Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)

1962-12-13 / 49. szám

A MCCARRAN-TÖRVÉNY A DEMOKRÁCIA MEuSEMMISITcJE Az Egyesült Államok elnöke december 10.-ét Emberi Jo­gok Napjának (Human Rights Day) és december 15.-ét az Alkotmányos Jogok Napjának (Bill of Rights Day) nyilvá­nította. Ha az elnök szükségesnek tartotta külön napnak és hétnek kijelölésével figyelmeztetni az amerikai népet arra, hogy ezek a jogok minden embert megilletnek ebben az or­szágban, annál szükségesebb december 11.-ét is kijelölni, mert ezen a napon éppen ezeket a fentemlitett jogokat kor­mányszervek részéről súlyos sérelmek érik. December 11.-én kezdődik az Amerikai Kommunista Párt tárgyalása Washingtonban a McCarran-törvény alapján. Az első eset Amerika történelmében, hogy egy politikai párt bi- réság elé kerül. A Citizens Committee for Constitutional Liberties sajtónyilatkozatában felszólítja a kormányt, hogy a “tárgyalás visszavonásával akadályozza meg, hogy ez a nap POLITIKAI ÜLDÖZTETÉS NAPJA-ként legyen isme­retes.” « A Human Rights Week az Egyesült Nemzeteknek az em­beri szabadságjogokkal kapcsolatos egyik alaptételéről em­lékszik meg, a Bill of Rights Week pedig az amerikai alkot­mányban biztosított jogokról. A McCarran-törvény szembe­helyezkedik mindkét dokumentum szellemével és betűivel. Ebbéli meggyőződésében a Legfelsőbb Biróság négy tagja a McCarran-törvény alkalmazása ellen foglalt állást. A négy biró szóban is kifejtette, hogy miért tartja a McCarran- tcrvényt alkotmányellenesnek és nem egy, hanem több az alkotmánnyal össze nem férő pontjára mutattak rá. És amire az országban a haladást képviselő hangok még kezdetben rámutattak, hogy a McCarran-törvény aláássa az egész országban a demokráciát és a szabadságjogokat, kezd tisztán kibontakozni. E HÉTEN AZ AMERIKA-ELLENES BIZOTTSÁG BEIDÉZTE A WOMEN STRIKE FOR PEACE BÉKESZERVEZET VEZETŐIT KIHALLGATÁSRA. A re­akció a komoly hékemegmozdulásokat a “kommunista” vád­dá! szándékszik meggyengiteni és megszüntetni. James Eastland szenátor, a szenátus jogi bizottságának elnöke. írott tanúvallomásokat szerzett a Mississippi Egye­temen—nem a James Meredith felvételét erőszakkal ellenző barbár és gvilkos fehér faivédők ellen, hanem — ARRÓL, HOGY A PROFESSZOROK KÖZÖTT “MARXISTÁK” ÉS “VÖRÖSÖK” VANNAK, akiknek “integrációs hajlamuk” van, vagyis helyeslik a közös tanítást az iskolában. A kommunista párt. a békeszervezetek, a néger egyenjo­gú-ágért küzdő szervek elleni hajsza, az egész amerikai nép e!I r> inditott támadás, hogy a megfélemlítés, a meghurcol- iaíás és megbüntetés eszközeivel arra kényszerítsék, hogy az uralmon levők hidegháborús politikáját és intézkedéseit ellenkezés nélkül elfogadja. Helyesen mondta Hugo Black biró, a Legfelsőbb Biróság tagja: “amikor politikai pártok és más csoportosulások elle­ni hajsza megindul, senki sem tudhatja, hova vezethet.” Robert Kennedy igazságügyi miniszter december 7-én, a Pearl Harbor elleni fasiszta támadás évfordulóján, további négy “kommunista párttagot” idézett a Subversive Activi­ties Control Board elé, hogy regisztrálásra kényszerítsék őket. Milyen jelentőséget ad a Bill of Rights Weeknek ez az intézkedés, ami a politikai jogok meggyalázásának a gyakor­lása. Legalább várna, mig a folyamatban levő bírósági eljá­rás eldönti a McCarran-törvény alkotmányosságát. . . Kalifornia választópolgárai a novemberi választáson nagy többséggel elvetették a McCarran-törvényhez hasonló állami törvényjavaslatot. Kibuktatták Richard Nixont, a McCarran- törvény eredeti megfogalmazóját. Azok, akik hisznek abban, hogy a demokráciát és a poli­tikai jogokat meg kell védeni minden támadás és sérelem elől, látják az összefüggést a kommunista párt üldözése és a polgári és politikai jogok minden más elnyomása között. A jogfosztási irányzatot gyökerében kell megállítani, hogy az amerikai demokrácia a világ közvéleménye előtt ne szenved­jen további vereséget. Mi is felszólítjuk a Kenpedy admi­nisztrációt, hogy a McCarran-törvény végrehajtását szün­tesse meg, az ország demokratikus életformájának megerő­sítése érdekében. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y. VÖT XI. No. 50. Thursday, December 13, 1962 NEW YORK, N. Y. "A legkiválóbb hazafiasság” NEW YORK. — Az Ame- rikaellenes Bizottság 10 new- yorki asszonyt idézett be ki- I hallgatásra, akik a Women ! for Peace békeszerv munká- | jában résztvesznek. Az asszo- j nyok mélyen megbotránkoz- tak azon, hogy a bizottság kutatja “kommunisták befu- 1 rakodását a WSP-ben és más békeszervekben.” ötven vezető asszony New í York és vidékéről nyilatko­zatban fejtette ki felháboro­dását a “hitelétvesztett Ház- bizottság” intézkedése ellen, amelyről James Roosevelt kép viselő is kijelentette, hogy “. .. a bizottság több kárt okoz Amerikának, mint a leg­több ügy, aminek kivizsgálá­sával foglalkozik. Vélemé­nyem az, hogy állandóan le­járatja országunk tekinté­lyét.” Rámutattak az asszonyok, A nyugat elutasítja a föld alatti robbantások önkéntes moratóriumát GENF, Svájc, dec. 4. —| A tizenhéthatalmi leszere- ( lési értekezleten folytatták a i vitát az atomfegyver-kísérle­tek megszüntetésének kérdé-; séről. A nyugati atomhatalmak j képviselői újabb bizonyítékát adták annak, hogy nem kí­vánják a mielőbbi megállapo­dást az összes atomfegyver- kísérletek megszüntetésében. W’right, aki az angol kül- j döttséget vezeti, hosszú fel-, szólalásában négy alternati- j vát sorolt fel, amelyek közül — mint mondotta — a Szov­jetuniónak választania kell, ha azt akarja, hogy január elsejéig valamiféle eredmény­ről számolhassanak be az ENSz-közgyülésnek. E négy alternativa lényegében nem egyéb, mint annak a közös angol—amerikai javaslatnak más-más formában való meg­ismétlése, amely a kötelező helyszíni nemzetközi ellenőr-, zés elfogadásától teszi függő­vé a megegyezést a föld alat­ti atomf egyver-kisérletek megszüntetésének kérdésé­ben. Az angol delegátus “en­gedményként” tüntette fel azt, hogy a nyugati atomha­talmak “hajlandók tiz vagy annál kevesebb helyszíni el­lenőrzést elfogadni évente.” Dean, az amerikai küldött­ség vezetője részletesen fel­sorolta a nyugati hatalmak által előterjesztett állítólagos kompromisszumos javaslato­kat, és a Szovjetunióra pró­bálta hárítani a felelősséget az “atomcsend”-tárgyalások eredménytelenségéért. Ismét elutasította a föld alatti rob­bantások önkéntes moratóriu­mának gondolatát. Tarabanov, a bolgár kül döttség vezetője rámutatott, hogy a tudomány jelenlegi ál­lása mellett teljesen fölösle­ges a nyugati atomhatalmak által követelt nemzetközi heh színi ellenőrzés." Tsarapkin, a szovjet kül­döttség vezetője a íürügynök- ségek jelentései szerint, új­ságíróknak adott nyilatkoza­tában rámutatott: az igazság az, hogy a Nyugat biztosítani akarja magának a lehetőséget a föld alatti atomfegyver-kí­sérletek folytatására. Hang­súlyozta, hogy a szovjet állás­pont változatlan: olyan szer­ződést kell kötni, amely biz­tosítja az összes nukleáris fegyverkísérletek betiltását. Az automatikus “fekete do­boz”, amely műszerekkel vé gezne ellenőrzést emberi be avatkozás nélkül, bizonyos ér­deklődést vált ki az értekezlet részvevői között. De egyelőre csak beszélnek róla anélkül, hogy a Nyugat részéről bele­egyezést váltott volna ki. hogy a bizottság tagjai kitar­tóan ellene szavaztak minden békéscélu ajánlatnak a kong­resszusban. Valamint arra is, hogy a bizottság a közvéle­mény követelésére már két kitűzött kivizsgálást kényte­len volt visszavonni, amit a National Council of Churches és Californiában a tanítók ól- len kezdeményeztek. “Amikor az emberiség sor­sa egy gombnyomástól függ, a béke keresése a hazafias­ságnak a legmagasabb: end ti megnyilvánulásává válik”, —■ mondja a WSP nyilatkozata. “A politikai, gazdasági >s társadalmi különbségek- el­tűnnek, amikor ráeszmélünk az emberiség közös veszedel­mére. Az emberi tehet-Vö t, amely atomhasitásra és űrku­tatásra képes, az emberiség életbentartására kell felhasz­nálni. A WSP ezt a célt szolgálja. Nem vagyunk szervezett tes­tület és egy asszonytól sem kérdezzük, hogy mi a faji származása, vallása vagy po­litikája. Nem követelünk hű­séget egyik felfogáshoz sem. Csupán hűséget az emberi­séghez kérünk. Minden asz- szonyt, aki felismeri az em­beriséget fenyegető veszedel­met és aki segíteni óhajt létrehozni az általános, teljes leszerelést hatásos ellenőr­zéssel, azt szívesen látjuk magunk között. (Folytatás a 3-ik oldalon) 12 NAPOS UJSÁGSZTRÁJK CLEVELAND, O. — A Plain Dealer és a Press & News napilapok ellen 12 nappal ez­előtt megindított sztrájk to­vább folyik. A Cleveland Newspaper Guild vezetésével az újságírók és az ujságszál- litók magasabb bérekért har­colnak, azonkívül az állásuk jobb biztosítását, a szakszer­vezet megerősítését és javí­tott jóléti juttatásokat akar­nak. MÁSOKAT VÁDOLT VISSZAÉLÉSSEL BÁNYAROBBANÁS HARMINCHÉT HALOTTAL CARMICHAEL, Pa. — Bor­zalmas bányaszerencsétlenség történt Pennsylvania ezen dél nyugati bányahelységében, a U. S. Steel Corp. tulajdonát képező Robena No 3 tárnában Múlt csütörtökön a bányalég okozta robbanás 37 bányász­nak állta el az útját a mene­küléstől. A bányászok 680 láb mélységben dolgoztak. A men tési munkálatokat azonnal megindították kívülről, bár semmi jelét" nem látták, hogy egyikük is életbenmaradt vol­na. A mentők munkája las­san haladt, a bányamélyben sok volt a gáz és a törmelék. 24 órával a robbanás után a mentők még a helyszíntől egy mérföld távolságban voltak. Vasárnap már hét holttestet találtak meg és a remény egyre gyengült, hogy bárkit is élve találjanak. A baleset a legnagyobb amerikai bányaszerencsétlen­ség 55-ik évfordulóján tör­tént, amikor 361 bányász vesztette életét Monongah, W. Va.-ban. A Robena bányá­ban 25 évi fennállása óta nem történt baleset, október 3-ig, amikor szintén bányalég rob­banás következtében két bá­nyász meghalt. A rettegő hozzátartozók a bánya bejárata előtt virrasz­tónak kétségbeesetten és re­ménykedve. A United Mine Workers Journal szerint október havá­NEWBURGH, N. Y. — Jo­seph Mitchell ez év elején szerzett hírnevet magának, amikor mint Newburgh, N.Y. városi ügyvezetője szigorú kampányt inditott a segélyre szorultak ellen. Mr. Mitchell most 10,000 dollár óvadék el­lenében van szabadon, miután megvesztegetés vádjával le­tartóztatták. A vádat két Monticello, N. Y.-i épitész hozta a newyorki államügyész irodájában, ahol elmondották, hogy Mitchell 20,000 dollárt kért tőlük annak fejében, •••••••••••••••••••••••• ban 20 bányász vesztette éle­tét, mig az év első 10 hónap­jában összesen 201 ember halt meg bányaszerencsétlen­ség következtében. hogy egy építészeti szabály­zatot megváltoztasson. A Warhaftig testvérek építé­szek, bérházakat akartak épí­teni a birtokukban levő terü­leten, amit a város egycsalá- dos házaknak jelölt ki. A köz­benjáró L. J. DeMasi telek­ügynök volt, akit New York­ban, a pénz átvétele közben tartóztattak le az állam­ügyész ügynökei. Mitchell Newburgh szegé­nyei és munkanélküli család­jairól azt hiresztelte, hogy jogtalanul szednek városi se­gélyt. Elrendelte, hogy a fér­fi tagok végezzenek kényszer- munkát a városnak a kapott segély ellenében. Törvényte­len gyermekek anyáit azzal akarta büntetni, hogy meg­vonja tőlük a segélyt. Az egész országra kiterjedt vitát váltott ki az ügy, miután a segélyezés é3 a segélyreszo- rultak helyzete mindenütt problematikus kérdés. A New burghban lefolytatott vizsgá­lat megállapította, hogy a se­gélyen levő családok valóban nagy nyomorban és szükség­ben élnek és embertelenség volna megvonni tőlük azt a nyomorúságos összeget, amit kaptak. Mitchell a letartóztatása után beadta lemondását. Nem szégyelte magát a szegénye­ket vádolni visszaéléssel a pé r dollárnyi segélyadománnv 1 kapcsolatban, mig ő maga nagyban folytatta a sápsze­dést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom