Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)

1962-12-27 / 51. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 27, 1962 I M agyarország j L_____________________________________________________________________________________• sitott kimagasló munkáért adományozzák; az aranyfokozatot a megyei tanács, az ezüst- és a bronzfokozatot pedig az illetékes járási és városi tanácsok. Az ünnepélyes átadásra minden évben május elsején kerül sor. ölvén év alatt 63 százalékkal nőtt a főváros lakéinak száma Érdekes tanulmányt készített a Központi Sta­tisztikai Hivatalban dr. Szabady Egon, a népese­dés-statisztikai főosztály vezetője, aki a nép­számlálási adatok alapján elemezte a főváros egyes kerületeinek népsűrűségét. A főváros területe 525 és fél négyzetkilomé­ter, lakossága a népszámlálás időpontjában 1 millió 804,606 fő volt. Egy négyzetkilométernyi területen tehát átlagosan 3434 ember élt. (Az ország népsűrűsége: 107). Ez a népsűrűség más • európai városokhoz viszonyítva nem magas. A külvárosi övezetek és a falusi jellegű települések ugyanis csökkentik a főváros népsűrűségét. Budapesten átlagosan 12 lakos jut egy lakó­házra. Az eltérés azonban egyes kerületek kö­zött nagy. EJgyes kerületekben csupán négy — kilenc ember lakik egy lakóházban, más kerüle­tekben pedig 50—60 lakos jut egy-egy lakóházra. Nagy a különbség az egyes kerületek népsűrűsé­ge között is. A VII. kerületben egy négyzetkilo­méteren 57,441 ember él. A legritkábban lakott kerület a XVII., ahol csupán 680-an laknak négy­zetkilométerenként. A pesti oldalon a VI. kerü­letben több mint 33 ezren, az V. kerületben 24 • ezren és a VIII. kerületben 21 ezren élnek négy­zetkilométerenként. Budán az I. kerület a legsű­rűbben lakott, itt 15 ezer ember él egy négyzet- kilométeren. A városközpont népsűrűsége átlagosan tíz­ezer főnél magasabb. (A statisztikusok szerint városközpontnak számit a Csepel- és a Margitszi- ; get közt a Duna mindkét partján elterülő város­rész). A sűrűn lakott városközpontot egy vala­mivel ritkább népességű, de még mindig városias népsűrűségű övezet veszi körül. Ez az övezet a pesti oldalon jóval kiterjedtebb, mint Budán. 1910 óta egyébként 63 százalékkal növekedett a főváros lakóinak a száma. A mai Budapest több része 50 évvel ezelőtt még lakatlan volt. Vannak viszont a fővárosnak olyan összefüggő területei, ahol a népsűrűség ma már nem olyan magas, mint a századforduló után volt. Pest és Buda sem fejlődött egyenlően az utób­bi ötven évben. A főváros 63 százalékos átlagos növekedésével szemben, Buda lakossága 133, Pest lakossága pedig csak 48 százalékkal gyara­podott. 1910-ben a főváros lakosságának még csak a 17 százaléka élt a budai oldalon, ma ez az arány 24 százalék. Az utóbbi tizenegy évben Bu­da lakóinak a száma 22, Pesté pedig 11 százalék­kal növekedett. Újabb társasházak épülnek A családi házaknak szinte versenytársa lett a társasház. Építésük a fővárosban különösen Bu­dán és Zuglóban számottevő. Budapesten az idén 770 lakás épül társasházban. Nagy vonzóerő, hogy a társasházakció feltételei kedvezőbbek, több kölcsönt adnak hozzá. Elterjedését hosszú ideig nehezítette, hogy sok gonddal, szaladgálás­sal járt, amig 6—8 építeni akaró összejött, s hozzálátott az építkezés szervezéséhez. Az Or­szágos Takarékpénztár létrehozta a Muzeum kö­jált 27 szám alatti fiókjában a Társasház Szerve­ző Kirendeltséget amelynek feladata, hogy leve­gye a gondot az építtető válláról. Az iroda hat hét alatt 10 társasházra, való építtetőt hozott össze, s kezdte meg az építés szei’vezését. A Me­xikói úti társasházban például a másfél szobás lakás ára 120,000, a kétszobásé 140,000 forint, ■ ebből kézpénzben 36,000 illetve 44,000 forintot fizettek ki az építtetők, a telek és a tervezés költségeivel együtt — a többit az OTP-től kap­ják kölcsön. A kirendeltség tavaszig még mintegy 8—10 újabb társasház építését készíti elő. Eredményesen gazdálkodtak a budapesti tsz-ek A főváros határában 19 termelőszövetkezet gazdálkodik 3,500 taggal, több mint 18 ezer ka- tasztrális hold területen. Az idei gazdálkodás az • aszályos időjárás ellenére sokat javult; a gazda­ságok az előző évihez viszonyítva lényegesen több zöldségfélét, húst és tojást adtak Budapest ellátásához. Az idén csaknem 450 ezer baromfit értékesí­tettek a szövetkezetek a tavalyi negyedmillióval szemben. A tojástermelés másfélmillióra növeke­dett, s mintegy 7,000 hízott sertést értékesíte­nek a gazdaságok ebben az évben. A tsz-ek az idén is nagy beruházásokat valósítottak meg. Mintegy 40 millió forintot költöttek ilyen célok­ra, ennek csaknem 40 százalékát saját erőből. Befejezték évi tervüket a dunaújvárosi martinászok Az idén haladta meg első ízben a Dunai Vas­mű acélművének évi terve és termelése a félmil­lió tonnát. A martinászok, műszaki és fizikai dol­gozók egyaránt jó munkával, és ami a legfonto­sabb, gazdaságosan gyártották ezt a nagy meny- nviségü acélt. Dec. 14-én délelőtt az acélmű 1. sz. kemencéjénél Farkas Lajos ifjúmunkás, olvasz­tár nyitott utat az acélfolyamnak, amely az évi terv befejezését jelentette. A martinászok kérik a Kohászati Alapanyag­ellátó Vállalatot, hogy az év végéig több ócska­vasat adjon, hogy a dunaújvárosi martinászok becsülettel teljesíthessék terven felül vállalt kö­telezettségüket is. Megtérülnek a műszaki fejlesztési költségek Hetekig tartó gondos munkával elkészült a Dunai Vasműben az 1963. évi műszaki fejlesz­tési terv, amely 115 feladat megoldását tűzi ki; megvalósításukra 18 millió forintot meghaladó összeget szánnak. Ez a nagy összeg már az első évben két és félszeresen, később évente ötszörö­sen is megtérül. A tervben 67 olyan kutatási és kísérleti fela­datot jelöltek ki, amelyekkel korszerűbbé és gaz­daságosabbá akarják tenni a kohászati termékek gyártását. Milyen vizsgálatokat folytat a fővárosi népi ellenőrzés? A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság főváro­si osztálya a következő hónapokban több fontos kérdés vizsgálatát tűzi napirendre. Az első negyedévben — a többi között — el­lenőrzik, hogy a Budapesti Városépítési és Ter­vező Vállalat, valamint a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat hogyan biztosítja a műszaki ter­vezésnél a lakóépületek felújításának gazdasá­gosságát; megfelelő-e az együttműködés az épít­tető és a kivitelező szervekkel, továbbá, a terve­zés folyamán hogyan veszik figyelembe a meg­előző feltárások és a hibafelvételek tapasztala­tait. Közérdekű az a Vizsgálat is, amelyet az ál­talános iskolai napközi otthonokban végez majd a KNEB fővárosi osztálya. Ugyancsak a követ­kező hónapok vizsgálati programjában szerepel annak elemzése, miként segítik az anyagi ösz­tönzők a beruházások korszerű, olcsó, gyors meg­valósulását. Jövőre kerül sor a vendéglátóipari üzemek, művelődési otthonok zene- és müsorellátásának, valamint a foglalkoztatott zenészek, énekesek és egyéb művészek alkalmazásának ellenőrzésére; a főváros lakossága részére végzett javitó-szol- gáltató tevékenység vizsgálatára; a közegészség- ügyi rendelkezések megtartásának ellenőrzésére az élelmezésben, és több más fontos kérdés vizs­gálatára. “Pest megye kiváló állattenyésztője” kitüntető jelvény A Pest megyei Tanács az állattenyésztésben kiváló eredményt elérő dolgozók erkölcsi elisme­rése és társadalmi megbecsülése céljából rendele­tet hozott Pest megye kiváló állattenyésztője el­nevezésű kitüntető jelvény alapítására. A jel­vényt külön-kiilön a szavasmarha,- a sertés-, a baromfi- és juhtenyésztésben, továbbá az állat- tenyésztés szervezésében és irányításában tanu­AMIT MÉG NEM TUDTAK KIKÜSZÖBÖLNI Nyolc vagon szénről, nyolc sertésről és a megrendült bizalomról Hodek József, a kisbér-battyánpusztai Vi­rágzó Termelőszövetkezet Kossuth-dijas elnöke, országgyűlési képviselő az alábbi levelet küld­te a Budapesti Népszabadsághoz, mely a lap december 15-i számában jelent meg. Kedves Elvtársak! Úgy hiszem az újságba kívánkozik az alábbi kis történet: Termelőszövetkezetünk elküldte beszerzőjét az Oroszlányi Szénbányához október elején, hogy a tsz tagsága részére szenet vásároljon a tél “át­vészelésére”. Azért irom: átvészelésére, mert csa­ládonként csak hét mázsa szenet terveztünk, ami 800 mázsát tett volna ki. A beszerző visszajött. Minden rendben van; két hét múlva várhatjuk a szenet, a kisbéri szer­veken keresztül fogjuk kapni. De a szén nem jött. Novemberben ujra elküldtük beszerzőnket, nézze meg, mi van a szénnel. Visszajött a beszer­ző, minden rendben. Két hét múlva jön a szén. Vártunk türelmesen. Közben december lett, igazi tél. A tagok már nyugtalankodtak, mert külön nem vásároltak szenet, bíztak a tsz-elnök ígéretében. December 4-én szén helyett megérkezett az Oroszlányi Szénbányától Molnár János három társával -a Virágzó Tsz irodájába, Battyánpusztára. Molnár János beszélt, imigyen: — Hát ide hallgasson, öregur! Mennyi szénre van szükségük? — Mon­dom, 800 mázsát kértünk, több is kellene, de örülnénk, ha már a 800 mázsa itt volna. Molnár közbevág: — Hát öregur, legyen 10 vagon, tu­dok adni! A jövő héten küldöm is. No de, mi lesz a másik felével ? — Milyen másik felével ? — kérdem én. — Hát hizó disznók kellenének! — mondja. — Mennyi? — kéi’dem. —- Legkevesebb nyolc darab. És mi lenne az ^ ára? — Sajnos, nyolcat nem tudok adni, mert a tsz- nek is van szerződéses kötelezettsége. Két-három disznót azért tudnánk adni, de csak február ele­jén, ha már a kötelezettségünknek eleget tet­tünk. Az ára pedig a hivatalos ár lenne! — Hát öregur, az sok — mondja Molnár —, ennél olcsóbban tudok szerezni disznót, de 2—3 darab nem elég, mert ugye két darabot Ígértem a minisztériumban annak, aki lehetővé tette, hogy maguknak szenet adjak. Egyet Ígértem az anyámnak, egy kell nekem, no de hát itt vannak a munkatársaim is, — A legnagyobb sajnálatomra sem tudok há­romnál többet adni, s az állatforgalmi áron alul sem adhatom. — Hát öregur, ez igv nem jól van. Majd meg­telefonálom, mi lesz. Elmentek. Ez volt 4-én. Hatodikán telefonon hivott Oroszlány; Molnár jelentkezett, s közölte velem, hogy tekintsem semmisnek a 8 vagon szén szállítását, mert minisztériumi felettese visszavonta a szénszállitási hozzájárulását, mivel hízót nem adtunk a részére. Eddig a történet. Nem hiszem, hogy az egész ügyhöz bármi köze volna a minisztériumi felet­tesnek. A rá való hivatkozás nem egyéb rága­lomnál. Eggyel több ok, hogy az a bizonyos felet­tes utánanézzen a dolognak. Nekem módom sincs rá, van elég gondom: mit csináljak én most a tsz tagságával? Hogy fog az melegedni? így hihet a tsz-vezetőség szavában? No de ha másra nem, hát tanulságként felhasználhatják a tsz-elnökök, hogy ne legyenek olyan fösvények, mint én, mert akkor úgy is járhatnak, mint mi. Mindenesetre kiváncsi lennék az Oroszlányi Bánya vezetőinek és az illetékes minisztérium­nak a véleményére. Elvtársi üdvözlettel; Hodek József HlimillllIIIHIHIIIHIinilllllllltl ÖNÁLLÓ PAVILONNAL szerepel a magyar bútoripar a Párizsban januárban megrendezésre kerülő nemzetközi butorkiállitáson. Az ARTEX elsősorban teljes szobaberendezéseket és művészi kisbútorokat mutat be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom