 50 államból 10, amely az ország össznépességének kb. az egyötödét foglalja magában, több mint kétszer any- nvi “legális gyilkosságot” hajt végre, mint a többi 40 együttvéve. A statisztika még arra is rávilágít, hogy Georgia, amely a hatalmasokkal összehasonlítva — Californiával, New Yorkkal, Texas-al — viszonylag egy kis állam, több embert végez ki, mint a nemzet bármely állama (New York áll hozzá a legközelebb 327-tel). A Dél a törvénytelenségek központja Ha most megvizsgáljuk az említett 10 déli állam belső helyzetét, akkor azt tapasztaljuk, hogy itt a legerősebb a nemzeten belül a ‘faji’ vakbuzgó ság, viszont a polgári jogok terén a leggyengébben állnak. Sokkal több esetben sértik meg a szövetségi törvényeket és az alkotmány pontjait és sokkal kisebb itt a szabadság, mint a nemzet bármely más területén. Természetes tehát, hogy ebben á 10 államban van a legkisebb tere a humanizmusnak és a legtöbb a “törvényes gyilkosság”, Ezt a következtetést vonhatjuk le az eddig ismertetett statisztikai adatokból. De a további adatok is számos tanulsággal szolgálnak. 442 embert végeztek ki nemi erőszak elkövetése miatt 1930 és 1961 között az Egyesült Államokban. Ebből 12 kivételével mind az u. n. déli államokban történt. A Délen nemi erőszak elkövetése címén kivég- ; y»r w t t1 ▼ *r t <r ▼ « ’ DIANA Sósborszesz kapható! * EZT mindenütt használjak. Európában bevették kockacukron, feketekávéban, teában. ’ Köhögés, nátha ellen, torokfá- * jásnál is alkalmazzák, ha azt A a dohányfüst és por okozza. i ,Főképpen pedig bedörzsölik < vele a mellet, hátat és a fáj- < I dalmas izmokat. Üzleteknek is < í árusítjuk. Megrendelhető an- < ! goiul §1.25 beküldésével A LUSGOE Products Inc. < 806 Broadway, Buffalo 12, N.Y. < i zett 430 személy közül 390 volt néger és 40 fehér. Ezt nevezik tehát igazságszolgáltatásnak nálunk. Ezzel bizonyítják azt, hogy a néger ala- csonyabbrendü fajta, mint a fehér. De mindebből, a déli államokon kívül, azt a következtetést vónja le a közvélemény, hogy ott a fehér ember gyilkolhat és erőszakot követhet el (tegyük hozzá, hogy “négereken”?) s nem üldözik érte, mig a négerek közül, akit elfognak ezekért a bűnökért, vagy legalább is azt állítják, hogy ezekért fogják el őket, csekély kivételtől eltekintve, könyörtelenül ki végzik. A nemzet kisebbsége tehát semmibe veszi az emberi jogokat és a faji egyenlőség elvét és a többség ezt megengedi a számukra. De a demokrácia milyen formája az, ahol a kisebbség ilyen mértékben juttathatja érvényre az igazságtalanság és szolgai elnyomás rendszerét? Jelenleg több mint 250 személy ül a halálraítéltek cellájában és várja meggyilkolását villany, gáz, kötél vagy golyó által (Utah az egyetlen olyan állam, ahol agyonlövik a kivégzendőket). De már sokan felemelték a hangjukat a törvény kegyetlenségei ellen. Ezek élén említhetjük meg Wayne Morse demokrata párti szenátort Oregon államból, aki harcol azért, hogy szüntessék meg a halálos Ítéletet. Nem elég persze csak a halálos Ítélet eltörlése ellen küzdeni, hanem ki kell terjeszteni ezt a harcot az igazságszolgáltatás minden elavult és antidemokratikus törvényére is. KÉRELEM OLVASÓINKHOZ Az ügyvezető Bizottság a newvorki lapbizottsággal karöltve nagyszabású 60 évi Jubileumi Záróünnepély lerendezését tervezi november 25- re. A műsort sajtónk 60 éves múltjának kimagasló eseményei köré kívánja felépíteni, kiemelve az amerikai magyar haladó szellemű mozgalom tevékenységeit, régi szervezeteit és az azokban aktivan szereplő tagokat. Erre sok anyagra van szükségünk. Ezért azzal a kérelemmel fordulunk olvasóinkhoz és barátainkhoz, hogy akinél ilven- témáju nyomtatvány, fénykép, emléktárgy, zenelemez, vagy más felhasználható, kiállítható anyag vagy adat van, szíveskedjen azt nekünk kölcsönözni. ígérjük, hogy az ünnepély után mindent sértetlenül visszajuttatunk gazdájához. A beküldött anyag használhatóiságát a programbizottság fogja elhatározni. Amerikai város az amerikai-szovjet barátság kiépítéséért Két kisváros, az egyik az Egyesült Államokból, a másik a Szovjetunióból “adoptálja” egymást, helyesebben kifejezve baráti kapcsolatot létesít egymás között azáltal, hogy levelezést indítanak meg és megismerkednek egymás életével. A két helység neve: Huntington és Sestro- retsk. Az elgondolás Huntingtonból eredt. Mrs. Lola Stone, a “The Huntington Times” hetilap szerkesztőjének felesége levelet irt a “Soviet Woman” képes havilaphoz és ebben ajánlatot tett egy hasonló jellegű kisvárossal való kapcsolat kiépítésére. Huntington Long Islandon van, New York külvárosainak egyike és ezért esett a “Soviet Woman” választása Sestroretsk-re, miután ez Leningrad egyik külvárosa. Lakosainak száma 25 ezer, s nagyrészük Leningrádba jár be dolgozni 30 percig tartó villamos vasútvonalon. Azonkivül nyári üdülőhely, ahova irók és művészek látogatnak. A “Soviet Woman” már júliusi számában bemutatta Sestroretsk egyik lakóját. Ez Galina Fydorovna Shtern, aki a 445. számú iskolában az angol nyelvet tanítja. Férje, Lev, geológus és leánya Tanya, a biológia hallgatója a Moszkvai Egyetemen. “A levélváltást támogatjuk”, írja a szovjet folyóirat szerkesztője bevezető cikkében, “mert úgy érezzük, hogy a két országunk közötti viszony javulni fog, amikor népünk jobban megismeri egymást.” MICHIGAN ÁLLAMBAN 182,000 munkanélküli van, akik közül 91,000 esik Detroitra. 54,000 már kimerítette a munkanélküli biztosítási járulékot és közsegélyen, ingyenes kormány élelmiszerfeleslegen, kölcsönpénzen, vagy rokoni segélyen tengődik, a hivatalos kimutatás szerint; A munkanélküliek száma az állam munkás táborának 6.3 százalékát teszi ki. ■.
