Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)

1962-12-13 / 49. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 13, 1962 Munkásmozgalom Gazdaságos a munkások elbocsátása MILWAUKEE, Wis. — Az Allis-Chalmers Manufacturing Co. bejelentette, hogy 300 alkal­mazottat fog elbocsátani állásából az év végéig a West Allis, Wis.-i főiroda személyzetéből. Az el­bocsátásoknak “gazdasági oka” van, mondotta B. F. Bauer, a vállalat első elnöke. A költségmeg­takarítást azért léptetik életbe, hogy “összhangba hozzák az irodai és mérnöki teljesítményeket az üzleti forgalom elérhető fokával és hogy a költ­ségek versenyképességét fenntartsák.” Egy évig tartott az a tanulmány, amit ezen szervek telje­sítményeinek átszervezésére és a munkakörök Összevonására folytattak, ami az igy feleslegessé vált munkások elbocsátását eredményezte, mon­dotta az aligazgató. Az elbocsátott munkások bizonyos juttatásban fognak részesülni a társulat részéről. Egy ideig még a munkaszerződés alapján jár nekik a mun­kanélküli biztosítási pótlék és az egészségügyi védelem. Egy évig az életbiztosítási kötvényüket fenntarthatják — ha lesz miből fizetni a dija- xat. A West Allis üzemekben 12,000 alkalmazott dolgozik. A vállalatnak az Egyesült Államokban és Kanadában összesen 33,760 alkalmazottja van. Ami a vasutasok problémáján gondolkodva eszünkbe jutott Amerika egyik legmagasabb fokit törvényszé­ke, a chicagói Kerületi Fellebbezési Bíróság (Cir­cuit Court of Appeals) újból bebizonyítva azt az igazságot, hogy a fontosabb gazdasági kérdé­sekben a törvényszékek csaknem mindig a nagy­tőke érdekeit képviselik és védik, elutasította a vasúti munkások szakszervezetének tiltóparan- csi kérvényét. A vasutas szakszervezetek e kérvénnyel azt akarták megakadályozni, hogy a nagy amerikai vasutvállalatok valóraváltsák 6.r),000 vasúti mun­kás elbocsátását célzó tervüket. A profitért való marakodás anarchista rend­szerében az amerikai vasutak, illetve a vasut- részvényekben spekuláló tőzsérek és kuponvag- dalók kétségkívül erősen érzik a modernebb esz­közökkel dolgozó teherautó és az autobuszválla- latok, valamint a repülőgépek konkurrenciáját. Hogy e nagy marakodásban megtarthassák eddigi pozícióikat, sőt növeljék a profitjukat és ezen keresztül a spekulánsok számára juttatott oszta­lékokat, erősen dolgoznak a költségeik csökken­tésén. Természetesen, amikor ezek a begyöpösödött fejű vasutmágnások a költségeket akarják csök­kenteni, akkor nem arról készítenek terveket, hogy megjavítsák a vasúti szolgálatot és közle­kedést, hogy ezen keresztül fokozzák a forgal­mat és igy a hasznot, sem arról, hogy a maguk 100,000 dolláros fizetéseit csökkentsék, hanem — lelketlenül — a munkanélküliség amúgy is óriási­ra nőtt szemétdombjára akarják vetni 65,000 al­kalmazottjukat. Azt állítják, hogy erre a 65,000 munkásra nincs többé szükségük, hogy ezek fölöslegesek, hogy ezek “tollas dunnán lustálkodnak” (featherbed­ding) a vasutakon. Teszik azt annak ellenére, hogy 1947 óta több mint 600,000 vasúti munkást bocsajtottak el automatizálás következtében. E sorok írója elég gyakran utazik vasúton, de eddig még nem látott vasúti munkást, aki mun­kaidő alatt “tollas dunnán” hentergett volna. De látott nehéz, veszélyes munkát végző fékezőket, mozdonyvezetőket, kalauzokat, pályaudvari mun­kásokat, jegyszedőket százával. Hogy mily hazug és csalárd a vasutmágnások ürügyé a “featherbedding” kérdésében és hogy mennyire a leplezetlen kapzsiság és profitszomj hajtja őket 65,000 munkás anyagi tönkretétele iránvóba, arra nézve a titkos rugókat és adatokat a tőkés lapok elrejtett zugaiban, gyakran a sorok között olvasva találhatjuk meg. Igv például rábukkantunk egy wall-streeti je­lentésben, hogy a vasutak az. idén 15 százalékkal nagyobb profitot értek el a tavalyihoz képest. A kongresszus legutóbbi ülésszaka, amely leszavazta a polgárok' egészségét szolgáló “medicare” javas­latot, a legnagyobb készséggel szavazott meg szá­mukra hatalmas adócsökkentést uj amortizációs rendelkezésekkel. Ezenkívül kaptak további 7 szá­zalékos adóengedményt minden uj tőkebefektetés esetében is... Bezzeg az egyszerű emberek, akiknek már 600 dollár jövedelem után is kell adót fizetniök, nem kaptak se amortizációs, se 7 százalékos adócsök­kentést ! ( Charles Luna a vasutas szakszervezet elnöke be­jelentette, hogy a vasutasok a Legfelsőbb Tör­vényszékhez fognak appellálni. Ennyit a 65,000 amerikai vasutas válságos hely zetéről. Most még csak egy pár szót azokhoz az 56-os magyarokhoz, akik esetleg elolvasták e cikket. Nem hisszük, hogy akadnak közöttük, akik a vasúti szakmára készülnek uj hazájukban, de ha igen ajánljuk, hogy ne próbálkozzanak. A korlátlan lehetőségek hazájában most készül­nek a Szabad Európa leglelkesebb támogatói, Amerika vasutasmágnásai és wall-streeti kebel­barátaik 65,0Q0 tősgyökeres amerikai vasúti mun­kást a munkanélküliség poklába, vagy időelőtti nyugdíjba, vagy uj szakma keresésére kénysze­ríteni. Amerikában, akárcsak az óhazában, a vasutas szakma olyan, amely családi hagyományon alapul. Vasutasnak gyakran vasutas volt az apja, és vas­utas lesz a fia. A tőkések számára azonban ez nem jelent sem­mit, amikor a hagyomány a profittal ütközik ösz- sze. Az 56-osoknak nem ajánljuk a szénbányászatot sem, a nehézipart sem. A könnyűipart egyre erő­sebben automatizálják, sőt a fehérgallérosokat is ezerszámra bocsátják el a nagy computerek beve­zetése óta. , A cipőtisztítókban, edénymosogatókban, ház- felügyelőkben és szemétkihordókban (porter), rendőrökben azonban még mindig, nagy a keres­let (habár az is igaz, hogy New Yorkban a rend­őrök is sztrájkra készültek a minap). Ezek a dolgok jutottak eszünkbe a vasúti mun­kások helyzetével kapcsolatban. A szakmai kiképzés problémái Egv polgári tanácsadó bizottság, amit az Egész ségügyi és Jóléti Minisztérium még tavaly neve­zett ki annak a kérdésnek tanulmányozására, hogy a szövetségi kormány miként segítheti a munkanélkülieket uj foglalkozások megtanulásá­ban, megtette az ajánlatait. Azt ajánlottá, hogy a következő évi költségvetésben a kormány 400 millió dollárt szánjon erre a célra. Különösen a középiskolákat végzett ifjúság részére véli na­gyon szükségesnek a foglalkozási kiképzést a bi­zottság, akik nem képesek elhelyezkedni, mert semmiféle szaktudásuk nincsen. De problémája ez azoknak is, akik nem fejezték be még a közép­iskolát sem, és a munkanélkülieknek, akik nem kapnak munkát saját szakterületükön. Az adminisztráció ebben az évben 79 millió dol­lárt utalt ki erre a célra. De kifejezte azon szán­dékát, hogy hajlandó többet tenni a “technikai képzettség” terjesztésére. Evvel a kérdéssel kap­csolatban Walter Reuther bevetette azt a prob­lémát, hogy a “technikai kiképzés” kárbaveszett fáradság és költség lesz, ha nem alakul ki egy ha­tározott terv arra, hogy milyen technikusokra lesz szükség az országos termelésben. Vagyis, mert nincsen tudományosan felmérve, hogy az automác-ió várható fejlődése milyen hatással lesz a termelésre és a munkaerő szükségletre, a fog­lalkozási kiképzés teljesen téves utakon haladhat. Reuther szerint szükség van egv tervhivatal- szeríi intézményre, amelyben az ipar, a szakszer­vezet, az egyetemek és a kormány képviselői együttesen felmérnék a technika fejlődését min­den területen és a szükségletek tekintetbevételé­vel terveznék a foglalkozási szakoktatást. Más­különben az a helyzet alakulhat ki, hogy a mun­kanélküliek olyan szakmai kiképzést kapnak, amelyre senkinek nem lesz szüksége. Fegyveres támadás érte Ifoffát James Hoffa, a Teamster Union elnöke, sértet­lenül került ki abból a támadásból, amit egv állí­tólag elmebajos ember intézett ellene Nashville, Tenn.-ben, a bírósági tárgyaló teremben. Hoff át a kormánv a Taft-Harthw-törverv megsértésével vádolja, zsarolás ciműn. Warren Swanson 28 éves washingtoni munkás volt a támadó, akit Hoffa maga egy ökölcsapással leteritett és a teremben levő rendőrök csak azután fogták le. Warren azt mondta, hogy neki “látomásai” voltak, amelyek erre a tettre utasították. Hoffa védőügyvédje kérte a bírót, hogy nyil­vánítsa a tárgyalást szabálytalannak. Újra tilta­kozott az ellen, hogy Hoffa nem kaphat igazságos Ítéletet, mert a sajtó előzőleg Hoffa ellen befo­lyásolta a közvéleményt. A biró azonban csak annyit tett, hogy a tárgyalást aznapra felfüggesz­tette. A kormány az utóbbi öt évben most már ne­gyedszer inditott eljárást Hoffa ellen. Az esküdt­szék az előző esetekben felmentette Hoffát. New York napilapok nélkül Ujságalkalmazottak sztrájkja miatt 9 napilap, 5,500,000 példányban hiányzik a newyorki ujságsztendekről Szombaton, hajnali 2 órai kezdettel, négy nagy napilap munkásai sztrájkba léptek. Ezután öt másik napilap beszüntette megjelenését. A mun­kások és munkáltatók nem tudtak megegyezni az uj munkaszerződés részletein. Szombat reggelig megfeszített " igyekezettel folyt az egyezkedés a lapkiadók szövetsége és a szakszervezetek között. Szövetségi egyeztetők is közbeléptek, hogy segítsék az eredményt, mielőtt a hét szakszervezettel fennálló munkaegyezmény határideje lejárt pénteken éjfélkor. Az ujságszálii tók szakszervezete szigorúan ragaszkodott a “szer ződés nélkül nem dolgozunk” állásponthoz. Ennek a szakszervezetnek 2,200 tagja dolgozik New York kilenc napilapjánál. Egy másik szakszerve­zet, a Typographical Union No. 6. 2,900 nyom­dásztaggal, szintén megszavazta a sztrájkot leg­utóbbi taggyűlésén. A többi öt unió a gépmeste­reket, a gépi szedőket, a Telissé készítőket, papir- kezelőket és a postázókat képviseli. A sztrájk a N. Y. Times, Daily Mirror, Daily News, World-Telegram & Sun és Journal-Ameri- can-nál kezdődött. A Herald Tribune, Daily Mir­ror, N. Y. Post, L. I. Star Journal és a Long Is­land Press kiadása szintén megszűnt. A megegye­zés főakadálya a bérkérdés volt. A 8 dollár heti béremelést, amelyben nyolcnapos sztrájk után a Newspaper Guild és a Daily News megegyezett a szerkesztői és üzleti alkalmazottak részére a múlt hónapban, egyes uniók nem hajlandók el­fogadni. A szedők 19 dollár béremelést kérnek két évi szerződésre. A jelen heti 141 dolláros fizetést 160 dollárra akarják emelni és a jelenlegi 36 és egy­negyed órai heti munkaidőt 30 órára csökkente­ni. A nyomdászok követeléseit a kiadók szintén nem hajlandók teljesíteni. A klisé készítők 15 dolláros követelését is túlzottnak tekintik. Harry Van Arsdale, Jr., a Szakszervezetek Vá­rosi Tanácsának elnöke, Wagner polgármester beavatkozását kérte ahhoz, hogy a sztrájk elke­rülhető Jegyben. A lapkiadók azt az álláspontot foglalták el, hogyha a szakmunkások bármelyik csoportja sztrájkba lép, s ezt a szállítóktól vár­ták elsősorban, akkor beszüntetik valamennyi új­ság megjelenését. A sztrájkot a N. Y. Typographical Union No. 6 indította meg és a többi szakszervezet beszün­tette a további tárgyalásokat, ami a sztrájk tá­mogatásával egyenlő. A munkáltatók részéről az a kérés hangzott el, hogy Wirtz munkaügyi miniszter lenien kö^be, aki múlt hónapban segített a Dailv Newsnál lét­rejött munkaszerződés egyeztetésénél. Egyes vélemények szerint a sztrájk hosszadal­mas lesz. A intézményesen bekapcsoltak a nemzetközi űrkutatásba BLDAPEST. — Széles körű világkutatás fo­lyók a kozmosz békés felhasználásának elősegíté­sére. A kutatás tárgyából következik, hogy ezen a téren máris nemzetközi kooperáció épült ki. A magyar tudomány is — szerény lehetőségeihez kéjest — mind nagyobb részt kiván vállalni a világűr megismerésének és az emberiség javára történő hasznosításának munkájából. Abból a célból, hogv a magyar tudósok intenzivebben be­lekapcsolódjanak a kutatómunkába, az Akadémia kebelében űrkutatási bizottság alakult, amely egvben a tudományos egyesületek világtanácsa (ICSU) űrkutatási bizottságának (COSPAR) tagja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom